Gyorsan átveszik a biziket mióta visszakapják a díját

Idén januártól, aki sikeres vizsgát tesz, az államtól visszakapja a befizetett összeget. Csak a 35 év alattiakra vonatkozik a rendelet, és csak az első nyelv elsajátítását ösztönzik ilyen módon.

Az biztos, hogy amióta ez a rendelet életbe lépett, a sikeres vizsga letétele után pár héten belül jönnek és átveszik a bizonyítványokat. Bezzeg korábban! Volt, akinek a bizonyítványát egy évig is őriztük, annyira nem tartotta fontosnak a vizsgázó, hogy átvegye.

Végiggondoltam, ha mindenki plusz pénzt kapna az államtól a sikeres vizsga letételéért, lehet, még nagyobb lenne a nyelvtanulás iránti lelkesedés. Aztán jobban belegondoltam, és rájöttem, hogy így is nem kevés többletjövedelemre tesz szert az, akinek van nyelvvizsgája, hiszen általában olyan munkát tud vállalni, ahol magasabb fizetésért dolgozik, itthon is, nemcsak külföldön.

Régen nyelvpótlékkal próbálták ösztönözni a nyelvtanulást, nem sok sikerrel. A nyelvtudás ezek szerint Magyarországon hiába jár többletjövedelemmel, a felmérések szerint az EU-ban nálunk a legalacsonyabb az idegen nyelven beszélők aránya.

Emlékszem még a nem túl régen kirobbant, és hatalmas port kavart nyelvvizsgabotrányra, amikor kiderült, vannak, akik egy nyelvvizsga díjának akár a TÍZSZERESÉT is hajlandók kifizetni egy HAMIS bizonyítványért. Amikor annak az összegnek csak a töredékébe kerül a valódi, amikor annyi pénzből nulláról a felsőfokig meg lehet tanulni angolul vagy németül…

Legyőzhető a lustaság?

A véleménye fontos számomra, kérem, írja meg itt, a blogon!

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

26 hozzászólás a(z) “Gyorsan átveszik a biziket mióta visszakapják a díját” bejegyzéshez

  1. Kerekes Erzsébet

    Kedves András, bár én már régen elmúltam 35, de amikor nyelvvizsgáztam, én alig vártam, hogy a kezemben lehessen a bizonyítványom. Jó érzés volt átvenni :)
    Üdvözlettel:
    Kerekes Erzsébet

    Válasz
  2. Rétfalvi P. Zsófia

    Kedves András!
    Elnézést kérek, amiért most ez talán egy ellenkező, “gyűlölködő” kommentnek fog tűnni, én csak vitatkozni szeretnék, mert szerintem túlságosan leegyszerűsíti a problémát.
    Az időm 2015 novemberétől 2017 márciusáig nyelvvizsgázással telt. A diplomámhoz volt szükség rá, hogy megszerezzem a nyelvvizsgámat. Angol nyelvvizsgát akartam szerezni. Alsós koromban és a gimnáziumban 12 évig tanultam angolul ezalatt nem sikerült, majd részt vettem két tanfolyamon, magántanárral is tanultam és ezek után sem sikerült. Aztán már csak egyedül készültem, végül így lett meg. Hatszor nyelvvizsgáztam ez idő alatt.
    Tételesen a következő összeget költöttem rá:
    TELC komplex: 32500 Ft
    TELC: 2 szóbeli:
    – 25000 Ft
    – 25000 Ft
    ECL-komplex: 26000 Ft
    – Theolingua:
    komplex: 22000 Ft
    – szóbeli: 10000 Ft
    Happy days: 70000 Ft
    Theolingua nyelviskola: 27000 Ft
    Magántanár: 30000 Ft
    Összesen: 279500 Ft

    Egy egyszerű angol B2-es nyelvvizsgára volt szükségem. Ezek alapján megértem azokat, akik 300 000 Ft-ot költöttek arra, hogy megkapják a hamis nyelvvizsgájukat. Nem a nyelvtanulás ellen beszélek. Sőt, nagyon is megszerettem a nyelvtanulást, hanem az ellen, hogy ezek az emberek nem feltétlenül lusták, csak nagyon-nagyon szerencsétlenek. És nem sokat segít az Állam azzal, hogy egy nyelvvizsgát kifizet, amikor ennyit kell csak a tanuláshoz kifizetni.

