Sokszor megkapom a nyelvtanulóktól, hogy nekem könnyű, mert én az anyanyelvemen kívül másik öt nyelven is beszélek…
Az a helyzet, hogy ez nem volt mindig így. :) Sokan úgy gondolják, hogy nekem minden azonnal megragadt a fejemben, azonnal kedélyesen tudtam csevegni bárkivel, és még írásban is tökéletes voltam. Nem. Én nem vagyok nyelvzseni.
Szeretnék egy kicsit mesélni Önnek az én nehézségeimről…
Amikor 18 éves koromban szóltak otthon, hogy már több éve tanulok németül, és tegyem le a nyelvvizsgát, azt mondtam, jó, elmegyek vizsgázni. Arról nem volt szó, hogy készüljek is fel a vizsgára, így persze megbuktam. A motivációm akkoriban gyakorlatilag nulla volt.
4 évvel később, változott a helyzet. Akkor már én is le akartam tenni a vizsgát, és nemcsak egy otthoni elvárás volt. Így hát felkészültem rá. Elegem lett abból, hogy a némettanáromtól rengeteg szidást kaptam, hogy mennyre hibásan beszélek. Azt mondta, így sosem fogom megkapni a nyelvvizsgát. (A németek meg mindig megdicsértek, hogy milyen jól kommunikálok.)
Bizonyítani akartam, és 1985 elején megfogadtam, hogy végre leteszem a középfokú nyelvvizsgámat németből. Azt nem mondom, hogy könnyű volt. 5 év tanulás után is több hónapom ráment a felkészülésre. Végignéztem mik a feladatok, és azokat célirányosan gyakoroltam. Újságcikkek, magnóértés, nyelvtani tesztek. Ez utóbbit nem szerettem, kettest kaptam belőle, de annyira azért megtanultam, hogy a vizsgára elég legyen. (Nem tudom, ki szeret olyan mondatokat fordítani, hogy: „Ha esett volna az eső, magammal vittem volna az esernyőmet.”)
Amikor a tanáromnak megmutattam a bizonyítványt, azt mondta, hogy: „Gratulálok, nem hittem volna.”
Az orosszal még rosszabbul jártam…
1987 őszén azt mondta az orosztanárom, hogy már jól tudok oroszul, menjek el, és tegyem le a középfokú nyelvvizsgát. Akkor németből és angolból már megvolt, és ő azt mondta, hogy nekem ez nem lehet probléma. Hiszen már 10. éve tanultam oroszul.
Tudtam, mik a vizsgafeladatok, azokat célirányosan gyakoroltam, aztán a vizsgán megbuktam. Ekkor elkezdtem járni egy nyelvtanfolyamra, majd amikor 3 műszakban dolgoztam, magántanárhoz mentem. Így további fél évnyi orosztanulás után, újabb tanári biztatás hatására ismét elmentem vizsgázni. És ismét megbuktam. A tanárom azt mondta, hogy nem hiszi el.
Ezután bevonultam katonának. Ott szabadidőmben, amíg a többiek pingpongoztak vagy keresztrejtvényt fejtettek, én oroszul tanultam. Olvasgattam az olvasmányokat, újságcikkeket fordítottam, gyakoroltam a nyelvtani teszteket.
A vizsgám pedig harmadik nekifutásra sikerült.
Számoljunk egy kicsit: 10 év orosztanulás után további 1 évet kellett még tanulnom ahhoz, hogy átmenjek az orosz középfokú nyelvvizsgán. Az orosztanáraim pedig folyamatosan dicsértek és biztattak. Valószínű, hogy nem jól mérték fel a tudásomat, sem ők, sem én magam, ezért kellett háromszor nekifutnom az orosz középfoknak. A vizsgán a vizsgáztatók egyáltalán nem akartak velem kitolni, sőt, szerettek volna átengedni, de ahhoz az első 2 alkalommal keveset tudtam.
Szóval a nyelvtanulás nem leányálom. Én is sokat szenvedtem, sok hibát elkövettem, de öt idegen nyelv megtanulása után rendkívül nagy tapasztalatot szereztem. Igyekszem ezeket átadni az e-mailes leckéimben és a kiadványaimban is.
A fenti történetekben a nyelvvizsga élményeimről meséltem, de fontos megjegyezni azt is, hogy sokak számára a nyelvvizsga egyáltalán nem cél. A legtöbb tanulónak az élő beszéd, a kommunikáció a legfontosabb. Ez pedig jelentősen megkönnyíti és lerövidíti a tanulás folyamatát.
Tehát ne ijedjen meg, mert jó tanulási módszerekkel és megfelelő motivációval hatalmas léptekben tud haladni a kívánt nyelvtudás elérése felé.
Önnek mi a véleménye erről?
Mennyire tanul könnyen?
Tisztelt Neményi András Úr!
Érdeklődéssel olvastam a leírtakat.
Én magam 70 éves vagyok, nyugdíjas mérnök.
Velem az a furcsaság van, hogy szakmai németet tanultam meg és nem igazán tudok ( remélhetően tudtam) a hétköznapi dolgokról beszélni.
Nem okoz gondot szakmai témákról elektronikusan levelezni (vegyipari gépész mérnök, hegesztő szakmérnök és szilikát szakos vegyész üzemmérnök vagyok), de az már gondot okoz, hogy például az élet általános dolgairól hosszasan tudjak szabadon beszélni.
Remélem ebben segíteni fognak a könyvei.
Jók ezek a példamondatok, már most érzem, hogy kombinálni is tudom őket.
Hogy mi a motivációm. Az, hogy meg akarok beszélni tanulni, 70 évesen!
Még egy nagyon szerény észrevétel.
