Nyelvtanulás közel 100 éve és most

Édesapámék a háború előtt, a 30-as években jártak gimnáziumba Budapesten. 8 év alatt 3 nyelvet sajátítottak el. Az iskolában megtanultak németül, franciául és latinul. Mindezek mellett magánúton még angolul is…

A háború után, amikor le kellett tenni a nyelvvizsgát, nem okozott gondot a középfok, sőt volt, aki felsőfokot tett (angolból, németből és franciából is).

Ma a szülők boldogok, ha gyermekük két nyelvet megtanul. Mi is nagyon örülünk itthon, hogy fiaink beszélnek angolul és németül.

Számomra elég érdekes, hogy manapság a gimnáziumban csak egy nyelvet sajátítanak el jól a gyerekek. Ritka az a gimi, ahol a végén két nyelvvizsgát is sikerül letenni.

Ehhez még tegyük hozzá azt is, hogy mennyivel több lehetőség van manapság az idegen nyelvek gyakorlására, elsajátítására: otthon, kényelmes körülmények között lehet filmeket nézni, idegen nyelvű könyvek tömege érhető el, vannak cserediák programok is, stb…

A háború előtt mitől ment mégis jobban a nyelvtanulás?

Ön érti ezt? Érdekel a véleménye, kérem írja meg egy hozzászólás formájában!

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

341 hozzászólás a(z) “Nyelvtanulás közel 100 éve és most” bejegyzéshez

  1. dr.Szollás Mária

    Igazaból én sem értem és ugyanígy tudtak az én szüleim is, apám 3, anyukám egy nyelvet.
    Én csak pöntyögök angolul és németül, de az én időmben kevés utazási lehetőségünk volt és az egyetemen én latint és oroszt tanultam.
    A latin a foglalkozasom része, holt nyelv.
    A gyerekeim (5) mindegyikének van nyelvvizsgaja, de csak kettőnek egynél tobb. 3 csak a latinnal egyutt van, ami szintén foglalkozási ártalom.😀
    Szerintem rossz a nyelvtanítási módszer, nem tanítják jól az egyetemi illetékesek, főként nem beszéd centrikus az oktatás.
    Az beszél jól, aki az adott nyelvterületen fejezi be az elsajátítását.
    Üdvözlettel!

    Válasz
  2. Csősz István

    Szerintem az egyik ok az oktatás jelentőségének, a tanárok megbecsültségének drasztikus csökkenése a szocialista rendszerben. Ezzel párhuzamosan az orosz nyelv erőltetése minden más nyelvvel szemben. A klasszikus nyelvek szinte teljesen eltűntek az iskolai oktatásból.
    A másik ok az oktatás demokratizálása lehetett: sokkal szélesebb rétegek jutottak hozzá a felsőbb oktatási szintekhez, és ehhez nem nőtt hozzá az oktatói kar kapacitása, sőt, az első okból kifolyólag még csökkent is. Ne feledjük, hogy azért nem minden tanulóra vonatkozott az Ön által említett kedvező kép.
    Jelenleg az oktatást nemhogy megpróbálnák visszaemelni a régi szintre, hanem szegénynek még további csorbításokat kell elszenvednie, hasonlóan az egészségügyhöz. A magas szintű oktatás, beleértve a nyelvoktatást is, a kiváltságosok monopóliumává válik drága magán- és külföldi iskolákban.

    Válasz
  3. Bíró Magdolna

    Tisztelt András!
    Nem tudom . A tanulásnak nagyobb becsülete volt akkor. Most az oktatás is döcög, a tanárok sem a legkiválóbbak, … Nagyobb súlyt kap a módszer, mint a tanulás.
    Nagyszüleim kijártak nyaranta dolgozni, illetve a falusiaktól az idegen szavakat aktívan használták. Szlovák és német szavakat.
    Talán mert más világ volt, elhivatott tanárokkal, szorgalmasabb diákokkal, hatékonyabb oktatási módszerekkel.
    Üdvözlettel:
    B Magdolna

    Válasz
  4. Fülöpné Haselbach Margit

    Nagyszerű ténynek hiszem több idegen nyelv ismeretét! Bár kicsit késve, de még mindig szívesen tanulnék, főleg olaszul! Régi vágyam volt, de mindíg késő jött az alkalom, már-már elmentem a lehetőség mellett! Kár volt!

    Válasz
  5. Bánkuti Gábor

    Nem tudom én sem a választ de azért lehet valami abban hogy a rohanó gépesitett világban minden gyerek, kamasz, tini, középkorú, stb, kezében ott a mobiltelefon az internett a valósággal szembeni érdektelenség.Én a saját akadozásomat részben a koromnak részben a nem túl jó egészségi állapotomnak,hisz szív aorta billentyű és hét-nyolc éve rosszindulatú daganat műtéten átesett 70 éves pali vagyok.Nem mentségként írom ezeket a sorokat csak ezek a tények.Mindennek ellenére az én véleményem az hogy nyelvet tanulni és elsajátítani egyfajta gazdagság amit senki semmilyen körülmények közt nem vehet el tőlünk.

