Már vagy ötször visszatekertem, mégsem értettem, ami elhangzott…

Filmet néztem a minap. Nem értettem egy mondatot, visszatekertem, és meghallgattam újra. És újra. Aztán még vagy háromszor. Legalább ötször visszatekertem, de csak nem bírtam kihámozni, mi hangzott el.

Ekkor megelégeltem az egyoldalú küzdelmet, és rátettem a feliratot is. Még szerencse, hogy volt ilyen lehetőségem, különben talán még most is az előtt a film előtt ülnék… És láss csodát, teljes siker. Így már megértettem.

Ekkor bejött a szobába a feleségem, megkérdezte, miért feliratozva nézem a filmet?

Mert nem értettem, mit mondtak, válaszoltam. Tessék, leveszem a feliratozást, itt a szöveg, te érted, mi hangzik el itt?

Nos, elsőre ő sem értette, meg másodikra sem. A harmadik visszatekerés után rátettem neki is a feliratot.

Akkor hitetlenkedett egy sort, satöbbi, satöbbi, tulajdonképpen lényegtelen.

A lényeg, hogy ezt a filmet… Na mit gondol, milyen nyelven néztem?

Eltalálta, magyarul beszéltek a filmben.

Ha hiszi, ha nem, a magyar hanggal küzdöttünk ekkorát, és a megértéshez szükségem volt a magyar nyelvű feliratra. Elismerem, ritkán fordul elő, de nem ez volt az első eset.

Mi ebből a tanulság?
Ha még az anyanyelvünkön is előfordulhat ilyesmi, akkor egy idegen nyelven sokkal gyakrabban történik velünk hasonló eset.

Ezt egyáltalán nem kell szégyellni.

Fel a fejjel, nem szabad ezen keseregni, annyiszor tekerje vissza, amíg sikerül megértenie. Vagy tegye rá a feliratot is, ahogy én is tettem.

Ön is járt már így, hogy az anyanyelvén szóltak Önhöz, és bizony nem értette?

A véleménye fontos számomra, kérem, írja meg itt, a blogon!

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

103 hozzászólás a(z) “Már vagy ötször visszatekertem, mégsem értettem, ami elhangzott…” bejegyzéshez

  1. Bozsik Péter

    Tisztelt Nyelvmester ur
    én szomorúan hallom az új magyar filmeket és pláne a nagy-sikerű külföldi filmeket aholis nemcsak érthetetlenül beszélnek, de káromkodnak is gátlás nélkül sajnos több rádió adóban, a filmeken sokszor az erőszak dominál ………..az utcán a vendéglátó-helyeken a tömegközlekedéseken, de sajnos még könyvtárban- dolgozó és látogató személyek is és főként a mai fiatalok de sokszor a szülők is és az oktató tanárok is nemcsak nehezen érthetően beszélnek de abszolút közönségesen is az alkholról a drogokról és főként a cigarettázásról nem is beszélve…TÉNYLEG SAJNOS
    köszönöm szépen az eddigi leckéket….
    és az új lehetőségeket is…az angolt választottam, bár a francia és a latin nyelv is érdekelne többek között, MERT PL. MÉG A HÉBER NYELV IS érdekelne…HA KÉRHETNÉM kiegészítve a betűk számértékeivel, úgy mint a magyar a héber jel-rendszer része….
    a betűk szavak számértékei és a szavak mondatok számértékei külön értelmezhetőséget jelenthet……
    a TAO nyelv is különleges lehet, mert a lefordított szövegek is többféle képen értelmezhetőek….
    a BIBLIÁRÓL nem is szólva……
    bár nem vagyok vallásos…de a HIT mégis része az életemnek
    tisztelettel
    Bozsik Péter

    Válasz
  2. Nagy Anikó

    Nem, így nem jártam. De: Amikor Salgótarjánban kirándultam, bizony nagyon nehezen értettem az ottani tájszólást tősgyökeres alföldi lévén. Igyekszem szépen, érthetően beszélni. Idegen szavak nélkül, ha lehet. Bizonyos nyelvi szabályok, szokások változása számomra érthetetlen, alig tudom befogadni… Vagyis nem szeretném alkalmazni. Például: Kérés helyett kérdés. ” Meg tudná mondani, hány óra van? ” Igen furcsán néznek rám, ha azt válaszolom: Meg. :-)

    Válasz
  3. Zentai Zoltán

    Kedves András!

