Jól menő vállalkozó tanítványunk kérdezte nemrég, hogy szerintem le tudna-e tenni egy nyelvvizsgát? Hiszen már elmúlt 50 éves.
Első meglepetésemben megkérdeztem tőle, hogy minek az neki? Mi szüksége van nyelvvizsgára, hiszen már vagy 30 éve önálló vállalkozó.Ki tudja, mit hoz a jövő, ha el kell mennie dolgozni, akkor kellhet a papír – felelte. Még mindig nem értettem, miért menne el ő alkalmazottnak, amikor saját cége van, de megnyugtattam, hogy attól még, hogy elmúlt 50 éves, le tud tenni egy nyelvvizsgát.
Nem azon múlik hány éves. Édesapámnak például sikerült a nyelvvizsga, amikor a munkahelyén megkövetelték tőle, hogy tanuljon meg oroszul. Jól beszélt angolul és németül is, mert kellett a munkájához, az oroszra azonban nem volt szüksége. De a 70-es években mégis azt mondták neki, hogy tanuljon meg oroszul is. Erre ő megtanult, és le is tett egy alapfokú nyelvvizsgát.
Szóval lehetséges, és tényleg nem az számít, hogy az ember hány éves. Én 19 éves voltam, amikor első alkalommal mentem el vizsgázni német nyelvből, persze nem teljesen önként, és meg is buktam a vizsgán, amin otthon azért meglepődtek a szüleim, mert a német barátaimmal probléma nélkül beszélgettem.
Ha van motiváció, akkor le tud vizsgázni az ember (ahogy pár évvel később már nekem is sikerült). Motiváció nélkül viszont nem megy. Fontos, hogy szorgalmas legyen az ember, és sokat gyakoroljon, akkor menni fog.
A beszélgetés végén kibökte a tanítványunk, hogy nem maga miatt akar levizsgázni, hanem a gyereke miatt, hogy lássa a gyerek, hogy az apjának van nyelvvizsgája. Na, így már érthető, akkor megvan a motiváció.
Ön szerint mennyire számít a kor a nyelvtanulásnál?
És mennyire befolyásolja az eredményességet a motiváció?
A véleménye fontos számomra, kérem, írja meg itt, a blogon!
Igen egyetèrtek abban hogy a motivacio nagyon fontos.
En nem a nyelvvizsgat tüztem cèlul,csak annyit hogy kicsit èrtsek ès beszèljek angolul.
Tisztelt Neményi úr, és csapata!
Köszönöm, hogy ismételten megkerestek.Mi a véleményem a nyelvtanulásról idős korban? Mindenkinek másért fontos. én agytornának használom. Jó érzés amikor felismerek egy-egy szót, kifejezést.Lehet dúdolni a dalokat is.Nem akarok vizsgát tenni, nincs bennem bizonyítási vágy.Van egy egészséges kíváncsiság, minden kényszer nélkül: nem „hajt a tatár”, ráérek.Most, mivel vállaltam egy kis munkát, ahol szintén fejjel is kell dolgozni, szünetelek .Kb. Október elején előveszem újra,ismételek, aztán tovább megyek az anyaggal.
Tisztelem a figyelmüket, lelkesedésüket, mert gondolom csapatban dolgoznak. Munkájukhoz sok sikert, nálam kicsit motiváltabb tanulókat kívánok!
egy nyelv megtanulása vizsgaszintre nem könnyű feladat, ezért motiváció és memória nélkül ami utóbbi az életkor haladtával arányosan romlik fontos feltétele a nyelvtanulásnak és a sikeres vizsgának….
Nem a kor számít,hanem a kitartás,hogy az Ember meg tudjon tanulni egy idegen nyelvet!!
Jó napot kívánok,
Természetesen igen, le lehet nyelvvizsgázni 50 felett!
Nem hiszem, hogy az életkor fontos az idegen nyelv tanulásához.
De a motiváció számít és nagyon fontos! Nem számít, mi a motiváció, de léteznie kell.
Köszönöm a levelet!
Tisztelettel,
Ildiko
Igen kell a motivácó és persze egy nagy adag akarat is kell hozá és sok sok idő én csak magamnak akarok megfelelni és hogy megtudjak angolul szólalni ha szükséges .
