A gyakorlás kor kérdése?

Egyik nap megkért a feleségem, hogy én készítsem el a vacsorát. Csirkecombot szeretett volna a család. Nálunk ezt mindenki filézve szereti, ezért ritkán kerül rá sor, mert elég hosszadalmas művelet, legalábbis nekem… Kb. fél óra volt a filézés. Hiába, ha nincs meg a kellő gyakorlat, szinte minden alkalommal ennyi időt kell rászánni.

Pár nappal később a hentesnél jártam, és az előttem lévő vásárló filézett csirkecombot kért.

“Persze, mindjárt kifilézem neked.” – mondta a hentes, én pedig nagyon figyeltem… Néhány precíz mozdulattal sitty-sutty végzett, kb. 3 percig tartott az egész. Csak ámultam, és azon gondolkodtam, hogy legközelebb én is kérjem a hentestől eleve filézve? Vagy inkább tanuljam meg ezt a műveletet én magam?

Az 50 év körüli hentes ügyesen és nagyon gyorsan dolgozott. Megkérdeztem, hogy tudja ilyen gyorsan csinálni? Azt mondta, hogy nem ma kezdte, és a munkája során már nagyon sok csirkecombot kifilézett, például amikor egy étteremnek gyros-t szállítottak.

Na, igen. Ami nekem egy hosszadalmas macera, az neki gyerekjáték volt.

Valami ilyen érzés lehet sokunkban, amikor látjuk, hogy a fiatalok mennyivel könnyebben, gyorsabban tanulnak, mint mi. Mintha nekik minden gyerekjáték lenne…

De vajon csak annak mehet ilyen könnyedén, aki fiatalon kezdte a gyakorlást?

Ha a csirkecomb filézést a nyelvtanuláshoz akarnám hasonlítani:

Ahhoz, hogy könnyedén menjen, gyakorolni kell. De vajon felnőttként is bele lehet jönni? A csirkecomb esetében kérhetem a hentes segítségét, de a nyelvtanulás esetében teljesen magamra vagyok utalva: helyettem nem tanulja meg más.

Az tény, hogy a fiataloknak gyorsabban, könnyebben megy a nyelvtanulás, de ettől még öregebb fejjel is meg lehet tanulni egy idegen nyelvet. A különbség az, hogy idősebb korban lassabban megy… Többet kell gyakorolnunk, ismételnünk, és türelmesnek kell lennünk magunkkal szemben!

Egyetértünk? Vagy nem? Érdekel a véleménye, kérem, írja meg egy hozzászólás formájában!

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

447 hozzászólás a(z) “A gyakorlás kor kérdése?” bejegyzéshez

  1. Kalóz Zsóka

    Nekem a legtöbb gondot az okozza, hogy a létfenntartás és vállalkozói teendők között alig jut időm és energiám a nyelvtanulásra. Igazából az elhatározáson túl a rendszeresség és folytonosság megtarthatóságával van a problémám elsősorban. A másik gondom az, hogy a leendő német – amerikai kettős állampolgár új párommal is túlnyomórészt írásban van lehetőségünk a vállalati szabályzat, a nemzetközi katonai biztonságtechnikai – és katasztrófa elhárítási szabályozások miatt kommunikálni lehetőségünk. Nincs beszéd kényszer helyzetem. Mostanában elkezdtem angol szövegeket hallgatni.
    Vannak szavak és kifejezések, amiket valamivel asszociálva pillanatok alatt megtanulok, de vannak olyanok, amelyeket havonta vissza – vissza kell ismételnem.
    A kitartásommal van a legnagyobb gondom, mert folyton bűntudatom van az angol nyelvtanulás miatt, amiért nem jut rá elég időm, vagy amennyit szeretnék ezzel foglalkozni. Tudom, nagy célok eléréséért nagyon meg kell küzdeni és szenvedni, nem adják olcsón vagy ingyen. És az új Párom kedvéért meg kell tanulnom a nyelvet, tudom. Szeretném neki olyan szépen kifejezni magam, ahogyan ő teszi.
    Minden esetre csak előnyömre van, hogy az email – jeivel felhívja a figyelmem az angol nyelvvel való foglalkozásra és annyira lelkes, motivált, hogy rávesz a gyötrődésre. Csak azt szeretném, hogy ne gyötrődésnek éljem már meg. “Kell” és a “muszáj” ne blokkoljon, hanem kezdjem pozitív élményekhez kötni és élvezettel megélni a nyelvtudás megszerzését. Őszintén szólva, nekem nem volt egy nyelvtanulást támogató és segítő családi hátterem gyermekkoromban ehhez, nagyon sok bántást kaptam a szüleimtől, testvéreimtől, amikor a zeneművészeti konzervatóriumban oroszul és angolul tanultam. “Mit képzelek én?!” Aztán az első férjem 2 diplomás mérnök mellettem szerezte meg az építőipari tárgyalóképes angol nyelvtudását, és ő is állandóan lehülyézett miatta, hogy fölém kerüljön és tőle legyen elragadtatva az egész rokonság. A második férjem diplomata volt, 3 nyelvet beszélt anyanyelvi szinten és neki köszönhetem, hogy újra elkezdtem a nyelvtanulással is foglalkozni. Elég sok blokkot kell feloldani életem ezen területén, én azt hiszem.

