Már a kabaréban is téma a nyelvtanulás

Szilveszterkor hallottam, és van benne igazság.

„Átlagos tankönyvkezdés:
– Jó napot kívánok.
– Ez itt egy asztal.
– Én a tanár vagyok.”


Ismerős? A nyolcvanas években én is tanultam ilyen tankönyvből. Régen valóban ehhez hasonlóan kezdődött, sőt, így is folytatódott egy nyelvtankönyv.

Emlékszem, oroszból meg kellett tanulnom, hogy a város traktort ad a falunak, a falu pedig tejet ad a városnak. Nem tudom, miért volt szüksége a kezdő tanulónak ezekre az információkra. Azóta sem találkoztam egyetlen külföldivel sem, aki kíváncsi lett volna rá, hogy vajon mennyi tejet ad egy falu, vagy mennyi traktort ad kedvenc városunk a falunak…

Vagy például meg kellett tanulnunk különböző tanmeséket Leninről. Emlékszem egyre, ami arról szólt, hogy gyerekek szánkóztak a domboldalon, de senki sem segített nekik felhúzni a szánkót, csak Lenin elvtárs aki épp arra járt… Mekkora szerencséjük volt azoknak a gyerekeknek! Azon gondolkodom, miért nem találkoztam még elő orosszal, aki megkérdezte volna, hogy tudom-e milyen segítőkész volt Lenin elvtárs? Csupa hétköznapi kérdésük volt, hogy hol van a szálloda meg hol lehet pénzt váltani… Csak az orosztanárom volt rá kíváncsi, hogy mennyire ismerem Lenin elvtársat.

Tanultunk a Vörös térről, a Lenin mauzóleumról. De nem tanultunk párbeszédeket, aminek valóban hasznát vettük volna, mondjuk egy moszkvai utazás során. És az orosztanulás csúcspontja: be kellett vágni kívülről Puskin Anyeginjéből Tatjana levelét… De minek? Kívülről fújtam, ám nem értettem, amit felmondtam az ötösért.

A nyelvoktatás hatékonysága azóta sem nagyon változott, pedig a mai könyvek már sokkal gyakorlatiasabbak. A tanárok is tudják a nyelvet, amit tanítanak, nem „egy leckével járnak csak előrébb” kategóriába tartoznak.

Miért állunk mégis az utolsó helyen nyelvtudás tekintetében az Európai Unió tagállamai között?

Miért tekintünk még mindig úgy a nyelvtanulásra, mint egy nehéz, küzdelmes, és kudarcokkal teli folyamatra?

Kérem írja meg:
Ön mit gondol erről?
Önnek miért nehéz a nyelvtanulás?

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

214 hozzászólás a(z) “Már a kabaréban is téma a nyelvtanulás” bejegyzéshez

  1. Kovács Ágnes

    Kedves András!
    Kérdésére megpróbálom össze foglalni tömören a választ. Általában az zavart mindig a leginkább hogy alig tudtam pár szót az adott nyelvből, de már a nyelvtani részekkel bombáztak. Számomra érdektelen témákról volt szó. ha elmegyek valahová, szeretek tudni köszönni, elmondani hogy mit szeretnék pl. egy boltba..kenyér, víz, stb. Meg tudjam kérdezni hogy jutok el A-ból B-be, hol találok szállást, vagy ehhez hasonló témák lennének fontosak. Mivel 4 műszakban dolgozok, semmilyen szervezett oktatáson nem tudok részt venni, legyen az sport, tánc, vagy iskola. 30 éve volt alkalmam egy remek tankönyvhöz jutni , de sajnos vissza kérte az illető. Az első leckéje egy kapucsínó és egy sütemény vásárlása volt egy kávézóban. nagyon tetszik az Ön anyaga, és amint módomban áll, meg is rendelem. jelenleg egyedülállóként – más kiadások miatt – ez tolódik. Örülök hogy megismertem a munkásságát. Üdv Ágnes

    Válasz
  2. bence

    Én beszélek oroszul, de nem az állami képzésben tanultam meg (beszélni). Egyetértek azzal a korábbi vélemény-nyílvánítóval, aki szerint a korábbi nyelvtanítási hibák bírálatával nagyon óvatosan kellene bánni. (A hibás politikai döntésből (kötelező az orosz nyelv) eredő probléma megszűnt, a nyelvtanítás eredményessége azonban mégsem javult jelentősen.)
    El kellene kerülni azt a beállítást is, hogy a laikusok a korábbi orosz nyelvTANÍTÁS bírálatát az orosz nyelv vagy orosz kultura bírálataként értelmezhessék.
    Érdemben a kérdéseihez:
    A nyelv a kommunikáció egyik eszköze. Kapcsolati eszköz valakik között. Ha nincs meg a kapcsolat lehetősége, feleslegessé válik és elsorvad, vagy ki sem alakul. Ez volt a környezeti, politikai okok miatt az orosz nyelvtanulás legfőbb akadálya (túl a tanítás szakmai problémáin).
    De ez a probléma (a kapcsolat lehetőségének a korlátozott volta) más nyelvek esetében is fennáll és mind a mai napig fékezően hat. A magyar társadalom nagyobbik hányadának anyagi helyzete és kapcsolatrendszere nem tesz lehetővé, hogy a gyerekeit idegen nyelvi környezetbe küldje gyakorolni. A kisebbik hányad ezt megengedheti magának, az ő gyerekei lesznek az Ön ügyfelei. Mert tudják, érzik, tapasztalták, hogy megéri.
    A szakmai részhez egy apró mozaik:
    Az idegen nyelv tanulása a magyar nyelv megfelelő szintű ismerete nélkül nem lehetséges. Nem egy példa van arra, hogy üzleti tárgyaláson alkalmazott tolmács azért nem tud eredményesen fordítani, mert magyar megbízója pongyolán fogalmaz. Bizony, néhány magyar üzletember nem tud rendesen magyarul.

