Ki hitte volna?!

Ebben a nagy nyári melegben arra gondoltam, hogy kikapcsolódásképpen megosztok Önnel egy igaz történetet.

Miután a fiam két évig Ausztriában járt iskolába, és sikeresen letette a felsőfokú nyelvvizsgát is, elvileg papírja van arról, hogy tud németül. 3 papírja is van róla…

Az egyik egy Magyarországon kiadott nyelvvizsga bizonyítvány, a másik az osztrák iskolában kapott év végi bizonyítvány, a harmadik pedig a németek által kiállított nemzetközi nyelvvizsga bizonyítvány.

Nem gondoltam volna, hogy ezek után a gyereknek itthon különbözeti vizsgát kell tennie német nyelvből, mert két évig nem szerepelt a tanul tantárgyak között a német, mint idegen nyelv. Logikus érvelés, ugye?

Az, hogy egy olyan iskolában tanult két éven át, ahol az oktatás során minden tantárgyat németül tanítanak, és németül folyt a számonkérés is, majd erről az osztrák iskola bizonyítványt is kiállított, az nem elég.

Pedig az ő esetében a hallott szöveg értése megfelelő kellett, hogy legyen, különben évismétlésre kötelezték volna… ugyanez igaz az olvasott szöveg értésére is. A számonkérés miatt pedig valószínűleg írásban és szóban is megfelelő volt a tudása.

Először azt hittem, viccel a fiam. Majd a némettanára elmondta, hogy őszintén gratulál a felsőfokú nyelvvizsgához, de a gimnáziumi német tananyag első két évi anyagából a gyereknek bizony különbözeti vizsgát kell tennie.

Nem hittem volna…

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

288 hozzászólás a(z) “Ki hitte volna?!” bejegyzéshez

  1. Schwarczenberger Zsolt Antal

    Kedves Tanár Úr!
    Először is elnézést kérek, hogy csak most válaszolok, sajnos munkahelyi leterheltségem miatt nagyon kevés időm marad a leveleim olvasására.
    Teljesen egyetértek Önökkel, felesleges bürokráciának és – a fia számára – felesleges tehernek tartom a különbözeti vizsgát, én is felháborodtam volna az Ön helyében.
    Sajnos nem vagyok tisztában a vizsgáztatás szabályrendszerével, de az az érzésem, hogy itt egy olyan problémáról van szó, amit a hatályos rendelkezések nem szabályoznak, esetleg joghézag van a vonatkozó szabályozásban, ezért nem tud mást tenni az adott iskola, mint kötelezi a fiát a vizsga letételére. Esetleg szakmai szervezeteknél lehetne kezdeményezni szabálymódosítást, persze, ha ez a probléma forrása.
    Üdvözlettel: Schwarczenberger Zsolt Antal

    Válasz
  2. Katona Pálné

    Tisztelt Tanár úr
    Először is szeretnék gratulálni Önnek hogy ilyen okos fia van.Legyen büszke Rá.Biztos vagyok benne hogy a fiú is egy kitartó szorgalmas és okos gyerek.Amit elért már eddig ,nem kis dolog .A sok papír még csak úgyis gyűlik majd a szekrényben mert egy életen át rengeteg lesz.Úgyis csak azszámít majd ami a fejben és a lélekben megmarad.A fiúnak kívánunk minden jót jó egészséget sok sikert és sok szerencsét.A szülőknek is ugyanezt kívánjuk.A kitartást mindenben.Reméljük sikerül a gyerekeinknek unokáinknak dedunokainknak is békében megérni a Kánaánt.Talán a józan ész győz…Megszeretném köszonni Önnek a lehetőséget a tanulásra legalább egy kicsit tanulhattam angolul így 75 évesen is . Tisztelettel Katonáné
    A Csoport minden tagjának köszönőm a sok türelmet , segítséget és további kitartást jó egészséget kívánok

    Válasz
  3. Dévai Kálmánné

    Kedves András! Azt gondolom, hogy már régóta nem a megfelelően felkészült és tapasztalt emberek intézik az oktatás-nevelés ügyeit. Ma már nem ritka dolog, hogy külföldön szerzik meg a gyerekek a nyelvtudást. Illett volna ezt figyelembe venni és módosítani a vonatkozó törvényeket.
    Nekem is van kérdésem: Arról mit gondol, hogy megszüntették a nyelvvizsgai kötelezettségét a diplomát szerzőknek?
    Üdvözlettel: Anna

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Anna!