    Ui.: Vidéki városokból pedig gyakran elég nehéz Pestre rohangálni átvenni a bizonyítványt.
    Üdvözlettel:
    Rétfalvi P. Zsófia

    Válasz
    1. Kovács Róbert

      Kedves Zsófia!

      Szerintem vizsgázni akkor kell menni, amikor már megtanult az ember angolul. Ha elsőre nem megy át, akkor másodikra már illene. Ellenkező esetben nem tud középfokon.
      300 ezer forintból meg lehet tanulni középfokig a nulláról.
      Ez nem törvényszerű, csak egy tanár véleménye.

    2. Neményi AndrásNeményi András Szerző

      Kedves Zsófia!

      Én az orosszal jártam meg, kétszer is.
      Az orosz középfokot harmadszorra tettem le.
      Az első két alkalommal megbuktattak, és igazuk volt, nem tudtam elég jól oroszul.
      A harmadik alkalomra megtanultam, amit kellett, át is mentem.

      Szomorú, hogy a magántanárom is, és az iskolai tanárom is biztatott,
      hogy menjek csak el vizsgázni.
      Mindketten rosszul mérték fel a tudásomat.

      Ezt nagyon sok tanuló ma sem tudja elkerülni.
      Ezért javaslom mindenkinek az ingyenesen letehető próbavizsgát először. Csak ha az sikerült, akkor fizessenek be egy éles vizsgára.

  3. Nyitrai László

    Kedves András!

    Számomra az idegennyelv ismerete lètkèrdèssè vált.
    Règen (ahogy a bloggjában említette) nyelvvizsgapótlèkkal ösztönöztèk a tanulást. De igazából nem volt èrdeke senkinek, hogy meg legyen. Jól el volt mindenki. A munkájához nem nagyon kellett ( egy kèt kivèteltől eltekintve ) Külföldre nem igen járhattünk.
    1990 után ( most a saját korosztályomról beszèlek ( 45-55 èv) a megváltozott helyzetben a túlèles volt a cèl. Miután kisebb nagyobb sikerrel normalizálta a helyzetèt (család, munka, megèlhetès) , a gyerekeit már megpróbálta rávenni, hogy tanuljon egy nyelvet, mert csak így tud igazán èrvènyesülni. ( A fatalok zöme már saját magától is rájött.) De hozzá kell tennem a nyelvoktatás is gyerekcipőben járt akkoriban, ( egy kèt kivèteltől eltekintve mára sem sokat változott).
    Merev rendszerben próbálják megoldani.
    A külföldi munkáltató nem azt nèzi, hogy van- e róla papírod ( termèszetesen vannak olyan helyek is ès van olyan hely ahol feltètel) , hanem hogy tudod -e alkalmazni megèrted mit mondanak ès válaszolsz a kèrdèsekre, kèrdezel ha szüksèges.
    Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem kell a nyelvvizsga papír.
    Èn is közel az 50 hez kezdtem el tanulni, autodidakta módon. Persze ez sok buktatóval jár, de az a nagyon minimális tudás amivel jelenleg rendelkezem már eddig is sokat segített.
    Írták, hogy nem csodálkoznak, hogy megveszik a nyelvizsga papírt.
    Ezt csak az teszi meg, aki soha nem akarja használni a nyelvet, nekik nem a tudás kell csak az abból származó lehetsèges előnyök.