    Válasz
  6. Rauscher Tamás

    Tisztelt András,

    A háború előtt minden bizonnyal nagyobb fegyelem,s magasabb követelmény volt az iskolákban.Aki ezeknek nem tett eleget,azt egyszerűen kitették,s mehetett dolgozni,sokszor nehéz munkát végezve.A tanulásnak nagyobb becsülete volt akkor.Manapság,szinte minden arról szól,hogy munka,fáradozás nélkül hogyan lehet minél nagyobb hatalmat,minél több pénzt szerezni.Ez az iskolákat is átitatta már,porhintés az,amit a hivatalos nyilatkozatok tartalmaznak.Van azonban ellenpélda is,akadnak fiatalok,akiknek még fontos a tanulás,s így akarnak eredményeket elérni.Jó lenne,ha minél többen lennének.
    Üdvözlettel:

    Rauscher Tamás

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Tamás!

      Az biztos, hogy nagyobb volt a fegyelem az iskolákban.

  7. Nyárádi Csaba

    Tistelt Neményi úr!
    Érdeklődve olvastam levelét. Igen. Napjainkban – és az elmúlt70 évben – NEM a nyelvtudás volt az “oktatás” célja. Némi nyelvismeret, amolyan pótszer az oktatás oltárán. Úgy a “szociban”, mint a “kapiban” – legalább is errefelé – a tömegoktatás – khm, khm – célja a műveletlen rabszolgatömegek termelése. Ez történik a világ számos részén -úgy gondolom. Az a szülő, aki tájékozott, művelt embert szeretne/akar gyermekéből nevelni, a tömegtermeléstől eltérő utat választ – ha bírja pénzzel.
    Ja, nem csak a nyelvről van szó. Ha belepillantunk a jelenlegi “oktatási ” tervbe, egyből látszik az előbbi megállapításom igazolása.
    Sajnos napjainkban a tehetséggondozás =0. A diktátornak birka kell, mert a képzett, tájékozott ember KÉRDEZ!.
    Egyelőre ennyi. Nekem van12 unokám, elszomorít a jelenlegi és a várható állapot.
    Üdvözlettel: Nyárádi Csaba nyugger

    Válasz
  8. Domján Mária

    Nem volt TV-nézés, netezés és egyáltalán a “kütyük” sok időt vesznek el valamennyiünktől !

    Válasz
  9. Fodorné Kováts Éva

    Kedves András!
    Más világ volt, elhivatott tanárokkal, szorgalmasabb diákokkal, hatékonyabb oktatási módszerekkel.
    Üdvözli:
    Fodorné Kováts Éva

    Válasz
  10. Csillik-Vincze Anikó

    Kedves András!
    Gyakorló magyar szakos (bölcsész) középiskolai tanárként, valamint pedagógia szakot végzett
    szociálpedagógusként döbbenten állok némely általános iskolák által kibocsátott “gyerekanyaggal” (Bocsánat!) szemben!
    Bár 9. osztályban pld. a nyelvtan tananyag az alapokat csak érinti, sok esetben ezekben sem mutatnak jártasságot a diákok.
    Hogyan tanítunk főnévi igenevet, ha még a főnév és az ige fogalma sem tiszta?!
    Ha magyarul nem ismeri a ragozás alapjait, a névmásokat, a múlt idő, a többes szám jelét… Könyörgöm, hogy akarunk mi idegen nyelvet tanítani??
    Tudom, hogy a nagy osztálylétszámok kapcsán a frontális oktatás a legkényelmesebb, de a didaktika (oktatáselmélet) számos lehetőségét vet fel a hatékony tanítás megsegítésére. Csak hát ehhez pedagógusnak kell lenni, és nem csak “tanár”-nak!
    És ezt csupán csak a tantárgyam szemszögéből boncolgattam. Hiszen a “magyar” is egy nyelv. A beszédfejlődés, mint szocializációs folyamat kapcsán tanulja meg a gyerek utánzással, később látensen a szavakat. És ekkor még fogalma sincs róla, mit miért úgy kell mondani!
    Az idegen nyelv későbbi tanulása során viszont mind a szókincset, mind a nyelvtant egyszerre kell befenekelni!
    Véleményem szerint ezért hatékonyabb a nyelvtanulást minél kisebb korban elkezdeni, kezdetben a szókincs fokozatos bővítésével, majd szófordulatok, később mondatok, majd szövegek elsajátításával. Aztán jöhet a nyelvtan: hogy mit miért úgy kell “ragozni”, toldalékolni.
    De ha mindezt a magyarban sem tudjuk, nehéz lesz elsajátítani, hogy mit jelent ez:
    “Mi németül a ‘játszik’ ige többes szám második személyének a múlt ideje?”
    Kedves Tanár Úr!
    Alapkérdésére válaszolva:
    100 évvel ezelőtt az 1868-as Ötvös-féle oktatási törvény iskolarendszere még vegytisztán működött, hatékonyan alkalmazva Comenius oktatási alapelveit, kinevelve/kiművelve ezzel Nobel-díjasainkat.
    Üdvözlettel:
    Csillik-Vincze Anikó