      Régen sem volt kötelező, aki akart, az megtanult angolul, vagy németül, aki meg nem, annak hiányzott később a nyelvtudás, és többet fizetett érte.

  4. Váczi Alice

    Tisztelt Tanár Úr, kedves András!
    Igen hosszú időre volt szükségem a fent említett levele elolvasása, sőt: többszöri elolvasása után, hogy – ne feledd, a megjegyzések legyenek tiszteletteljesek, és tartsd be közösségi irányelveinket- tekintetbe tudjam venni! Hangosan olvastam fel a családomnak, s első hozzáfűzni valóm az volt: amit most mondani tudnék, egy nőnek még gondolni sem illik!!! Ez a rettenetes vaskalaposság, a rend álcájába bújtatott bürökrácia egyre erősödik! Nem gondoltam, hogy a hajdani Rigó utcai stílus tovább él az oktatói szinten napjainkban is. Volt egy kubai mérnökkolégám, természetesen anyanyelvi szinten beszélt angolul. Nos, ő nem felelt meg a Rigó utcai követelményeknek, azaz nem sikerült a nyelvvizsgát letennie!!!
    Olvastam itt egy kommentben- az olimpiai bajnoknak atlétának is kell bukfencből vizsgáznia?
    Egyértelmű a gyermekére előírt ” különbözeti vizsgának ” még a felvetése is érthetetlen eljárás!!!
    Tisztelettel : Alice

    Válasz
  5. Nagy Zita

    Ez a történet is bizonyítja a magyar oktatási.rendszer mai szinvonalát.A nyelntanítás semmit sem változott!”Éljen a bürokrácia”!
    Röviden az esetem.Tudom ,nem fogja Önt vi,gasztalni,de nem egyedi esetről van szó.Jómagam angol tanítóira jelentkeztem.A “belépő” nyelvvizsga volt.Négy féléves képzés/ tele vizsgákkal/ ,záródolgozat ,nagyvizsga .A vizsga után közölték,hogy nem fogadják el a nyelvvizsgámat.A felsőfokú képzés után tegyek középfokú nyelvvizsgát! Úgy döntöttem,a “Sajtpapírjukat”kenjék a hajukra!
    Na,mit szól hozzá?Kíváncsi vagyok a véleményére!
    Üdvözlettel:Nagy Zita

    Válasz
  6. Speer Antal

    Tisztelt Tanár úr!
    A történet tipikus példája a bürokráciának! Gondolom a fia sikeresen letette a különbözeti vizsgát,amihez gratulálok. Sok sikert a jövőre nézve!
    Üdvözlettel Speer Antal.

    Válasz
  7. Jankovits György

    Mivel nem egy tanár túlbuzgósága, nem is egy iskola merevsége van a kifogásolt “cselekmény” mögött, hiszen Ők csupán a jogszerű gyakorlatot akarták követni. Ebben az esetben kizárólag a jogalkotó hibáztatható!
    Ne hibáztassuk egy percre sem a szaktanárt, mondván, hogy a szóban forgó diáknak nyugodtan adhatott a sikeres tanulmányokat igazoló érdemjegyet. Ez esetben ugyanis a kákán csomót kereső főhatóság a tanár vétkességét állapítaná meg. Az igényes jogalkotáskor már eleve gondolhattak volna a rendhagyó esetek kezelésére, pl. oly módon, hogy az iskolára bízza azt a jogot, hogy adott esetben felmentést adjon a jogszabályban előírt pedagógiai követelmények teljesítésének mikéntje/megléte alól.

