Nyelvtanulás közel 100 éve és most

Édesapámék a háború előtt, a 30-as években jártak gimnáziumba Budapesten. 8 év alatt 3 nyelvet sajátítottak el. Az iskolában megtanultak németül, franciául és latinul. Mindezek mellett magánúton még angolul is…

A háború után, amikor le kellett tenni a nyelvvizsgát, nem okozott gondot a középfok, sőt volt, aki felsőfokot tett (angolból, németből és franciából is).

Ma a szülők boldogok, ha gyermekük két nyelvet megtanul. Mi is nagyon örülünk itthon, hogy fiaink beszélnek angolul és németül.

Számomra elég érdekes, hogy manapság a gimnáziumban csak egy nyelvet sajátítanak el jól a gyerekek. Ritka az a gimi, ahol a végén két nyelvvizsgát is sikerül letenni.

Ehhez még tegyük hozzá azt is, hogy mennyivel több lehetőség van manapság az idegen nyelvek gyakorlására, elsajátítására: otthon, kényelmes körülmények között lehet filmeket nézni, idegen nyelvű könyvek tömege érhető el, vannak cserediák programok is, stb…

A háború előtt mitől ment mégis jobban a nyelvtanulás?

Ön érti ezt? Érdekel a véleménye, kérem írja meg egy hozzászólás formájában!

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

343 hozzászólás a(z) “Nyelvtanulás közel 100 éve és most” bejegyzéshez

  1. Bagi Krisztina

    Emlékszem, nagymamámék beszélgettek egyszer, hogy mivel szórakoztatták magukat fiatal korukban. Színházat csináltak a faluban, és az aktuális divatos operetteket eljátszották, elénekelték. Természetesen a nagypapám volt a „falu rossza” (ez egy szerep volt). Nem volt tévé, hát egymás után adták elő a vígjátékokat, filmeket. Ez persze feltételezi, hogy magasabb beszédbeli kultúrájuk volt, mint a mai embereknek, mi csak a filmeket nézzük és három szavas mondatokkal kommunikálunk. Nekünk nincs gyakorlatunk úgy a beszédben, mint nekik volt. Nagyon körmönfontan tudták magukat kifejezni, például bonyolult udvariassági formákat használtak. Manapság már a tegezés-magázás is probléma egy gyereknek. Egyszóval, a régiek tisztességesen tudtak magyarul. Erre az alapra nem nehéz rápakolni egy-két idegen nyelvet.

    Válasz
  2. Hornyák Éva

    Drága András, Én úgy tudom, hogy van aki 6 osztályt végzett, mert soknak nem volt lehetőségük arra, hogy tovább tudtak tanulni! Nekem így volt tudomásom róla! És most boldog vagyok, hogy van Ön, és segít Nekünk a Nyelvtanulásban, amit nagyon szépen köszönök! További jó egészséget és jó éjszakát!

    Maradok: Tisztelettel! H. ÉVI

    Válasz
  3. Dr Kristály Anna

    Szerintem sokkal komolyabban vették az iskolát, de már az óvodát is. Édesanyám sokat mesélt arról, hogy apácák viselték gondjukat az óvodában, ahol a úgy találkoztak a jósággal, hogy az együtt járt a fegyelmezettség elvárásával. Az iskoláról nem is beszélve. Szigorú rend és fegyelem uralkodott az iskolákban, és az otthonokban is nagyobb volt szerintem a számonkérés, a szigor. Ez kicsit ridegnek tűnik, de nem zárja ki a szeretetet.

    Válasz
  4. Schőnviszky László

    A háború előtt a nyelvoktatás olyan szinten volt az iskolákban, hogy több nyelvet is megtanulhatott a diák. Én 1947-ben, mint 4.-es még németet tanítottak. Majd egyik napról a másikra már oroszt kellett tanulni olyan tanároktól, akik akik maguk is néhány tanórával voltak előttünk a tanulásban. Akkor édesapám egy már hosszabb ideje Magyarországon élő osztrák hölgyhöz küldött folytatni a németet. Sajnos az azt követő években az iskolai nyelvoktatás még egy nyelvet sem tudott megtanítani.
    Üdvözlettel:

    Válasz
  5. Bordás Lajosné

    Kedves András!
    A háboru után nem volt egyszerű a szegény sorsú gyermekek tanulása. Naponta vidékről bejárni a városba, kilométereket gyalogolni a vonathoz, s még 50 fillérre se futotta, hogy villamossal a városon beül is hamar beérjünk az iskolába. Tanítás után futás a vonathoz. Otthon éjfélig tanulás, másnap 1/6 kor kelés.Egyetlen idegen nyelvet , az oroszt tanultuk, de azt sem úgy ahogy kellett volna. Más idegen nyelvet csak az tanult, akinek volt ideje és pénze nyelvtanárra.
    A kérdésére én csak a saját esetemmel tudok szolgálni.
    Tisztelettel:Rózsa

