Tudja Ön, mi a hasonlóság a foci eb és az iskolai osztályzat között?

Többször kérdezték már tőlem szülők, hogyan lehetséges, hogy a gyermekük nem tud angolul, pedig az iskolában minden osztályzata négyes-ötös.

Ahogyan egy focimeccs eredménye sem tükrözi minden esetben a csapatok játéktudását, úgy a tanulók osztályzata sem mutatja meg minden esetben tudásukat. Az osztályzat sokszor a pillanatnyi teljesítményt jelzi.

Mi az összefüggés a nyelvtudás és az iskolai osztályzat között?

El lehet rontani egy dolgozatot például oda-nem-figyeléssel, kapkodással akkor is, ha valaki egyébként kiválóan tudja az anyagot, csak éppen kialvatlan.

Ahogy a meccsek eredménye, úgy az osztályzat sem mindig igazságos. A fociban sem mindig az nyer, aki jobb. Nem mindig az a csapat jut tovább, amelyik jobban játszik, amelyiknek látványosabb, szórakoztatóbb a játéka.

Így van ez valahogy az iskolai osztályzatokkal is. Nem mindig annak a tanulónak jobb az osztályzata, aki jobban tud angolul.

A focit gólra játsszák, az iskolában osztályzatokat kapnak a tanulók. Feleletre, leckére, dolgozatra. És ha nem tudja az éppen aktuális feladatot a tanuló, akkor hiába tud egyébként remekül angolul, akkor is rossz jegyet kap. Ez „ÖNGÓL”.

Sok ilyen „öngól” után simán lehet középfokkal, vagy akár felsőfokkal is bukásra állni. Láttam már ilyet is.

Ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat, ahogy a tanulóink elmesélték („minek strapáljam magam, ha rossz jegyeket kapok, a nyelvvizsgám már úgyis megvan. Nem írtam meg a leckét, nem tanultam meg az új szavakat, nem csináltam meg a feladatot. Megint kaptam egy rossz jegyet.”). És ez így megy, hosszú hónapokon át.

Még nem hallottam olyan munkahelyi történetet, hogy egy dolgozó azt mondta volna a főnökének: „Nem csinálom meg, amit most mondott, mert nekem már van nyelvvizsgám”. Hmmm.

Annak, hogy egy tanulónak csak jó osztályzatai vannak (négyes – ötös), mégsem tud angolul, hasonló az oka. A tanár a pillanatnyi teljesítményt értékeli.

Bemagol kívülről egy olvasmányt, elmondja, ötös. Megírja hibátlanul a szódolgozatot, ötös.
A könyvben található kiegészítős feladatokra szintén könnyű jó jegyet kapni.

A feladatokhoz tartozó megoldókulcs sok könyv végén megtalálható, vagy ha ott nem, akkor egy külön kiadványban vagy az interneten. Ha a megoldókulcs segítségével írjuk be a helyes válaszokat, akkor jó lesz az osztályzat, csak a tudás marad el.

Remélem, kedves Szülők, így már értik, miért nem tükrözi az osztályzat a gyermek tudását. Legalábbis nem mindig.

26 hozzászólás a(z) “Tudja Ön, mi a hasonlóság a foci eb és az iskolai osztályzat között?” bejegyzéshez

  1. Papp Mária

    Tisztelet Neményi András!

    Minden szavával egyetértek. Az összes gyermek ismeri a “magolós diákot” és -bocsánat a kivételnek!- az oda nem figyelő tanárt: Mindenkinek jó és rossz napja, még a diákoknak is! Végeredmény: összeadják a naplóba írt jegyeket és elosztják a db.-számmal. Az átlag a végeredmény! Összegezve: rossz a tanítási rendszerünk! Gyermekeim -akik már felnőttek és én nagyi vagyok-is azt tapasztaltam. Szerencsémre én még “PEDAGÓGUSOKAT fogtam ki! A baj csak az volt, hogy nyelveket tilos volt tanítani.
    Üdvözlettel: Papp Mária

    Válasz
  2. Demény Anna

    Kedves András!
    Bizony előfordul, hogy egy tanulónak elégséges vagy közepes osztályzata van egy idegen nyelvből, ugyanakkor megszerzi a középfokú nyelvvizsga bizonyítványt.
    Ez éppen azért lehetséges, mert a nyelvvizsga egyetlen megnyilvánulás a vizsgázó részéről, egyetlen rész a nagy egészből, ami lehet kivételesen jó is. Az iskolában ezzel szemben egy tanévben kb. 100 óra (szerencsés esetben ennél sokkal több is) van, így aztán a JÓ nyelvtanárnak van alkalma alaposan megvizsgálni a tanuló nyelvtudását. Ez sokkal biztosabb képet ad, mint az egyszeri vizsga. (Mellesleg, a nyelvvizsgákon közepes átlagra lehet Középfokút kapni.)

