Ismeri ezt a mondást? Nekem először 1982-ben mondta ezt az osztályfőnököm.
Illetve, ő így fogalmazott:„Gyerekek, minél többet tud valaki, annál inkább rájön, hogy milyen keveset tud.”
A nyelvtanulásban átéltem ezt a folyamatot. 15 éves koromban már meg tudtam magam értetni német anyanyelvűekkel, persze nem hibátlanul – sőt, rengeteg hibával – de elmondtam, amit akartam. Érettségi után, amikor megszereztem a középfokú nyelvvizsgát, akkor nagy büszkén úgy éreztem, hogy „na, akkor most tényleg megtanultam németül!”
Ezt követően belekezdtem egy német nyelvű könyv olvasásába. Nem várt meglepetés ért: rengeteg ismeretlen szóval találkoztam, kifejezetten nehéz olvasmánynak bizonyult. Pedig nem is szépirodalmi mű volt, hanem csak alig 100 oldalas vékony füzetecske. Máig emlékszem, egy western történet volt a vadnyugaton.
Akkor csalódottságot éreztem. Rájöttem, hogy bár sokat tanultam addig, még mennyi tanulnivaló vár rám a jövőben… és ez azóta is így van: „minél többet tanulok, annál kevesebbet tudok”. Már nem okozna gondot annak a western történetnek az elolvasása, de az ember mindig új kihívásokkal, új tanulnivalókkal találja magát szemben a nyelvtanulás során. Még egy felsőfokú nyelvvizsga után is!
Ugyanakkor az is fontos, hogy értékeljük magunkban a már megszerzett tudást, és büszkék legyünk magunkra! Nem biztos, hogy az a cél, hogy szépirodalmi műveket olvassunk eredeti nyelven. Nyugtázni kell az apró sikereket is. A legnagyobb hiba a tanulás során, ha túl magas, irreális elvárást támasztunk magunkkal szemben!
Ezzel kapcsolatban eszembe jut egy másik gimnáziumi emlék is, az orosz órákról: annyit nem tanultunk meg, hogy egy pohár vizet tudjunk kérni, de kívülről meg kellett tanulni Puskintól Tatjána levelét.
Az orosz tanárunk elmondta nekünk, hogy ő azért akart megtanulni oroszul, hogy Puskin műveit eredetiben olvashassa. Szép cél, egy orosztanárnak. Én időközben rájöttem, hogy kevesebbel is beérem: arra törekedtem, hogy a hétköznapi szituációkban boldoguljak, és társalgási szinten megtanuljak oroszul.
Tehát amellett, hogy tisztában vagyunk azzal, mennyi mindent tanulhatunk még, azt is nyugtázni kell, mennyi mindent megtanultunk, amit már használhatunk pl. egy külföldi utazás során! Fontos, hogy legyünk büszkék a már megszerzett tudásunkra, és legyünk motiváltak is, ösztönözve érezzük magunkat a folyamatos tanulásra!
Ön mit gondol erről?
Szokta-e nyugtázni, mennyi mindent tud, illetve mennyi mindent nem tud még az adott idegen nyelven?
Tiszteletem Kedves tanár úr!!!
Sok igazságot mondott a tanulással kapcsolatban. Az észrevételem és megjegyzésem,az ,hogy ha bizonyos ídönát nem gyakoroljuk felejtünk, mert újabb és újabb gondolatokkal töltsük meg az élményét amiket nem is biztos,hogy használni fogunk,vagy hasznát vesszük és amit már megtanultunk elfeletjük.
Üdvözlettel János Miklós
Erről olvastam, hogy miért van így. Képzeljünk el egy kört, ebben van a tudásunk. A körön kívül van, amit nem tudunk. Minél nagyobb a tudasunk, a kör kerülete annál nagyobb, így nagyobb területen érintkezik azzal a résszel, amit nem tudunk. Talán így könnyebb elképzelni, megérteni. Köszönöm a lehetőséget!