    Ahogyan eddig is sok véleményt nyilvánító megfogalmazta: A téma felvetésével fején találta a szöget. Nagyon érzékeny területre evezett. Ezt a sok hozzászólás is jelzi.

    Nekem volt szerencsém bő évtizedet dolgozni a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál, (Híradó).
    Mindez akkor történt, amikor még kereskedelmi adók nem léteztek Magyarországon. Akkor még volt igény és volt pénz a lehető legszebb, legpallérozottabb magyar beszéd oktatására ezen intézményekben.
    Arra is volt keret, hogy beszédtechnika-tanárokhoz jártunk havi rendszerességgel. Persze akinél komolyabb gondok merültek fel, annak akár heti többször is meg kellett jelennie az oktató előtt. A mások által is sokszor említett motyogás, az egyre jobban elharapózó céltalan „jópofizás”, a mondatok végének elvihorászása, az időtájt elképzelhetetlen volt.

    Akinél ezt javíthatatlan hibaként mérte a beszédtechnika-tanár, nemcsak a Magyar Rádió épületéből, de a Bródy Sándor utcából is kitiltották. Ezzel szemben ma hol tartunk?

    Az alacsony színvonalú, csak nézettséget hajszoló kereskedelmi csatornáknál bárki megszólalhat, azonnal mikrofont kaphat, ha az „eleje és hátulja” kellően vonzó a becserkészni kívánt célközönség számára. A magyarja (tájékozottság és beszédtechnika szerint) nagyon sok kívánni és tanulnivalót kíván. Ennek ma kevés a jelentősége a nagy csatornákat irányító (többnyire külföldi) mindehhez a témához többnyire érzéketlen vezetők szemében.

    Ami most a magyar hangos médiában folyik az szerintem – a legrövidebben úgy fogalmazható meg:

    Ez nyelvi környezetszennyezés!

    Ez már csak ráadás, ha már így belelendültem: Mint zenét szerető, zenehallgató, éppen a felvetett téma kapcsán döbbentem rá, hogy miért nem kedvelem a magyar rap-előadókat. Tisztelet a kivételnek, de a rap-sztárok 90 %-ának nem értem a szövegét, s ez alól nem kivétel az agyonsztárolt Gangsta Zolee és Kartell nevű csapata sem. Őket egyszer élőben is volt szerencsém hallgatni, de – bár nem vagyok hallószervi-fogyatékos -, még azokat a szövegeket sem értettem, amiket már valamilyen hanghordózón hallottam előzőleg.

    Utólag hálás vagyok annak a kábelszolgáltatónak, aki a 80-as évek második felében eljuttatta hozzánk a CMT (Country Music Television) adását. Gyermekeim az időtájt voltak 3-9 év közöttiek. Mivel Apa sokat hallgatta a számára kedves adót, mit tehettek mást, ők is hallgatták. Nekem ez nagyon jó nyelvgyakorlásnak számított, mivel ezek a balladisztikus hangvételű, jól artikulált dalok nyelvleckének sem voltak utolsóak. Én nem tettem semmi többet, mint érdeklődő gyermekeimnek lefordítottam a dalok címét és elmondtam az előadó/k nevét. Továbbá a dal szövegéből is fordítottam nekik néhány – számomra – érthető sort.
    Ennek a következménye az lett, hogy minden erőszak nélkül rájöttek és megtanulták a hogyan írjuk, hogy mondjuk közötti különbséget. Sőt voltak alkalmak, amikor egy-egy nagyon népszerű country slágert együtt „adtunk elő”.

    Nem ragozom tovább: Ma már mindkét gyermekem felsőfokú angol nyelvvizsgával rendelkezik, s ezt első nekifutásra abszolválták.

    Nem állítom, hogy ez mindenkinél célravezető módszer, nálunk bevált.

    András! Az eddigi rásegítő, emlékeztető segítséget eddig is szívesen fogadtam, s ez így lesz a jövőben is.