    Üdvözlettel

    Nyitrai László

    Válasz
  4. Dr. Réthy Mária

    Meglehetősen régi “évjárat” vagyok. Középiskolában oroszt és franciát tanultam. A hat év orosz és négy év francia nem volt elég ahhoz, hogy továbbtanulási vágyat ébresszen, vagy akár csak ahhoz, hogy ha már tanulom, komolyan vegyem. Hiába volt az orosztanárunk gimnáziumban egy zseni europaer, és megismertetett kicsit az orosz irodalommal is, de az orosz nyelvtől tudat alatt averziónk volt, nekünk, egykori piarista diákoknak. A francia tanárunk unalmas, technokrata volt, ráadásul az igazgatónk. A francia leckét egymás hátán írva másoltuk le a mellékhelyiségben eminens és adakozó osztályzsenink füzetéből.fr. óra előtt. Első éves egyetemista koromban eljártam németet tanulni egy csodálatos tanár asszonyhoz, majd egyetem után munkahelyem városában ismét sikerült megtalálnom a nagyszerű tanárt, így 1972-ben egy középfokú “rigóutcai” nyelvvizsgával dolgozhattam egy német egyetemi városban három hónapig. Munkahelyemen az elsők között voltam, akik felismerték, hogy az angol és a számítógépes ismeretek nélkül nem lehet létezni. 62 évesen!! szereztem egy PC operátori diplomát és egy Pitman középfokú írásbeli diplomát. (mármint hogy kemény munkával). Következtetés: mint Ön is sokszor leírta, a nyelvtanulásnak nincs korhatára. Másik: ez a mi drága mostani ifjúságunk – remélem, majd jó idők fognak járni rájuk – nem tudja, milyen jó dolga van. Tálcán kínálják nekik a nyelvtanulási lehetőséget, ráadásul ingyen. És még ezzel is immel-ámmal élnek. Annak idején egyetemista koromban első két évben volt valamiféle tessék-lássék nyelvoktatás az egyetemen. Egyetlen csoporttársam nem tanult előtte (vagy alatta) elmondásuk szerint idegen nyelvet. Akkoriban ezt a bűbös kapitalista világ felé való szimpátiának tartották. És mit adott Isten? Az 1956-os forradalom alatt, majd közvetlen utána kiderült, hogy bizony sokan, stikában tanultak angolt. Szóval, a mai elkényeztetett, mindent olyan természetesnek vevő és követelőző fiataljaink mindezt nem tudják, és már lassan nem is lesz kivel beszélni ezekről és még sok minden fontos dologról.. Köszönöm a türelmet.

    Válasz
  5. Eszter

    Mindenkinek gratulálok a nyelvvizsgához. Külföldön a tudás számít, nem a papír . Én magamnak tanulok, nem nagy sikerrel. Többször kéne leülni, gyakorolni ,de nem adom fel. Egyszer majd megértem én is a németet. Ha lassan beszélnek vagy látom leírva a szöveget akkor sejtem a mondandót.

    Válasz
  6. Bodo jozsef

    A sok proffesszor meg közallalmazott aki nyelvpotlèkot kap közönsèges csaló legalább a 80százaléka.Ha komolyanujravizsgáztatná az állam nagyon kevés matadna érvényes.Ugy mint amikor a 2 milli0 rokkantnak a fele sem volt valóban az.

    Válasz
  7. Sármány Györgyi

    Tisztelt Tanár úr! Biztos nagyszerű dolog a pénz visszakapni, de a vizsgapapir,amely eredményes, minden-nél többet ér. Engem ez ma már nem érint, csak szellemi szintentartás miatt foglalkozom pl. a nyelvekkel is, mint ismétléssel, vagy újabbal, de inkább ismétlésse. És igen élvezem az Ön módszerét. Üdvzlettelííííí. Sármány Györgyi.

    Válasz
  8. Gyöngyike

    Kedves András. Remélem szólithatom így már olyan sok kedves levelet kaptam. Én már egy nagymama vagyok 76 éves lehet hogy a legidősebb tanulója így talán érthető hogy lassabban tanulok de amit sikerűl annak nagyon örülök. Szép dolog hogy visszafizetik a tandíjat gondolom azt igazólni is kell. Visszatérve a mi kapcsolatunkra mindig várom milyen leckét kapok az angól vicc is tetszett és minden kis apróság is érdekel. Remélem ezek után is gondól majd rám. Löszönettel Gyöngyike.