A lányom 12 éve él Sprendlingenbe,másfél éve kis unokám született,magyarul is tanul a szülőktől,de szeretnék vele majd németül is beszélni.Igen!!!Nagyon fontos a motiváció!!!!!!! Üdv: Kata☺
Udvozlom Andras azt gondolom hogy barmikor meglehet tanulni nyelveket vagy barmi mast ha az ember nagyon akar nincs lehetetlem tisztelettel Iris…Irina
Kedves András!
Megtisztel,hogy kíváncsi a véleményemre.
Én azt gondolom ,hogy az élet minden területén,így a nyelv tanulásnál nagyon fontos a motiváció.
A kor előrehaladtával nehezebb megtanulni egy nyelvet,de ettől még le lehet belőle vizsgázni.
Szivélyes üdvözlettel:
Mária
Tisztelt Neményi Úr!
Évek óta olvasom leveleit, s mindig örömmel tölt el, ha egy kicsit „angolozik”! Értem ez alatt: Az éppen adott évszaknak megfelelő, tematikusan kiválasztott témakörben hasznos kis csokrot ad át nekünk olvasóknak kifejezésekből, szavakból. Nekem ez olyan, mint amikor a kertben gyom irtás közben egy nem általam ültetett hasznos, vagy szép növénykére bukkanok. Van ilyen, akkor azt nem tépem ki, hagyom élni, növekedni. Így tanulok én Öntől (is) angolul, dacára annak, hogy „Buldózerret” még nem sikerült találkoznom… :)
Ha valaki szellemileg alkalmas rá, s kifejező képességeinek is birtokában van, azt gondolom száz évesen is tehet nyelvvizsgát, ha akar. Ha ez ügyben motivált. Én például egészen jól beszélek a magyaron kívül más nyelven is, (nem angolul) , s néha csak kacagok, ha e nyelven nyelvvizsgát tett emberek beszédét hallom. Nem a nyelvvizsga a lényeg, persze jó, ha van!
Lényeg a motiváció, s az külön szerencse, ha kitartással, szorgalommal, esetleg egy kis nyelvkészséggel párosul. Tisztelettel, eddigi leveleit, tanácsait, „leckéit” is megköszönve , s a továbbiakra várva: Fodor László
Én mindössze azért írok, hogy elomdjam, hogy mennyire idegesítő, dühítő, sőt megalázó érzés, hogy 38 évesen folyton az a hirdetés jelenik meg nekem, hogy Speciális nyelvleckék 40-50-60-70 éveseknek.
Kikérem magamnak, hogy majdnem 40 évesen próbáljanak megbélyegezni, hogy az én korosztályomnak már valami speciális módszerre van szüksége a tanuláshoz.
Az agy 90 évesen is ugyanúgy képes tanulni, mint korábban, csak akkor könnyebb, ha edzésben van tartva. Aki elhanyagolta a gondolkodást és a szellemi képességeinek a fejlesztését évtizedeken keresztül, az viszont ne csodálkozzon semmin, de az agy is, mint az egész ember, egy nagyon rugalmas és alkalmazkodó alkotás, olyan dolgokra képes, amit a korlátozott tudatú használója nem is sejt, tehát bárkinek, bármikor érdemes elkezdeni fejlesztenie.
Nagyon igaz!
a motiváció sokat számit de szükséges a szorgalom és a kitartás
Jó napot András!
Ha van motiváció gondolom 50 éves kor felett is ke lehet vizsgázni.
Szép napot Önnek.
Kedves Neményi Úr,
Csíkszeredában megkellett tanulni románul. Iskolában tanultunk latin, orosz és francia nyelvet. Ez utóbbi kettő még izgalmas is volt. Oroszul még álmodtam is. Franciául olvastam V. Hugó-t, Dumast. A múlt rendszer világában kommunikációra nem volt mód. 1990 után tanulta egy kis németet, mert leveleznem kellett. 98-ban munkám miatt angolul szóltak hozzám spanyol partnerek. Tolmács kellett de kínos volt. Az ambícióm
nem nyugodott, fél év múlva már letudtam bonyolítani a nemzetközi fuvarozással járó témakört. Volt motivációm. A munkának vége, de az izgalom megmaradt.