Ha valaki abszolút ún. 0 tudással fog hozzá ebből könyvből tanulni, hát bizony annak nagyon nehéz dolga van.
Tisztelettel
Csécsei Jenő
én is magán szorgalomból elkezdtem tanulni németül.elég jól ment de aztán azért hogy én ugyse megyek külföldre abba hagytam.A fejemet tudnám a falba verni , hogy ilyen hülye voltam.Az olvasás és forditgatás aránylag elég jól megy (persze azokkal a szavakkal ) amiket tanultam, de a beszédből jóformán semmit sem értek.Most a számitó gép miatt kezdtem el az angolt, de már nincs az a lelkesedésem mint amikor németeztem.Lassan lassan haladgatok, de ” nem hajt a tatár”ez nálam ugymond hobby.Ez nem kifogás dehát már két hónap és 79 éves vagyok., kicsit elfáradtam.Most is az a gondom hogy többnyire könyvből tanulgatok, mert a lemezhez mindig oda kéne menni a dvd lejátszóhoz és inkább nem hallgatom a lemezt.Remélem majd szorgalmasabb leszek, majd meglátom.
Elnézést a sok lelkizésért, köszönöm hogy meghallgatott
üdvözlettel Fülöp Gyula
Tisztelt Nyelvmester, kedves András!
Nagyon köszönöm a számomra nagyon hasznos nyelvi segítséget, az olasz ingyenes anyagot, valamint a kiadványt, a CD – t.
Külön köszönöm, hogy megosztotta nyelvtanulásának részleteit,amire büszke lehet és sok embert motivál.
Most én is megosztom Önnel azt, hogy hogyan jutottam el az olasz nyelv tanulásához.
65 éves nyugdíjas pedagógus vagyok. Szeretek olvasni, kirándulni, főzni, kertészkedni. Néhány nyugdíjas év után jutottam el oda, hogy hiányzik az életemből valami, kell a kihívás. Olaszországban járva döntöttem el, hogy megtanulom ezt a szép olasz nyelvet.
Egyedül, olasz tankönyvekből tanultam. Jól ment a nyelvtanulás, értettem az olasz nyelvtan szabályait, imádtam a birtokviszonyokat stb.
Felkészülten indultam az olaszországi nyaralásra. Ott ért a nagy csalódás. Semmit nem tudtam kapásból olaszul mondani. Nem sikerült a kommunikáció,ragoztam, kerestem a megfelelő igeidőt stb.
Az Ön ingyenes nyelvleckéje megoldotta a problémám. Magabiztosan, örömmel tanulom ezeket a rövid, de hasznos, használható mondatokat. Tökéletesen elegendő a kommunikációhoz, és ez a célom. Ezt elsajátítani nem olyan egyszerű, ehhez is kell idő, kitartás, úgy gondolom, keményen, de motiváltan tanulom az Ön anyagából a nyelvet.
Hasznos, sikeres, motiváló anyagok.Teljes mértékben egyetértek az Ön tanítási módszerével.
Köszönettel: Bertalan Lászlóné Ági
Tisztelt Neményi András
A Bulldózser könyv nagyon tetszik, mert az angol szavak kiejtése le van írva.Legalább 15 éve tanulom az angol nyelvet, de nem tudom megtanulni, mert nem tanulok rendszeresen.Tudok szavakat, angol környezetben könyen megtudnám tanulni ezt a nyelvet.
Tisztelt Uram, köszönöm szépen de ingyen tanulok. Az igazság 50-felett nehezeb tanulni. A jó német tanár segítségével könnyen megy. Köszönöm szépen de nem fizetek érte, ingyen Elfogadom asegitségét. Tisztelettel Szabó Ottó!
Idegen nyelvet megtanulni nehéz dolog, komolyan kell venni. Én 2 éve fejeztem egy német tanfolyamot és elmondhatom hogy kellő idő ráfordításával nagyon jó eredményeket értem el. Szerintem a sikeres nyelvtanuláshoz 3 dolog szükséges: jó tananyag, tanulási kedv és sok szabadidő !
Kedves András!
Én a kémia kivételével mindent könnyen meg tudtam tanulni. 78 éves vagyok. Még mindig sokféle dolog érdekel.
A kémia tanulása közben bármennyire is akartam éber maradni, lecsukódtak a szemeim. Igen nagy igyekezetem
ellenére is csak 3-as, időnként esetleg 4-es osztályzatot tudtam elérni. A többi tantárgyból osztályelső voltam.
Az általános iskolai oroszt nagyon szerettem. Az Igazgató orosz pajtásújságját kölcsön kaptam, minden mesét otthon lefordítottam.
A többi tanulmányaimat Budapesten, munka és kislányom nevelése mellett, levelező tagozaton hajnalig tartó
tanulással végeztem el. A németet is elég könnyen meg tudtam tanulni. A TIT-né 4 szemesztert végeztem el..
Közben kislányom első osztályos lett, a munka melletti tanulásaimat abba kellett hagynom, mivel ő nem volt
annyira szorgalmas, hogy távollétemben tanuljon. Muszáj voltam az ő jó tanulására figyelemmel lenni, mivel
elváltam, egyedül neveltem 2,5 éves korától.
Általános- és középiskolában tanultam az orosz nyelvet több éven keresztül, de mondhatom, eredménytelenül. Később elkezdtem önerőből az angol nyelvet tanulni és jó néhány napi használatos mondatig jutottam, amikor beiratkoztam egy nyelvtanfolyamra. Néhány óra alatt az addig megtanultakat is sikeresen kiverték a fejemből, majd elhagytam a nyelviskolát. Márciusban töltöm be a 70-ik életévemet, de az angollal nem igazán barátkoztam meg. Ha a kényszer úgy hozza, megértetem magam és megértek másokat is angolul, de ez nem igazán érdemi kommunikáció. Úgy gondolom, eljön az idő, amikor már nem igazán érdemes vesződni ezzel. Akinek van nyelvérzéke és türelme hozzá, azoknak szorítok a sikerért és ha eredményesek lesznek, gratulálok!