    Válasz
  11. Bártfai Róbert

    Volt tisztelet a tanítók iránt és a szülők iránt. A szülők akkor is a legjobbat akarták a gyermekeinek és bíztak a tanítókban. A tanítók a szülői bizalmat igyekeztek tudásuk átadásával meghálálni. De ahogy elnőiesedett a pálya úgy laposodott el az oktatás, nevelés. Erre még rátett a szocialista liberalizmus. A gyerekek vették át az irányítás.

    Válasz
  12. Cili

    Én a cserediákokról hallottam. Két család a hasonló korú gyerekét nyárra kicserélte. Dolgozott a másik családnál , ugyanúgy, mint a saját gyerekük. De Tudtommal, csak 1 gyereket cseréltek el, hogy a másik család többi tagjával, gyerekével tudott beszélgetni.
    Röstellem, hogy én még oroszul sem beszélek jól, pedig érettségiztem belőle.

    Válasz
  13. Vonya Marianne

    Kedves Andras!
    Elnezest kerek, hogy csak kesve tudok valaszolni. Tenyleg elgondolkoztato ez a kerdes. Most amikor annyi minden rendelkezesre all rosszabb a nyelvtanulas vagy nyelvtanitas. A nyelvtanitas bizonyara nem romlott. A nyelvtanulas rovasara lehet, hogy eppen az hat, hogy sok lehetoseg van. Talán az, hogy annakidejen csak az a lehetőség volt, hogy csak az iskolában tanuljanak. Ez valahogy a koncentrációt jobban fokozta.
    Régen még latint is tanultak es valoban mégis
    jobban tudtak több nyelvet. Érdemes lenne erről tanulmányt irni, összegezni, hogy mi volt az oka annak, hogy több nyelver tanultak.

    Udvozlettel, :Vonya Marianne

    Válasz
  14. Kövér Gábor

    Szerintem annak idején több idöt fordítottak a tanulásra a gyerekek. Ezt otthon el is várták a szülök a gyerekeiktöl, tán még segítettek is a tanulásban. A gyerekeknek valóban nem volt más dolguk, mint tanulni.

    Manpság a fiatalság már más programmal rendelkezik: drogozniuk kell, mert senki nem érti meg öket.Verekedniük kell, mert a saját igazukat bele kell verni a másikba; nem tetszö osztálytársakat kell cikizni. Bulizni, a buliban pedíg inni kell.

    Sajnálom, hogy a mai fiatalságról rossz képem alakult ki :-(

    Válasz
  15. Kertész Béláné

    Kedves András!
    Úgy gondolom, hogy a múltban intenzívebb volt a motiváció,az akarás, hogy meglegyen a nyelvvizsga,szerintem
    most nagyobb lehetőség adódik a technika által is a nyelvtanulásra, csak magamból kiindulva engedékenyebbek vagyunk magunkkal szemben ami hátránnyal jár, mivel a leckével való foglalkozás hiánya
    késlelteti a cél elérését sajnos.Régi szólás volt, hogy ahány nyelvet tud az ember annyit ér,-lehet, hogy ez nem
    pontos, de tény, hogy minél több nyelven tud beszélni valaki, sokkal előnyösebb helyzetben van.Én továbbra is
    feltételezem, hogy csak rajtunk múlik, vagyis az akaratunkon, hogy mennyire szeretnénk megtanulni több
    nyelven és , hogy ezért lehetőségeinkhez képest mindent megteszek.

    Válasz
  16. Zsóka

    Kedves András!
    Úgy tanultam: “..ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy.”
    Korszaktól függetlenül a családi példakép mindig fontos tényező. Mai “csonka család” világunkban nehéz ezt megtalálni. A hamis biztonságot jelentő “mamahotel” sem előnyös a reális világlátáshoz, a szakmai fejlődés igényéhez.
    A TV filmek mind szinkronizáltak. Az eredeti nyelven, feliratozással látott, hallott filmek nemcsak a nyelv “zenéjét” vésnék a fejekbe, hanem az olvasást is megtanítanák. Tudatos jövőképpel, erős akarattal lehet “több emberré” válni.