    Válasz
  8. Ágota

    Biztosabb nyelvtudásúnak gondolom azt, aki egy olyan élő környezetben megállta a helyét, mint az Ön fia, főleg ha ez még ott, az adott országban megszerzett vizsgákkal is alá van támasztva.
    Viszont abban nem vagyok biztos, hogy aki itt megszerez egy (akár felsőfokú) nyelvvizsgát, (az itteni nyelvvizsga követelményeknek ugyan megfelelt), de nem biztos hogy az adott élő környezetben “elboldogulna”, bármilyen “éles” helyzetben képes lenne alkalmazni.

    Válasz
  9. Margó Kovács

    Azt, hogy a bürokrácia malmai lassan is, de őrölnek. Véleményem szerint ez így igazságtalan volt a
    fiával szemben. Méltányossági alapon, egyedi elbírálás lett volna jogos.
    Gondolom a fiú remekül teljesített.

    Üdv. Margó

    Válasz
  10. Albert Ilona

    Ép ésszel teljesen elképzelhetetlen, a paragrafusok világában viszont természetes. A VALÓSÁG nem számit, a bürokratát az nem érdekli.

    Válasz
  11. Kiss Zsuzsa

    Kedves András!
    Azt gondolom, hogy az iskolai nyelvtanítás itthon még mindig nem arra törekszik, hogy jól beszélő emberkéket eresszen ki az iskola padból. Sajnos nem beszédcentrikus a tanítás.
    Ez szerintem nagy probléma, hiszen a legfontosabb az lenne, hogy kommunikálni tudjon és merjen az ember. Természetesen szükséges a nyelvtani szabályok ismerete is, de a nagyon fontos lenne a helyes arány megtalálása, hiszen sokaknak nem az “irodalmi” magasságok elérése a cél a nyelvtanulás tekintetében, hanem a megértés és megértetés a mindennapokban!

    Válasz
  12. Pap Zoltán

    Jó napot Tanár úr. Erre csak azt tudom mondani,hogy az egyik ország bürokratája nem bízik a másik ország bürokratájában.! nem elég,hogy ott tanulva jól is érti az ember azt az idegen nyelvet még erre fel még külön nyelvvizsga. Igaz minek is a logikusság.!!

    Válasz
  13. György

    Ezek a hivatali szurkálások.Itt Svájcban egy német letette az orvosi egyetemet Zürichben.Ezután az államvizsgát,szintén Zürichben.Mivel felesége svájci volt,s gyerekei is voltak,gondolták “bepolgárosodik”
    a gyerekek miatt.Megtörtént ez is.Ezután újra kellett neki az államvizsgát letenni,mert először mint külföldi
    vizsgázott.Ezt is letette.Ez is egy tipikus bürokratikus megoldás.

    Válasz
  14. Bor Lajosné

    Ezt nem hiszem el. Ha valaki más országban tanul jobban tudja a nyelvet, ha éppen abban az országban él. Kiváncsi lennék, hogy a tanár mit tanit neki. A különbözet az meg hogy jön ide, ha megvan a vizsgálya. Azt sem tudják, hogy mit csinál a jobbkém , meg a balkéz.

    Válasz
  15. Tőrös-Víg Anna-Mária

    Ez az, amikor a törvényeket nem értelmezik, hanem “ad literam”,azaz szószerint alkalmazzák. Nem lehet minden meglevő,vagy utólag jelentkező helyzeteket szabályozni, ezért kell értelmezni a törvényt és logikusan alkalmazni egyes szpeciális esetekre. Ezért van az a nyomorult jogi egyetem,a jogászok pedig azért, hogy megkérdezzék őket.

    Válasz
  16. PINKE SÁNDOR

    Tisztelt ANDRÁS.
    Fenti levelére válaszolva azt hiszem csak annyival kell reagálnom,hogy ismeri a jelenlegi állapotokat.

    Válasz
  17. Tóth Mihály

    Tisztelt András!
    Sajnos az egész oktatási rendszerünk itt kis hazánkban minőségileg hanyatlóban van, ami rettentően elszomorító.
    tisztelettel: mihály

    Válasz
  18. Váli Tiborné

    Kedves András! Ez a vak vezet világtalant közmondás esete. Szerintem az Oktatási Miniszternek kellett volna
    panaszlevelet írniuk.
    Az oktatási törvény ilyen esete milyen utasítást tartalmaz, azt én nem tudom. 81 éves vagyok. Mindenkor szívesen tanultam. Osztályelső voltam. Legjobban az oroszt és a matekot szerettem.