    Köszönöm: Tisztelettel, Zentai Zoltán

    Válasz
  4. Szakály Éva

    Igen, előfordult, hogy nem értettem amit mond a palóc néni és a szegedi. De mosolyra fakasztott mindkettő. Más, idegen nyelven is nehéz megérteni a beszédet, hát még ha „cifrázzák”. :)

    Válasz
  5. Nádas Miklós

    Valóban sok érthetetlen szó terjed, amelyeket átvettünk más nyelvből (magyarítottak, rosszul fordítottak), vagy a most divatos szórövidítések alkalmazása miatt, amelyeket beillesztettek a köznyelvbe érthetetlen számomra is.
    Ami még meglepőbb nem csak a fiatalok körében terjed, a középkorúak és az én korosztályom (60 fölötti évesek) is használ „nem magyar” csak magyarított szavakat, kifejezéseket.
    Amikor felhívom erre valaki figyelmét, még engem néz le, hogy nem haladok a korral.
    valószínűleg nem is hosszú idő szükséges, hogy elvesszen a szép anyanyelvünk.
    TEGYÜNK A MEGMARADÁSÁÉRT!

    Válasz
  6. Wollitzer György

    Kedves Neményi Ur,
    naponta küszködök a Maga által leirt problémával, látom a hozzászólásokból, hogy nem vagyok egyedül, örülök a blogjának, mert bár ettől ugyan nem hallok jobban, d e igy legalább azt tudom, hogy nem CSAK bennem van a hiba
    Hozzátenném, beszélek angolul és németül. A német és az angol TV és rádió adások megértésével kevesebb a problémám mint a magyarral, ennek lehet technikai oka is, pl rosszabb frekvencia átvitel, de valószinübb, hogy kulturáltabb a szövegmondás a német és az angol adásoknál.
    Régi filmeket lényegesen jobban értem, mint a maiakat, ez ellentmond a technikai okoknak.
    Köszönöm a blogját.
    Üdvözlettel
    Wollitzer íGyörgy

    Válasz
  7. Varga Tibor

    Tisztelt Neményi Úr!

    Akár felmentést is adhatnék magamnak a fentiek olvastán, ennek ellenére az a véleményem, hogy a hallás utáni megértés egyfajta képesség, melynek köze nincs a nagyothalláshoz. Számtalanszor előfordul, hogy a környezetemben rajtam kívül mindenki érti, ami az anyanyelvemen elhangzik. Az angol megértését padig már rég feladtam.

    Üdvözlettel,
    Varga Tibor

    Válasz
  8. Izsold Magdolna

    Ritkán nézek televiziót. Régen megtanitották beszélni a műsorvezetőket mielőtt adásba kerültek,ma már ilyesmivel nem foglalkoznak. Minnél butább annál jobb. Üdvözlettel Magdi.

    Válasz
  9. Sántha László

    Tisztelt Neményi Úr!
    Minden nap tapasztalom az Ön által említett jelenséget. Nem akarunk öt perccel többet fordítani egy beszélgetésre. A jelen lévők mindig kivételek.Rohanunk valahova,és az életünk mégis elmegy mellettünk.A végén ott leszünk az ürességben,és azon sóhajtozunk,hogy mennyi dolgot nem tettünk meg.Az érthető beszéddel,beszélgetéssel annyi élményt
    (dolgot) tapasztalhatunk,ami által teljessé válhat az életünk.

    Válasz
  10. Bodnár Gábor

    Igen jártam így, mikor az ország másik részére utaztam, a tájszólás miatt nem értettem meg hirtelen mit is mond, ujra kérdezni kelett

    Válasz
  11. Korim Edit

    Kedves András!
    Igen, előfordul hogy magyarul sem értem meg a hallott szöveget. Vagy félreértem. Ez még kínosabb.
    Ha nem értem meg az angol szöveget akkor azzal vigasztalom magam – nem baj, néha a saját anyanyelvemet sem értem meg.
    Üdvözlettel

    Válasz
  12. Maczkó Mihály

    Tisztelt Neményi Úr, kedves Nyelvmester!
    Ma ugyanazt állapítottam meg, mint harminc esztendővel korábban: a szépen, érthetően beszélő gyermekekből lesz a sok hadaró, röfögő, gombóc-szájú felnőtt.