Teljesen igaz
a ván.
Üdv!
Úgy gondolom, hogy minêl többet tudok, annäl egyértelműbb, hogy mêg mi mindent nem tudok!
Maximâlis elismerésem, hogy felvâllalta a fonetikus szöveg kiejtés szerinti nyomtatàsât! „Üttörő” tett volt. Gratulâlok!
Tisztelettel: Varsànyi Mihäly
Nem csak idegen nyelvismeretre érvenyes ez a mondás, hanem az élet minden területén megtapasztaljuk , ezért ajánlatos mindnyájunk számára nyitott szemmel és füllel járni a világban, mert ahogy mondják, a jó pap holtig tanul . :) Üdv. .
A “nagyanya nyelvem” a német. 5 éves koromban óvodába járattak a szüleim, hogy jól tanuljak meg magyarul. Azóta fordított a helyzet: a magyar nyelv jobban megy, mint a német. Valóban, minél többet próbálok nyelvekkel foglalkozni, rádöbbentem, hogy mennyi mindent nem tudok. De ez nemcsak a nyelvekről mondható el…
Egyet értek Önnel! Minden évben tapasztalom,hogy mennyire szegényes a szókincsem és ráadásul nagyon sokat is felejtek!
Kedves András!
Sajnos nekem a Búldózer nyelleckékkel is gondjaim vannak amit Öntől vásároltam. Hiába tanulom a céges autóba csak azt hallgatom reggeltől estig nem igazán ragad meg semmi!
Mi lehet a gond?
Üdvözlettel: Varga István
Kedves István!
Ismételje el a mondatokat hallgatás után is, olvasás után is.
Kedves András!
Nevessen! Az én ifjúságom idején elképzelhetetlen volt, hogy valaha külföldre menjünk. Én nem nevettem, hanam dühöngtem és örök ellenálló voltam az orosz és a német nyelvtanulással. Nemrég kaptam egyik unokámtól egy kis tabletet. Keresgéltem rajta. Kíváncsiságból néztem meg a „Nyelvmester” – t. Az első nyelvleckét a 80. születésnapomon kaptam, mint isteni ajándékot. Azóta izgat és foglalkoztat. Rájöttem, hogy nagyon rossz a kiejtésem. Túl magyaros. Tanáraim soha nem tették szóvá. Nem késztettek párbeszédre bennünket. Feladatunk volt csak a nyelvtan, a szavak és olvasni a tankönyv leckéit.
Az Ön módszerét kiválónak értékelem!
Tudom, hogy én már nem fogom használni a német nyelvet. Úgy egészségi- és fizikai állapotom, mint anyagi helyzetem sem teszik lehetővé, de a lelkem kívánja, hogy az Ön új módszerével kicsit gyakoroljak. Milyen szép lenne, ha valaki a pesti utcán érdeklődne akár egy cím iránt és én tudnám útbaigazítani. Történt már ilyen velem. Akkor csak mutogattam és mekegtem-makogtam, mert minden német szót elfelejtettem és elkísértem a keresett címre.
A „nyelvlecke” rövid mindatocskáiban felismerem a nyelvtant és más szavakkal behelyettesítve is tudom hayználni.
Fontosnak találom a hanganyagot.
Van eddig 6 és egy féligkész unokám, ill. dédunokám. Még várható néhány. Egyiknek tegnap volt az esküvője. A sor eleje beszél angolul, ill. Németül és használják is a munkájukban. A 9 évesem, (aki az iskolában kicsit tanult angolul) kérdezget, „ezt hogy mondjuk németül? ” Ha másért nem, őérte megéri tanulgatni, mert „ha a nagymamám mondta, az biztosan úgy van.” Nehogy csalódjon.
A fent leírtak okán szerettem volna megrendelni mindhárom Bulldózert, legföljebb megöröklik. Nem értem, miért nem ment át a megrendelés, pedig kétszer is beírtam. Utána írtam is egy levelet a jelzett címre. Sajnos 50 éves koromtól vagyok beteg. Akkor tanultuk a számítógép kezelését. Ezt is nehéz bepótolni.
