Ki hitte volna?!

Ebben a nagy nyári melegben arra gondoltam, hogy kikapcsolódásképpen megosztok Önnel egy igaz történetet.

Miután a fiam két évig Ausztriában járt iskolába, és sikeresen letette a felsőfokú nyelvvizsgát is, elvileg papírja van arról, hogy tud németül. 3 papírja is van róla…

Az egyik egy Magyarországon kiadott nyelvvizsga bizonyítvány, a másik az osztrák iskolában kapott év végi bizonyítvány, a harmadik pedig a németek által kiállított nemzetközi nyelvvizsga bizonyítvány.

Nem gondoltam volna, hogy ezek után a gyereknek itthon különbözeti vizsgát kell tennie német nyelvből, mert két évig nem szerepelt a tanul tantárgyak között a német, mint idegen nyelv. Logikus érvelés, ugye?

Az, hogy egy olyan iskolában tanult két éven át, ahol az oktatás során minden tantárgyat németül tanítanak, és németül folyt a számonkérés is, majd erről az osztrák iskola bizonyítványt is kiállított, az nem elég.

Pedig az ő esetében a hallott szöveg értése megfelelő kellett, hogy legyen, különben évismétlésre kötelezték volna… ugyanez igaz az olvasott szöveg értésére is. A számonkérés miatt pedig valószínűleg írásban és szóban is megfelelő volt a tudása.

Először azt hittem, viccel a fiam. Majd a némettanára elmondta, hogy őszintén gratulál a felsőfokú nyelvvizsgához, de a gimnáziumi német tananyag első két évi anyagából a gyereknek bizony különbözeti vizsgát kell tennie.

Nem hittem volna…

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

310 hozzászólás a(z) “Ki hitte volna?!” bejegyzéshez

  1. Baranyai csaba

    Csak annyit szeretnèk közölni,hogy több testvèremmel elhatároztuk,hogy legalább nègy nyelvet ha csak az alapot is de el kell salyátítanunk,mivel a kinti munkánk hoz kell,ès hogy tudjunk tájèkozódni,ès segitsèget kèrni ha kell! Ès köszönjük a Tanár úrnak hogy segít ebben a csodálatos könnyen elsajátitható nyelvtanulásban. Èn 1965 Ben sülettem,a többi testvèrem,1966,1968, ès 1969 – Ben születtünk.nem vagyunk fiatalok,de nagyon örülünk hogy megtaláltuk önt ,ès hogy tanulhatunk.ui: maradunk tisztelettel,Baranyai család.

    Válasz
  2. Veronika Lindenmayerné

    Kedves András!
    Köszönöm szépen a lehetőséget. Idős korom ellenére , kiváncsiságból próbálkozom. Minden reggel várom, és el is olvasom. Elég sok tenni valóm van, de elő-elő veszem. Köszönettel Lindenmayer Mihályné Veronika.

    Válasz
  3. MIKÓ ERZSÉBET

    Kedves András!
    Sajnos, ez a mi hülye bürokráciánk, ne keressen benne logikát. Persze, nem fog problémát okozni a vizsga, de gondolom, fizetni kell érte. A szabály az szabály, be kell tartani akkor is, ha értelmetlen. Én lemásolnám a kint szerzett bizonyítványt, és elfogadnám nyelvtudásként, de nem én vagyok a törvényhozó. – Sajnos, lenne néhány törvény, amit megváltoztatnék.

    Válasz
  4. Maria Margit Herskovits

    Képtelenségnék tartom hiszen hivatalosan vizsgákat tett, ilyen szorszalhasogatok vagyunk.

    Válasz
  5. Stefi

    Hello,

    Ez olyan mint Németországban,Ausztriában a Honosítás miatt valahol újra kell a szakmadbol vizsgázni ..Pl Németország…Azért a Gyógymasszőri szakma ,ok Idegrendszer meg magyarul sem konnyű,nem nemetül..Na klaaa.! 😉☝️

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Szerintem ez minden szakmára igaz, idegen nyelven nehezebb belőlük vizsgázni.

  6. Varga Edit

    Ez olyan szegénységi bizonyítvány féle: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál bal. Akik a szabályokat írták, az említett lehetőség meg sem fordult a fejükben, vagy bizalmatlanok az anyanyelvi szakemberekkel szemben?