Tisztelettel Béla
Én nagyon nehezen tudom kiejteni a szavakat ,de amiket küldött nekem ,nagy segítségemre van!
Köszönöm a levelet, igen szerintem sincs korhoz kötve a nyelvtanulás, igen a motiváció a legfontosabb ha az nincs akkor reménytelen!
Én a motivációt veszítettem el,! sajnos már nem erdekem a tanulás!
Üdvözlettel
F Nagy Piroska
Kedves Andás!
Véleményem szerint a kor nem számít,csak a motiváció!
Üdvözlettel: Zsuzsanna
A motiváció a legfontosabb, persze nem helyettesiti a szorgalmat, de abben is segit!
A kor szamit, nehezebben tanitja meg az ember az agyát ismét tanulni, de aztan megy!
De, hogy tudjon az embet tanulni, ahhoz tanulni kell!
Valamint a rendszeres sikerélmény, ami tovabb hajtja!
Tisztelettel es üdvözlettel Dr Koronka Gabriella
Kedves András!
Egyetértünk! Nem korfüggő! 64 évesen a memóriám karbantartása végett kezdem el az angolt tanulni, pedig a német vagy az orosz könnyebb lenne!
A motivációt és a következetes, szorgalmas tanulást még nem értem el!
Üdvözlettel:
Benkő Oszkár
Kedves Neményi András Úr!
Véleményem szerint a nyelvtanulás, a vizsga nem korfüggő. Teljes mértékben egyetértek Önnel abban is, hogy kell hozzá megfelelő inspiráció, motiváció.
Esetemben a saját akaratom.
Ezúton köszönöm a nyelvleckéket, a könyvcsomagot!
További szép nyarat kívánok!
Üdvözlettel : Makkai Brigitta
TISZTELT NEMÉNYI ÚR!
A GYEREKEIM KI NEVETTEK AMIKOR ANGOLUL PRÓBÁLTAM MEGSZÓLALNI…MERT ŐK JÓL BESZÉLNEK…MEGFOGADTAM HOGY NYUGDÍJAS LÉTTEMRE..AZÉRT IS …MINDENKÉPEN MEGPRÓBÁLOK MEGTANULNI ANGOLUL…ÉS BEBIZONYÍTOM ….HOGY MI….IDŐSEBBEK SEM VAGYUNK TEHETSÉGTELEN…ÉRZÉKETLENEK A NYELV TANULÁSRA …TISZTELETTEL ;
Kedves Tibor!
Jól teszi, igaza van.
Be kell bizonyítani!
Kedves András!
Soha semelyik nyelvből nem akartam nyelvvizsgát tenni – ilyen tapasztalatom nincs. Ellenben azt tudom, hogy abszolút egyénfüggő, hogy kinek mennyi idős koráig mennyire fog az agya, és hogyan szuperál a memóriája.
Saját tapasztalatom, hogy egy jóval korábban már egészen elfogadható szinten használt nyelv alapszavai sem mindig jutnak már eszembe, ami szerintem nem csak azon múlik, hogy az utóbbi években nem volt rá szükségem, nem gyakoroltam, de sajnos ki is kopott, ugyanis hiába töröm rajta a fejem, ha nem nézem meg a szótárban, a nélkül már nem jut eszembe, bármeddig gyötröm az agyamat!
Én most tanulom 69 évesen és nagyon élvezem és ,ma sokkal könnyebb a tanulás mint fiatal koromban !!!!!!
HAJRÁ !!!!
Kedves Andras,’. Szerintem a kor nem szamit cask az akarni Kell es a motivacio nagyon fonts
Igen biztosan le lehet vizsgázni, akár hatvan év felett is. Minden a szorgalomtól függ, é persze a motivációtól. Én nekem személy szerint régi vágyam hogy beszéljek angolul, amit őszintén remélem egyszer még eljön. Bizakodó vagyok a jövőt illetően. Köszönöm hogy érdeklődik. Üdvözlettel Zsófia
A tanuláshoz semmi köze az életkornak.
A tanuláshoz legfonosabb a motiváció, a türelem és a kitartás.