    Válasz
  3. Schrőter Anita

    Kedves András!
    Egyetértek a cikkel, de a gond szerintem sokkal nagyobb. Én nem láttam még Magyarországon iskolai rendszerben olyan idegen nyelvtanítást, amely beszéd centrikus. (Ha mégis van, elnézést a pedagógustól. Ő a ritka kivétel.) Elolvassák az olvasmányt, leírják a szavakat, esetleg még 1-2 feladat a könyvből, házi feladat, ennyi! A lányom 11 éves, csak ötöse van németből, ismer majdnem minden szót a könyvből, de beszélni nem tud!
    Érdekes! Biztos nem véletlen! Olvasom évek óta a Varázsbetű hírlevelét és pont ezen a héten ajánlották az Ön könyveit és módszerét!
    Üdvözlettel: Schrőter Anita

    Válasz
  4. Cserfai József

    Kedves András
    Már jó ideje kapom Öntől az angol nyelvtanulással kapcsolatos biztató segítséget. Az én tapasztalatom és véleményem az hogy a nyelvtanulás legbiztosabb-, és talán a legrövidebb idő alatt az adott nyelvterületi környezet, az ott való élet segítség nélküli kényszere a siker titka. Jó példa erre a Fiam, aki 23 éves korára beszélte német-, angol- és a spanyol nyelvet. Én többszöri- sokszori nekifutásra is csak nagyon minimális szintet értem el a német és az angol nyelvből.
    Üdvözlettel: Cserfai József

    Válasz
  5. Csabai Ili

    Kedves András
    Már jó ideje kapom öntöl a nyeltanulással kapcsolatos levelet Nagyon hálás vagyok hogy közben érdeklödik hogy megy az angol tanulás A könyve szuper meg a kazeták
    Én ugy vagyok a tanulással ha kint élnék biztos már jól menne az angol de igy nagyon nehéz pláne ebben a korban is nehezebb
    Én orosz nyelvü iskolába jártam még akkor nem tanitottak angolt
    és érdekes az még mindig jobban megy mint az angol
    Kedves András köszönöm,hogy mindig érdeklödik a tanulmányaim felöl de azért nem tudnék magánál levizsgázni .!!
    Üdvözlettel ILI

    Válasz
    1. Becky

      Reading this makes my deiscions easier than taking candy from a baby.

  6. Szalay Oszkárné

    Kedves András!

    Elég szomorú dolog az amit leírtál a tanárokról, hogy mit és hogyan osztályoznak. Sajnos van benne igazság. Több évtizedes tapasztalat / vagy egy kis pedagógiai érzék/ azonban megmentheti a tanárok becsületét. A tudást kell osztályozni nem pedig a pillanatnyi teljesítményt, akkor az osztályzat fedni fogja a diák tudását.
    A pillanatnyi behatásoktól azonban senki sem mentes.
    Ha a tanári pályán nem csak kiszolgáltatott, keveset kereső alkalmazottak lennének, hanem megbecsült, nagy tudású pedagógiai érzékkel megáldott személyek, akkor valószínűleg az eredmények is mások lennének.
    tisztelettel
    egy 50 éve tanító nyelvtanár

    Válasz
  7. Anastasia Koltai

    Hát igen, ezért kell vagy külön angol tanárhoz járni, vagy a nyarakat külföldön tölteni vagy gyorsan adni minden iskolai angol tanár kezébe egy-egy Ipad-et, letöltetni az Ipad-ekre a szuper hasznos alkalmazásokat.

    És, akkor a gyerekek játékosan megtanulják az angolt, nem csak a szókincsük fog bővülni, de érzésből tudni fogják a nyelvtant és úgy elkezdenek beszélni angolul, ahogy azt mi szülők mindig is akartuk.

    Főleg Amerikában alkalmazzák az új tanítási módszereket, de látványos mennyire aktívak az órák, mennyivel több tudással távoznak a gyerekek az iskolából.

    Válasz
  8. Kovács Lenke

    @Szalay Oszkárné

    Nem tudok a tanulók helyett tanulni.
    Egy dolgozatra csak karót adhatok, ha az nulla. És ha a fizetés ha több lenne, akkor is a nulla az nulla. A szóbeli feleleteknél még csak ki tudom csalogatni a tudást, de a doliknál nincs magyarázkodás, amit leírtak, azt kell osztályozni.