    Válasz
  3. Barócsi András

    Nekem a nyelv tanulás azért nehéz, mert nehezen tudom megjegyezni a szavakat.Főleg ha több mássalhangzó van eggyüt egy szóban. De megakarom tanúlni a németet.
    Ezért igyekszek jó tanúló lenni.

    Válasz
  4. Czimbalmos Itván

    Én is szeretnék megtanulni legalább alapszinten angolul.Ennek érdekében befizettem a „tandíjat” még az előző tananyagra,ami bizony nem a legjobban sikerült anyag volt.Az úgynevezett „jutalom” nyelvi anyag csak egy leckét tartalmazott,további leckékre nem ad lehetőséget.Ezt csalásnak nevezem,mert ha az uj anyagot szeretném tovább tanulni valószínű,hogy újra be kell fizetni az egész tandíjat.

    Válasz
  5. Iren

    Kedves András! igaz minden nap tanulok mint irtam csak félorát de mikor a lemezt is halgatom azt addig nem hagyom abba mig a végére nem ért , nekem azért nehéz a tanulás mert nehezen jegyzem meg kérem adjon tanácsot hogyan foglalkozzak az Olasz tanulással hogy könnyebben meg tudjam jegyezni. köszönöm a válaszát.
    Irén

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Egyszerre csak 1 fejezet anyagát hallgassa meg a cd-n.

  6. Iren

    Kedves Andras! nagyon szépen köszönöm az Olasz könyvet nagyon hasznosnak találom és minden nap gyakorolok félorát sajnos többet nem tudok,igaz kicsit nehezen megy igy 50 felett de az akarat a fontos én ugy gondolom. kérem jelezze ha ujabb könyve is jelenik meg mert azt is szeretném megvenni most még csak a Bulldozer van meg kezdőknek de érdekel a többi is.
    üdv irén

    Válasz
  7. Gyenge Sándor

    Nekem azért nehéz a nyelvtanulás mert még senki sem magyarázta el, hogyan kell nyelvet tanulni,lépésről-lépésre a célig.

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Sándor!
      Ebben az esetben a Sikeres Angoltanulás Titkai Mesterprogram című kiadványom kifejezetten Önnek való.

  8. A. Erika

    Kedves Tanár Úr!
    Középiskolában tanultam angolt heti 2×1 órában, 5-ös voltam belőle és szerettem is, mégsem tudtam (mertem) 4 év után megszólalni. Azóta többször is nekiálltam (most már 60+ vagyok), mindig előlről kezdtem, de a nyelveckék mindig a nyelvtani szabályok magyarázatával és magoltatásával voltak tele, valamint nyelvtani tesztekkel. Meg is értettem azokat, jól meg is oldottam, meg is jegyeztem valameddig, de amikor meg kellett volna szólalni, akkor jött a dilemma, hogy hogyan rakjam össze a szavakat, milyen határozószót, milyen igeidőt használjak.? Ezért aztán ezen addig gondolkodtam, míg a végén nem mertem megszólalni, hátha rosszul mondom. Nyelvtani szabályok biflázásával (még ha tudja is az ember), nem lehet megtanulni beszélni! Ezért nagyon örülük, hogy a Tanár Úr kész mondatokat, kifejezéseket tanít, mert ha ezeket valaki begyakorolja, akkor adott helyzetben használni tudja, mint az általánosban megtanult vers idézetet. Azóta én is egyszerűbb mondatok használatával egész jól elbeszélgettem még a közéleti problémákról is angolul jól beszélő emberekkel. Persze, a szókincset azért fejleszteni kell, mert nem lehet mindenre előre kész mondatokkal készülni! (Persze a különleges (magyartól eltérő igeidőket azért mellőzném, ha lehet.) Nekem úgyis csak a társalgási szint kell. A német azért, mert a határ közelében lakom, az angol meg azért, mert a világ legnagyobb részén azt értik.
    Akik anyanyelvi környezetben tanulnak meg beszélni, azok is a beszélt nyelvet hallják és nem a nyelvtani szabályokat! Tehát nagy örömmel üdvözöltem végre ezt a módszert, mert végre meg merek szólalni! Mi erről a véleménye? Nagyon köszönöm ezeket a nagyon hasznos leckéket és türelmetlenül várom a továbbiakat is! Üdvözlettel: Erika

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Erika!

      Örülök a sikereinek, csak így tovább!

  9. Gnandt Csongor

    Kedves András !

    A fent leírtakkal teljesen egyetértek és valóban így volt korábban a nyelvoktatás, melyet magam is tapasztalhattam pár iskolában. Ezen módszerrel ellentétben nagyra tudom értékelni az Ön módszerét, melyet valóban nagyon sikeresnek és hatékonynak tartok.Kérdésem lenne csupán, hogy az adott tananyag mellé hogyan lehetne párosítani pár nyelvtani gyakorlatot ugyanis azt sokszor kérik nyelvvizsgákon?
    Magam is jelentkeztem az Ön által korábban felkínált ingyenes, e-mailben kapott német leckékre melyeket jó ideje már nem kapok.Kérdésem lenne , hogy ennek vége vagy esetleg kaphatnék más leckéket is a későbbiekben? Próbáltam újakat igényelni az e-mail címemre de a rendszer megerősíti, hogy korábban már igényeltem ezt! Tisztelettel: Gnandt Csongor

    Válasz
  10. Szőnyiné Zsóka

    Kedves András !