    Válasz
  9. Végh Irén

    Kedves András!
    Sajnos minden a pénzről szól,és minden hamisítható!!
    A hamis bizi a nemtudást bizonyítja!!!
    Üdv.
    Végh Irén

    Válasz
  10. Molnár Józsefné

    Tisztelt Neményi Úr!
    Köszönöm, hogy kíváncsi a véleményemre! Sajnos a lustaság a tanulásban nagy úr, nagyon nehéz leküzdeni, pedig a drága óradíjak mellett nem volna szabad könnyelműsködni. Fiatal korban kellene megragadni az alkalmat és komolyan venni a tanulást, mert a jövő épülhet rá. Az idősebbek, akik már nem a magasabb fizetésért kezdenek idegen nyelvet tanulni, csak talán a saját önbecsülésükért, hogy bizonyítani akarnak saját maguk felé és kifelé, lehet, hogy előbb képesek a lustaságot leküzdeni, bár már maga a tanulás nehezebben megy. Én csak biztatni tudom azokat a fiatalokat, akik a diplomájuk megszerzéséhez kell, hogy tudjanak valamilyen idegennyelvet , küzdjék le a lustaságot és a diplomával visszakapják a befizetett összeget is. Az idősebbeket is biztatom, ne adják fel, hasznos időtöltés, jó agytorna és remek érzés minden mondat elsajátítása.
    Üdvözlettel: Molnárné

    Válasz
  11. Mészáros Ágnes

    Kedves András!

    Nem lehet ezt a kérdést “csak” pénzügyi oldalról megközelíteni. Sokan, sokat költenek az idegen nyelv tanulására, mégsem sikerül nekik a nyelvvizsga. Hiányzik a motiváció, a szorgalom, a külföldön eltöltött, megfelelő környezetben való gyakorlás. A már megszerzett tudást is el lehet felejteni, ha nem gyakoroljuk.
    Az idegen nyelv tanítását az alapoktól kellene teljesen megváltoztatni. Az oktatási rendszer most teljesítmény orientált. A gyerekeket maximálisan leterhelik, elveszik a kedvüket a tanulástól, pedig minden gyerek nagyon várja az iskola kezdést.
    Az Ön módszere nagyon tetszik nekem, mert a nyelvet “használni” tanítja. A lényeg a “használat” szó-n van. Az angolt még használják a gyerekek a videó játékok kapcsán. A számítógép használatánál is előny az angol tudás, de ez nem kommunikáció. Véleményem szerint ez nem segíti a tudás megszerzését.
    Beszélni, beszélni kell ahhoz, hogy a nyelvtanulás előnyeit megérezzük, s erre még mindig kevés lehetőséget látok. Visszajutottunk a pénzhez! Végső soron a tanulást nem a nyelvvizsga díjának visszafizetése ösztönzi szerintem, hanem az, hogy kicsit könnyebben tudnak a mai fiatalok utazni.
    Munkájához sok sikert kívánok.

    Üdv.:

    M. Ágnes
    5 unokás nagymama

    Válasz
    1. Neményi AndrásNeményi András Szerző

      Kedves Ágnes!

      Én sosem voltam orosz nyelvterületen, csak itthon sikerült néha oroszokkal beszélgetnem.
      Az orosz középfokot harmadszorra tettem le.
      Mondhatnám, hogy harmadszorra volt szerencsém, vagy az első két alkalommal megbuktattak, mert ….
      mert igazuk volt, és nem tudtam eleget oroszul. A harmadik alkalomra megtanultam, ami kellett, át is mentem.

      Az a gond, hogy a magántanár is, meg az iskolai tanárom is biztatott, hogy menjek csak el vizsgázni. Rosszul mérték fel a tudásszintemet.
      Ez nagyon sok tanulóval előfordul ma is.