Kedves András.
Én a 68.éves vagyok.Valamikor régen az orosz nyelvet kellett tanulni,akkoriban a nyelv oktatás valahogy
nem úgy működött hogy megkedveltük volna.Valamennyire azért sikerült átvészelni az órákat és az
orosz társalgást,mert az ugye ajánlott volt.És volt még egy elfoglaltságunk az orosz nyelv miatt levelezni
kellet egy orosz tanulóval,hát az egy valódi rejtvény fejtés volt számunkra.De annyit elértünk hogy a mai
napig el tudom olvasni az orosz szöveget.és néhány szó jelentését még tudom. a némettel úgy állok
hogy kisebb hibákkal olvasom.nem értem mindet ,de majd egyszer,megértem és megértetem magam.
Köszönet eddigi segitséget erőt egészséget kivánok István.
Ami a közreadott anyagban volt, azt mind kijegyzeteltem, fonetikusan. Sok kifejezést meg is tanultam, amit megköszönök. Sajnos egyre kevesebbet utazgatunk, de ezek amik rám ragadtak hasznosak lesznek.
78 éves vagyok, túl sok energiát már nem akarok az angolra fordítani, pláne úgy, hogy megjelentek a tolmácsgépek.
Az eddig küldött anyagokat megköszönöm, könyvekre és más eszközökre nincs szükségem, ugyanis feleségem angol nyelvvizsgával rendelkezik, könyveink vannak.
Még egyszer megköszönöm küldeményeit, sok dolgot felelevenítettem.
Jó erőt és egészséget kíván: Bodnár Gyula
Mndig csodáltam a több nyelvet beszélő embereket. Gimnáziumi évek alatt az orosz és német tudásom minimális volt. Most 69 évesen csak a hétköznapi angol tudásra törekszem. Most kezdem érteni, hogy miért csak énekelni tudok a oroszul vagy németül. A családban többen vannak akik több nyelvvizsgát letették,igaz fiatalok. Dicsekvésként és büszkeségként írom,hogy 3-5 nyelvvizsgával is rendelkeznek. Úgy gondoltam,hogy megpróbálom egy kicsit az angol tudásomat fejleszteni,hiszen a nagy unokám már 3 éve tanulja. Persze az időskori agyi „frissítés” is fontos! Remélem nem csak az éneklésig jutok el,mer a hangom kifogásolható. Szeretnék valamennyire megértetni magam.
Kedves András,
Én 69 éves vagyok, és fiatal koromban két angol kurzust is elvégeztem. Sőt egy 1980-ban történt hollandiai utazás előtt magán tanárhoz is jártam. Jelen pillanatban van egy nemtudom hány szavas szókészletem, de nehezen fejezem ki magam, és főleg nem értem amit a kérdésemre válaszolnak. Ennyi!
Tisztelt Neményi úr!
Tavaly azt mondtam az öregedés ellen tanulok angolt. Azután mielőtt a megrendelést feladtam volna a folytatásra egy párizsi utazásra nyílt lehetőségem, így váltottam franciára.Hogy hogy megy? Nehezen. Összehasonlításképp: a lányom valószínű elkísér az útra,s felbuzdulva nekifogott a neten tanulni. Fél óra múlva karattyolt, be nem állt a szája.Kérdem hol találta-csak nevet: anyukám ez egy angol nyelvű aplikáció, te még nem érted.Legközelebb ha haza jövök, majd beszélgetünk franciául. Van három hetem hogy lepipáljam! Ön szerint?
Nehéz ügy, mert fiatalon gyorsabban tanul az ember.
Én is nagyon nehezen tanulok nyelvet de a Buldózerbe nagyon jó, hogy le van írva a kiejtés is és így könnyebben tudok tanulni Nagyon nehézen megy a kiejtés Olyankor elkeseredek Nem megy De nagyon szeretném megtanulni Kereskedelemben dolgozok kiegészites kép es nagy szukségem van rá
Baj nekem hogy drágák a könyvek és én nem tudom mindig megvenni
Sajnálom de ettől független nagyon szeretem és igérem nagyon igyekezni fogok
Tisztelettel Köszönettel tartozom őnnek hogy lehetöségem van
Takacs irenke
Én élvezem az email-jeit. Valamikor tanultam németet, vizsgáztam is belőle. Nem hasznalom es sokat felejtettem. De ez a frissités nagyon jó nekem és a telefonomon a zsebemben van. Nagyon köszönöm!
Nagyon jól és játszva lehet tanulni a Neményi
András módszerrel olaszul is! Szuper!
Én is nagyon nehezen tanulok nyelvet de a Buldózerbe nagyon jó, hogy le van írva a kiejtés is és így könnyebben tudok tanulni
Tisztelt Neményi András!
Nem szoktam kommenteket írni, de úgy érzem, hogy érdeklődésére válaszolva, most érdemes lenne megosztani a nyelvtanulás terén eddig összegyűlt tapasztalataimat.
Röviden magamról: 65 éves, nyugdíjas mérnök vagyok. Diplomáimat külföldön, orosz és angol nyelven szereztem, több évet éltem a Szovjetúnióban és az Egyesült Államokban. Az idegen nyelveket azonban itthon tanultam, legalább is az alapokat, közép-, és felsőfok szintig. Kiskoromban hozzászoktam a többnyelvűséghez, mert szüleim a Délvidékről származtak, édesanyám négy, apám két nyelven beszélt. Sajnos, nem követhettem a példájukat anyám korai halála miatt. Nagyanyám később erőltette a németet, talán éppen ezért nem tanultam meg. Pár mondatra emlékszem csupán.