    A kémiát küszködve tanultam, azt szívesen kihagytam volna. Nappal is el-el aludtam a tanulása közben. Ebből a tantárgyból csak 4-es voltam.,5-öst csak ritkán sikerült ebből a tantárgyból kapnom. Tisztelettel üdvözlöm.

    Válasz
  19. Abonyi Kálmán

    Kedves András!

    “A szabál az szabál”
    Ilyen a magyar oktatás.
    Amikor a 90-es évek közepén a nagyobbik fiamat beirattuk az IHH német oktatására 9 évesen, másfél hónapja ment a turnus, de az oktató azt mondta, hogy némi szülői segitséggel gyorsan fölzárkózik a kisfiú.
    Kaptunk egy mondatot: Kann ich mal deine Kulli haben. Az én 80-as évekbeni gimnáziumi német oktatásom ehhez kevés volt. Segítséget kérte gyerekkori barátomtól, aki a Külker Főiskolán végzett. Ő sem tudott mit kezdeni a Kann ich mal kifejezéssel. Volt még egy telefonos segítségünk, egy közös ismerős, aki szintén a Külkeren végzett, de Németországban is dolgozott néhány évet. Ő azonnal megmondta: megkaphatom a tolladat.
    Mégegyszer-ennyit a magyar oktatásról.
    Ezzel a két ismerőssel voltunk Frankfurtban egy írószer vásáron. Megszomjaztunk-a gyerekkori barátom a büfében udvariasan Entsuldigung bitte…, mire az eladó csak nézett, kerekre nyílt szemekkel és akkor a kinn dolgozó kolléga segített – Vier Bier!
    Az eladó már adta is a kért négy sört.
    Nem biztos hogy a fiadnak kellene különbözeti vizsgát tennie, de sajnos ők adják a papírt.
    Köszönettel:
    A. Kálmán

    Válasz
  20. Szolóczki József

    Kapcsolódnék.
    Kiküldetésünk idején, fiunk, az 5-6-7. iskolai éveit egy moszkvai általános iskolában végezte. Az osztályban nem volt más külföldi.tanuló. Az. Iskolán kívül is kötetlenül élte az életét az orosz gyerekek között, nézte a tv-t, színházba vittük.
    Hazaérkezésünk után, a gimnáziumban nagyon az angol nyelv felé vette az irányt. Bejelentette, hogy nyelvvizsgázni szeretne. Azzal a feltétellel egyeztünk bele, hogy előbb az orosz nyelvből kell nyelvvizsgáznia.
    Úgy is lett. A szóbeli vizsgán úgy alakult, hogy az egyik tanárnőnek ki kellett mennie. A szóbeli vizsga végéig nem is jött vissza. A vizsga sikeres volt, de megjegyezték, hogy nem elég oroszos a kiejtése. Fiam szerint az a vizsgáztató, aki kiment, az orosz anyanyelvű volt,….. .
    Mindkét esetben érzek valami hivataloskodó felsőbbrendű arroganciát. Itt már nemcsak a tényleges nyelvtudás, hanem a hatóságosdi alapján biztosított álfelsőbbrendűség látszik. Majd mi leszünk akik megmondjuk a tutit….

    Válasz
  21. Barsi Ferencné

    Ésszerűtlen intézkedés, de a Rigó utcai nyelviskolának is meg kell élnie valamiből.
    Üdvözlettel
    Barsi Ferencné

    Válasz
  22. Galló Marianna

    Szerintem aki ezt a különbözeti vizsgát elrendelte,meg kellene nézni,hogy neki mekkora tudása van.Mièrt nem fogadják el,hogy német iskolában németül tanult. Vizsgáztatni kellene a tanárt és a fiúkat!Ugyanabból az anyagból!Ha a tanár teljesít alul,akkor helycsere!
    Magamról annyit,hogy nagyon jó a francia kiejtèsem ès árt kell bizonygatni,hogy nem született francia vagyok.Elózó èletemben ott èlhettem,mert bebizonyosodott egy utaztatás által.