    Köszönöm a lecke sorozatot. Óriási segítség volt a haladásomhoz. Már tűrhetően, nem csak alig tudok beszélni az ismerősökkel, ha kimegyek a gyerekeimhez. Még egyszer nagyon köszönöm a segítségét.

    Válasz
  11. Szabó Zoltánné

    Kedves András!

    Nem tudom előző levelem hova tünt,de most ismételten szeretném megköszönni segítségét. Ha kitartóan tanulna az ember valószínü minimálisan megtanulna valamilyen szinten beszélni,de a mi /60 feletti/ korosztályunk már fél megszólalni,hátha nem jó mond valamit.Ezért inkább külföldre csak szervezetten,vagy nyelvet beszélő társaságában indul.Így az esetleges tudása is passziv marad.
    Az Ön által ajánlott könyv vásárlásáról lemaradtam.Ha ismételten mód lesz rá ,kérem jelezze.
    Segitségét megköszönve,sok sikert kívánok :Éva

    Válasz
  12. Misi

    Kedves Tanár Úr , és Kedves Osztálytársaim!
    – Az én megfigyelésem az, hogy mi magyarok sokkal bonyolultabb nyelvet beszélünk ,mint általában a többi nyelv, és túl kombináljuk, nem tudunk, csak ugyanolyan bonyolult gondolatmenetben hozzá állni az általunk nem ismert nyelv mondat szerkezetekhez, mint az 1000 arcú számunkra ki induló alapnak számító magyar nyelvben. Most ahogy kezdem megismerni, hogy mennyivel egyszerűbben állítanak, ők össze mondatokat talán kicsit könnyebb, de még mindig magyarul gondolkodom.
    – És a stressz, amit nagyon sokan nem vesznek észre, hogy mennyire fontos a nyugodt légkör.
    Mindegy, hogy önhibánkból, vagy azon kívül, de idegesen, feszülten, nem lehet tanulni. Nem csak nyelvet semmit. Az idősebb „mókuskerékben élő” generáció ezért nem tud tanulni.
    Csak tyúklépésben képes haladni, aki nagyon kitartó, de legtöbben hamar feladják a küzdelmet, és koncentrálnak inkább a hétköznapi kötelező dolgokra.
    Én ezt magamtól is így gondolom, és a nyelvtanuló ismerőseim véleményeiből is ezt szűrtem le.
    Kitartást , és nyelvtanulásban is, anyagiakban is, nagyon sok sikert kívánok mindenkinek, és külön a Tanár Úrnak is.
    Szép napot, és jó egészséget!

    Válasz
  13. erzsi

    A idegen nyelv tanítása személyreszabottan az egyén logikájához igazodva erdményesebb lenne.

    Válasz
  14. erzsi

    Elavult módszerek, nem életszerű szituációk, felesleges nyelvtan, kevés szókincs.
    Az éppen tanult nyelv logikájának, kifejezésmódjának másságát nem tanítják, féltik a tanárok a tudásukat, mintha nem akarnák átadni a tanulóknak.

    Válasz
  15. Berecz István

    Kedves András!
    Köszönöm,hogy engem is fel vett a listára.(Danke schön Ihnen.) Köszönöm az eddig megküldött leckéket.Külön füzetbe valamennyit felirtam,hogy gyakorolni tudjam és nem HETI EGY ORÁBAN.85 éves vagyok,Ich spreche ein wenig Deutsch.Azonban az ön által eddig megküldött leckéből megtudtam,hogy milyen rosszul mondtam ki a német szavakat. Möst már értem,hogy a német barátaim miért mosolyogtak néha,ha beszéltem hozzájuk.Most igyekszem a szavakat helyesen kiejteni.Eben nagy segitséget jelent számomra az Ön által küldött leckék.Köszönöm Önnek.Kérem ne feledkezen meg rolam és küldjön nekem leckéket a továbbiakban is,mert ilyen vén fejjel is szeretnék helyesen beszélni németül.Sok német barátom van és nem szeretném,ha nevetnének rajtam a rosz kiejtéseim miatt
    .
    Minden jot kivánva önnek üdvözlöm.

    Válasz
  16. Both Erika

    Üdvözlöm András ! Csak azért tanulok nehezem, mert nincs aki kikérdezné a leckét. Azt hiszem a lustaság az oka. könnyebben és gyorsabban tanulnék, ha ott is élhetnék.

    Válasz
  17. Dudás Gábor

    Sajnos elszaladt fölöttem az idő és vannak olyanok akik nem tanulnak soha semmiből mint például ÉN .

    Válasz
  18. D.R.

    Csak azért nehéz a nyelvtanulás, mert nem azon a nyelvterületen élek,
    amely idegen nyelvet meg szeretnék tanulni.

    Válasz
  19. Szabó Gabriella

    Kedves Nyelvmester! Számomra azért nehéz a nyelvtanulás, mert csak vizuálisan tudok megjegyezni szavakat. Képek alapján. Másképp egy napon belül elfelejtem, hiába gyakorlom.

    Válasz
  20. Galicza Klára

    Kedves Neményi András!