    Válasz
  17. Edit Sandor

    Léhet, hogy épp a kényelem az oka, hogy nem sajátítanak el idegen nyelveket manapság. Én 2 idegen nyelvet sajátítottam el, egyiket, mert Erdélyben, onnan ahol éltem egy román nyelvű faluba költöztünk szüleimmel 13 éves koromban, így a román nyelvet muszály volt megtanulnom, utána meg Ausztriába költöztem, már felnőtt koromban, itt meg újra muszály volt megtanulni a német nyelvet. Az angolt még mindig nem tudtam sajnos megtanulni, pedig már nagyon régen szeretném, a környezet és ha rá van kényszerülve az ember a nyelvtanulásra, az segíthet

    Válasz
  18. kovács Gyula

    1945 előtt végzett tanárok magasabb szinten tanultak, mint utána, illetve az otthonról hozott műveltségük magasabb volt.

    Válasz
  19. Horvát Pèter

    Fiatalok voltak, sokkal kevesebb információ bombázta az agyunkat, kevesebb dologra kellett összpontosítaniuk, kevesebb törvény és adó terhelte őket… stb

    Válasz
  20. Lehoczky István Tamás

    Tisztelt Neményi András úr !

    Az ,,Ember anyag” jobb volt .
    A családban volt minta, a tudás érték volt , Édesapámék tízen voltak testvérek .
    Nagyapám , tanító, iskolaigazgató és kántor , Pápán bérelt lakást , kilenc gyerek gimnáziumba, majd tanítóképzőbe járt. A legidősebb nővér , nem, Ő gondoskodott a gyerekekről. Anyagilag megtehették, jobb élet volt a háború előtt, Ausztriában a magyaroknak húzták a talpalávalót, most fordítva van !

    Kérdésem – melyik nyelvet lehet könnyebben megtanulni ,angolt vagy spanyolt ?
    Üdvözlettel ,
    Lehoczky István Tamás

    Válasz
    1. Kövér Gábor

      Azt a nyelvet könnyebb megtanulni, amelyiket valóban akarod.

    2. Neményi András Szerző

      Kedves Tamás!

      Azt tanulja, amelyikre nagyobb szüksége van.
      Szerintem az angolt, de ha Dél-Amerikába készül, akkor a spanyolt.

  21. Pap Zoltán

    Jó napot tanár úr.! Lehet,hogy megmondom a tutit. Na de azt se felejtsük el,hogy a két világháború közötti Magyarországon elég jól ment a szekér pláne gazdaságilag,gondolom egy szülő fizetése is elég volt a megélhetéshez. Akkor volt érdeme a munkának mert hazatérve a munkás elégedetten tudta átölelni a gyermekét aki holnap ebből indítatva produkálva jó és jobb jegyeket vigyen haza. Az ilyen összefüggéseket ön biztosan jobban érti tanár úr.!!! Most manapság két szülő fizetése azt lehet mondani,hogy elég és akkor a gyerekkel foglalkozni vagy van idejük vagy kedvük.! A többit inkább nem is írom. És ez mindenre rá is nyomja a bélyegét .!! Azt se tudom elhinni,hogy egy ország 30.5 év alatt se tud helyre rázódni.!!! Vajon melyik országra gondoltam?

    Válasz
  22. Pálfi László

    Olvasva a hozzászólásokat…nem tudnék
    újat mondani…!Mind mind nagyon tetszik…,kezdve a finn szisztémáról,a mostanság,..a szorgalom,a hit,és a ,” rend hiánya,..a figyelmet másra terelő dolgokon át.!
    Köszönöm a nagyszerű hozzászólásokat!

    Válasz
  23. Nagy Pálné

    Szerintem abban az időben sok nemzetiséggel eltek együtt az emberek, és nem elkülönülni akartak, hanem megérteni egymást, beszédben is, gondolkodásban is. Ez biztosan nag
    yban hozzájarult a több nyelv ismeretének elsajátításához.
    Én magam a 60-as évek második felétől jártam iskolába. Általánosban oroszt, középiskolában németet tanultam, nagyon csekély eredménnyel.

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Szerintem az orosszal nagyon sokan vagyunk így.

  24. Petróczki Jánosné

    A háború előtt nem volt annyi más dolog ami a gyerekeket lekötötte (TV, Videó filmek, mindenféle kötyű, DVD,)
    aki tanulhatott az már kitüntetés volt, ill. a szülök anyagi lehetősége, vagy ötlete- diák tanítással megkeresett
    pénzből tanult- Az iskolák sok gondot fordítottak a nyelv tanulásra, szorgalmas jó tanuló tandíj mentes volt, ill.
    Ösztöndíjat kapott valamilyen szervezettől -egyháztól, gyermektelen gazdag embertől, stb.. TANULNI kitüntetés volt a 6 elemi után. Nyelv tudással elindult a világba új szakmát, hivatást tanulni, és tanulmányok után visszajött a hazájába. Otthon SZORGALMAS munkát láttak a szülőktől, sokszor mondták tanulj ne
    ilyen nehéz munkával kelljen kenyeret keresni (kézi aratás, kukoricatörés, ásóval talajművelés, stb.) Ez most
    nincsen, ha valaki mondja a gyerek megrántja a vállát és elmegy……….