Remélem, ez célba ér.
Szeretettel üdvözli az Ön munkáját kiválóra értékelő, tudni vágyó nyugdíjas dédimama. Martonné Soós Katalin
Kedves András ! én a magam részéről a kitartásban hiszek. meg a jó nyelvérzékben. De ha alapban nagyon sok szót megtanul az ember , akkor mégis csak megmarad valami. Üdvözlettel :Kühalmi Lászlóné
Maximálisan egyetértek Önnel kedves András, nekem nagyon nagyok a hiányossságaim, nehezen haladok, sok évet elpazaroltam, előbb kellett volna észbe kapnom, ma már nehezen haladok, de nem adom fel
Üdvözlettel
Márkus Ildikó
Kedves András!
Teljesen igy gondolom én is.
Ave!Ez így igaz
Kívàló ez az anyag!
Köszönöm őszinte szavait, osztályfőnöke mondásával is egyetėrtek. Számomra a nyelvtanulás ės a keresztrejtvėny jó gyógyir és szórakoztató. Az ÖN segitsége pedig igazi doppingszer.
Kedves András ! Ez teljesen így van . Aki keveset tanult és tud idegen nyelven, az azt hiszi, hogy milyen sokat tud már. Aztán jön a szembesülés :) Bekerül idegen emberek közé, akik nem tudnak magyarul és ő nem tud megszólalni :)
Fontos, hogy legyünk motiváltak is, ösztönözve érezzük magunkat a folyamatos tanulásra!
Kedves András!
Leginkább azt szoktam nyugtázni, hogy mennyi mindent nem tudok. Régóta ismerem ezt a bölcs és igaz mondást, és sokszor éreztem is.
A jövőben majd igyekszem méltányolni a saját eredményeimet.
Üdvözlettel
Mária
Én 58 éves vagyok és nagyon nehéz megtanulnom az idegen nyelvet de próbálkozom vele ! 🍀 Ha időm van leülök és gyakorlok és ha napközbe beugrik egy szó megkeresem mit jelent ! 👏 Nagyon örülök amikor halok angolul beszélgetőket és egy egy szót felismerek akkor már sejtem miről beszélgetnek ! 🍀 Lassan haladok mert már nem vagyok fiatal és 12 órában dolgozom de örülök ha egy kicsit is olvashatom a könyvét ! 🍀 Nagyon szépen köszönöm a segítséget ! 🌹 További sok síkereket jó egészséget kívánok munkályához ! 👏🍀🌹
Tisztelt Tanár Úr! Osztom a véleményét! Engem az motivál az olasz nyelv tanulásában, hogy megértsem amit olasz barátnőm mond és minél kevesebbet kelljen használnom a fordító programot. A környezetemtől kapok dicséretet, hogy önerőből 58 évesen eljutottam oda ahol most tartok. Bőven még hova fejlődnöm, de számomra az is nagy haladás, hogy nem izgulok, ha videot készítek olasz nyelven. Az utcán is megszólalok olaszul igaz ilyenkor is videot készítek a barátnőmnek. A fejlődést saját magam tapasztalom és ez jó! Köszönöm a leckéket sokat segítettek! További szép napot és jó egészséget kívánok!
Kedves ,,Tanar ur”
Bizony sokszor szembesulök a keves tudasommal,föleg nyelvtanilag es szokincs hianyaban.
De azert
nagyon egyszeruen meg tudom ertetni magam.
Legalabb ezt a szintemet szeretnem megtartani.
Ezert varom az ön leckeit
Kedves ,,Tanar ur”
Bizony sokszor szembesulök a keves tudasommal,göleg nyelvtanilag es szokincs hianyaban.