Családilag is érdekelt vagyok a többnyelvűségben, gyermekeim előbb beszéltek oroszul, mint magyarul. (Sajnos, manapság többnyire csak értik.) Feleségem 25 éve magyar állampolgár és magyar nyelven tanít. Abban a szerencsében volt részünk, hogy családom velem lehetett az USA-ban másfél évet, így mindannyian valamilyen szinten tudnak angolul. Kisebbik fiam nyelvész doktor.
Meggyőződésem, hogy magas szinten elsajátítani a nyelvet csak az élő nyelvi közegben lehet. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy mit ér ott egy itthon szerzett felsőfokú magyar nyelvvizsga, annak ellenére, hogy itt Budapesten amerikai nyelvtanáraim voltak. Az első időben vért izzadtam, amikor a fiam fél év iskolába járás után folyékonyan társalgott, olyan kiejtéssel, ami nekem sohasem lesz.
Nagyon fontos, hogy az ember milyen korban tanulja a nyelvet. Az oroszt középiskolában kezdtem. Még mindig kb. fél óra hosszat tudom titkolni, hogy nem vagyok orosz, csak akkor derül fény rá, ha valamilyen szakterületre kerül a szó. Az angolt 39 évesen kezdtem, de soha nem fogok elérni arra a szintre, ahova az orosszal eljutottam. Úgy gondolom, hogy a nyelvtanulást csak elkezdeni lehet, befejezni soha sem. Bosszant, amikor emberek tökéletes nyelvtudásról beszélnek, és azt mondják, hogy valaki anyanyelvi szinten beszél egy idegen nyelvet. Anyanyelvi szinten csak az beszélheti a nyelvet, akinek az az anyanyelve. Néha még azok sem…
Az olasz nyelv tanulásáról:
Mindig is tetszett az olasz nyelv dallamossága és a stílus, ahogyan beszélik, de nem volt különösebben szándékom foglalkozni vele. Olaszországban sem jártam korábban, – egy egyhetes hivatalos utat kivéve 20 évvel ezelőtt, – de azt a látogatást is angol nyelven bonyolították. Nemrég találtunk egy kellemes üdülési lehetőséget Olaszországban, az utóbbi időben oda járunk nyaranta. Fiam, a nyelvész, titokban foglalkozott olasszal is, ott jöttem rá, hogy milyen jól megy neki. Kezdtem irigykedni rá. Talán ez adta az első lökést… Csupán kedvtelésből kezdtem el a tanulást, különösebb cél nélkül, de mostanra kialakult egy bizonyos „függőség” nálam, és az olasz tanulás napi rutinná vált. Talán még használhatom valamire, és azt mondják, hogy a nyelvtanulás az időskori demencia kialakulásának az egyik ellenszere – lehet.
Több féle tematikával kísérletezek, az Öné az egyik. Ismerős a módszer, feleségem így tanult meg magyarul. Hosszú kínlódás után a sutba vágtuk a nyelvtankönyvet, és pontosan az Ön módszerét találtuk ki. Mivel feleségem zenetanár (akkor még) sikerült elhelyezkednie különösebb nyelvtudás nélkül. Egy spirálfüzetbe leírta nekem oroszul, hogy mit akar mondani az adott gyereknek – mondatonként – és kihagyta a helyet a fordításnak -, ahova én szépen, piros tintával beírtam a fordítást. Aztán ő ezt bemagolta és felhasználta. Amikor már két füzet betelt, észrevettem, hogy ezek a mondatok (hieroglifák) elkezdtek önálló életet élni: Felbomlottak, részekre szakadtak, majd ismét összeálltak más mondatok formájában. Akkor vettük elő a nyelvtant… Ma már szinte nincs akcentusa, csak néha árulja el a tárgyas ragozás…
Ugyanakkor ez nincs mindenkinél így. Abban minden nyelvtanuló egyet ért, hogy utálja a nyelvtant, de nélküle nem megy. Legalább is nekem nem. Feleségem az élő példa arra, hogy az Ön módszere működik (működhet), de szerintem embere válogatja… Lehet, hogy azért van így nálam, mert mérnökként mindig az érdekel, hogy valami hogyan működik. Ha megértettem, akkor már könnyű megtanulni, elsajátítani. Amíg nem látom a belső szerkezetet, addig nem tudom kezelni, nem tudok mit kezdeni vele – és nem is marad meg. De biztos vagyok benne, hogy vannak mások, akiknél ez a legsikeresebb út a nyelvtanulásban. Biztos, hogy gyors eredményt hoz. Egyszerűbb szituációkban el lehet igazodni vele, de ez még nem nevezhető kommunikációnak. De jó alapot adhat a továbblépésre – ha van igény rá. Én követem az Ön módszerét, mert bővíti a szókincset, a hieroglifák jókor, jó helyen történő elhelyezése növeli a sikerélményt. De én kiegészítem a nyelvtani háttérrel, s így remélem, hogy fokozni tudom módszerének hatékonyságát.
Köszönöm az anyagot és az e-maileket.
Munkájához sok sikert kívánok, tisztelettel:
Hegedűs Tamás
Kedves András! Örülök, hogy az Ön módszerével, találkozhattam, mert megkönnyítette számomra a nyelvtanulást és a kiejtés nehézségeit. Még nem tudok tökéletesen beszélni a tanult nyelveken, de már megértem amit nekem mondanak. Folyamatosan gyakorlom a nyelvet, olvasok könnyebb olvasmányokat, és beszélgetünk isa férjemmel, főleg németül, mert az angol kiejtés sokkal nehezebbnek tünik a németnél.