    Válasz
  23. Völcsey Róbert

    Hát ez van M.országban ! Nem vagyok meg lepve. Ilyen Canadában ,Svédországban nincs.

    Válasz
  24. Ketzerné V. Zsuzsanna

    Kedves András!

    Egyáltalán nem lepődtem meg a történeten. Én ezzel 8 évvel ezelőtt szembesültem amikor a lányom kint tanult Németországban és hazajött. Sajnos ez az országunkat minősíti.
    Akkor is felháborítónak tartottam és a véleményem mostanra sem változott

    Válasz
  25. Kovács László

    Kedves Neményi András ! Gondolom a fia könnyedén teljesítette a külömbözeti vizsgát . (Jó móka a vizsgáztatót tanítani). Legalább össze tudta hasonlítani a német és a magyar követelményeket .Egyébként nem értem ,hogy ilyen komoly nyelvismerettel és bizonyítvánnyal rendelkező fiatalember miért akar gimibe németre járni ? Válasszon helyette más nyelvet ami még ismeretlen vagy fejleszthető számára . Minél több nyelvet beszél az ember annál több .

    Válasz
  26. Gálos Istvánné

    Kedves András!
    Nem hiszem el ami a fiával történik !A döbbenettől szóhoz sem jutok!Ez Magyarország minket minősít!

    Válasz
  27. Ilona

    Üdvözlöm! Ha a történet fordított lenne OK. Így azonban csak fanyar félmosollyal nyugtatók,hogy keleten a helyzet változatlan…🤨

    Válasz
  28. Józsefné Szabó

    Kedves András a véleményem hogy a bürokrácia élén járunk mindent dokumentálni kell még a dokumentumot is ugyanakkor a tényleges tudást nem veszik figyelembe. Tisztelet a kivétel de az szerintem nagyon kevés. Remél a kedves fia azért a tényleges tudását kellően tudja hasznosítani és értékelik. Sok sikert kívánok önnek és kedves családjának ebben a nyughatatlan világban.

    Válasz
  29. Gyüre Csaba

    Döbbenetesnek tartom!
    Sajnos Magyarországon papír alapú társadalomban élünk.
    Nem a tényleges tudás, hanem papír számít.

    Ez régen is így volt.
    Bocsi, egy rövid történet:
    Egy katonasági szobatársam az NDK-ból nősült.
    Felesége ide költözött. Jelentkezett az IBUSZ-ba dolgozni
    olyan munkakörbe, ahová a német nyelvtudás kötelező volt.
    Nem vették fel, mert nem tudott Rigó utcai nyelvvizsga bizonyítványt
    bemutatni. Közölték, hogy előbb legyen középfokú nyelvvizsgája
    német nyelvből, csak úgy tudják alkalmazni. Meg is próbálta, de
    nem tudott le nyelvvizsgázni németből, mindig megbukott. Pedig
    német volt az anyanyelve.

    Válasz
  30. Szűcs Józsefné

    Kedves András!Meglepett az írása,de hát ilyen a magyar oktatási rendszer.Lehet,hogy érdemes lett volna fellebbezni a Művelődésügyi Minisztériumhoz,mert alacsonyabb szinten nem mernek dönteni.Palkovics min úr talán elfogadta volna a nyelvvizsgák az.Üdvözlettel Teréz

    Válasz
  31. Dr Koronka Gabriella

    Meggyőződsem, hogy hazankban a nyelvtanitas,különösen az iskolai, általaban rossz. Nem gyakorlatias, életszerű, megrekedt az adminisztrativ bürokrácia szintjén!
    Kevés olyan leghetőség van, ami ravezet a személyes technika megtalálásara, és nem a hibákra koncentrál! Ennek a következmény ez a logikatlan követelés! Sok türelmet a teljesitéséhez!