    Nem állhatom meg, hogy ne reagáljak az orosztanításra vonatkozó írására. 43 éven keresztül tanítottam orosz nyelvet (és tagozatos osztályokban egy kis irodalmat is) 12 évfolyamos iskolában, kezdve az alsó tagozat harmadikosaitól egészen az érettségire, OKTV-re és nyelvvizsgára előkészítőig. Ezért talán érthető, hogy mélyen sért ez a sztereotip, de már rég túlhaladott vélemény az orosz nyelv Kedves Neményi András!
    Bár nem szoktam levelekhez hozzászólni, nem állom meg, hogy ne reagáljak az orosz nyelv tanításával kapcsolatos sztereotip, rég túlhaladott álláspontjára, amit Öntől nem vártam volna. Nem tudom, mikor tanított utoljára orosz nyelvet, vagy vett kézbe újabb tankönyveket, pl. a legmodernebb kétkötetes Ключ címűt, vagy akár a tankönyvlistán szereplő Шаг за шагом – ot és a sorra megjelenő más tankönyveket. A ma orosztanítására ezek a jellemzők, és ez a folyamat már a 90-es évek végén elkezdődött az IH Зравствуйте! sorozatával! Nem etikus és nem érdemes ezt a szép, nagyszerű irodalommal rendelkező nyelvet 30 évvel ezelőtti vagy még régebbi példálózással dehonesztálni.
    Egyébként akkor is lehetett érdekesen, eredményesen tanítani, nem Leninhez kapcsolva.

    Válasz
  21. Simon Hajnal

    Én azt gondolom,hogy meg lehet tanulni bármilyen nyelvet ,ha akarunk. Csak le kell ülni és tanulni kell. Én amikor elhatároztam,hogy németül kell megtanuljak,azt a szükség diktálta,mert szükség volt rá,mivel Németországban öreggondozást akartam vállalni,de kellett valami nyelvtudás is.Akkor fogtam neki könyvekből (Tanuljunk meg gyorsan németül,stb.plusz egy nyelvtan könyv és egy füzet ). Mindent kiírtam a füzetbe ,amire szükségem lehetett és megtanultam. Mindennap tanultam és ismételtem. Így sikerült nyelv vizsgát tennem,amivel munkát is kaptam Németországban. Hét hónapon keresztül minden éjjel 11-3.óra között tanultam,mert nappal nem volt ídőm. Nagy segítségemre voltak az Ön által elküldött leckék is,mert javitottam a kiejtésen.Azért írtam a múltkor,hogy azt a buldózer német nyelvkönyvet majd megveszem ,mert arra van szükségem. De most is Németországban vagyok. Tisztelettel: HAJNAL.

    Válasz
  22. ACÍV

    Tisztelt N e m é n y i András!
    Elnézést, hogy ilyen soká válaszolok, de volt sürgősebb teendőm/ez biztos ismerős Önnek/, így most tudok időt szakítani és írni. Én beszéltem németül ,de most igazán az angol megy, ahogy mindenütt tapasztalom és ezért gondoltam hogy az alapokat elsajátítom, hogy ne égjek amikor kell valamit mondani.
    Én vizsgázni nem akarok,mert már nem vagyok ” túl fiatal „, de azért meg szeretném értetni magam és ezért is nagyon köszönöm a segítségét .
    Remélem nem probléma és továbbiakban is küldi az anyagot, melyet előre is megköszönök.
    További szép napot, szívélyes üdvözlettel ACÍV

    Válasz
  23. Papp Illésné

    Tisztelt Tanár Úr !
    Már nyugdijas vagyok , de nem érzem , hogy nehéz a nyelv tanulás . A Mónika lányom 20 éve ment Francia országba férjhez . Amikor haza jön örül, hogy magyarul beszélhet . Egyedlül vagy kisebb segitséggel , foglalkoztam a francia nyelv tanulással .Szavakat gyüjtöttem egy tanárnőtől elsajátitottam fontosabb nyelvtani szabályokat .Amikor kimentünk az összegyüjtött anyaggal egész jól elboldogultam , amit nem tudtam mondani azt gátlás nélkül eljátszottam . Most nagyobb lehetőség van a nyelvtanulásra . Próbálom kihasználni / az Ön Buldózer könyveit , és egy ajándék videó portállal foglalkozom . Nagyon szorgalmas vagyok .. Minden nap tanulom az angolt . Most várom őket , mivel lányom és a vejem is több nyelven beszél igy próbálkozok vele mindkét nyelvel . Az angol megy most jobban , de az a gondom , hogy nincs kivel társalogni , a válasz értés nehéz .Sajnos nem mindenkinek fontos a tanulás . Én nagyon élvezem , olvasás helyett tanulok , Köszönöm a bátoritást a kedves levelet .
    Tisztelettel Margó

    Válasz
  24. Sanna

    Tisztelt Neményi Úr! Egyszer már írtam, de mivel anonym akarok maradni, nem adtam meg a *-gal megjelölt , szerintem felesleges adatokat. Az e-mail címemet úgyis ismeri , a többi érdektelen. A nyelvtanulás lehetőségét azért választottam, mert németül beszélek, aktiv koromban ezen a nyelven oktattam is a szakomat, szakfordítói képesítésem is van, sokat fordítottam a szaknyelvet, most meg az elkötelezett sztépirodalmat. Angolul pár évet tanultam, de nem beszélem; az érdekelt, mennyire emlékszem rá, ill. ismétlésként, kedvtelésből nézegettem. Nincs szándékomban nyelvvizsgát letenni, nem akarok beszerezni nyelvkönyvet -ismétlem: kedvtelésből nézegettem a leckéket – élvezettel. Vártam, hogy mi jön még – de nem jött. Nem gondoltam, hogy ennyire számon tartanak. Köszönöm az eddigieket, és sok sikert kívánok!
    Üdvözlettel: Sanna