    Válasz
  25. Pacsai Imréné

    Kedves Tanár Úr !
    A probléma,melynek kapcsán kikéri a véleményünket,
    rendkívül sokrétű, az okai úgyszintén.
    Ismerősöm unokái Finnországban élnek. Legidősebb
    unokája most érettségizett.A történelem érettségin
    a következő feladatot kellett megoldani: megkapták
    egy országgyűlési képviselő beszédét, amiről esszét
    kellett írniuk,milyen eszközökkel sikerült elérnie ,hogy
    hasson a képviselőtársaira. Tehát gondolkodniuk/!!!/
    kellett, alkalmazhattak /!!!!!/ az irodalom és történelem órán tanultakat ,de nem évszámok ,
    pártok nevének tömkeleget, önálló véleményt / !!!!/
    mondhattak,a kreatívabbaknak lehetőségük volt,
    ötleteiket / !!!!!/ leírni,mit alkalmaztak volna még,
    vagy esetleg másképpen fejezték volna ki magukat.
    A finn iskolákban olyan módszereket alkalmaznak,
    amelyekkel tovább fejlesztik a gyerekek eredendő
    érdeklődését, gondolkodását, jövőképét.Ismerosom
    3 unokája már általános iskolában tudta mit szeretne
    elérni,hova akar menni tovább tanulni.Az iskolában
    megtanítják őket a legfontosabbra: KÉRDÉSEKET
    FELTENNI.
    Mi az a tevékenység amiben tehetséges vagyok ?
    Milyen tevékenység az, ami a legtöbb örömet okoz?
    Mit kell tennem nap,mint nap , hogy még többet
    elérjek ezen a területen?
    Természetesen ezt a mérhetetlen tudatosságot
    úgy éri el az ISKOLA,hogy számtalan ablakot
    nyit a világra a gyermekeknek.Lehetoseget biztosít
    a választásra.Az említett gyermekeket az iskolában
    megtanítják villanyvarrogepen pizsamat , ruhát
    varrni, sütni, főzni a háztartási ismeretek óráin.
    A jóléti társadalomban!!!!Azt hiszem ettől lesz
    jóléti egy társadalom,hogy minden gyermeknek
    megadják a lehetőséget,hogy megtalálja mi az
    amiben jó, mi az amiben tovább kell fejlesztenie
    magát.S ők Finnországban így érnek el a tudatos
    idegen nyelvtanuláshoz,mert ahhoz,hogy valaki
    jó szakács legyen nem árt,ha külföldön is eltölt
    egy , két évet.Elnezest,ha túl hosszúra nyúlt a
    mondandóm.

    Válasz
  26. TISZTELETTEL Szabó Bálint

    Tisztelt Tanár Úr!Az édeasanyam SACRE Cour”ös volt.Megtanult franciául és németül.Ebben az intézmenyben mem fogalom szinten hanem élmeny szinten oktatták a nyelveket..Közös éneklések,érdekes memoriterek,tréfák,aforizmak szinesitették es könnyitették a nyevtanulást.Ehhez jött még a fegyelmehettség a hit és a szorgalomra való kesztetés ..A nap nagy részében franciául beszéltek..

    Válasz
  27. Asbóth Éva

    Nem tudom a választ Tanár úr!
    De, valami nem jó ezen a téren nálunk.
    Köszönöm, az üzeneteket.
    Asbóth Éva

    Válasz
  28. Kőszeghy Zsuzsa

    Kedves Tanár Úr!
    Jó a felvetés, mert évtizedek óta küzdünk a nyelvtanulással és igazán nem sikerül elsajátítani!
    A háború után, akinek volt aranya és ösztönzője (háttere) tudott érvényesülni. Az oktatás is másként zajlott mint ma. Talán más módszer szerint kellene tanítani az iskolákban, hogy ne kelljen különórákra járni a gyerekeknek.
    Üdvözlettel: Zsuzsa

    Válasz
  29. Lajos Farkas dr

    Kedves Tanár Úr!
    Lényegében minden megváltozott.
    Üzeneteit köszönöm.
    Farkas Lajos

    Válasz
  30. Pacsai Imréné

    Szerintem az iskolában annyira le vannak terhelve
    a gyerekek a sok lexikális anyag bemagolasaval,
    már alsó tagozatban nem a képességeikhez mért
    feladatokat kapnak, ezért elvesztik eredendő érdeklődésuket , kíváncsiságukat, közömbösse
    válnak a tanulás iránt.
    Továbbá az idegen-nyelvtanitas módszereivel is
    probléma lehet.
    Én,mint nyugdíjas óvónő nagyon helytelennek
    tartom ,hogy sok óvodában délután uzsonna
    után angol nyelvorat tartanak.Mikor volt csoportom,
    minden gyermeket beirattak angolra,de a legértelmesebb gyermekek hagyták abba,azzal,
    hogy ők inkább játszanak.De ha napközben,
    kötetlenül , hozzájuk igazodó módszerekkel
    ismertetjük velük az idegen nyelvet, “”játszásibol”,
    akkor eredményesebben kelthetnenk fel az
    érdeklődésüket.