    Válasz
  32. Kissné Lőcsei Alice

    Kedves András!
    Ez egy érdekes helyzet. Én is tanár vagyok, így megértem az iskolát. Ahhoz, hogy harmadikba folytathassa a fia a tanulmányait, az első két osztályszintről minden tantárgyból meg kell lenni az érdemjegyének.Sajnos a felsőfokú vizsgát sem lehet beszámítani, gondolom a német tantárgyból nem osztályozták külön az osztrák iskolában, így az hiányzik a bizonyítványából. Azt gondolom azonban, hogy semmi problémát nem fog neki okozni lerakni az osztályvizsgát. Sok sikert kívánok neki.
    Üdvözlettel:Alice

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Alice!
      Német tárgyból is kapott osztályzatot a fiam az osztrák iskolában.
      A különbözeti vizsgát simán letette.

  33. Seres Gyula

    Tényleg nagyon furcsa? De gondolom nem okozott semmi nehézséget a fiának ès kinevette őket!

    Válasz
  34. IMHOFNÉ APARI ERZSÉBET

    EGYSZERŰEN MONDVA: NEM TALÁLOK SZAVAKAT!!!!
    AZ ÉN LÁNYOM IS ÍGY JÁRT, CSAK Ő AZ ANGOLLAL!!!

    Válasz
  35. Bársony Henriett

    Minden országnak saját feltételei vannak, hogyan érzik bizonyítottnak a tudást, amit máshol ,más feltételekkel szerez meg valaki.Aki tudással rendelkezik nem akad fenn , hanem simán leteszi a “különbözeti vizsgát” bízva magában.
    Bürökrácia mindenütt van.Kontroll nélkül adják veszik a papírokat , ha úgy tetszik “papírja “mindenkinek lehet, de tudása nem.
    így egyfajta bizonyítást nyer a tudás.
    Ahogy Ausztriában az ÖSD nyelvvizsgával boldogulsz jobban.Sok nyelvjárás van a Hochdeutsch től a Mundart ig..

    Válasz
  36. Pallás Imréné

    Kedves Anrás!
    Egyszerüen nem értem ezeket az előírásokat. Számomra hihetetle, de igaz!
    Akkor én 74 felé mit kezdenék a saját magam által elért eredménnyel az Ön segítségével is úgy gondolom, hogy a legszükségesebb dolgokat el tudtam sajátítani. Mostanában nem is tudtam foglalkozni a tanulással. Más nagyon fontos elfoglaltság miatt. De ígérem tovább fejlesztem az eddigi eredményeimet.
    Úgy gondolom, hogy már a bölcsődében kellene elkezdeni az idegennyelv tanulását, akkor talán egy Oklevél, vagy bizonyítvány is elég lenne annak a bizonyos Vizsgának az elfogadásához!

    Válasz
  37. Bakai József

    Kedves Neményi úr!
    Szerintem a lényeg a “tananyag” németül tudása a különbözeti vizsga alapja.

    Válasz
  38. Baracskainé Révész Zsuzsanna

    Sajnos a története nem egyedi. Nekem is van egy hasonló, történetem, csak dióhéjban írom le. A fiamnak van egy gépész technikusi és egy gépész üzemmérnöki végzettsége. A munkahelyén egyedi szerszámok tervezésével foglalkozott. Ahhoz, hogy CNC programozást tanuljon, kellett szereznie egy forgácsoló szakmunkás végzettséget is. Hiába mutatta be a bizonyítványait, a kedvezmény annyi volt, hogy szóban nem kellett vizsgáznia, csak gyakorlatban. Senkit nem akarok megbántani, de a tanuló társai többségének, még érettségije sem volt.

    Üdvözlettel:
    Baracskainé Révész Zsuzsanna

    Válasz
  39. Szabó Kata

    Kedves András ! Szeretném megköszönni a rengeteg hasznos leckét, tanácsot, amit kapok, de sajnos nem vagyok eléggé motivált…A beszéd érdekes módon megyeget, mert rájöttem, hogy az a jó, ha merek beszélni, még ha esetleg /hahaha/ a nyelvtannal /past perfect, present p., szósorrend nem is törődök annyira.
    Nagyon sok szeretettel üdvözlöm kedves feleségével együtt.
    Szabó Kata