    Válasz
  7. Hamerli Éva

    Tisztelt Tanár Úr!
    2022. július 13-i colosztomás műtétem után tartalmas újéletemben nem csupán a hozzájáruló nyugdíjas időszak adja a kihívást. Rosszban jót szeretek látni mindig, ezért az Öntől kapott, eddig „Angol” könyvtárba elmentett leveleit most töltögetem le, és ÉLVEZETTEL próbálgatom. Lehet, hogy mégis ellent fogok tudni mondani lányomnak, ki megpróbált nyugtatni, hogy nem betegség, ha valakinek nincs nyelvérzéke. Hogy Önnek is segyítsek, miért nem ijedtem meg a hagyományos nyelvoktató kezdő alapoktól, nyelvtannal nyomatott órák helyett praktikus, életszerű mondatgyakorlatoktól? Mert – ha sok nyelvtanár ellenzi is – nekem a fonetikus leírás „jött be még huszonéves koromban is, amikor elkezdtem egy-egy tanfolyamot. Munkájához továbbio sok sikert, most péntek lévén, szép hétvégét kíván Önnek és Szeretteinek egy 65 éves, több szempontból újéletét tanuló, gyakorló tanítványa.
    Tisztelettel:
    Hamerli Éva

    Válasz
  8. Drßzelei Pirosks

    Na most kovetkezik Edesapam esete.sSzegeden megkezdett orvosi egyetemet a haboru miatt Nemetorszagban folytatta.Az itt nemetúl megszerzett/Ingolstadt/diplomat Magyarorszagon nem fogadtak el!s magyarul ujbol minden targyból le kellett vizsgaznia,hogy itthon dolgozhasson.Akkor mikor az orszagban szinte nem volt orvos!

    Válasz
  9. Hornyák Éva

    Kedves András Úr, először is gratulálok a Fiának! És még hozzá fűzésem az, hogy nagyon ügyes, mint az Édesapja! Az életbe legyen nagyon szerencsés, mint az Apuci! Kívánok további szép napot, és jó egészséget!

    Tisztelettel: H Éva.

    Válasz
  10. Eva

    Én ennél is jobbat tudok.A lányom németet tanít,nyelvvizsgáztat Németországban és az álampolgárság elnyerésekor, nyelvvizsgát kellett tegyen.
    A vizsgáztató mikor látta örült neki azt hitte együtt vizsgáztatnak.
    Nem csak Maguarországon vannak fura helyzetek.

    Válasz
  11. Arany Zsolt : arany 9151@gmail.comarany

    Kedves Tanár Úr! Sajnos előfordulnak ilyen dolgok, melyek elsősorban emberi „betartást” példáznak! Egy saját esetem: jó régen történt ugyan, de az is tanulságos és látszólag értelmetlen! Autó vezetést ,VW bogáron tanultam, a Kreszt 100 százalékosan megírtam, de az egyik ismerősöm a fülembe súgta, hogy vigyem át a gyakorlati vizsgát máshová, mert itt egy régebbi eset kapcsán: tanár-diák ügyből kifolyólag , semmi esélyem sincs a sikeres gyakorlati vizsgára. Én ezt sajnos nem hittem el! Hangsúlyozom, nem velem volt az a bizonyos összetűzés! Úgy látszik azonban a vizsgabiztos nagyon haragudhatott a pedagógusokra és semmi esélyt sem adott más tanár számára sem! A vizsgán megbuktam! Aztán átvittem a vizsgát egy másik megyébe, ahol kiválóan sikerült a gyakorlati vizsgám, sőt, amikor „Mi az új a KRESZBEN” címen lehetett önkéntes elméleti vizsgát tenni, az is 1oo százalékos lett! Azóta is rovom a kilométereket, és semmiféle büntetést sem kaptam, kivétel a „kezdő gyakorlati vizsgám!” Én ennyit szerettem volna hozzáfűzni az Ön által elmondott történethez! Tszitelettel üdvözli Arany Zsolt. Tata.

    Válasz
  12. Nemesi Jánosné

    Tisztelt András!
    Olyannyira hihetetlen, hogy az esetre vonatkozó véleményre már nincsenek megfelelő szavak!
    Ez egy régi idők csökevénye melynek a mai modern világunkban ninc helye, csak remélni merem változás nem marad el!!!
    Viszont a fiához a teljesítményéhez /két fiú boldog édesanyjaként is/ szívből gratulálok, nagyon sajnálom hogy ilyen helyzettel kellett szzembesülniük!
    Jó egészségben MINDEN JÓT kívánol Önöknek!
    Tisztellettel: Nemesi Jánosné

    Válasz
  13. Jakab Tamás

    A magyar bürokrácia sok esetben rugalmatlan, de a szabály az szabály. Gondolom fiad simán veszi ezek után majd az akadályokat (írásbeli/szóbeli), de bosszantó, és akár kellemetlen is lehet, ha a nyaralási/pihenési időbe is beleszól… Keressünk benne annyi jót, hogy fiad szereplési képességeit, fellépését, magabiztosságát fejleszti, emeli, elmélyíti.