    Válasz
  25. Szálka Katalin

    Kedves Tanár Úr! Osztozom az orosz-tanulásról alkotott véleményével, ráadásul egyébként sem szerettünk
    oroszul tanulni, mert kötelező volt. Nekem az általános iskolában egy nagyon kedves orosztanárnőm volt, aki játékosan, szellemesen tanított (abból éltem a gimnáziumban is). Majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára kerültem, ahol gazdasági dolgokat tanultunk, de akkor sem tudtunk volna egy pohár vizet kérni!
    A latint és az angolt jobban tanították, de ott meg olyanokkal kerültem össze, akik gimiben angol-szakosak voltak. Így a család elhatározta, hogy a 2. év végén kiküldenek au-pair lányként. Remek helyem volt: egy ismerősöm ismerősei fogadtak, egy nagyon kedves házaspár, akik közül az asszony már akkor (72-ben) bevándorlókat tanított angolra , a férje pedig zenetanár volt. Hétvégenként bejártuk Tolnát-Baranyát: Stonehenge, Bath, Cowentry, Wales, Shakespeare szülőhelye, London stb.
    Ők szereztek nekem helyet egy első világháborús kapitánynál, akinek a házvezetőnője éppen akkor Cipruson nyaralt, s így én lettem a kukta, meg a porszívózó, meg a vázákról gondoskodó… szóval kb. annyit kellett segítenem, mint otthon Édesanyámnak. 2 hónapot töltöttem kinn, majd 3. év végén írtam egy feles írásbelit, de engedtek szóbelizni, s az 5-ös lett. Mondták is, hogy régen láttak ilyen nagy különbséget a kettő közt! Nos ennyit ér, ha az embert a mély-vízbe dobják.
    A mostani nyelv-tanítás más, sokkal jobban a szükségletekre, a hétköznapi társalgásra épít, nagyon helyesen.
    A magyarnak azonban sajátos a nyelvtana, semelyik nyelvhez nem hasonlít, a vejem próbálkozott vele egy darabig, de abbahagyta. Persze sokat ért magyarul, de nem beszéli, ahogy a gyerekek sem igazán.
    Több nap kell, míg „belejönnek” egy kicsit. De meggyőződésem, hogy ha itthon szünidőben együtt lenne az 5 unokám, mind szépen beszélne a nyár végére magyarul, s 1 év alatt az itteniek is megtanulnának németül német környezetben!

    Válasz
  26. Weszely Klára

    Tisztelt András!
    A nyelvtanulás valóban ma sem eredményesebb, mint az orosz-tanulás idején.
    Én magam is sokat tanultam oroszul és németül, de nem igen szólalok meg. Gátlásos vagyok és a tanulás
    idején nem igen beszéltünk, inkább a nyelvtanon volt a hangsúly.
    Unokám 6. osztályos, 6 éve tanul németül. Én szoktam neki segíteni, így látom a helyzetet. Szavak – szódolgozat , nyelvtani példamondatok. Sokszor olyan nyelvtani ismereteket tanulnak, amivel még a magyar nyelvben sincsenek tisztában.
    A főiskolán a pszichológia tanárom szerint nyelvet vagy az anyanyelvvel egy időben érdemes tanulni, vagy akkor. mikor már tudatosan akar valaki nyelvet tanulni, nem azért, mert kell. Üdvözlettel: Klára

    Válasz
  27. Bakai József Ferenc

    Kedves Neményi úr!
    Én úgy érzem, hogy az életben nagyon sokszor kellett dolgozni akár éjszakába nyúlóan sürmgős. Ebben a korban
    már úgy érzem, ha nincs kényszer helyzet csak annyit tesz az ember amennyit anapi életvitel igényel.Így vagyok a nyelv-
    tanulással is. Nagyon szeretném megtanulni, de nincs olyan kényszer, peldául belátható időn belül német nyelvterületre
    utazás ezért nincs annyi energiám atanulásra. Valôszínű ha ilyen lenne, akkor lennék csak képes akár éjszakákon át is
    tanulni. Magamat ismervenem megy másképpen, csak kényszer helyzet tel erőszakosan.
    Ilyen tempóban ahogy megtisztel egy-egy leckével, még győzöm atanulást gyakorlássalis és nem hergelem magam
    azzal, hogy már megint le vagyok maradva.

    Tisztelettel, maradnék továbbra is tanulója.

    Válasz
  28. Mózes Viktor

    Tisztelt Tanár úr! Teljes mértékben az Ön által írottakkal. Anno a szakiskolában kötelezően tanított francia nyelvtudást is használhatatlannak,ezért feleslegesnek tartottuk! /60-as évek eleje./ Ezért, csak annyit tanultunk meg belőle,hogy az elégtelen szintet ne érjük el! Mára már kinyílott a világ,és bármennyire is sajnálom az a minimális tudás is elveszett amit akkor megszereztünk! Az elmúlt években lett lehetőségünk arra,hogy külföldre is utazzunk pihenni és érdekes szép helyeket, dolgokat megismerjünk ! No!! És itt kezdtem erezni egy nyelv tudásának hiányát! Öröm viszont hogy október második felében, sikerült pár napot eltölteni Német országban és már egy kicsit jobban megtudtam értetni,hogy mit is szeretnék megtudni,kérni! Tény és valós hogy ma többet kell gyakorolnom azt az anyagot amit volt szíves rendelkezésemre bocsátani, mint azt hajdan kellett volna. De tapasztalom hogy a gyakorlás meghozza a jó eredményt. A memorizálás nálam már továbbtart de a tanulásnak más hátrányát nem érzem. Tisztelettel és köszönettel!! Viktor