    Válasz
  6. Strasserne Abaffy Zsuzsanna

    Kedves Tc.
    Úgy gondolom a nyelvek elsajattitasanal a legfontosabb a jó nyelvérzék. Sajnos én pld ezzel nem élek. De egész életemben tanultam nyelveket, igen kevés sikerrel, bár szorgalmas voltam. Már 75 éves vagyok, úgy látom az új ismereteket hamar elfelejtem. Iskolás koromban csak orosz nyelvet tanultam, gimnáziumban még mellé vettem a latin nyelvet is. Egyikben sem jeleskedtem, sajnos. Jártam egy idősebb tanítónőhoz is, aki németre tanított. Jelenleg próbálok naponta egy-egy idegen szót megtanulni, de még az is nehezemre esik.
    Nálam ez a helyzet.
    Persze nem adom fel, de el kell fogadni azt a tényt, hogy nem vagyok nyelv-zseni. Kicsit tudok franciául, angolul, és valamivel többet németül. De egyik sem az igazi tudás! Nálam ez is a maximum. Lányaim, unokáim külföldön élnek, ezért is szükséges nálam a nyelvtudás, bár ők beszélik a szép magyar nyelvünket!
    Üdvözlettel: Strasserne Abaffy Zsuzsanna

    Válasz
  7. KissErzsébet

    Érdekesek ezek a nyelvek magyar származásuknak a kiejtés az Eglis és a Németet tanulmányozom de könyünek találom de viszont a kiejtések nehezek szertnék megtanulni minél hamarabb

    Válasz
  8. Sándor Attila

    András!
    Iszonyúan felgyorsult a Világ! Szerintem le kéne lassulnia a technikai fejlődésnek, mert mi, emberek is felörlődünk…
    A „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” munkarend már régóta nem teljesül… Helyette a 12+ óra munka, 1-1 óra oda- és visszautazás mellett épphogy marad idő (?) a családra. Így a nyelvtanulásra, és egyéb szabadidős tevékenységre szintén nem jut idő. Ha hétvégén pár órát sikerül elméjülni egy témában, az nagyon kevés… Ahogy Ön is nem egyszer hangsúlyozta: hetente min. 3 nap rendszeresen kellene időt fordítani a tanulásra.
    Én 1987-1992-ig kötelezően oroszul tanultam. A ciril betűket el tudom olvasni, de nagyon sok szó és mondat jelentését már nem tudom. A középiskolában 1992-1996 között még kezdetleges volt az angol (német, olasz, francia…) nyelvek tanítása. A tanár pár leckével előrébb volt nálunk. A heti óraszám 4-3-2 volt az idő előre haladtával. A párbeszédeken alapuló tanulás jó, de később ez is sokat változott. A leckéi által nagyon jó gyakorolni a mai szituációkra kihegyezve a témaköröket. Köszönöm a lelkesítő munkáját, amelyben a látásmódunkat igyekszik jó irányba terelni. Elfogadom a tanácsait a tanulási módszer és kiegészítő zenehallgatás, film nézés, könyv olvasás kapcsán. Kérem, ajánljon ezekben a témákban további 10-10 zenét, filmet és könyvet, amelyek a szókincset és az alap-, majd középszintű nyelvtant is jól lehet gyakorolni. Köszönöm. (Elég kevés az ismeretem ebben az irányban.)

    Válasz
  9. Ziegler Márta

    Valamikor, Erdélyben 5 nyelvet tanultam.( magyar, román, latin,orosz,francia)
    Ma is valamennyire boldogulni tudok a „piacon”
    Mellé Apám németül taníttatott.
    Sajnálatos,hogy a gyerekek felületesen figyelnek
    az órákon…

    A mai iskolákban is több nyelvet kellene tanítani!

    Válasz
  10. Tanics Gábor

    Igaza van az elődeink annak idején több tudást halmoztak fel, mint mi most. Pontosabban a lényeget tanulták meg és nem vot annyi fölösleges anyag. Az életre való felkésülésük jobban előtérbe került, és egy fiatal céltudatosabb volt, mint most. A külső ingerek és információk akár az okoseszközökön (akár máshogyan) olyan nagy számban érkezik az agyunk felé, hogy nem vagyunk képesek hosszútávon tárolni őket. Én is megprobáltam (és probálom most is) nyelvet tanulni ritkábban esténként, de az elfoglaltságom és leterheltségem miatt már többre nem telik. Sajnos a fiataloknál sem látom máshogyan sokan szenvednek a tanulás nehészségeivel. A gyermekeim tanulásánál vettem észre igazán, hogy mennyire lenne fontos diferenciáltan tanítani, nem pedig versenyistállóként funkcionálva a zsenik szekerét tolni. Ettől függetlenül gyermekeim jól tanulnak, csak aki kicsit gyengébb azt nem zárkóztatják fel, hanem elúszik. Egy 50-es apuka.