De azert nagyon egyszeruen meg tudom ertetni magsm
Igen kedves András, teljesen egyetértek Önnel! Én olyan szerencsés voltam, hogy a hetvenes években a Testvérem Lipcsében dolgozott. Évente többször is kimehettünk, barátokat szereztünk, s ezek a barátságok a mai napig tartanak…A német barátnőm Kisfia megtanította velem az általa ismert összes gyermekdalt, verset, mondókát, mesét… S ezt az óvodásaimnak tovább is adhattam…A német nyelvi környezetben egy-két napnak el kell telnie, hogy bátran beszélgessek, bár a mimika, pantomimika segítségével könnyen megértem már a Barátainkat s az idegeneket is….Ha hosszú ideig nem találkozunk, bizony sokat felejtek, de néhány nap elteltével aktivizálódik a passzív szókincs is… „A jó pap is holtig tanul!”
Én minden nap agyalok azon, hogy miért vagyok ennyire nyelvi analfabéta. Nyelv tetületen minél többet szeretnék tudni, ahhoz sokat kell tanulnom.
Kedves Tanár Úr!
Vannak kihagyásaim, ilyenkor valóban azzal biztatom magam, amit eddig már elértem. Így aztán, ha lassan és kisebb-nagyobb visszaesésekkel is, de haladok. És időről időre örömöt találok a nyelvtanulásban.
Tisztelettel:
Tisztelt Tanár úr
Szeretném megköszönni a sok segítséget türelmet amit kapok Önöktől önzetlenül már ős idők óta.Én minden nap úgy ülök az asztalhoz mint egy kis diák.Én rabja vagyok a Duolingónak.Hiányozna ha nem tehetném.Egyetértek Önnel .Én is 8 évig tanultam oroszt amit szerettem.4 évig németet.Annak idején azt is szerettem..de ennek már 55 éve.Így Önökkel az angolt nyúzom.Így 75 év után már meg elégszem TisztelettelK
Idős koromban kezdtem tanulni az angol nyelvet, és bizony nagy örömet okoz, ha megértek néhány egyszerű mondatot. A mondás pedig teljesen igaz. „Minél többet tanulsz, annál inkább rájössz, hogy milyen keveset tudsz.” De ez nem csak a nyelvek tanulására igaz.
Természetesen megvan bennem is a tudásvágy, ezért mindent elolvasok amit lehet. A nyelvekkel kapcsolatban annyit, hogy amit nem használok sokat felejtek.40 évig a külkereskedelemben dolgoztam, szükség volt a nyelv használatára. Sajnos az angol kimaradt, mert orosz nyelvterületen dolgoztam. Most az unokám, dédunokám miatt próbálok angolul valamennyit elsajátítani, amit élvezek is. Az ember élete végéig tanul, hiszen ez tartja frissen az elméjét. Köszönöm hogy Önnél tanulhatok.
Üdvözlettel:
Orosz latin tagozatú gimnáziumba jártam,de a körülmények miatt ekőször éves koromban találkoztam orosz emberrel. ‘0 évvel ezelőtt voltam szentpéterváron, de elötte 2 hónapig a kedvesemmel”.Kint egyedül mindent megoldottunk/ ismételtünk./Tolmács nélkül/ Németül 7 évig tanultam és folyékonyan tudok társaságban beszélgetni. Franciául ez fél év után ment. Sajnos az angolt már több mint öt éve kinozom és alig megy, Nem adtam fel, de köszönöm a sok segitséget. Jó egészséget kivámok
Tisztelt Andras, teljesen igaz amit leirt.Az angollal kicsit más kiejtése tanultam. Valahogy sok számomra
Az ő. UG, YMONDTA NÉHAI TANAROM A MIDDL ATL Antik kiejtés T tanitja. KÖSZÖNÖM ISTVÁN
Teljesen egyetértek Önnel!
Teljesen egyet értek Önnel!
Köszönöm a jo tanacsait ertekes figyelemfelkeltö törteneteit. Kitartasat emberseget.