Mivel az unokám jól tud már angolul, nyári szünidőben dolgozott Angliában , vele szoktam konzultálni az esetleges problémáimról.
tisztelt Neményi Úr.Megismerkedésünk idején még a munkámból kifolyólag fontos volt a német nyelv hiszen havonta 2-3 hetet tartózkodtam német nyelvterületen.Ma már nyugdíjban vagyok és megtehetem azt hogy a nekem legjobban tetsző francia nyelvet tanuljam.valamikor régesrégen autodidakta tanultam a franciát.Ha emlékezetem nem csal a Szomorjai a másik névre nem emlékszem de lehet hogy Vajda nyelvkönyvet használtam persze ezek a könyvek már valószinleg elavultak.Akérdésre válaszolva nem tanulok könnyen,de ha tetszik egy nyelv akkor könnyebben tanulható szerintem
Tisztelt Neményi úr!
Tudom, az én véleményem már nem sokat számít, de megpróbálok rövid lenni, hátha elolvassa. 1966-ban érettségiztem orosz és német nyelvből is, ami nem volt kötelező. Most 72 éves vagyok. Csak azért tanulgatok néha, mert külföldi utazásnál szükségem van némi idegen nyelv használatára. Sajnos, az újonnan tanultakat hamar elfelejtem, viszont amit még a suliban, meg a külön nyelvtanfolyamokon fiatalon tanultam, az megmaradt a fejemben. Biztos, hogy többet kellene gyakorolnom, de elmegy a kedvem, ha szerdán már nem emlékszem a kedden megtanultakra. Azért nem adom fel, utazás előtt mindig gyakorolok, kiírom azokat a mondatokat, amire esetleg az utazás alatt szükségem lehet.
Önnek sok sikert kívánok, és nem rossz szándékból, de nagyon irigy vagyok mindenkire, aki folyékonyan beszél idegen nyelvet, vagy több nyelvet. Nekem ez már nem fog összejönni! Ami még megmaradt a fejemben, azzal gazdálkodom! Szívélyes üdvözlettel, Szendrei Lászlóné
Ne szavakat tanuljon, hanem jegyezzen meg egész mondatokat. Azok megmaradnak.
Tisztelt Tanar Úr!
Nem tudom honan kezdeni.Nem véletlenül mondanak : anya nyelv. Akkor a gyerek még pelenkaznak, szoptatnak és anya kedves szava mesél és finom dalacskak énekel. Nem kel írni, olvasni és még is a pici baba iskola kór elöt boldogan beszél. énekel és versek is mond. Iskoolában mas a hézet. Ott tanulni kell.,És ha még okos ,retgetek dolog bezar az agyabán. Ézt amit akkor tanultam, 3/4 szazat utan is emlékszem.Van égy bolgár közmondás: „A vas csak addig lehet formalni, ameddig foro” Szüleim orosz tanárok voltak és othon oroszul beséltek ( nem tanitottak a nővéremmel ) ha nem kellet nekünk érteni. Sokkat utaztom a szlav orszagot és könü tudtam minde elintézni. Gimnazium a francia tanarnő megadta címek a corankbeli francia tanulok, és mi röviden leveleztünk.Akkar túdttam hogy jók a szüleivej udvarias foma beszélnek, hogy van nekik ünnep aprilis 4-én mint nalunk, bolgárok – március 1.Csak sok tiz év utan, Cürih franciaul kerdaztem vallamit és érhetö valaszt kaptam Ez késóbb Sváic és Francia, némi nehezség még is hasznos volt éz akkori szerzet tudás. Egy biztos: itt élek több mint 62 éve, csak dolgoztám és most (ídóm se volt tanulni) nem tudom hlyés irni és beszélni. 6 éven használok szamito gép, de.. haat, nem tudom angolul. De most ez év 87 éves lettem ,AZt amit reggel megtanultam már este nem tudom. Fügetlenul hogy orvos vagyok, beképzeltem hogy most, mint nyugdijas, meg fogok birkozni ezzel a nehezseg is. Lehet, de ezek az ebberek valoszinü zseni.Meghajolok elöttek.Én pedik szivesen halgatom Magát. Tisztelem és szeretem a jó tanárok.
Kedves Tanár Úr. Már szégyellem magam, ez a 6-ik probálkozásom. Csak annyit kérek, ha lehet, telefonon hívjon fel. M:06 20 243 12 67.
Ha ez se Sikerűl nagyon buta vagyok. Elnézést a zavarásért! Üdv : Mária
Nehezen tanulok, nem marad meg a fejemben. Idehaza használni sem tudom, ez újabb nehézség. Annak is örülnék, ha meg tudnék tanulni olyan szinten, amire azt mondják, hogy azért „eladni nem tudnak”.
Tisztelt Neményi Úr!
Teljes mértékben egyet értek Önnel a nyelvtanulást illetőleg.
Oroszul beszélek, németül „dadogok” és Buldózer kiadvánnyal most elkezdtem angolul tanulni, annak ellenére, hogy mindid távol állt tőlem ez a nyelv.
Az oroszt és a németet is különböző módon tanultam.
Az angol most egy harmadik módszer.
Nincs szükségem nyelvvizsgára, de nagyon szeretek utazni. Ez ösztönzött arra, hogy egy picit angolul is tudjak. Érdekesnek tartom a Buldózer kiadványt, de amire nekem szükségem van ahhoz ez szuper.
Köszönettel: Kecskés Ķálmán gyémántjelvényes igazságügyi írásszakértő.
Kedves András!