A tanulásból csak akkor lesz igazi hasznunk, ha azt amit már tudunk, akármilyen kevés legyen is az, rögtön használjuk is – például megpróbájuk valakinek megtanítani – ez a legjobb tanulási módszer!
Tisztelt Neményi András!
Személyes véleményem szerint az életkor is számít (főleg 60 felett!), de a motiváció is elengedhetetlen.
Az is nagyon lényeges, hogy ki tanítja a nyelvet és hogyan, hiszen a tanár személye is lehet motiváló tényező.
Tisztelettel:
Lukácsi László
Kedves András!
Szerintem Önnek van igaza, az életkor nem befolyásolja, de a motiváció
szükséges.
Ilona
Kedves András!
A nyitó mondatát még megtoldom: Lehet 74 fölött nyelvvizsgázni? Elvileg igen. Ha van motiváció és erős akarat, akkor remélem lehet. Az Ózon TV csatornán láttam egy kis bemutató filmet Tatársztánról. Azon belül is Kazanyról, a fővárosról szólt a történet. Többször is megnéztem. Följegyeztem a „Bakancslistámra” is. Ehhez kellene, ha egyszer sikerülne az álom, megtanulni oroszul. Megpróbálok ebbe belevágni. Érdemes??? EZ A MOTIVÁCIÓ!!!!
Kedves András!
Nem tudok nem eleget tenni kérésének amely lehet hogy”többedik”s nem válaszoltam.
Hihetetlen ugye,hogy éppen 50 évesen vizsgáztam alapfokon angolból. Munkahelyen,bár nem kellett a munkámhoz. Volt motiváció de hadd ne részletezzem. Azon túl,hogy aztán menetközben meg is kedveltem a nyelvet,a tanulást,a minimális sikerélményt,kinnt angliában,nem máshol mint bolt,piac stb.rokoni társasá stb. Meggyőződésem hogy motiváció nélkül nem megy. Akinek mégis, az szerintem több mint zseni. Hiszen még egy Petői vers megtanulása is könyebb ha csak az a motiváció,hogy: tetszik,elragad. Van verse, amit szinte nem értek. Azt nem is tanulom meg a töbi 70 mellé. Kell,hogy valami miatt vagy végett érdekeljen.
Nos,kedves András, az Ön ingyen felajánlását,nosztalgiázás,internetezési segédletként
fogadtam el. Felfrissíteni egy kicsit a régről maradt kevés tudást,de hogy őszinte legyek
már nem megy úgy,nincs már motiváció mert jövőkép sincs. Kedves András, 77
éves múltam…Ezért nem és pld.nem a pénz miatt nem kértem a könyvét.
El nem tudom képzelni mi jót tettem ezzel a kért válasszal de szívesen tettem. Amennyiben pedig ezentúl nem küld anyagot,megértem,és nem haragszom meg érte.
Szivélyes üvözlettel: Bakonyi József
U.i.: és hát köszönöm az eddig küldötteket!
Kedves András!
Szerintem a kor nem számít, én 50-es éveimben jártam nyelviskolába és nagyon szerettem járni. A tanárnő lenyűgözően jol tanitott.
Azóta eltelt több mint 10 év, engem az motivál ha elmegyek nyaralni, tudjak elboldogulni angolul.
Üdv. Pálfi Lászlóné Éva
!
Kedves András!
Én már a 87.évemet taposom, mégis úgy érzem,hogy többet kellene tudnom angolul. A gyerekeim, unokáim jól tudnak angolul és németül, de én ahhoz a korosztályhoz tartozom, akiknek kevés lehetőség adódott a nyelvgyakorláshoz. A szakmai szövegeket /orvos vagyok / meg tudtam érteni, de megszólalni angolul – na az nem ment, pedig egyszer jártam 3 hetes tanfolyamra.. Most boldogan ragadtam meg az ön által kínált lehetőséget, de sajnos egyszer beteg voltam napokig, és elszalasztottam a lehetőséget a CD lemez megszerzéséhez, ami nagyon hiányzik. Koromat tekintve az a realitás, hogy soha nem fogom használni a tanultakat -sajnos az agyam sem a rég -i, mégis szeretném folytatnia tanulást, ha ön lehetővé teszi. Szívesen megvásárolnám a felkínált anyagot. A lényeget még nem is írtam: Nagyon jónak tartom a módszerét, bár az összevonások számomra nem érthetőek némelykor. De valóban arra készít fel, amire szükségünk van, ha külföldre megyünk.