  12. dr.Kruppai Ferenc

    Tisztelt Neményi Úr!
    Első alkalommal szólok hozzá leveléhez a blogban. Ennek elsősorban az előttem írottak az okai. Én is közalkalmazott vagyok már több, mint 3 évtizede. nincs nyelvvizsgám így nem is kapok ennek megfelelőn nyelvpótlékot. Ezzel szemben minden nap vizsgázom. Vizsgázom amikor egy szak folyóiratot el tudok olvasni angolul és meg is érte, vagy éppen egy kongresszuson megértem a külföldi professzor előadását. De nyelvvizsga az utca is, ha megértem a külföldi kérdését és még válaszolni is tudok (szerintem ez már legalább középfok…). És azt, hogy mindezt megtehetem, Önnek köszönhetem, hogy az eddigi nem hivatalos angol nyelvtudásomat szinten tarthatom.
    Köszönettel és üdvözlettel
    dr.Kruppai Ferenc

    Ui. Nagyon elszomorít, ha idegen nyelvtudásról beszélgetünk, miközben saját anyanyelvünket nem tiszteljük annyira, hogy legalább helyesen használjuk!

    Válasz
  13. LÉNA

    Kedves András!
    Nem polgári családban születtem, így ahogy a biciklizést, úgy nyelvet sem tudtam tanulni. Többször neki rugaszkodtam, de a Tanárok akkor volt siker élményük, ha azokkal foglalkoztak akik már ötödszörre járták az iskolát. Engem mindig leszólítanak az utcán, mert az érdekes külsőm miatt mindenki azt hiszi, hogy perfekt vagyok angolból. Ön mindig azt írja, merjünk megszólalni. Én magyarul és angolul is mindig beszélgetek mindenkivel, és természetesen a kevés angol nyelvtudásommal is meg tudom értetni magam. Várom a leckéit, mert az Ön módszerével én egész jól haladok és mindenkinek ajánlom.
    KÖSZÖNETTEL LÉNA

    Válasz
  14. Marossy Margit

    Nagy butaságot követ el az, aki pénzért és tudás nélkül vásárol bizonyítványt. Először is csalást követ el, másodszor pedig úgyis lebukik, ha meg kell szólalnia. A tudás a legnagyobb hatalom, azt senki sem veheti el az embertől.
    Nyugdíjas pedagógus vagyok, s a tanítványaimnak számtalanszor elmondtam, hogy nem az osztályzatokért kell tanulni, hanem a tudásért, hiszen a nagybetűs életbe nem a bizonyítványt viszi az ember, hanem a tudását.
    Üdvözlettel
    Marossy Margit

    Válasz
  15. Pap Zoltán

    Igen a lustaság legyőzhető! Ennek több oldala van.Nem volna szabad az idegen nyelv tanulását elnyújtani,pl.mint az általános iskolákban a 80-as években.Mert ilyenkor kialakul a fásultság! Nyújtani mint a Dallast a tévében.Szerintem nem a pénzen van a hangsúly,hanem az érdekeltté tevésen! Például ott van az orosz nyelv.Az jó nyelv az ázsiai földrészen mert ott minden3,minden4 ember beszéli és meg tudjuk magunkat értetni,ilyen hasonló beszélgetős órák kellenének diákok és a tanár között amikor kommunikálnának egymással és hasonló dolgokról! Ezek után csak az fogalmazódna meg a diákban,hogy miért is ne tanulnám meg.