    Üdv.T

    Válasz
  14. Koreny Ildikó

    Kedves András!
    Sajnos itthon nem haladnak a korral, úgy érzem nem is akarnak. Hihetetlenül óriási a bürokrácia még akkor is ha ezt nem ismerik el. Őszintén sajnálom, hogy ez történt a fiával.
    Sikeres tanulmányokat kivánok. Önnek is sikeres nyelv oktatást kívánok.
    Üdv: Koreny Ildikó

    Válasz
  15. KT

    Kedves András!
    Az Ön történetét olvasva deja vu érzésem támadt, ugyanis hasonló dolog történt a lányommal is. Ő nemzetközi nyelvvizsgát tett angolból, mivel azt mindenhol elfogadják. Egy dolgot azonban nem vett számításba: a mindenholba kis hazánk nem tartozik bele. Amikor ugyanis szerette volna visszaigényelni a vizsgadíjból az állami támogatás összegét, kiderült, hogy Magyarországon csak akkor ismerik el, ha honosítja. Ennek ára 10.000 Ft, amit majd visszafizetnek. Ilyenkor ugyanis az állami támogatás csak erre az összegre terjed ki, s az egyáltalán nem számít, hogy maga a nyelvvizsga mennyibe került.
    Még jó, hogy az első nyelvvizsga ingyenes!

    Válasz
  16. Szőllősi László

    Kedves András!
    Köszönöm, hogy a fia nyelvvizsgáival kapcsolatos gondolatait megosztotta velem, melyre nem részletezett okokból kicsit késve reagálok, melyért elnézését kérem.

    A kedves fiának további sikeres tanulmányokat, és pályafutást, Önnek további sikeres nyelvoktatói, nyelvmesteri munkát kívánok!
    Tisztelettel: Szőllősi László

    Válasz
  17. Bordás Lajosné

    Kedves András!
    Én már a mai világban semmin nem csodálkozom.
    Üdvözlettel: Rózsa

    Válasz
  18. Gricz Sándorné

    Tisztelt Uram!

    A közöltekkel kapcsolatban csak az a véleményem, hogy nem csak nálunk, de máshol is vannak érdekes kitételek. A testvéremnek, aki a Semmelweis Egyetemen kapott gyógyszerész diplomát, Németországban nem fogadták el, ismételten vizsgát kellett tennie.
    Üdvözlettel:
    Gricz Sándorné (Tilda)

    Válasz
  19. Blazsek Katalin

    Kedves András!
    No komment! Csupán Magyarországon vagyunk. Magam is nyelvtanárként dolgoztam, nálunk a nyelvtudás feltétlenül fontos, a családban mindenki beszél legalább két idegennyelvet, felsőfokon. már 70 éves vagyok, de hobbiból most is tanulgatom az angolt, mivel fiam pilótaként Abu Dhabi-ban az Etihad légitársaságnál dolgozik, ott pedig csak az angollal lehet boldogulni. Gyermekeim német területen is tanultak, itthon pedig a kéttannyelvű Kossuth Gimnáziumban németül is érettségiztek, illetve bizonyos tantárgyakból érettségiztek német nyelven, – Ön ezt a módszert nagyon jól ismeri -, de mellette az angolt is felső fokon beszélik, illetve fiamnak a munkája is angol nyelven zajlik nap, mint nap. Azonkívül franciául, spanyolul is magas szinten beszélnek, de a családban mindenki megszenvedte valamilyen szinten az érthetetlen rendeletekből adódó kellemetlenségeket. Sajnos az itthoni körülmények elkeserítőek.
    Nem is él egyik gyermekem sem már Magyarországon, lányom Németországban orvos. Én is többet vagyok külföldön, mint itthon, talán ezért is viselem a jelenlegi helyzetet olyan nehezen. Nekem az a meglátásom, hogy mindenben lefelé csúszunk, és értelmetlen szabályokkal nehezítik a tanulók és felnőttek életét egyaránt.
    Üdvözletel
    Blazsek Katalin

    Válasz
  20. Borús Áron

    Sajnos itt nálunk kicsit nehéz felfogásúak a tanárok ,finoman szólva,nem akarok durvább kifejezést használni.

    Válasz
  21. Gabriella Dr.Andrasiné

    Kedves András!
    Köszönöm,hogy megosztotta velem a kis igaz történetetét.
    Kérésére megírtam a választ és meglepődtem,hogy valami oknál fogva nem ment el.
    Egy papírért kell nyelvet tanulni és vizsgázni…………..