    Szívélyes üdvözlettel: Maczkó Mihály

    Válasz
  13. Molnárka Lívia

    Kedves András!
    A szívemből szólt! Azt hittem velem van a baj de a hozzászólásokból látom nem kell izgulnom, a mentális állapotom kitűnő.
    Amit még hozzátennék, hogy a szinkronizálással is így járok, vajon más is? Sokszor nem lehet (?) érteni mit is mondanak, magyarul.
    üdvözlettel
    Lívia

    Válasz
  14. Ersing Klára

    Kedves András!
    Sajnos előfordult velem is gyakran,hogy nem értem magyar emberek mit mondanak magyarul. Rádióban, utcán, a közösségi oldalakról nem is beszélve. Hallgatom a zenét a rádióban és nem értem a dal szövegét. Nem a hallásommal van a baj, mert vannak énekesek akik érthetően énekelnek. Sok riporter elhadarja a mondanivalóját azért nem értem. Sokan új szavakat használnak, a köszönöm helyett ” köszcsi”, ha tetszik valami akkor ” tök jó” stb.

    Válasz
  15. Fülöp Gyula

    velem is előfordult hogy nem értettem, vagy azért mert motyogva beszéltek, vagy mert különböző hanghordozással.A felirattal sajnos az a problémám hogy nagyon hamar elkapkodják még mielött az ember vagyis én elolvasnám.

    Válasz
  16. Matkovics Zsuzsa

    Tisztelt Neményi Úr!

    Sajnos, a hallásom már nem a régi,/próbálkoztam hallókészülékekkel is/ ennél fogva sem TV-t sem más
    mikrofon hangot nem értek jól, ezért mellőzöm a hallgatását. Szerencsére, az internetet jól hallom, így
    ezen keresztül szoktam olykor egy filmet megnézni, inkább az előadások érdekelnek.
    A német és angol tanulással a régen tanultak felidézése, karbantartása a célom és ebben nagyon sok
    segítséget kaptam Öntől és a könyvétől, melyet ezúton is nagyon köszönök.
    Tisztelettel: Zsuzsa.

    Válasz
  17. Szeder Katalin

    Rémesen hadarnak a fiatalok, persze, akinek az a foglalkozása, hogy idősekkel (is) megérttesse magát, az ügyel ennek elkerülésére. Vannak azonban a számítógép nyelvben olyan új szakszavak – én sohasem játszom a számítógépen, sem időm, sem kedvem -, amikhez sóhajom sincs. Mivel 18 éves korom óta 10 ujjasan gépelek, írni valakinek néha könnyebb, mint beszélni vele. A buta mobiltelefonommal sem mindig könnyű sms-t küldeni. (A „megértesse” szó szerintem 2 t betűt kíván! Üdv, András

    Válasz
  18. Biró Ferenc

    Tisztelt Neményi Úr!
    Nagyon gyakori a TV-ben, hogy a magyar riportalanyok mondanivalója érthetetlen, sok esetben olyan tájszólással beszélnek amilyen a valóságban nincs is. Ettől nagyobb hiba, hogy nagyon sok képzett „riporter” tiszta logopédiai eset, artikulálásuk elképesztő, melyhez társul még azon hiányosságuk is, hogy a mondanivalójukba használt fogalmakat feltételezhetően nem értik, mert hibásan használják. Képzettségüket erősítik azzal, hogy a nyilvánvaló magyar kifejezéseket is helyettesítik valamilyen oda nem illő angol kifejezéssel!
    Üdvözlettel: Biró Ferenc

    Válasz
  19. irina

    Kedves Andras ,a kerdesere valaszolva ;persze,hogy velem is megtortent hogy nem ertem a magyart sem neha nezem a digi Hart ott nem mindig ertem a szoveget pedig magyarul beszelnek Koszonom az uj
    tanfojamot Tisztelettel Irina szep napot kivanok

    Válasz
    1. Szántay Zoltán

      …tanfolyamot… – bocs , az ilyet nehezen viselem.

  20. Tulok Teréz

    Kedves András!

    Érdekes hogy velem még nem fordult elő. Lehet hogy azért, mert íróként, költőként írásban is, nem csak szóban, beszédben naponta használom a magyar nyelvet. Magyar nyelvi gondjaim nincsenek! Azt nem szeretem, amikor valaki az által akar többnek látszani, hogy csak minden második szava magyar. Nem szabad a magyarból,,gezemicét” csinálni! Én ezt írtam a magyar nyelvről:

    A MAGYAR NYELVRŐL
    (A Magyar Nyelv Napjára)
    Magyar vagyok.
    Te is az vagy.
    Mi magyarul beszélünk.
    Egymás között, veled ketten
    mindíg mindent megértünk.