    Válasz
  31. Lengyel Lászlóné

    TISZTELT NEMÉNYI ÚR!

    VÁLASZOLVA A FENTI KÉRDÉSRE : A HÁBORÚ ELŐTT TALÁN NEM VOLTAK ILYEN MÉRTÉKBEN LETERHELVE A GYEREKEINK.
    VÉLEMÉNYEM SZERINT SOK A FELESLEGES TANANYAG IS. TALÁN TÖBBET KELLENE A TÚLÉLÉSRŐL, A BEOSZTÁSRÓL, MILYEN AZ EMBER MŰKÖDÉSE, STB. TANÍTANI?
    LEHET, HOGY NEM JÓL LÁTOM!

    TISZTELETTEL : ERZSÉBET

    Válasz
  32. Németh István

    Kedves András!
    Igen, a háború előtt volt motiváció az idegen nyelv tanulására. A megszálló, elnyomó hatalom nyelvét senki nem tanultam szívesen- így én sem…
    Egyéb idegen nyelven max. a gimnázium adott lehetőséget.
    A másik fontos dolog – ami saját tapasztalat is – a beszélt nyelvet kellene tanítani, nem úgy ahogy az iskolai képzés szerint megy, jó sok nyelvtannal. Ettől elmegy a kedve a gyereknek az idegen nyelvtől!
    Üdvözlettel István

    Válasz
  33. Keller Judit

    Kedves András! Ön jóval fiatalabb nálam, a fényképéről ítélve. 68 éves vagyok és az én édesanyám, 1929-ben született és 1948-ban érettségizett!!! Franciául és latinul tanult, a latinból sokkal több maradt meg benne. A háború előtt 10—11 éves korában Svájcban élt és ott tanult meg németül. A németet értette és beszélte 89évesen is, de a német nyelvtant nem tudta.

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Judit!

      Többször mutattam németeknek nyelvvizsga tesztet, de rá kellett jönnöm, hogy ők sem tudják a német nyelvtant.
      De beszélik és értik a nyelvet, és ez a lényeg szerintem.

  34. Polgár József

    Tisztelt tanár úr!
    Valaki komolyan veszi a nyelvtanulást, motivált, az elsajátítja az adott nyelvet. Természetesen nagyon sok múlik azon milyen körülmény között szocializálódott valaki. Jogok és kötelességek kérdése. Iskolai körülmények, tanár lelkiismeretessége.Technikai,technológiai lehetőségek.- Mind megváltoztak az évtizedek folyamán. Nehéz megmagyarázni, miért nem tudunk élni lehetőségeinkkel.

    Válasz
  35. Németh Tóth Margit

    Kedves András!.Nem volt internet, google fordító.
    A tudás megszerzése büszkeséggel töltötte el a tanulót. A szabadidőt nem a féktelen bulizás töltötte ki. A jó kapcsolatok és társadalmi létrán való előrejutás elengedhetetlen kelléke az idegen nyelv tudása volt.

    Válasz
  36. Krár Károly

    Másképpen oktatták a diakokat .Több nyelv tanulása egy idöben lehet hogy könnyebé teszi az oktatást .Ha már egy nyelvet jol beszéli a többit talan könnyebben sajátitja el