Őszinte tisztelettel és köszönettel küldöm szí
vélyes üdvözletemet Dr.Kaszás Tiborné Dr.Katona Mária
Írjon egy e-mail- t ez ügyben az ügyfélszolgálatnak:
info kukac nyelvmester pont hu
Kedves nemenyi ur! Tanulni sosem keso
, fontosnak tartom.nagyon kedvelem az irasait itt a neten.tanulgatok…
Udv clara.
Tisztelt András! Valóban a mi korunkban már nehezen megy az elhatározás is mindenre igaz a motiváció igyekezni fogok találni ösztönző motivációt akkor talán menni fog.A mi korosztályunknak nem volt ilyen lehetősége a középiskolában sem én latint és oroszt tanultam mára már elfelejtve.A latin a munkámból adódóan ott van az életemben jó érzés eligazodni valamennyire.Köszönöm az anyagokat. Tisztelettel. Éva.
szerintem a kor nem szabad, hogy befolyásolja a nyelvtanulást. A legnagyobb hiányérzetem, hogy nem tudok több nyelven beszélni. Nálunk még az általános első osztályban a nyelv a német volt, sajnos utána az orosz amit se mi se a tanárok nem vettek komolyan. Amikor kezdtünk külföldre utazgatni éreztük a nyelvismeret hiányát. Én a középiskolában a latint tanultam az egyetem miatt, végül a munkahelyemen elkezdtük az angolt , meg is van a közép de a kommunikációban csak a lassú beszédet értem, mert állandóan fordítok. Mivel ritkán használom nem is fejlődök /inkább vissza/
Kedves Nemênyi András!
Kortól független.Elhatározás kérdése az egész.Bár fiatalabb korban fogêkonyabb az ember a nyelvtanulásra.Akaraterő,kitartás viszont kell hozzá(már csak azért is megcsinálom)pl: az elhelyezkedèsem érdekében.
Kedves Nemênyi András!
Kortól független.Elhatározás kérdése az egész.Bár fiatalabb korban fogêkonyabb az ember a nyelvtanulásra.Akaraterő,kitartás viszont kell hozzá.(már csak azért is megcsinálom)pl: azlz elhelyezkedès érdekében.
Guten Tag András Neményi ! Az életkor talán nem számít , de a motiváció,hogy mit és mikor akarom az nagyon is ! ( fociztam,jobb lábas voltam,ez 1 idő után zavart. 1 nyári szünetet rászántam a bal lábam focitudásának javítására,úgy 6.-7.közt. Sikerült !
Szerintem a motiváció az ami a fő mozgató rugója minden elhatározás megvalósításának.
Tisztelt Neményi Úr!
Én 51 évesen vizsgáztam angol nyelvből katonai szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgát tettem felsőfokú értékelés kaptam. A motívációm az volt, hogy beosztást kapják a Boszniában települt IFOR magyar kontingensébe. Ez sikerült is, majd ezt követően hét évet töltöttem a Balkánon az EBESZ állományában.
Még ehhez hozzátenném, hogy 1986-ban diplomáztam szerb-horvát nyelvből, tolmács-fordítói szakon. 1987-ben orosz nyelvből tettem államvizsgát katona szakmai anyaggal bővítve közép fokon. Ezeknek a nyelvének az ismerete segített abban, hogy a Balkánon 7 évet töltöttem különböző nemzetközi szervezetekben, majd 3 évet voltam az EBESZ kötelékében Tadzsikisztánban, orosz-angol nyelv használatával.
Most 74 éves vagyok, ha kellene még a német nyelvet megtanúlnám.
Fontos a kor,igenis számit,mert x idő után sokkal nehezebb a tanulás.
Fontos a munkakör is,a beosztás is,van e idő tanulni? Ha az ember értelmiségi munkat végez,azaz az agyával dolgozik akkor kicsivel könnyebb a helyzet.