    Szóljunk hát
    a magyar nyelvről,
    melyet ma ünnepelünk!
    Szép szavaktól,
    mondatoktól
    legyen szép az ünnepünk!

    Nyelvtanát is
    jól tanuld meg!
    Mely nem könnyű feladat,
    hogy helyesen tudd használni.
    Forgasd meg az agyadat!

    Egy szó többet is jelenthet.
    Nem mindegy
    hogy használod!
    A szavakat se ismételd!
    Újakat kell találnod!

    Magyar szívben
    magyar öröm,
    magyar bánat tépdesi.
    Ki nem tudja anyanyelvét,
    nem képes ezt érezni!

    Csak helyesen írj,
    és beszélj!
    Tanuld meg jól a magyart!
    A mondandód
    tiszta legyen!
    Más nyelvekkel ne kavard!
    Minden szó
    érthető legyen!
    Beszéd közben ne hadarj!
    Szavak végét se
    harapd el!
    Jó nyelvhasználó maradj!

    Bármit mondhatsz,
    lejegyezhetsz.
    Van elég szó a ,,tárban.”
    Csak keresgesd és ráakadsz
    előbb-utóbb.
    Csak bátran!

    Sokat olvass,
    hogy minél több
    magyar szót megismerj!
    Ezt a kincset soha, senki
    nem lophatja el tőled!

    Király mellett amilyen szép
    maga a királylány,
    olyan a mi anyanyelvünk.
    Mint égen a szivárvány,
    oly sokszínű.
    Mint a festő kezében
    a paletta,
    és a zene ha
    magnó szól,
    melyben bent a kazetta.

    Beszéld, tanuld
    és élvezd
    a magyar nyelv dallamát,
    hogy a szöveg ne csak ajkad,
    a lelked is hassa át!
    Áder Jánostól ezt a választ kaptam a Facebookon: ,,Köszönöm szépen ezt a szép és csodálatos verset!

    Üdvözlettel:Tulok Teréz Zalaszabar

    Válasz
  21. Nagy Péter

    Kedves Nyelvmester!
    Köszönöm, hogy felveteti a problémát. Sajnos sokan úgy beszélnek, hogy nekik nem érdekes az , valyon beszélőtársuk-e őket. Ilyenkor, ha lehet ezt tenni, figyelmeztetem őt vagy visszakérdezek. Már ez is kellemetlen nekem is és a beszélőnek is. Sokszor gondoltam rá, hogy befejezem a beszélgetést. Persze érzem, hogy nem ez a megoldás. Mikor idegen nyelven beszélek mindig előre jelzem, hogy idegen vagyok. Ezzel sokszor elveszem a probléma élét. Korábban mikor ezt nem tettem többször elhagytak, megszakították a kezdeményezett beszélgetést. Nyilván szemtelenségnek vették azt , hogy nem beszélek számukra érthetően. Az hiszem, kedvemet nem szegve, legtöbbször megértettem. A kérdést tárgyalva le kell szögeznünk, hogy igenis vannak beszédhibás emberek. Ezt mérlegeni kellene emberségesség okábol, mielőtt megszakítjuk a beszélgetést.
    Vannak helyzetek amikor a beszélő nincs jelen. IIyen ha televiziót nézek. Ekkor ki vagyok szolgáltatva. Jó lenne ha vissza lehetne hallgatni, mint Ön említette vissza lehetne tekerni. Ez jelenleg költséges mulatság! Marad a kikapcsoló gomb. Erre a helyzetre élő példa az Echo televizíó Keménymag című műsora. Én mint magyar anyanyelvű nem értem. Sőt feltűnik, hogy az újságírók nem követik a magyar nyelv törvényszerüségeit. Arra gondolok a továbbiakban, hogy az illetők nem gyakorlottak, iskolázottak a beszéd tehnikában, már elkeseredésemben beszédhibát is feltételezek. Valóban szemtelenségnek veszem az egészet és leginkább kikapcsolom.

    Válasz
  22. Márk Lajos

    Föleg azokat nem értem akik motyognak. Nem merik kinyitni a szájukat
    Plussz még hadarnak is.