    Válasz
  37. istvan tolgyesi

    Kedves Tibor

    Koszonom hogy megtisztel azzal ,hogy a velemenyemet keri a haboru utani idegen nyelvek elsajatitasara vonatkozoan.Nem tudom hany eves ,es azt sem tudom biztossan hogy nem e fog megharagudni ram ,ha le irom a velemenyemet.Velemenyem szerint a multban 1950 -evekben az orszag tele volt analfabetakkal,de voltak olyanok akik beszeltek az idegen nyelveket igen .Pontosabban a nemetet angolt franciat es a hebert is.Ezeket ugy hivtak urasag,grofok,barok es a zsidok is .A zsidok a mai nap is harom negy nyelven tanitjak a gyerekeiket az iskolajukban,mivel hogy fontosnak tartjak a gyeremekeik jovojet ha netan haboru lenne ill a szarmazasuk miat uldoznek oket es oszagot kellene cserelniuk ,elhagyni,es a tapasztalatot a nyelv tudast mar kis gyermekent kezdik a bolcsoben es azt majd folytatjak a szulok es a kornyezetuk es kesobb az iskolajukban is.Tanitjak veluk a valuta arfolyamokat es a gazdasagi helyzeteket kulombozo orszagokban.Ezk nagyon fontossak voltak az urasagoknak is hogy kereskedni tudjanak idegen orszagokkal.De a proli magyar akik turtak a foldet a urasagnal azok sem nyelvet sem olvasni sem pedig szamolni nem tudtak. En szuletem 1952 ben kesobb iskolaban jartam felso tagozatos koromban egy nyelv volt kotelezo tanulni az Orosz ,a tobbi nyelv tiltot volt.Es higgye el uram a forditasok ,inkabb nem is beszelek rola,gyatra ,ha felul a metrora csak egy a sok kozul , barmelyik metrot vehetjuk a hangos bemondon bemondjak az utca neveket magyarul,ahogy a metro beerkezik egy megaloban.De szamtalan eset van ilyen,a forditasokban is magyarban.Az on tanitasi technologiaja nagyon jo es hiteles,igen ilyen sok -sok ember kel meg magyarban oktatok akik igy tanitanak ,es a tanulok elsajatitjak az idegen nyelveket.

    Koszonom hogy meghalgatot
    Szives elnezeset
    kerem a helyes iras miat
    a bilentyuzetem
    Holland

    Válasz
  38. Gyóni llona

    Tisztelt Tanár Úr!
    Az az érzésem, kissé “elkényelmesedtek “fiatataljaink a tanulást illetően .lgaz ez nemcsak a nyelvtanulásra,de bármi másra is. A lehetőségek bőségének zavara megártott nekik. Nem rosszak ők ettől, csak mint tényt említem. Tökéletesen egyetértek Tánczos Tibor úrral és Önnel is.
    Köszönöm az érdekes probléma-felvetést. Üdvözlettel: Gyóni llona

    Válasz
  39. Tánczos Tibor

    Egyetértek Önnel. Sok olyan módszer áll (állana) az iskolák részére , hogy ráhangolják a tanulókat több idegen nyelv elsajátítására vagy legalább a megkedveltetésére. Kár kihagyni a lehetőséget, mert felnőttként gyakrabban kerül az ember időzavarba vagy motiváció vesztésbe. Az én időmben (67 éves vagyok) szinte lehetetlen volt külföldön annyi időt eltölteni, hogy az ember ráérezzen egy nyelv szépségére,a gyorsabb beszéd szavainak megértésére. Az utazási lehetőségek az iskolások részére a technikai felszerelések széles arzenálja megannyi lehetőséget biztosít. De tanulni kell, sok-sok időt rászánni a nyelvtanulásra elengedhetetlen. Enélkül viszont nehéz,illetve lehetetlen magasabb szinten elsajátítani bármilyen idegen nyelvet.
    Tisztelettel: Tibor

    Válasz
  40. SÓLYA ERIKA

    Én azon a véleményen vagyok,hogy Aki meg akar tanulni 1 nyelvet,meg is fogja!A többi kifogás mind.Ha szorgalom megvan és kitartás nincs akadály.

    Válasz
  41. Balázs

    Kedves András!
    Kérdésére válaszolni (mintegy 100 éven belüli vizsgálódás) – a soktényezős változó miatt – nehéz, röviden lehetetlen. Ezért, véleményem címszavakban a következő:
    – különböző társadalmi, szociális, stb. helyzetek meghatározó jellege(pl. az Ön szüleinek neveltetése. IQ’ szintje,
    motívációi, életcéljai(k),, amelyek nyiván akkor sem voltak, általánosan jellemzők,
    – a gyermekek fegyelmi helyzetének összehasonlíthatatlan különbözősége (akkortályt és ma),
    – a technikai, technológiai különbözőségek ( a képzeleterőt növelő könyvek olvasása, szemben a mai kütyük nyomkodása, a valós világ képekben történő kifejezése, stb.)
    – talán az idegen nyelvek, más alapokon történő oktatás (amit én nem tudok minősíteni).
    – stb., stb………….
    Üdv: Balázs

    Válasz
  42. Szántó Sándor

    Kedves András ! Néhány szóban én is hosszá teszek a véleményekhez. 1955 -ben érettségiztem. Voltak régi egyházi gimnáziumi tanárok , az újak mellet . A régi tanárok angol nyelvű énekeket tanitottak. Latinból 100 közmondást kellet tudni. Sok mesét latinul kivülről tudni kellet. Általában megkövetelték a sok vers szavalatot. A növények összetételét jambusokban kellet mondani. A prepoziciokat is külön tárgyasban és külön előljárós esetre. ante apud ad ad versum circum citra cis contra erga extra infra . Már ha hibáztam bocs , csak próbáltam értékeltetni. Szóval rengeteg memorizálást kellet tudni. Irók életrajzát kivülről. Később a nyelvek tanulása irás olvasás és forditás volt. Apám 8 évig volt folyamör katona , gépész , a Kormányzó idején , lejártak az Adriára is ! Sok német szót is használtak. müszaki , parancs szavak.