Köszönöm kitartó megkereséseit! Nem Önben van a hiba, hogy nem jutok, nem „akarok” ötről – hatra jutni. Már általános iskola 5. osztálya (egy pár hónapig német kínlódás) a folyamatos szófelejtés kudarca miatt feladtam. Azután jött a gimnázium, ahol ismételten a németet akartam tanulni, de mire „beiratkoztunk” a választott osztály francia/latin szakos lett, így „kénytelen” voltam a franciát (akkor is és most is szép nyelnek tartottam) választani. A 2. vagy 3. órán táblára le kellett írnom a madamoiselle szót (kihagytam egy l betűt) 1-est kaptam, na ez meg is határozta a további hozzáállásomat (sajnos) a francia nyelvtanuláshoz. Természetesen ma már bánom. Mellékesen szeretném megjegyezni, hogy édesapám és nagypapám perfekt beszéltek németül, csak Édesanyám félt hogy ha tanítanak (lévén az 50-es évek) akkor abból bajunk lesz), így kimaradt.
A munkahelyemen min. ötször (de lehet, hogy többször) elkezdtem az angolt, de a munka, a lustaság, a szófelejtések miatti eredménytelenség, a nyelvtani nehézségek, a számomra logikátlan mondatképzés (sajnos „le vagyok ragadva, be vagyok merevedve” a magyar nyelv mondatszerkesztésénél.
De a lényeg nem ez, hanem a kishitűségem, mert állandóan azt tapasztalom, hogy olyan az agyam mint egy szita – nem maradnak meg benne a szavak, a mondatok, stb. Igen, nincs kitartásom (ebben). Hiába vettem meg az Ön első kiadványát, mégsem kezdtem el az eddigi kudarcaim miatt a tanulást.
És nem utolsó sorban nem vagyok fiatal, így 67 évesen. Ismerem az evvel kapcsolatos véleményét, ill. tudom, hogy sohasem késő elkezdeni, de ott van sajnos bennem, hogy megéri ennyit kínlódni amikor akármikor vége lehet. Persze jöhet az önbecsülésre, stb., stb.-re hivatkozás, de ez van.
Azért egy „pozitívum”: a kislányomnak már megvan a középfokúja németből és szeretnénk, hogy egyetemi tanulmányait Bécsben végezze. És csinálja az angolt is, de az neki sem megy könnyen. A németet szereti, mert az logikus, az angol meg össze – vissza nyelv.
Hát, kedves András „kíváncsi” volt a véleményemre. Tiszteletből, mert tényleg tisztelem és becsülöm a kitartását (és most nem arra gondolok, hogy folyamatosan megkeres emailon), hanem a saját eredményeire, ill. mint ahogy leírta az életútját, annak a sikereire.
Elnézését kell kérnem hogy a fentiekkel akár Önt vagy egyik munkatársát untattam, de sajnos – ismerve saját magamat – továbbra sem tudom ígérni (bármit is válaszol, ha válaszol), hogy komolyan bele fogok kezdeni a nyelvtanulásba. És igen, sajnos továbbra is van lesz kifogásom, mivel egy 4 hektáros szőlőben/vel gazdálkodom, tulajdonképpen egyedül, ami azért az év jelentős részében elfáraszt és kimerít.
Még egy gondolat, amiért mindig (még most is) bennem van, hogy el kéne tényleg kezdeni, neki kellene ugrani, az az, hogy egyre megvetőbben néznek rám külföldön amikor meglátják a nevem előtt azt a kis dr.-t, ilyenkor, na meg az alap kommunikáció hiánya miatt szégyellem magam. Ez előtt 10 évvel még elment, hogy az ember kézzel – lábbal mutogat, de ma már ez egyre kellemetlenebb.
Még egyszer Öntől és minden kedves munkatársától elnézést a hosszúra és személyesre sikerült levélért!
Üdvözlettel!
A.Csaba
Kedves András !
Köszönöm szépen a nyelvleckéket igyekeztem megtanulni amit eddig kaptam. Én 68 éves vagyok de sajnos utazni nem tudok.
De nekem nagy élményt jelentett hogy meg tanulhattam a leckét
Az én időmben az orosz volt azt nem felejtettem el és németet tanultam de abbahagytam.. Ez most saját részemre volt egy kihívás. Nagyon örültem .Üdvözletttel ÉvaNémetvölgyi Éva
Kedves Nemenyi András !
Őszinten megmondva nemtudom, de azthiszem kissé nehezen ,Németországban dolgozom már hét éve ,mikor kimentem csak néhány szót tudtam, aztán pár hónap után már tudtam az emberekkel kommunikálni, beszelgetni nem helyesen de ment mert nagyon akartam megtanuluni, és az iskolába is beiretkoztam ami nagyon sokat segített ,bár nem tudtam mindig ott lenni a munkahelyem miatt, de en meg mindig ugy érzem ,hogy vannak hiányosságaim és nem beszélek jól ,de a nemet barátaim szerint remekül megtanultam rövid idő alatt
Köszönöm ,hogy irhatam Önnek
Tovabbi sikereket kívánok!
Gratulálok a kitartásához! Ezek nélkül a tényezők nélkül nem is lehet eredményt elérni. Az én célom egy alapfokú tudás elérése amit sok ismétléssel gyakorlással próbálok elsajátítani. Ehhez sok segítséget nyújt az öntől kapott anyag melyeket továbbra is várok. Üdvözlettel Lilla Eszenyi
Tisztelt Nemenyi Andras!
Azert nem rendeltem meg a Buldozert mert mar nekem meg van de nem igazan boldogulok vele. Ezert iratkoztam fel onhoz a nemet nyelvleckere.