    Válasz
  9. Gyula

    Nem nyelvet tanító, korábbi pedagógusként a sikerélményt, a motiváltságot (a tanárnak nagy szerepe van abban is) és a tárgy nyelvezetének megismerését, biztos használatát tartom fontosnak az eredményességben. Nem jegyekben, hanem leülepedett, biztos ismeretanyagban kell gondolkodni, amely bármikor felszínre hozható.

    Válasz
  10. László

    Az osztályzás ostobaság. Ha egy szülő szeretettel foglalkozik a gyerekével (bármilyen területen), annak mindig megvan az eredménye, pedig a szülő nem osztályoz.

    A különböző szakmákat is kitűnően megtanulták az inasok/tanulók évezredeken át osztályzat nélkül. (A dícséret/korholás szükséges lehet, de az személyes, nem személytelen, mint az osztályzat, és nem marad nyoma.)

    A tanulnivaló és a tanulás megszerettetése, az érdeklődés felkeltése lenne a lényeg, de pedagógusaink éjt nappallá téve küzdenek ellene. “Leadja” az anyagot, beírja a jegyeket, részéről ennyi. Tisztelet a kivételnek.

    A szülő akkor jár el helyesen, ha (szélsőséges eseteket nem számítva) nem törődik a tanárok által adott jegyekkel, és gyerekét is erre biztatja, egyúttal arra, hogy a tudás öröme, és későbbi boldogulása érdekében csak szépen, szorgosan tanuljon, ne engedje hogy a tanár osztályzatokkal, gonosz megjegyzésekkel stb. elvegye a kedvét a tanulástól.

    Nekem ez bejött. Két gyerek, kitűnő ill. jeles érettségi, egy vörös diploma, következő folyamatban.

    És sok dühös tanár, de aki haragszik, az nem él házas életet.

    Válasz
  11. László

    Ja! És természetesen felsőfokú nyelvvizsgája is van mindkettőnek, az idősebbnek három is, de valószínűleg beszélni is tud, mert amerikai cégnél dolgozik, az USA-ban is volt kiküldetésben.

    Válasz
  12. trabaranatra

    Középiskolai környezetben az angoltanár dolga elsősorban az, hogy felkészítse a diákokat az érettségire. Az angol érettségin (közép- és emelet szinten is) a szóbeli vizsgára kapható maximális pontszám az egy ötöde az összes elérhető pontszámnak. Akkor pontosan miért is kellene a szóbeliségre sokkal nagyobb hangsúlyt helyezni az oktatás során?

    És pontosan hogyan? Milliószor van (mert igenis hangsúlyt, nagy hangsúlyt helyeznek a tanárok a szóbeliségre így is), hogy a tanár elmagyarázza, hogy mi a feladat, szóban kell ezt-azt elmagyarázni egymásnak, közösen döntést hozni, stb., a diákok meg ehelyett mit csinálnak? Töredékük az, aki azt csinálja, amit a tanár mondott – ők azok, akiknek első nekifutásra is sikerül majd a nyelvvizsgájuk. A még mindig viszonylag jó eset az, ha a diákok mást csinálnak, mint amit a tanár mondott nekik – mert így legalább angoloznak, gyakorolnak. A gond csak az, hogy nem azt gyakorolják be, amit kellene és/vagy nem akkor, amikor időszerű lenne, stb., és ezzel gátolják a saját haladásukat, és ráadásul a tanárt is összezavarják, mert így nem fogja tudni, hogy melyik gyerek mit csinált, mit nem, milyen gyakorlásra van még szüksége, stb. A diákok legnagyobb része meg rendszeresen csak egyszerűen élvezi, hogy pármunka van, vagyis hogy végre nem vizslatja őket közelről a tanár, vagyis végre lazulhatnak, azaz egyáltalán nem csinálják azt, amit a tanár mondott – aztán meg panaszkodnak, hogy de hiszen ők nem is tanultak meg beszélni. Hát így persze, hogy nem, de csak saját magukra vethetnek! Rajtuk múlik nagyon nagy részt – csak egyszerűbb a tanárra, az oktatási rendszerre meg hasonlókra kenni a sikertelenséget, mint vállalni a felelősséget a saját lustaságukért.

    Válasz
  13. liability insurance

    You’ve really captured all the essentials in this subject area, haven’t you?

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.