    Válasz
  29. Takács Emilé /Eszter/

    Az első nyelv tanulásom kísért folyamatosan. – Ez nagyon régen volt, de a mai napig emlékszem 1940-es tanévben első polgári iskolai német nyelv tanárnőmre, aki sajnos csak nagyon rövid ideig taníthatott. –
    Volt könyvünk, de ő mindig azt mondta, hogy azzal nem tudunk vásárolni, ügyeket intézni, mert nem az életre tanít.
    Kis csoportokat alkotott az osztály tanulóiból, minél több személyt kapcsolt be a beszélgetésbe, mint ha vásároltunk volna, vagy egyéb életszerű feladatot végeztünk volna. Beszédkészségünket fejlesztette, bele szőve a különböző nyelvtani változatokat. Az osztály valamennyi tanulója lelkesen kapcsolódott az adott szituációhoz.
    Sajnos azóta is próbálkoztam, de nem igazán találtam meg a megfelelő módszert, így maradtam az alapszint alatt, mind német, mind angol nyelv tekintetében – több tanulási kísérlet tekintetében.
    Nem igazán hiszek az utóbbi időben hirdetett „gyors nyelvtanulásban”, lehet hogy ha most kezdeném megpróbálnám, de már nem látom értelmét az újabb kísérletnek.

    Válasz
  30. Rózsa Herczeg.

    Kedves András ! Én nem kapom a „Német ajándék leckéket!” Kérném szépen ,koösz

    Válasz
  31. Pap Zoltán

    Ez a helyzet szerintem eléggé rossz ami Magyarországon van,mert az embernek legalább 2 vagy több munkahelye kell,hogy legyen amivel mondhatja elegendő pénzbevételem van! Továbbá ezen a magyar nyelv oktatáson nem kell csodálkozni!! Az egyik miniszter kijelentette 2008 vagy 2009-ben a diákokat a nehezebb nyelvvel kell tanítani és utána haladhatunk a könnyebb nyelvek felé!!!! Hát végül is így meg lehet akadályozni,hogy tömegek vándoroljanak ki külföldre a jobb élet reményében.Az ilyen politikusoknak is annyi esszük van,hogy hazataláljanak. Mert hogyha fordítva lenne,akkor a diákok érdeklődése is meg lenne más nyelvek iránt is és nem mondanák sokan,hogy nagyon fárasztó!

    Válasz
  32. Győry Zoltánné

    Kedves András!
    Igazán megörültem megtisztelő kérésének. Nos véleményem szerint az elmúlt 50-60 év alatt általános tapasztalata mindazoknak, akik idehaza fogtak bele a nyelvtanulásba, hogy aki nem teljes elszántsággal és kitartó szorgalommal áll hozzá a nyelv elsajátításához, annak csalódás és kudarc „jutalma”. Csakhogy ezt a két emberöltőnyi generáció többségét semmi nem ösztönözte arra, hogy felvállalja ezt a nem könnyű vállalást, hiszen alig használhatta, kamatoztathatta a tudását Az átlag ember ritkán és drágán utazott, akkor is rövid napokra, hetekre. Azért, hogy egy évben kb. kétszer a 6-os buszon megkérdezze tőle egy kóbor külhoni angolul, hogy merre van pl. a Római-parti kemping, nem rohant haza a nyelvkönyve mellé tökéletesíteni a nyelvtudását. Az oroszról jobb nem beszélni, egy osztálynyi gyerekből jó, ha 4-5 megtanulta, s letette a nyelvvizsgát. Azok a ritka tehetségesek, szorgalmasak, akik huzamosabb időre kerültek idegen nyelvi környezetbe, azok jól jártak, ők voltak a ” biztos befutók”.
    Majd ránk szakadt a várva várt rendszerváltozás, felszabadultan hagyhattuk el határainkat, jobb munkáért , korlátlanabb lehetőségekért, igen ám, csakhogy „kissé beragadtunk a startnál” a nyelvi nehézségek miatt. Meg aztán az idő is elmúlt, már rég „nem mi voltunk a mai ifjúság!” Nem csoda, hogy mint a vízözön úgy indultak meg a nyelvtanfolyamok, a nyelvvizsga lehetőségek. Ma szinte mindenki azon igyekszik, hogy a még megmaradt nyelvi emlékeit felélessze, s amennyit lehet még kihozzon belőle.
    Jól megfigyelhető a fejlődés.
    Valószínűleg én vagyok a legidősebb tanítványa (73), s engem éppen emiatt nem hajt a teljesség igénye. Március végén, Párizsban megszületik a harmadik unokám, akinek francia lesz az édesapja. (A másik kettő idehaza él). Remélem hamarosan meglátogathatom, szeretnék a lányom segítségére lenni, no nem a nyelvtudásban -, hála Isten, nincs gondja a nyelvekkel -, de az anyai teendőkben. Gondoltam, ne legyek egészen szótlan,kuka, legalább a legszükségesebbeket tanuljam meg. Kissé lassabban haladok, sajnos nem megy úgy mint 20 körül, de élvezettel foglalkozom ezzel a szép nyelvvel, s kellemes kikapcsolódásnak számít.
    Köszönöm az eddigieket, nagyon jónak találom a módszerét. Remélem nem vallok majd szégyent.
    Szívélyes üdvözlettel: Járay Mari