Ha az ember fizikai munkát végez,és alacsony iskolázottságú,aki mondjuk 10-20-30éve mikor iskolás volt,akkor is kegyelem kettesekkel ment át,na az ilyen soha nem fog le nyelvvizsgázni.
Az ilyen akkor fog megtanulni valamilyen szinten idegen nyelvet,ha kimegy külföldre dolgozni és kb 1-2év alatt ragad rá annyi hogy elérje a cca erős alapfok -közepes középfokú szintet.
Nyelvtanulásnál fontos tényező az idő! Egy átlag középkorú ember aki családban él és dolgozik,ne adj isten több műszakban,v.több munkahelyen,na neki szabadidő szinte semmi.Hulla fáradt,örül ha pihenhet, Max napi fél -1óra pihi ideje van,nem hiszem hogy sokan forditanák ezt a kis időt idegen nyelvtanulásra.
Kedves András!
Szerintem sem számít a kor a nyelvtanuláshoz. Csupán az agy frissessége szükségeltetik hozzá. No meg a szorgalom, amihez a motíváció feltétlen hozzásegít.
Valamikor régen láttam a TV-ben egy hölgyet idegenvezetés közben, s derűs arccal mesélte, hogy ő nyugdidjazását követően kezdett el japán nyelven tanulni és most éppen japán turistákat kalauzol.
Tehát a motíváció elengedhetetlen.
Miként engem is az ösztönöz, hogy családom, barátaim körében én is részt vehessek a társalgásban.
Tiszta szívből köszönöm tanítását.
Üdvözli: P. Ottília
Nagyon fontos a motiváció.
Kedves Neményi András!
Sokszor ujra kezdtem az angolt. Evekkel ezelőtt alapfokon en tolmácsoltam egy szerelmes pár között. Sikerélmény volt. De evekig nem foglalkoztam vele es alig maraft meg valami az angol tudásomból. Most ujra belekezdtem de nincs módom senkivel angolul beszelni sajnos. Nekem nincs szuksegem nyelvvizsgára, de hatarozottan vallom, hogy 50 felett is siman lelehet nyelvvizsgazni ha van valakiben szorgalom, kellő motiváltság! Udvozlettel; Gering Edit
Kedves András! A kor nem számít. Anno oroszból érettségiztem, de nem kellett használnom – most újra tanulom. Negyven éves koromba kezdtem el a francia nyekvet (E.o tananyaggal), frankomán voltam, sokszor kiutaztam és a mai napig elég jól elboldogulok. Tavaly beleszerettem Barcelonába – spanyolul tanulok. 66 éves múltam. Nagyon szeretek utazni, s megtisztelem az adott országot avval, hogy az alapvető dolgokat megtanulom a nyelvükön.
Ergo: nem számít a kor – akarat, motiváció kell.
Üdvözlettel: Magdolna
Kedves András! Én 64 éves vagyok. Nekem abszolút nem megy a nyelvtanulás. Ugyanis jön egy hirtelen tanulási láz, ami később lelohad, mert a figyelmem a rajzolás, festészet felé irányul. Nem vagyok motivált, nincs ami odavonzza a figyelmemet a tanulásnál. Gondolok itt például képekre, amihez tudnám rögzíteni a tanultakat. Biztos vagyok benne, minden fejben és tettekben dől el, amit nekem is napi szinten lenne jó csinálnom a nyelvtanulás terén. Azt, hogy akarom nem megy megy, nem vagyok motivált, hiányzik egy kapaszkodó.
Nem korfüggő a motiváltság, tanulási hozzáállás, kitartás, elhatározás kérdése, hogy megtegyem a nyelv elsajátítását. Ösztönzőleg hat, ha valamihez tudom kötni azt, hogy egy bizonyos nyelvkészséget elsajátítsak.
Nem számít a kor.
Le lehet tenni a nyelvvizsgát 50 felett,ha van motívácio.
Nem számít a kor!
A motiváció szükséges a sikeres nyelvvizsgához!
Nem számít a kor a nyelvtanulásnál.
Az én motivációm a Vejem, aki angol, pontosabban skót, és szeretnék vele jobban (mint most) beszélgetni.