Udvözlettel: Maria
Tökéletesen egyet értek Önnel a tanulást és tudást illetően. Nagyon fontos a motiváció, a rendelkezésre álló idő, de talán legfontosabb az akaraterő. Fontos lehet a közösség ahol élünk / inspirál vagy visszatart / és a sikerélmény. melyet a tudással szereztünk.
Kedves András!🙂
Egyetértek Önnel.
Pécsen egyetemi dolgozoknak van lehetőség nyelvtanulásra, 50 órás kurzusokból áll, kezdőtől középfokig. 3 éve kezdtem angolul tanulni, ahhoz képest hogy nem tudtam ahhoz képest most már tudok valamicskét, de még nagyon kezdő vagyok, és valóban így van ez ahogy leírta Ön is.
Most 60 éves vagyok, amíg tudom tanulom, mert nagyon jó érzés hogy bizonyos dolgokat már megértek én is.😇🙏
Nagyon szeretem az Ön leckéit is olvasgatni. 👌🤩😍
Minden jót kívánok Önnek!😃
Üdvözlöm Pécsről Marcsi 😉
Ha lelkiismeretesen tanul valaki bármit, egyre tágbbra nyílik ismeretségi köre a témában, ezért felismeri, mennyire kevés az a tudás, amivel rendelkezik.
Komolyan elmondja ezt egy régi kínai közmondás:
Nézd a búzakalászt! Büszkén emeli égre fejét, amíg zöld. Ha megérik , földre hajtja fejét.
Kérkedik éretlen kincsével az iskolás gyermek,míg a teljes eszű bölcs megalázza magát.
Tisztelt Nyelvmester !
Õn egy jól műkõdő rendszert rakott össze.
Köszönjük.
Lengyel István
Igaza van a tanar urnak,hogy valoban akkor jovunk ra mikor tanulunk hogy mennyi mindent meg nem tudunk.Nagyon orulok,hogy vannak nekem 2 nyelvu kis ideven nyelvu konyvecsmeim,es igy tudom ellenorizni magamat,hogy jol forditottam e le.udvozlettel..Marika
Kedves András!
Ezt én is érzem. De épp tegnap volt a Goethe Intézettel egy szintfelmérőm és a beszélgetés során azt mondta a hölgy, hogy nagyon szépen folyékonyan beszélek. Ez pedig Önnek köszönhetem, hiszen kb. 30 évvel ezelőtt tanultam németűl, azonban azóta csak felejtettem, ill. csak az angolt használtam. Az Ön mószerével kezdtem újra németűl tanulni. Minden reggel másfél-2 órát hallgatom és ismétlem futás közben. Ennek köszönhetően merek beszélni. A nyelvtani helyesség nem annyira jó, de akkor is büszke voltam rá, hogy tegnap azt mondták, hogy nagyon szépen, folyékonyan fejezem ki magam. Lesz a 3. könyv után folytatás?
Köszönettel, Gabriella
Valoban en is atestem ezeken a fazisokon. Szamomra az a legfontosabb, hogy azon orszagokban ahol megfordulok legalabb a legalapvetobb dolgokban meg tudjam ertetni magam. Folyamatpsan olvasok idegen nyelvu konyvet vagy ujsagot. Mindig felkeszulok az orszagbol /szokasok, nevezetessegek, latnivalok, stb./,hogy kontaktust tudjak tetemteni.
Tovabbi jo egeszseget kivanok.
Fejes Kati
Kedves András,igaza van hogy minnél többet tanulunk annál kevesebbet tudunk.Én hat nyelven beszélek olvasok, írok de ez nekem kevés még többet szeretnék tudni .Engem minden érdekel ami körülöttem van.
Én a mai napig mondhatom,hogy nagyon keveset tudok . De remélem ez csak egyenlőre igy van.
Nem híába mondják ” век живи- век учись”
Tisztelettel Tóth Klára
Tisztelt Neményi Úr!