    Válasz
  33. Jolán

    Igen Tisztelt Tanár Úr!
    Akadályoztatásom miatt még csak most válaszolok levelére. Utólag is —–nyolc napon túl, de harminc napon belül !——– ( hogy a szerecsent mosdassam !) BOLDOG ÚJÉVET és JÓ EGÉSZSÉGET kívánok Önnek !
    Miért is nehéz a nyelvtanulás? Minden a gyökereknél kezdődik.
    Tudom unalmas, de a II. világháború után egy megtépázott. nyomorúságos, nagy testvér által irányított generáció nőtt fel úgy , hogy látóköre csak a béke tábor határáig érhetett és egy idegen nyelvet tanulhatott kötelezően ! Ám arra sem fordítottak elég gondot és egyszer, s mindenkorra elvették a nyelv tanulási kedvet a gyerekektől. Ez óriási szellemi veszteség annak a korosztálynak és a szakadék igen mély ! A második generáció már lehetőséget kapott az iskolában is , külön órák keretében is nyelvtanulásra, ha azt megengedhette magának az akkori viszonyok között. A harmadik generáció előtt robbanás szerűen tárult ki a nagyvilág. Mindamellett egy totális társadalmi átalakulás tanúi vagyunk, amikor olyan tudományos, technikai , technológiai „forradalmat” élünk meg, amely semmi korábbihoz nem hasonlítható. A mai tanuló- és munkavállaló a nyelvtanulás és a teljesítmény kényszerébe került, mert nyelvtudás nélkül még saját hazájában sem érvényesül vágyai szerint, vagy nem kapja meg a diplomáját. Nehéz a nyelvtanulás, mert otthon nem beszélnek semmilyen idegen nyelvet az előbbiekben leírtak miatt ! Manapság mindenki idő kényszerben van , Isten tudja miért is ???? A sok korszerű „kütyü” elvonja a figyelmet, elrabolja az időt, tönkre teszi a könyv olvasási igényt és a személyes kapcsolatokat ——-kivétel a nyelv leckék !——— Úgy gondolom, hogy a nyelv tanulást az óvodában el kell kezdeni !

    Válasz
  34. Iváncsics Zoltánné

    Kedves Tanár Úr!
    Nagy örömömre szolgál,hogy az Ön által rendelhető könyvet ( könyveket) meg tudtam venni.Beszélek horvátul és szerbül szakszövegeket nem de a mindennapi élethez megtudom magam értetni és meg is értem amit mondanak.A németet tanultam évekkel ezelőtt is messzire nem jutottam el.A Bulldózer könyv sokat segitett.Meg merek szólalni.Most is van egy nyelvtanfolyam amire elmentem (nem kell fizetni érte)ezen a tanfolyamon már korábban is részt vettem.A Bulldózerben tanultakat átvettem a cd-ket minden nap hallgatom elég sok mindent megértek.De valahogy az a szöveg amelyben olyan szavak vannak amiket nem tudtam,vagy nem tudok nagyon nehezen maradnak meg.Igaz idősebb korú vagyok,de minden reggel és minden nap 1-2 órára előveszem a könyvet próbálom memorizálni amit olvastam az egyszerűbb szöveget megértem,de ha el kellene mondanom ugy érzem nem igazán megy.Nem vagyok türelmetlen,mert amit tudok annak is nagyon örülök.Én is tanultam oroszt is elég sokat értek abból is.Ha nehezen is de értek belőle,pedig nem most volt,hogy tanultam.Bizom benne,hogy türelemmel gyakorlással menni fog a német is.Annak viszont nagyon örülök,hogy meg merek szólalni,csak amikor bemegyek német órára amiről fent irtam,nagyon zavaró ha mögöttem,mellettem olyanok vannak akik lényegesen többet tudnak utalok itt a mondatokat helyesen,ragozva beszélőkre kellemetlen.Rögtön leblokkolok.
    Köszönöm,a lehetőséget amit Öntől kaptam,hogy tanulhatok.
    Üdvözlettel:Eszter

    Válasz
  35. Jancsó Erzsébet

    Nagyon jónak találtam az anyagukat, de számomra jobban tanulható a TV5 ” szólalj meg franciául” műsora, amit soha nem hagyok ki és többször is megnézem az interneten keresztül. Egyébként angolul és németül is beszélek, a korábbi gépészmérnöki munkámban rendszeresen használtam. Az életkorom 69 év. A francia nyelvet az agyam karbantartása miatt igen szívesen tanulom. Korábban soha nem foglalkoztam vele.