    Válasz
  2. Dezső Molnár

    Én korán kezdetem, de nekem így sem ment könnyen pedig vagy 30 évig tanultam! Normálisan csak kint lehet megtanulni, mert azok az emberek beszélik úgy a nyelvet ahogy nekünk is kellene! Középfok után jött a meglepetés, hogy az anyanyelvi szinten beszélő angolt és amerikait nem igazán értem meg és 25-30 perc után már nagyon fáradt voltam mentálisan a koncentrált figyelés miatt! Emberi képességek között van különbség, de fiatalon könnyebben megy minden András!

    Válasz
  3. Margit Kalauzné

    Ez igy igaz időskorban nehezebben tanulunk.,de az ön módszèrèvel talán sikerūl tanulunk.Ez Nagyon jó,tetszik.Köszönöm.

    Válasz
  4. Nemesi Jánosné

    Kedves András !
    Ön oly sok bölcs, előremutatóan lelkesítő gondolatokat oszt meg velünk amellyel teljes mértékben azonosulni tudok, gondolom mindannyian. Nagyon örülök, hogy időt szán az ilyen eszmefuttatásokra melyet nagyon szépen köszönök, örömmel töltenek el.
    Hálás köszönettel és tisztelettel kívánok jó egészségben minden szépet és jót : Mária

    Válasz
  5. Lőrinczné Tóth Mária Magdola

    Kedves András!
    Szerintem is idősebb fejjel is meg lehet tanulni egy idegen nyelvet( nagyon alap fokon). A tanulás lassabban megy,sok szorgalommal és ismétléssel és főleg türelemmel magunk felé.Nagy örömöt okoz,ha valamit megértek és válaszolni is tudok. Köszönöm a német leckéket,nagyon örülök,hogy tanulhatok Öntől.
    Üdvözlettel : Mária (egy idősödő hölgy 68)

    Válasz
  6. Eszenszki József

    T. Nyelvmester!
    Véleményem szerint idős korban sem kell sokkal többet gyakorolni, csak akkor már kissé türelmetlenebbek vagyunk. A tudást soha nem egyszerű megszerezni, a fiataloknak csupán (mert többet gyakorolják) nagyobb a gyakorlatuk a tanulásban. A legfontosabb talán a MOTIVÁCIÓ. ha valaki ténylegesen meg akar tanulni valamit, akkor az meg is tudja. Ezt igen sok nagymama, nagypapa tanítványom tatusíthatja, akik amikor elutazott a kedvenc unokájuk pl. Japánba, akkor minden további nélkül megtanulták a számítógép kezelését, az internetezést, sőt még a skype használatát is. (Már nyugdíjas informatikus vagyok és én is segítek minden olyan – akármilyen korú – , embernek, aki tanulni akar).
    Leckéit tisztelettel gyűjtöm és garantáltan fel fogom használni. Nagy – nagy köszönet értük. Tisztelettel ejo

    Válasz
  7. kuráth zsuzsanna

    Kedves András!

    Teljesen egyetértünk. Idősebb korban nagyobb kitartással, több szorgalommal meg lehet tanulni. De ez a kettő feltétlen kell hozzá, hisz az ember fáradékonyabb, kényelmesebb, lustább lesz. Legalább is ez az én tapasztalatom.

    Üdv.Zsuzsa

    Válasz
  8. Tiborné Bárdos

    Kedves András !
    Minden tanulási forma sajnos korfüggő. Könyvtárosként mentem nyugdíjba, amikor is elhatároztam, hogy nyelveket fogok gyakorolni, és főleg tanulni. Örültem a gyakorlati nyelvtanulásra való felszólításnak, és annak, hogy lazábban kezeljük a beszélgetéseinket. Külföldön járva kevéssé szólaltam meg, sokmindent megértettem, azonban nagyon nehezemre esett a folyamatos nyelvtani esetekre figyelni. A régi nyelvtanulás szörnyű örökös magyarázatába ütköztem, ami miatt nehezen állítottam össze a mondatokat. Mindig helyesen akartam megfeleni a kifejezni-valómnak. Iskolai tanulmányaim alatt angolról tanultam a német szavakat, a nyelvtannal pedig nem voltam tisztában. Most próbálom megváltoztatni az eddig berögzött felfogásmódomat. Üdvözlöm az egyedi tanítását, amihez gratulálok.