Nagyon örültem annak, hogy megjelent egy olyan tanítási módszer melyet Ön vezetett be. Gondolok itt a mindenki számára érthető kiejtések leírására, mivel ez nekem mindig gondot okozott. Egyetértek azzal, hogy minél többet tanulok annál kevesebbet tudok, mert menet közben jön rá az ember, hogy még mennyi tanulni valója van.
Valóban! Kis lépésekben, de folyamatosan a cél felé és a siker nem marad el.
Öt éve , napi szinten ( kényelmesen ) gyakorlok és már egészen jól ment a kommunikáció angliai utunk során.
Kedves András!
Osztályfőnökének igaza volt.
Nyolcadikos koromban a csereüdültetett NDK-s gyerekekkel két hétig együtt játszottunk, és úgy értekeztünk, hogy kevertük az orosz (mert azt ők is tanulták), a német (mert azt én tanulgattam különórán), és a kevésbé ismert angol szavakat. Semmi bajunk nem volt a megértéssel. Utána még leveleztünk is, bár az összes németkönyvem és szótáram segítségével.
Ahogy idősödtem amikor beszélnem kellett valakivel, igyekeztem a helyes nyelvtant használni, ami persze nem igazán sikerült. Ezért nem is volt kedvem használni a nyelvet.
Később angolt tanulgattam. Pár éve ausztrál anynyelvűekkel „beszélgettem” úgy, mint ahogy a külföldiek törik a magyart, mert megértették amit mondani akartam. Ezzel szemben én alig értettem őket.
Dióhéjban ennyi.
Kedves András Önnek további sikereket!
Üdv.
Tisztelt Neményi Úr!
Nem merek dicsekedni, mert zömében megértem amit mondanak, de azt sem teljesen. Többé-kevésbé válaszolok is.
Nekemis van egy emlékem. Annak idején Vasutépítő mérnök tanulóként az akkori NDK ban dolgoztunk mint gyakornokok a vasútépítésnél. Évente három hetet voltunk ott, gyakorlatilag azt mondhatom hogy „tudtam” németűl. Utána nem kellett alkalmazni, felejtettem Jelenleg Ágfalván , ahol zömben németajkuak laknak nagyon nehezen tudom hasznosítani a kevés tudásomat.Szerintem már ezt egyszer leírtam Önnek
Kedves Neményi András!
Igen, szoktam nyugtázni, hogy mennyi mindent nem tudok, nem tanultam meg, elfelejtettem a szavakat, amit megtanultam.
Német nyelvből el is mentem nyelv vizsgázni, nem sikerült.
Hozzá kezdtem az angol nyelvtanuláshoz, amit tudok német szavakat, annak keresem az angol megfelelőjét.
Biztos nincs nyelvérzékem, vagy nagy-nagy kitartásom a nyelvtanuláshoz, de mindig lelkiismeret furdalásom van, hogy nem tudok valamilyen nyelven beszélni.
Nagy tisztelettel, és üdvözlettel:
Sápi Béláné
Teljesen egyetértek Önnel. Sokat haladtam az angol tanulással, tudással, nagyon örülök neki, de ahogy megy az idő, egyre jobban érzem, hogy mennyi szépséget lehet még megtanulni, elérni. Köszönöm!
Bátrabb voltam mikor semmit sem tudtam,
pont…. Hálás vagyok amúgy a leckékért!
Valószinű rögződni kell, az pedig idő!
Köszönöm!
Igen. Teljesen igaz amit nyugtàzott. Én a külföldi utam soràn jöttem rà hogy mennyire keveset tudok még. Hogy mennyire jó lenne ha teljesen megértenék hogy mit mondok. Sokat kell még tanulnom.
Teljes mértékben egyetértek az Ön által elmondottakkal. Számomra fontos, hogy megértsem, amit közölnek velem és ki tudjam fejezni azt, amit szeretnék megosztani másokkal.
Igazából már eljutottam odáig, hogy nem zavar, ha nyelvtanilag nem pontosan fejezem ki magamat, de érthető, amit el szeretnék mondani másoknak.