    Válasz
  16. István

    Kedves András!
    Köszönöm a nyelvi gyakorlatok küldését és jó tanácsait.Bár fiatal koromban kaptam volna a választás lehetőségeit jó tanácsokkal.A kötelező tantárgyak még ha hasznosak is nem szerettük fiatalon sem.Bizony sok múlik a szabad választás lehetőségének körülményein .
    Maradok tisztelettel üdv. István

    Válasz
  17. Balogh Sándorné

    Kedves András !
    Azért válaszolok erre a levélre későn, mert engem nem érint közvetlenül, de hozzá szólok.
    A lustaság legyőzhető, csak hozzáállás kérdése. Én önszorgalomból tanulom az angolt és a németet ,
    mert egyre ritkább a magyar nyelvű tájékoztatás. Most is például úgy átállították a skyp rendszeremet,
    hogy telefonon kellett segítséget kérni. Minden sor angolul volt írva. Aztán a jelek, rajzok segítségével
    boldogultam. Nagyon szeretem az olasz számokat, rengeteg videót küldenek, de mivel nem tudok
    olaszul, így csak hallgatni tudom. Most is kaptam tanácsokat magától: egyszerre csak egy nyelvvel
    foglalkozzam. Egy biztos: azok az emberek, akik sokat áldoznak időt a tanulásra és sikeresen és
    becsületesen jutott a bizonyítvány megszerzéséhez, azoknak jogosan jár vissza a vizsgadíj.
    Hálásan köszönöm, hogy szólhatok hozzá, és szeretném továbbra is kérni a tanácsait, esetleg újabb
    tanulnivalókat. Maradok tisztelettel és jó egészséget kívánok Önnek és a Csapat tagjainak. Zsófi

    Válasz
  18. Cecília

    Csak azért szeretnék hozzászólni, mert úgy látom, hogy páran félreértik a kormány döntését. A diákok nem a nyelvtanulásra fordított összeget kapják vissza, csak a sikeres nyelvvizsga díját, ami olyan 20 ezer forint körül van. Tehát, ha addig ráköltöttek különböző nyelvtanfolyamokon, nyelvtanároknál cirka 300 ezer forintot, azt nem kapják vissza, csak kizárólag a sikeres vizsga díját.
    De ha már a nyelvtanulásról van szó, akkor valamit mégis hozzátennék. Az, ahogy 9 évig tanították nekünk az oroszt, és az, ahogy most tanítják a gyerekemnek minden nap a németet, az nem juttat el a nyelvvizsgáig, csak kidobott 5*45 perc minden héten. A gyermekem 4 év nyelvtanulás után egy mukkot nem szólt németül Ausztriában. Én előtte 2 évvel tanultam egy intenzív nyelvtanfolyamon (heti 3*3 órában összesen 60 órát) németet. Olyan fantasztikus tanárunk volt, hogy még otthon is közel ugyanennyit tanultam (munka mellett), hogy minél jobban menjen, és minél többet tudjak segíteni a gyermekemnek. Végül a nyaraláson azzal a kevés német, és a még megmaradt kevés angol tudásommal többet megértettem, és elintéztem, mint a gyermekem és a férjem, aki iskolában tanulta a németet. A legnagyobb probléma az (ezt a tanárok maguk mondják), hogy kötött a tanterv és kötött a tankönyv, tehát a tanárnak elég kevés mozgástere van arra, hogy a saját elképzelése szerinti hatékonysággal tanítson. Nincs idő kötetlenül beszélgetni órán, mert a tananyaggal haladni kell, így a gyerekek – attól függően, hol maradtak le – előbb utóbb egyre rosszabbul teljesítenek, és éppen ezért egyre jobban utálják az órát. Én ugyanezt tapasztaltam annak idején orosz órán, és sajnos az elmúlt 30-35 évben ez semmit sem változott.

    Válasz
  19. Klara

    Jo napot. Kis nyugdijas pedagogus vagyok.1944.szül.
    Meg szeretnèk tanulni angolul. Most van lehetösegem rä.
    Mennyi az Ft. Är? Kedvezmènyt kaphatnèk? Thank you.
    Välaszt värom.

    Válasz
    1. Neményi AndrásNeményi András Szerző

      Kedves Klára?

      Melyik könyvet szeretné megvenni?
      A legjobb lenne, ha írna egy e-mail-t az ügyfélszolgálatnak:
      info kukac nyelvmester pont hu

  20. M. Erika

    Kedves András!