    Válasz
  40. SZABÓ BÁLINT

    Kedves Tanát Úr!Az Önök esetében is,mint oly sokszor jelentkezik a túlszabályozás ami megkeseritiki az életünket.A Kresz is ilyen meg a jogi csürcsavarok ,ahol a logikát teljes mértékben nélkülözik…..Valahogy fel kéne hivni az illetékesrk figyelmét az egyszerű egyenes gondolkodásra az ésszerű megoldásokra…Üdv.Szabó Bálint

    Válasz
  41. Mészáros László

    Volt egy gyerek a gimnáziumban és 4 évig járt angolórára is. A szereplése kivánni valót hagyott maga után, de tudatossan járt ezen az úton. Majd következett az angol érettségi, ahol bizony rosszul szerepelt. Ezután jött a pótérettségi, amire a Gyerek egyáltalán nem készül angolból, de vitte magával az ANGOL felsőfokú végzettséget igazóló okíratát.
    Mi ebben az érdekes? KIrúgták az Angol Tanárt, mert nem hitték el neki, hogy 4 éven keresztül ezt nem vette észre, csak ennyire volt számára érdekes a Gyerekek közössége.
    A Gyerek, felnötkorában angol területen jó a saját szakmájában.
    Tisztelettel.

    Válasz
  42. Magyari Miklós

    A bürokrácia nem ismer határokat!
    Ez nem egyedi jelenség.
    Rendszerváltáskor újból kellett konzervatóriumi vizsgát tenni, mért nem fogadták el!

    Válasz
  43. Beliczai Mária

    Kedves András!
    A fia története csak részben indokolatlan, mert járhatott úgy két évig egy német nyelvű iskolába, hogy nem vették szigorúan a helyesírását vagy a szókincsét… stb (nem mindegy hogy ált. iskolába járt, vagy gimnáziumi éveiben tanult Ausztriában). Viszont, hogy a felső fokú nyelvvizsgáját sem vették figyelembe… hát erre csak valami technokrata ügyintézés adhat némi magyarázatot – ami felé halad sajnos az egész világ… Protokoll előírások emésztik az emberiség értékes életidejét….
    – Viszont megragadom az alkalmat és köszönetet mondok az időről időre küldött praktikus nyelvleckékért – sajnos sem kitartó sem túl bizakodó nem vagyok a saját nyelvtanulásomat illetőn – már koromnál fogva sem…
    Már nem tudok árnyaltan megtanulni, kifejezni magam soha, megközelítőleg sem úgy, mint magyarul és ez nagyon zavar társaságban ezért inkább meg sem szólalok. Azért néha elmondogatom a küldött leckéit, hogy legalább valami megmaradjon! Köszönettel! B. Mária :)

    Válasz
  44. Andreas

    Rengeteg logikátlan döntés születik felső szinten olyan emberektől, akik elvileg hozzáértő, értelmes személyek. Elég csak “jogállamiságra” gondolni, hisz nálunk (is) nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás van. Ebben a világban csak egyet tehet az ember, ha nem akar sztrókot kapni a vele nap mint nap szembe jövő infantilis szituációktól: Megpróbálja a dolgok jó oldalát nézni. Ha tehát poharunk mindig félig tele, akkor a Te esetedet a következőképpen konstatálhatjuk: még mindig ideálisabb helyzet az, hogy a fiad már annyira penge németből, hogy full profin megy oda egy ilyen vizsgára, kisujjból kirázva minden feladatot, mint többi sorstársa, akik sokkal nyögvenyelősebben veszik majd ugyanezt az akadályt. Arról nem is beszélve, hogy mivel a mindennapi életben is sokkal könnyebben boldogul (már most is) a nyelvvel, ezért ez helyzeti előnyt jelent számára a munka és a mindennapi élet során. Úgyhogy fogjuk fel a Te problémád egy kellemes gondként és máris könnyebb elviselni.:-)

    Válasz
  45. Oláh Ágnes

    Kedves Neményi Úr!

    Anno a gimiben egyik osztálytársam harmadikban középfokú nyelvvizsgát tett franciából.
    Amint megkapta a bizonyítványt róla be sem kellett járnia nyelvórákra és érettségiznie sem kellett belőle, mert a nyelvvizsga bizonyítványt többre tartották.

    Válasz