    Válasz
  9. Anna Balogh

    Tisztelt Tanár Úr!
    Szerintem nem is kell azt a csirke cimbot filézni:)
    Nagyon hasznosak, és ösztönzőek ezek a mondatok.
    A csirkés hasonlat kifejezetten tetszik:)
    Figyelem felkeltő, hogy az időbeosztásra is koncentrálni kell! Lehet, hogy “itt van a kutya elásva!
    Nem hiszem, hogy felnőtt, vagy idősebb korban nehezebben tanulunk, inkább könnyebben találunk egyéb kifogást.
    Köszönöm a lehetőséget, és a hasznos jó tanácsokat.

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Anna!

      A kifogások keresése fiatalabb korban is jól megy.

  10. Balla Ilona

    Szerintem a nyelvtanulás nincs korhoz kötve. Mindössze idősebb korban nehezebben jegyezzük meg az új szavakat. Ezzel szemben a nyelvtani hasonlóságokat és különbségeket jobban tudjuk kezelni…

    Válasz
  11. Kovács József

    Neményi úr!
    Teljesen igaza van a kortól független nyelvtanulást illetően. A legideálisabb abban a közegben, ahol a tanulni kívánt nyelvet használják. Szép napot kívánok!
    K J

    Válasz
  12. Bodrogi Zsokt

    Tisztelt Tanàr Úr!
    Szerintem a gyakorlàs nem kor függő. Lehet,hogy fiatalon hamarabb,könnyebben rögzülnek a dolgok,de kellő gyakorlàs ,ismètlès nèlkül kophat a tudàs. Ismètelni,gyakorolni hasznos.

    Üdvözlettel:
    B.ZS.

    Válasz
  13. Mária Kusz

    Igen, pontosan így van.
    Teljesen egyetértek Magával.
    Csak ugye az időkorlátok, meg a restségünk……

    Válasz
  14. Orosz Mária

    Kedves András!
    Teljesen egyetértek önnel! Ha többet gyakorol az ember, előbb -utóbb rögzülnek a dolgok. A fiatalok közül sem egyforma időben mennek a fejbe a szavak.
    Üdv Marika

    Válasz
  15. Alacs Sándorné

    Sajnos igen nekünk már sokkal nehezebb!Már 2.éve minden nap minimum 1 órát foglalkozom az angol nyelv tanulással,de csekély sikerrel!De nem adom fel!

    Válasz
  16. Judit Dikó

    Tisztelt Tanár Úr!
    Egyetértek Önnel, a nyelvtanulás és gyakorlás nem csak kor vagy idő kérdése, hanem az elhatározás és a kitartás a legfontosabb. Bár a nyár folyamán kevesebb időt szántunk rá férjemmel együtt, az unokák időnket szinte teljes egészében kitöltötték. Bár élvezet volt, hogy német vagy angol nyelven néhány szót tudtunk váltani, ők tanulnak az óvodában illetve iskolában idegen nyelvet.
    Köszönjük segítségét és biztató szavait.
    Igyekszünk a továbbiakban is hű nebulói lenni.
    Szívélyes üdvözlettel: Judit és Tamás

    Válasz
  17. Mercédesz

    Kedves András! Tökéletesen egyetértek Önnel hiszen ahogy a mondás is tartja: ” gyakorlat teszi a mestert”!!

    Válasz
  18. Borsányi Gábor

    Tisztelt Neményi Úr !
    Teljesen egyetértek Önnel.

    Tisztelettel: Borsányi Gábor

    Válasz
  19. Kőszegi Mária

    Szerintem egy idő után újra át kell ismételni a már megtanult anyagot, hogy fölelevenítsük. Tisztelettel Kőszegi Mária.

    Válasz
  20. Vékony Lászlóné

    T. Neményi András! Megkaptam a tananyagot, köszönöm.Már tanultam németül a gimnáziumban, de azért jó újból átismételni a szavakat. Az elején a foglalkozásoknál a nyugdíjasokról nem találtam mondatokat, most magamnak azokat pótolom, és próbálom memorizálni. Unokáim kint élnek, így muszáj hogy a nagyi is tanuljon, bár ők beszélnek magyarul. Remélem lesz sikerélményem!

    Válasz
  21. Kovács Anikó

    T.kérdező!

    Igen! szerintem is az idősebbek már ,,lassabban,, tanulnak,hiszen az agysejtek a KOR előre haladtával sajnos ugyanúgy öregszenek mint mi magunk! Das ist nur meine meinung !

    Tisztelettel:Kovács Anikó

    Válasz
  22. Judit

    Tisztelt Neményi Úr!
    Egyet értek! Valóban nehezebb megtanulni idős fejjel, és könnyebb felejteni is.
    Szeretek tanulni, lassan, de haladok.
    Köszönöm a lehetőséget.
    Judit

    Válasz