Az tény, hogy Magyarországon a lakosságnak kevesebb, mint 30%-a beszél legalább egy idegen nyelvet. Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük a nyelvtanulásra.
Valóban anyagai oka van a nyelv-nem-tanulásnak?Egy nyelviskolában kb. összesen 700 000 Ft-ért már tud annyi nyelvórát venni, hogy teljesen kezdő szintről középfokú nyelvtudást érjen el, nagyon kényelmes tempóban, kb. 3-4 év alatt. Ebbe az összegbe már a nyelvvizsga díját és a tankönyveket is beleszámoltam.
Mennyi idő alatt térül meg egy ilyen befektetés?
Régen a nyelvpótlék az alapfizetés 7%-a volt. Könnyedén ki lehetett számolni, hogy 7%-nyi bérnövekedéssel mennyi idő alatt térülne meg a befektetés. Manapság már sokkal összetettebb a helyzet. Van olyan állás, amit nyelvtudás nélkül nem lehet megkapni. Ezek esetében már általában néhány hónap alatt megtérül a nyelvtanulásba fektetett pénz.
Mégsem természetes, hogy a gyerekek a szakma / diploma mellé megtanuljanak 1-2 idegen nyelvet középfokig. A legjobb példa erre a sok beragadt diploma, amit felnőtt fejjel már nem tudnak átvenni a nyelvvizsga hiányában.
Pedig volt már diplomamentő program is, ahol az állam fizette a nyelvtanfolyamot (az általános és a középiskolákban is az állam fizeti, csak azt ingyenes közoktatásnak nevezzük).
Ha nem anyagi oka van, akkor a lustaság? Ön mit gondol erről?
Személy szerint Önnek van nyelvvizsgája? Esetleg tervezi, hogy jövőre megszerzi?
Kérem írja meg a véleményét egy hozzászólásban!
A helyzet arra utal, hogy nem könnyű jó szinten elsajátítani egy idegen nyelvet. A mi nyelvünk amúgy is nagyon eltér a tanulásra érdemes nyelvektől, a legtöbb nyelvtől. A diplomáért sokaknak éppen ez a legnehezebb teendőjük, ezért sokan nem is hozzák meg ehhez a kellő erőfeszítést. A lépés sokak számára túl nagynak is tűnik, hiszen nem vizsgák sorozatára készülve kell elsajátítani a nyelvet, apró lépésekben, mint a főiskolai, egyetemi évek alatt a tantárgyakat, hanem egyetlen, bizonytalan kimenetelűnek tűnő vizsga fogja majd megmutatni – és egy potenciális alkalmazónak igazolni -, hogy sikeres volt-e a projekt. Persze, tudom, hogy sok munkáltatónak a gyakorlati nyelvtudás számít, de azért jóval több eséllyel jut be állásinterjúra is, aki előre prezentálni tud erről egy vizsgabizonyítványt. Mindenesetre sajnálom, hogy ezt a követelményt államilag visszavonták, hiszen sok diplomás dolgozik nem diplomás munkakörben, és ezzel csak nő a számuk. Meggyőződésem, hogy a diplomás emberek egyszerűen azért tudnak általában könnyebben elhelyezkedni, és keresnek többnyire jobban, mert ők az értelmesebb réteg, nem a diploma megszerzése miatt. Fordítva is igaz, hiába szerez valaki diplomát nagy nehezen, ha egyébként nem tartozik ebbe a rétegbe. Ez utóbbinak pedig egyfajta szűrője lehetne továbbra is a nyelvvizsga megszerzésének képessége, avagy hiánya.
Ugyanaz a gondom, mint a legutóbbi hozzászólónak. Nem merek megszólalni angolul, mert nem tudom a helyes kiejtést és nem szeretném, hogy ne értsék, illetve hogy kinevessenek. Németül már vagy 35 éve elég jól beszélek, írok és az angol próbálkozásnál is a német „jön be” először. Az egyedüli kiejtés-próbálkozás nekem nem nagyon sikerül.
Már vagy 6-8 kísérletet tettem az angollal (tanfolyamok, nyelvkönyvek), de mindeddig sikertelenül. Sok mindent „megértek” vagy kikövetkeztetek, ha angol szót hallok, de sokszor csalódnom kell, mert nem helyes az általam vélt jelentés.