    Válasz
  11. Valter Tamás

    Buszkirándulásról jöttünk a Tátrából hazafelé. Nyitra mellett megálltunk egy áruház parkolójában. Odajött hozzánk 5-6 cigánygyerek, lehettek 10-12 évesek. Elkérték tőlünk az üres sörös üvegeket , mert azokat magyarországon úgysem váltják vissza. Ezek a gyerekek három nyelven beszéltek folyékonyan : velünk magyarul, a helyiekkel szlovákul, egymás közt megy valamilyen cigány nyelvet. Nem ismerték a nyelvtani szabályokat, nem fújták fejből a ragozási táblázatokat, nyelvtanulási munkafüzetet még életükben nem láttak. A Rigó utcában valószínűleg megbuktak volna a nyelv-vizsgán.
    Azt kellene kifigyelni , hogy ők hogyan csinálják, mert a jelenlegi idegen nyelv tanítási módszer úgy rossz ahogy van. Elveszi a kedvet a nyelv tanulástól.

    Válasz
  12. ARANY ZSOLT

    Tisztelt Tanár Úr! Én már reagáltam a megtisztelő kérdésére, így most szeretnék egy kérdést én feltenni.Vajon nem írt-e Ön egy u.n. SPORT SZÓTÁRAT, amely megvásárolható lenne? Nagyon sok nemzetközi sport rendezvény akad, amelyet közvetítenek a TV-k , de azokban állandóan sok-sok angol feliratot láthatunk, és nehéz úgy követni az eseményeket, ha állandóan jegyzetel az ember, nem is szólva az éjszakai műsorokról, amelyeket leoltott lámpa mellett néz az ember! Tisztelettel kérem, legyen szíves értesíteni, ha akad Önnek egy ilyen utánvéttel megvásárolható /akár többnyelvű/ szótára is! Tisztelettel és köszönettel: Arany Zsolt. Tata, 2021. 05. 20.

    Válasz
  13. Varga Zsolt

    Tisztelt Neményi Úr!
    Az én Apám is – még a 30-as 40-es években – megtanult a Piaristáknál latinul, görögül és németül. Mindig azt mondta, hogy ebből a 3 nyelvből kiindulva minden újabbat egyszerű megtanulni.
    Mindezek ellenére én nem értek egyet a sok nyelv megtanulásával. Vagy legalábbis nem nem érzem szükségét. Passzióból lehet persze, de ahhoz, hogy megértessük magunkat, elég lenne csak egyet megtanulni. Persze jó lenne, ha mindenki ugyanazt választaná. Most ez éppen az angol, amivel semmi bajom nem lenne, csak kicsit „sportszerűtlennek” tartom. Nekem az eszperantó ötlete nagyon szimpatikus volt. Ez ugyanis mindenki számára tanult nyelv, nem úgy, mint az angol, ami sokak számára jogosulatlan előnnyel jár. Merthogy egy tanult nyelvvel sosem lehet eljutni anyanyelvi szintre. Lehet közelíteni, de elérni lehetetlen.
    Üdvözlettel:
    Varga Zsolt

    Válasz
    1. Valter Tamás

      Bárkinek lehetősége van eszperantóul tanulni. Hogy mire megy vele az más kérdés. Az angolt a világon mindenütt megértik.

  14. Pallosne

    Szerintem nem volt ennyi jövés menés. Akkor többet olvastak az emberek nem volt TV net, többet beszélgettek az emberek egymással. Tanultak egymástól ilyen módon is. Több nemzetiségű ország vagyunk fontos volt megismerni egymás nyelvét, hogy megértsék egymást.

    Válasz
  15. Sáros Márta

    Tisztelt Neményi András !

    A fiam tegnap faggatott , hogy az 50-es és 60-as években miért volt olyan sikeres a nyelvtanulásom , hogy három nyelvből (oroszból,németből,latinból) érettségiztem egy vizsgaidőszakban (1962-ben) jelesre
    .
    Most én is kiegészíteném egy fontos gondolattal . Az idegen nyelveken kívül nagyon szerettem az irodalmat , biológiát , földrajzot , kémiát . Ráadásul nagyon jó tanáraim is voltak ezekből a tantárgyakból . A döntés nagyon megviselt . Végül az döntötte el , hogy biológia-kémia szakra felvettek ötven főt , idegenn-nyelv szakra
    4-5 főt és ebből 2-3 előfelvételis volt . Ennyire tartották 1962-ben fontosnak a nyelvtanulást .