Maradok Tisztelettel: Gal Attilane
Tisztelt Tanár Úr! …. elovastatam a vizsgáira amikor felkészült, hogy mílyen nehézségekkel kellett megküzdenie. Ismerősek a nehézségek, de ahhoz hogy 5 nyelvből felsőfokú nyelvvizsgát szerezzen valaki – (hacsak nem diplomata csemete az illető, akit az apuka visz országról-országra), óriási motivációnak kell lenni. No ez hiányzik sokunkból, mert a befektetett energia, csak évek múlva, lassan realizálódik. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben eljutok egy szintre, ha nem gyakorlok menet közben, bizony az aktív szavak passzívvá válnak. El se tudom képzelni, hogy ez 5 nyelvnél mennyi gyakorlást igényel hetente ill. havonta. Ebbe ha a Tanár úr beavatna, nagyon hálás lennék, – (vagy lennénk), mert biztos vagyok benne, hogy nemcsak engem foglalkoztat ez a kérdés. Tisztelettel: Borsos lstván
Tisztelt Neményi úr! Szerintem is rengeteg szorgalom kitartás szükséges a nyelvet megtanulni kellőképen . Nekem nincs nyelvvizsgám az én koromban már nem fontos számomra viszont az ember az agyát ha tornáztatja az csak előnyére válik. Én ajánlanám minden korosztálynak így az ember még az illető ország kulturáját is megismeri jó kikapcsolódás .Üdvözlettel Anna
Kedves András!
Hát ezzel a hírrel engem nagyon meglepett,valahogy nem tudom elhinni,hogy nehezem ment Önnek,aki több
nyelvet beszél.De el kell hinnem,mert leírta olyan őszintén a kínlódásait,s lám győzött az akarat erő!
Hát igen meg kell mondjam,nekem is borzasztóan nehezen megy,sokszor elkeserít,hogy nem akar menni,és ez a kedvemet szegi.Tudom,hogy ez nem jó,de erőt veszek magamon és tovább folytatom mert megígértem a
kis unokámnak,hogy megtanulok angolul.Szóval ígéret betartva,akarat erő hozzá adva,és remélem a siker is borítékolva!
Üdvözlettel: Mária
Kedves Mária!
Miért olyan nehéz elhinni?
Így történt!
Kedves András!
Egyszer már megosztottam Önnel a nagy titkot!
Akinek jó a zenei hallása az mindig sokkal egyszerűbben tanul idegen nyelvet,mint akinek nincs vagy igen kicsi a zenei hallása. Én szerencsésnek tartom magam,mert az első csoporba tartozom.
Nálam elhatározás és hangulat kérdése a nyelvtanulás. Ha egy nyelv bármilyen okból érdekes számomra, az elég motivációt ad a megtanulásához.
Munkájához további sikereket kívánva:
Üdvözlettel: Chilly
Kb.1O évig tanúltam az oroszt, 1O évig a németet, de csak német alapfokú vizsgáig jutottam el. Pedig sokat utaztam, jó lett volna magasabb szintet is elérnem . Köszönöm az érdeklődését és a segítségét!
Kedves András! Az iskolába fele osztály oroszt tanult a másik fele franciát, én oroszt tanultam soha nem tanultam meg a leckét, csak az irásbeli leckét írtam le mert nem szerettem az orosz nyelvet, és mégis elsö voltam. Például a franciát szeretem de nem tudok orrhangon beszélni. Az angolt szeretem és nagyon sokat tanultam mióta Ön tanít, mások szerint ebben a korban nagyon jó nyelv érzékem van. Szeretem az idegen nyelveket! Hálás vagyok önnek a könyvekért és a tanításért. Tisztelettel Kati
Egyszerűen nem marad meg a fejemben a nyelv,pár nap és az a belesulykolt anyag is elillan,pedig én sem szeretnék vizsgázni belőle,csak beszélni valamennyire!
Kedves András! A német nyelv tanulásához nagy segítséget jelentettek a nyelvleckék.Sok régi ködbe veszett tudás jött elő. Sajnos időhiány miatt nem fordítottam annyi időt a tanulásra, mint kellett volna. Nem célom a nyelvvizsga, csupán ,,csak” magabiztosabban megszólalni szeretnék Németországban, ha látogatóba megyek a fiamhoz és a családjához. Üdvözlettel: Kati
Nekem az megy jobban,ami érdekel.A nyelvtanulás egy ilyen terület számomra,de szorgalom és kellő idő ráfordítása nélkül döcögős.Számomra is az a fontos,hogy beszélni tudjak az emberekkel.
Most mentem nyugdíjba, nagyon szeretek Olaszországba utazni,és azt tapasztaltam hogy ha olaszul szólal meg a turista könnyebb dolga van még remény telen helyzetekben is
Nehezen tanulok,de nem adtam fel
üdvözlöm andrás. én nehezen tanulok, mert nem tudok tanulni. nagyon sokat segítene, ha lenne mellettem valaki és mondaná, mit és hogyan kell csinálni. valøszínű, hogy több szorgalom segítene, de 7 év után sem megy még rendesen. elakadtam.
ezért próbálom az ön módszerével. hátha!
végül szerintem ön igenis egy nyelv zseni. tisztelettel beppe.
tisztelettel beppe
Én nagyon nehezen tanulom a nyelvet. Az angollal próbálkozok, de a beszéd és a mondát alkotás nem megy. A szavak tanulása egyenként, az még megy is. Nem tudom elhagyni az „R” betűt
Én mikor jelentkeztem a nyelv tanulásra nem volt szándékom vizsgát tenni. Azt szerettem volna ha az unokámnak tudjak segíteni mivel ő most kezdte a nyelvet tanulni. Az Audi iskolába jár ahol naponta van német óra, sőt matematikát és környezet ismereteket már német nyelven tanulják. Én évente 2 alkalommal megyek ki Ausztriába húsvét előtt és karácsonykor ajándékot venni. Azt pedig szótárral csodálatosan meg tudom oldani.