    Szerencsére a 6 unokám ( 7-23 évesek) nem így gondolkozik.Persze Ők is megjárták már a vizsgák minden változatát.Tanulják,szereteik a nyelveket,örömüket lelik a sikeres vizsgákban.
    .A 17 éves Zsöfi angolból közép és felső fokúzott és németből középfokú vizsga után a tanár biztatására (azt mondta áll olyan szinten,hogy mehet) most év elején megcsinálja a felsőfokút,Pedig már senkit nem fog érdekelni,de Öt igen.Remélem inspirálja majd az unokatesőkat is.Az egész család támogatja és csodálja.
    Tamás unokám érdekes módon a ritkaság szába menő portugál nyelvet választotta
    A két kicsi Canadában született és 6 évig éltek még kint és iskolai beiratkozásra már haza költöztek Szombathelyre és most élvezik a nyelvi tudásbeli előnyüket..
    Bár én is fiatalabb lennék és lennének még ilyen távlati céljaim,de sajnos az egészségi állapotom sem engedi már a „nagy utazásokat”!
    Annak idején a mi korosztályunk az oroszt nyelvet kapta kötelező jelleggel,talán ezért is volt hogy nem ösztönzött annyira,mert haszontalannak tünt,nem tervezhettünk utazgatásokat.Később milyen jó lett volna a biztos tuddás.Majd a második nyelv,amit választhattunk a képzelt jövőt illetően” humán vagy reál tagozat” Én mivel orvosi volt az álmom a latint választottam egy csodálatos tanárral,aki mindent mgtett,hogy az aránylag holt nyelvet megszerettesse..ma is hálásan köszönöm.!
    Ez már nem nyelvi téma,de az akkor felvételi rendszer is sok furcsaságot rejtett. A pontszámom ugyan meg volt,de csak a következő évre,mint előfelvételist tartottak számon……és a többi…

    Biztos nem ilyen hosszú választ várt,de jól esett nekem is ezket megosztani,mert a hosszú bezártság már nagyon fáj,egyfelól a Covid,aztán, most meg ez az embertelen trópusi meleg és a sok egész világot érintő természeti katasztrófák..Nagy akaraterőt igényel ezek leküzdése és a megoldásért való munkálkodás….de a remény hal meg utoljára.A gyermekeinkben,unokáinkba vetett hitünk reméljük átsegít!!!

    Köszönöm a rám fordított időt és a nyelvvel kapcsolatos sok-sok segítséget,többször előveszem.
    Kívánok további örömteli munkát jó egészségben és sok-sok sikerélményt,szorgalmas,lelkiismeretes tanítványokat!
    Üdvözlettel: Gabriella

    Válasz
  22. Soós István

    Külföldi komoly cég nem papírokat kér, hanem „elbeszélget”,s ebből ugye érteni is mindent.

    Válasz
  23. Berek Gabriella

    Korábban angol anyanyelvű, Budapesten tanuló ismerősöm megbukott az itteni angol nyelvvizsgán.

    Válasz
  24. Schwarczenberger Zsolt Antal

    Kedves Tanár Úr!
    Először is elnézést kérek, hogy csak most válaszolok, sajnos munkahelyi leterheltségem miatt nagyon kevés időm marad a leveleim olvasására.
    Teljesen egyetértek Önökkel, felesleges bürokráciának és – a fia számára – felesleges tehernek tartom a különbözeti vizsgát, én is felháborodtam volna az Ön helyében.
    Sajnos nem vagyok tisztában a vizsgáztatás szabályrendszerével, de az az érzésem, hogy itt egy olyan problémáról van szó, amit a hatályos rendelkezések nem szabályoznak, esetleg joghézag van a vonatkozó szabályozásban, ezért nem tud mást tenni az adott iskola, mint kötelezi a fiát a vizsga letételére. Esetleg szakmai szervezeteknél lehetne kezdeményezni szabálymódosítást, persze, ha ez a probléma forrása.
    Üdvözlettel: Schwarczenberger Zsolt Antal

    Válasz
  25. Katona Pálné

    Tisztelt Tanár úr
    Először is szeretnék gratulálni Önnek hogy ilyen okos fia van.Legyen büszke Rá.Biztos vagyok benne hogy a fiú is egy kitartó szorgalmas és okos gyerek.Amit elért már eddig ,nem kis dolog .A sok papír még csak úgyis gyűlik majd a szekrényben mert egy életen át rengeteg lesz.Úgyis csak azszámít majd ami a fejben és a lélekben megmarad.A fiúnak kívánunk minden jót jó egészséget sok sikert és sok szerencsét.A szülőknek is ugyanezt kívánjuk.A kitartást mindenben.Reméljük sikerül a gyerekeinknek unokáinknak dedunokainknak is békében megérni a Kánaánt.Talán a józan ész győz…Megszeretném köszonni Önnek a lehetőséget a tanulásra legalább egy kicsit tanulhattam angolul így 75 évesen is . Tisztelettel Katonáné
    A Csoport minden tagjának köszönőm a sok türelmet , segítséget és további kitartást jó egészséget kívánok

    Válasz