    Tsztelettel : Özv. Juhászné Sáros Márta Erzsébet

    Válasz
  16. Gabriella

    Miért ment jobban a háború előtt a nyelvtanulás? Számomra egyértelműen a fegyelem miatt. A diák és tanító kapcsolata tiszteletteljes és szigorú volt. A szélessávú demokrácia nem tett jót a tanulás és tanításnak. A diákok példaképeket követtek, nem celebeket. Jó irányban volt sikk kitűnni, nem lesüllyedni.
    Manapság Angliában már 4 éves kortól járnak iskolába, de felnőtt korukra is csak nyomtatott betűkkel tudnak írni. Idegen nyelv? Dehogy.

    Válasz
  17. Lovász Etelka

    Nem volt internet, ami elterelte volna a gyerekek figyelmét! Többet voltak friss levegőn, így amikor leültek tanulni, könnyebben ment. Valamint szigorúbbak voltak a tanárok, ami ma sajnos lehetetlen szinte, hogy számon kérjenek gyerekeket!
    Üdv. : Etelka

    Válasz
  18. Juhász Kornél

    Kedves Neményi András !

    Úgy gondolom , a háború előtt csak a módosabb családok gyerekei tanultak sikeresen nyelveket , mert volt pénzük nyelvtanárra és külföldi utakra . Édesanyám 1962-ben érettségizett három nyelvből : oroszból, németből , latinból . Oroszból 10 éves korától 18 éves koráig tagozaton tanult , így mindennap volt orosz órája . Nagyon számít, hogy heti hány órában tanulják a nyelvet . Fontos az érdeklődés is . Édesanyám mesélte , hogy a szavak tanulása nem jelentett számára kellemetlen magolást . Úgy érezte, hogy minden szóval bővül a tudása , amit majd egyszer idegen nyelvű társalgás során hasznosítani tud . Ezért nagyon fontosak a külföldi utazások . Édesanyám oroszul beszélt azokban az országokban , amelyek a szláv nyelvcsaládhoz tartoznak : oroszoknál , szlovákoknál , cseheknél , lengyeleknél , szerbeknél , horvátoknál. Nyugati országokban ( Ausztria , Németország , Svájc) németül beszélt . Olaszországban többször sikeresen próbálkozott a latin nyelvvel, úgy , hogy a c betűk helyett cs-t mondott . A latin nyelv után könnyen tanulta a franciát , de ez vonatkozik a spanyolra és az olaszra is . Az utazáson kívül nagyon fontos a levelezés is . Édesanyám levelezett Finnországba németül . Lengyelországba , Szlovákiába , Oroszországba , Észtországba , Kazahsztánba , Szerbiába oroszul . Ilyen gyakorlati tanácsokat tudok továbbítani .

    Válasz
    1. Gabriella

      Bocsánat de én nem gondolom, hogy gazdagok kiváltsága volt a nyelvtanulás. Latint mindenki tanult az iskolában – a templomban is latin volt a hicatalos nyelv -, és németet is szinte mindenki.

  19. Csapo beata

    Azt gondolom, az angol annyira elterjedt mar, minden orszagban beszelik, hogy nincs eleg motivacio mas nyelvet tanulni, mikor az angollal jol el lehet boldogulni. Persze ezzel kimaradunk sok mindenbol

    Válasz
  20. Kozma Zoltanne

    A háború előtt nem volt ennyi kütyü vagyis a TV a Számítógép az okostelefonok és még sok minden az oka annak hogy most sokkal nehezebb nyelvet tanulni. Nagyon elkötelezettnek kell lenni ahhoz hogy végre találjunk rá módot és akarat erőt sok sok erőfeszítése van szükség hogy a celunkat elérjük. Tisztelettel Rozi

    Válasz
  21. dr.Szollás Mária

    Igazaból én sem értem és ugyanígy tudtak az én szüleim is, apám 3, anyukám egy nyelvet.
    Én csak pöntyögök angolul és németül, de az én időmben kevés utazási lehetőségünk volt és az egyetemen én latint és oroszt tanultam.
    A latin a foglalkozasom része, holt nyelv.
    A gyerekeim (5) mindegyikének van nyelvvizsgaja, de csak kettőnek egynél tobb. 3 csak a latinnal egyutt van, ami szintén foglalkozási ártalom.😀
    Szerintem rossz a nyelvtanítási módszer, nem tanítják jól az egyetemi illetékesek, főként nem beszéd centrikus az oktatás.
    Az beszél jól, aki az adott nyelvterületen fejezi be az elsajátítását.
    Üdvözlettel!

    Válasz