    Tisztelettel:
    Jancsó Erzsébet

    Válasz
  36. Miklós

    Olyan szerencsém volt, hogy középfokú nyelvvizsgával, viszonylag jó passzív tudással, de nagyon szolid beszédkészséggel (bátorsággal) részt vehettem egy kéthetes angliai nyelvtanfolyamon. Wendy – az egyik angol tanárunk – azzal kezdte, hogy „Önök nem tudnak angolul, és soha nem is fognak tudni” – kis hatásszünet – „úgy, mint egy született angol. ” DE erre nincs is szükségük ! Mert nem akarnak Oxfordban angol nyelvet oktatni. Önök kommunikálni akarnak! Mi itt a két hét alatt bebizonyítjuk, hogy mindaz, amit már most tudnak, tökéletesen elegendő, hogy beszéljenek, csak Önök ezt még nem hiszik el magukról! S ne feledjék: akivel beszélnek, azt nem a nyelvtani hibák érdeklik, hanem az, hogy mit akarnak vele közölni. ”
    A második héten mindenkinek kellett egy általa választott témáról egy 15 perces prezentációt tartani, amit videóra vettek, s mindenkinek oda is adták a felvételt. 15 percen át folyékonyan (nem nagyon nagy szókinccsel, de végül nem is túl sok hibával egy érthető kiselőadást tartottam. S miután ezt láttam, végül el is hittem, hogy csak a gátlásokat kell átlépni. és beszélni kell, akkora szókinccsel ami van és azzal a nyelvtannal, ami van.
    Én azóta azt gondolom, hogy a kommunikáció fontosságát, érdekességét kell hangsúlyozni, aminek célja a másik nyelvet beszélő ember megértése és magam megértetése . Ehhez kell kedvet csinálni! S úgy érzem Neményi András módszere is erről szól.

    Válasz
  37. Pacher Gábor

    Kedves Neményi Úr!
    Az én kedvencem egy I. Gimnáziumi német tankönyv Első leckéje, amelyik akkurátusan vigyázott arra, hogy a teljesen kezdő nebulót ne terhelje már az első órán sok új szóval.

    Az első lecke első mondatai magyarra fordítva így szóltak:

    „A mama a konyhában főzi a vacsorát. Az apa a szobában olvassa az újságot. A mama krumpli levest főz, krumpli főzelékkel és krumplisalátával.”

    Üdvözlettel Pacher Gábor

    Válasz
  38. STOKLÁSZNÉ TISZA ILONA

    Tisztelt Nyelvmester!
    Magyarországon a nyelvtanítás legnagyobb hibája, hogy nagy létszámú osztályokban folyik az oktatás. Tapasztalataim szerint – tisztelet a kivételnek – a nyelvtanárok sem elég felkészültek a modern nyelvoktatáshoz. Az általános iskolás gyerekek nyelvoktatása még ma is a szavak bemagoltatásán alapszik, a szituációs, témakörös gyakorlatoknak nyoma sincs, talán csak a középiskolában, nyelvi szakon. Csak azok a fiatalok jutnak el a középiskola végére a nyelvvizsgáig, akik magántanárhoz járnak.
    Felnőttként pedig a gátlások leküzdése a legnagyobb kihívás – legalább is számomra -.
    Üdvözlettel:

    Válasz
  39. Gurzó Zs.

    1. Nincs benne kellő játékosság. Amikor angliai tanárok tanították nekem az angolt minden órán játszottunk. A felnőttek is nagyon nagy örömmel játszottak. Pl detektívesdi, házépítő játék, színdarab írás , utcai baleset eljátszása, nyaraláskor panasz a hidegre, melegre, zajra és legyen benne a panaszban néhány meghatározott szó, tanú kihallgatás ugyanarról a közösen írt témáról. Ezekre 15 év múlva is emlékszem.
    2. Az iskolában mindig arra kíváncsi a tanár, hogy mit nem tudunk és nem arra, amit már igen.
    3. Nem jutalmazzák eléggé ha tudunk valamit. Unokaöcsém 3 és fél éves korában megtanulta a teljes ábécét egy „első laptopom” nevű játékról , mivel az minden jó találatnál felkiáltott, hogy Ügyes vagy!

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      A 3. pontban, amit leírt, teljesen igaza van. Ez egy nagy probléma!

  40. Révész Árpád

    Úgy kellene a nyelvtanulást kezdeni, mint ahogy a gyerekek tanúlják meg az anya nyelvüket. Sőt minden nyelvet, amellyel fiatal korban körülöttük beszélnek.
    Tehát előbb alap szavak, mondtok-siker élmény-, majd lassan a nyelvtan .
    Ahol én közép iskolába jártam, azok a tanulók, akik az olasz nyelvet tanúlták, kezdetben énekeket dalolva, mind megtanult olaszul. Míg oroszúl, jó ha köszönni tudnak.
    Ez azért is érdekes, mert ez az 50 években a II. Rákóczi F. Katonai Közép Iskolában volt, ahol ugye nem kell bizonyítanom, hogy fokozott ellenőrzés volt. De a tanárnak volt szabadsága. Más tankönyvi anyag kíhúzások is voltak.
    Na de Maguk csak rettegjenek, hogy milyen szörnyű emberek éltek akkor.
    Üdv. Révész Árpád T+36 2764796

    Válasz
  41. Bársony Sándor

    Tc!

    Mert valóban kevés az idő (persze azok számára akik dolgoznak, tenni akarnak a megélhetésért, hogy ne szoruljanak mások oltalmára), és ha vége a napi rohanásnak, kaja egy kicsit a család, és tente.
    Higgye el, az elmúlt egy éves időszakban egyetlen TV filmet nem láttam végig. Én így jártam- járok.

    Jó volna néhány hét pihi, mikor lenyugodnék, és unatkoznék.
    Na ez lenne az igazi tanulási időszak.

    Remélem, megérem.

    Addig is (ha szükséges), használom az eddig tanultakat, de nem mondok le arról, hogy tovább fejlesszem (van mit) nyelvtudásom.

    Válasz
  42. Priszler György

    Nekem a nyelv tanulás azért megy nehezen, mivel már 73 éves vagyok. Tudok lengyelül, de most a fiam felesége francia lett. Szeretnék vele azért néha beszélgetni. Nehéz a tanulás, de meg fogok alapfokon tanulni.

    Üdvözlettel: György.

    Válasz