Áprilisban leszek 80 éves én már nem sokat várok az élettől, különösen hogy 1,5 éve feleségem is meghalt.
Életem egyetlen mozgatója az unokám,, Így köszönöm hogy ez ideig is foglalkozott velem. Attól függetlenül hetente 2-3 napon nézegetem a németet, és soha nem fogok perfekt beszélni.
Tisztelettel: Lencse Gyula
Drága András! Tanulás, szorgalom és kitartás nélkül nem várhatunk sikert, saját akaratunknak kell győzedelmeskedni, hogy bebizonyítsuk, hogy igenis képesek vagyunk rá, meg tudjuk tanulni, tehát magunknak kell a célt kijelölni és végrehajtani.Magam nem akarom bántani, a szándékom és az akaratom megvan, csupán a helyzetet és a körülményeimet kell változtatnom, hogy a célom elérjem.Nyilván ha foglalkozom a nyelvtanulással előbb-utóbb meg fog lenni a „gyümölcse”Ismételve-tanulás nélkül nincs tudás!, minden rajtunk múlik.Több mindenben és Mindenkinél ez már beigazolódott. A cél elérése érdekében minden” segédeszközt” felhasználhatunk, igénybe vehetünk ami elősegíti a fejlődést. A korom miatt nem a nyelvvizsga a célom, hanem a szöveg és az elhangzottak megértése.
Drága András! Én úgy gondolom, hogy” nem esik könnyen a sült galamb az ember szájába”, mindenért
cselekedni kell, törekedni, ha eredményt szeretnénk elérni. Meg kell dolgozni érte! Tanulás, szorgalom és
kitartás nélkül nem várhatunk sikert, saját akaratunknak kell győzedelmeskedni, hogy bebizonyítsuk, hogy
igenis képesek vagyunk rá, meg tudjuk tanulni, tehát magunknak kell a célt kijelölni és végrehajtani.
Magam nem akarom bántani, a szándékom és az akaratom megvan, csupán a helyzetet és a
körülményeimet kell változtatnom, hogy a célom elérjem.Nyilván ha foglalkozom a nyelvtanulással
előbb-utóbb meg fog lenni a „gyümölcse”Ismételve-tanulás nélkül nincs tudás!, minden rajtunk múlik.
Több mindenben és Mindenkinél ez már beigazolódott. A cél elérése érdekében minden” segédeszközt”
vegyünk igénybe,-többen szöveg fordítást választották szótár segítségével, stb..
Jo
Kedves András!
Szerintem az élő helyes beszéd, az beszéd értés, a szép és helyes kiejtés, nagyon fontos, persze a helyes- írás -olvasás is. A nyelvvizsga nagyon stresszes persze , gondolom a fiataloknak jó és kell is…számomra(mivel már nyugdíjas vagyok ez nem cél) a beszéd és értés lenne most az igény.Főleg, olyan kis rövid -az életből vett gyakorlatias-témákon és mondatokon keresztül amit küldött(később ezeket lehetne bővíteni, de könnyen megtanulható mennyiségig) az nagyon szuper! és olyan jó, hogy ott van fonetikusan is a kiejtés, bár az idegen szavaknál nem mindig elég, Korábban többször nekirugaszkodtam, tehát már tanultam, ezért is segít a fonetika, persze azért a hanganyag azért lenne fontos, hogy megértsük az élő beszédet. Köszönöm.
Kedves Neményi András!
Nagyon tettszett a zselvtanulási csomagja, egyelőre nem tudtam vele foglalkozni, de bele fogom vetni magam.
Köszönöm
Én már nem tartozom a fiatalok körébe.. Kedvenc hobbim a nyelvtanulás. Gimnáziumban két nyelvet tanultam , az oroszt és a franciát. Sajnos az a nyelv, amit nem használunk elfelejtődik. Gyakran járok Franciaországban és valamennyi már visszajött a tanultakból, de ez kevés. Vettem francia nyelvkönyvet is, de kevés az időm a gyakorlásra. Pedig nagyon igaz az, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Nagyon fontos , hogy ha egy keveset is, de mindennap gyakoroljunk! Türelem és kitartás kell ehhez is, mint minden terv és cél eléréséhez., teljesüléséhez.Jelenleg az angol nyelvet tanulom teljesen önszorgalomból. Volt egy 60 órás nyelviskolai tanfolyamom, amin az alapokat elsajátítottam. Az angolom még hiányos, de elboldogulok, ha kell. Ha le van írva könnyebb nekem. Persze még sokat kell tanulnom, ezért nem szoktam kihagyni az ingyenes lehetőségeket, az is sokat segít a tanulásban.
Kedves András!
A nyugdíjasok táborába tartozom, nyelvvizsgázni egyáltalán nem a célom. 2016-ban a fiamnál voltam Németországba, hosszabb időt töltöttem kint. Egyik alkalommal a parkban üldögéltem a szép tavaszi napsütésben. A németek barátságosak, több alkalommal megszólítottak és nagyon kellemetlenül éreztem magam, hogy nem beszélek nyelveket. Ekkor határoztam el, hogy meg kellene tanulni a németet. Egy kevés szót tudok, az még abból az időből való, mikor a fiaim tanulták a nyelvet. Kérték, hogy kérdezzem ki tőlük a szavakat.
Nagyon jónak tartom azokat a leckéket, amit küldött. Nem tudom könnyen megjegyezni a szavakat. Nem adom fel, előveszem minden nap és egy-egy leckét sokszor elolvasom. Amikor a fiam beszél németül egy-egy kollégájával miről van szó azt tudom. Többet szeretnék tudni, könnyebben hogy lehet megtanulni a nyelvet. Köszönettel: Katalin.