    Válasz
  43. Varga Péter

    a nevelői/szülői szigor nagyobb volt
    fenőtt majdnem 2 generáció, ahol elég kevés a többnyelvű szülő ( ebben nagyrésze volt a szocialista rendszer nyelvoktatási — sokszor politikai háttér is — hibáinak is )
    nem volt tv (internetes játék) ,ami elvonja az időtés energiákat
    nem voltak fordítóprogramok, amik jó kiskapuk a kényerszüte fordítások, idegen szavak megtanulása kikerülésére
    az internet/szgép JÓ, csak JÓL kell alkalmazni

    Válasz
  44. Ihász Balázs

    A sikeres nyelvtanuláshoz kell egy lelkiismeretes tanár. Én az általános iskolában már megtanultam egy nyelvet a gimnáziumban egy másikat .A RÉVAI GIMNAZUM-ban a gyerekeim már kettő nyelvböl tettek sikeres nyelvvizsgát.Látható,hogy iskola és a tanár is kell hozzá..Üdvözlettel Balázs

    Válasz
  45. TÉGEN LÁSZLÓ

    Kedves Tanár Úr!

    A NYELVTANULÁS KÖZEL 100 ÉVE ÉS MOST tárgyú felvetéséhez a rövid a véleményem: a világháború előtti nyelvtanulás sokak számára hozzátartozott az intelligenciához. A mai, anyagi érdekeltségű világunkban általában annak a megtanulására fordítanak többet, amiből pénzben lemérhető haszon származik. Egyes munkahelyek megszerzéséhez vagy megtartásához előírt nyelvtudás erősebb kényszerítő /külső/ körülmény, mint a nyelvtudást megszerezni akaró belső, emberi igény.

    Válasz
  46. Simon Sarolta

    Régen is voltak olyan gyerekel, akik nem akartak tanulni és így van az most is. Aki akar tanulni, az komolyan veszi a tanulást , van aki félválról veszi. Ŕégen a tanároknak volt tekintélyük, most nemszabad hangosan rá sem szólni a gyerekekre. Fordítva viszont mindent szabad ( tisztelet a kivételnek). Na ezért nemtudnak a mai gyerekek több nyelvet, mert nem hajlandók tanulni. Aki akar, az tanul és tud is!!!

    Válasz
  47. Horváth László

    Tisztelt András! Köszönettel vettem korábbi és mostani megkeresését.. Idősebb koromra való tekintettel (mint aki a múltba visszatekintő tapasztalattal rendelkezik) meghökkentő változások történtek főleg az utóbbi két-három évtizedben.Mi még oroszt tanultunk amit utáltunk a kényszer miatt s mert nem hittük hogy valaha is megnyílnak a határok nyugat felé.Aki akkor nyelvet tanult azt valami belső vagy családi inditatása miatt tette,hiszen az úri családoknál szinte kötelező volt több nyelven beszélni. Napjainkban valaki csak akkor tesz vagy tanul valamit ha haszna lesz belőle vagy a “kihívás” státuszának megfelel. A mai érdeklődő embert szinte felőrli a sokféleség az iszonyatos mennyiségű információ,másrészt a mai fiatalokat e felgyorsult életben sokszor tévútra sodorja ahol a tanulás és a tudás nem trendi vagy nem is szükséges.Másrészt napjainkban már sok helyen elérhető fordító programok vagy már elérhető áron kapható fordítógépek a lusta embert már a tanulás mellőzésére késztetik,hiszen mindig van fontosabb és érdekesebb..

    Válasz
  48. Dr.Sipos Gyula

    Kedves András!
    Édesapám a piaristákhoz járt, Debrecenben érettségizett 1918-ban,Ady Lajos,Endre testvére volt az érettségi elnöke!(írásos bízonyítékom van róla!)-8 évig tanult latinul,görögül!(tanárok tanították egyéniségek,és németet is kellett tanulniuk,mert “perfekt” beszélt németül is!-Nekem 10 évig tanították az oroszt,kötelezően,és nem tudok beszélni!-a kiejtésem olyan rossz volt az egyetemi tanulásom során hogy megismerte a tanár hogy hol érettségiztem,mert az első 4 évet egy ruszen ember tanította,de csak írni és olvasni tanított meg.-
    A rendszeresség a lényege a tanulásnak,mindegyiknek,de a nyelvtanulásnak különösen!
    Üdvözlettel:Dr.Sipos

    Válasz