    Valóban az idegen nyelven beszélők aránya a legrosszabb Magyarországon és azzal, hogy 2002-ben nyelvvizsgához kötötték a diploma átvételét, csak még jobban rontottak a hekyzeten. Sok olyan szakma van, ahol nélkülözhetetlen az idegennyelv ismerete.
    De! sok olyan szakma van, ahol egyáltalán nincs szükség, az emberre ” ráerőltetett” nyelvvizsgára.
    Azt nem mérlegelték, hogy milyen nyelvoktatások is voltak…
    Leírom az én példámat: 1évig oroszt tanultam, majd a következő tanévben már németet kellett tanulni. ( Az orosz tanárnő nyári szünet alatt tanult meg németül, és cirka 1 leckével járt előttünk. :) )
    Gimnáziumban a franci nyelv kötelező volt ( az osztályfőnökünk francia szakos volt), így a német mellett maradtam, 4 év alatt, 8 német tanàrunk volt. Abszolút elvették a kedvem az idegennyelv tanulásától…
    A főiskolán hanyagoltam is a nyelveket…, ekkor jött a nagy pofon, harmadéves voltam, amikor kötelezővé tették a nyelvvizsgát…még jobban megutáltam az idegennyelveket…Olyan szakpárom volt, hogy 2 diploma munkát kellett megírnom, államvizsgára készülni és pluszként a kötelező nyelvvizsga…
    Azt sem tartottam korrektnek, hogy egyes szakokhoz alapfok is elég volt…azért az jóval könnyebb…Természetesen az én szakpáromhoz középfokú nyelvvizsga letétele volt szükséges…

    Mit értek el ezzel a rendelettel??? Nem sok jót! Az eszperantó és a lovári nyelvtanárok szerencsések lettek, mert a legtöbben, ezeket a nyelveket választották.
    Ezzel jobb lett Magyarországon az idegennyelveket beszélők aránya? A statisztikát ezzel javítottuk? Sajnos nem. :( Sőt…
    A diplomázók másik része, pedig megvásárolta a bizonyítványt, vagy beküldött maga helyett mást nyelvvizsgázni…vagy hirtelen sokan diszlexiások, diszgráfiások lettek…
    Majd az egyetemi kiegészítőt is elvégeztem ( ezt màr saját költségen, levelező szakon), de a diploma átvételhez alapfokú C és középfokú C is szükséges lett volna, ez munka mellett már nem ment.
    A munkámban még sikeresebb lettem volna, ha angolul tudok! 80 órás angol tanfolyamot biztosított a cégem, illetve tavaly Budapesten indult ingyenes tanfolyam, 300 óra angol. Gondoltam, itt valamit tanulok. Németet, franciát és latint tanultam, így a kiejtésem…,inkább ne is feszegessük. : D Az volt a gond, hogy a tanárnő sem ösztönzött, hanem inkább a magatartásával azt idézte elő, hogy ne merjek megszólalni, mert szörnyű a “mix” kiejtésem.
    A diplomamentő I-II., jó lett volna, csak az elsőt munka mellett nem tudtam kivitelezni, most pedig más elfoglaltság miatt maradtam le.
    1 évvel ezelőtt olyan angol nyelvtanárt ismertem meg, aki megkedveltette velem az angol nyelvet. :) Pontosan ezzel a módszerrel tanított…,elköltöztem a fővárosból, így csak 7 alkalommal tudta a tudását átadni.

    Az Ön módszere ezért is szimpatikus és középfokú C típusú nyelvvizsga a kitűzött célom! :)
    Bízom a legjobbakban!

    Üdvözlettel: M.Erika

    Válasz
  21. FODOR LAJOS

    Az okmányal , nem old meg semit , ha az életben nem tudja hasznositani tudását . Azt hamar észre veszik , hogy csak egy pénzért levizsgázott ember . Sajna ilyenek még orvosok között is van .

    Válasz