    Válasz
  23. Birkás Emese

    Az utóbbi időben velem nem fordult ilyen elő. De külföldön annál inkább, mivel nem beszélek angolul. Ezekből a leckékből tanulgatok, amikor van rá időm. De az a tapasztalatom, hogy ha vissza kérdeznek, nem tudok rá válaszolni.

    Válasz
  24. Zsuzsa

    Kedves András!

    Igen, jártam már én is így, de azt hittem, a TV „hangszerkezete” az oka. :)

    Üdv., Zsuzsa

    Válasz
    1. Ildikó

      Tisztelt,András! Köszönöm, önnek aki értünk dolgozik. Igen, volt ilyen esetem. Egy pl. Azt mondták nekem, hozd le kérlek a padról a simit. Nem értettem! Ez azt jelentette volna, hozzam le a padlásról a torna cipőt. Itt valójában,tájszólással találkoztam.

  25. Kőszály Csaba Gábor

    T. András!
    Életkoromra jellemző a kissé ” nagyothallás „, de ez nem azt jelenti, hogy egy tiszta artikulált beszédet még ne értsek meg! Sajnos nekem nincs lehetőségem -a TV-n -,hogy újra játszassam, vagy a szöveget rátegyem. Így sokszor otthagyom a műsort. Bosszant, hogy az egyes csatornákon olyan narrátorokat alkalmaznak, akik a helyes magyar beszédet messziről ” ugatják ” Gégehang, helytelen hangsúlyozás és elharapott vagy elröhögött mondatvégek. Ezek lehetnek a híradások és a reklámok műsorában, bár ami az utóbbit illeti nem szoktam meghallani, ilyenkor akaratlanul,reflexszerűen ” megsüketülök „. Ami a szinkron filmet illet, nem értem miért kell egy idegen színész hangját bugyután utánozni. Mert ha Ő t y e j p í t -és ez nem a film része -, nem kellene szinte az érthetetlenségigl szinkronizálni.
    Hol van már a helyes és tiszta magyar beszéd MEGKÖVETELÉSE és ELVÁRÁSA !?
    Mintha az iskolák nem is nevelnének erre!? Tisztelet a kivételeknek!

    Válasz
  26. Varga József

    Sajnos, igaz. Az a hadarás, ami napjainkban áramlik a médiából, rettenetes. Rövid idő alatt nagyon-nagyon sokat akarnak elmondani, aztán alig érthető belőle valami.-Valójában nem fontos a párbeszéd, nem fontos, hogy jól értse az elmondottakat a hallgató, csak az a fontos, hogy – -alibi szerűen- „én elmondtam”. Nincs együttműködési szándék, nincs meg a hallgató iránti tisztelet, csak az egyoldalú közlési szándék.

    Válasz
  27. Bakó Ildikó

    Kedves András!
    Igen. Velem is előfordult. Legtöbbször a telefonálás közben, de rádióban, tv-ben, moziban és színházban is.
    Szoktam mondani: magyarul sem tudok tökéletesen.
    Üdvözlettel: Bakó Ildikó

    Válasz
  28. Vass László

    Kedves András

    Teljesen egyetértek Önnel, én is jártam már így többször is.
    Üdv: Vass László

    Válasz
  29. Klára

    Kedves András!

    Velem szintén előfordult ilyen eset amikor nem értettem meg amit hallottam, már néha az jutott az eszembe, hogy talán a hallásommal van gond.

    Válasz
  30. Dr. Réthy Mária

    Kedves Nyelvmester, teljesen egyet értek Horváth Ágnes és Kálnai Mihály véleményével. Sőt! A helyzetet még szomorúbbnak tartom, mert a legújabb generációnak (a most kb. 15-25 évesek) már nem volt kitől megtanulni nyelvünket helyesen és szépen alkalmazni! Talán egy mentőőv volna: verseket memorizálni az igazi nagy magyar költőktől. Ők még tudták még ha kevesellték is a meglévőt és tettek is hozzá időnként. Csak gazdagodott nyelvünk általa. Az idegen (így az angol is ) nyelvtanulás is jobban sikerülne, ha szövegeket kívülről tanulnának meg időnként. Még ha mára már kissé el is avult (biztos?) Shakespeare szövegeket memorizálnának.( Az én fiam is azzal kezdte, mikor még alig tudott magyarul olvasni és írni, hogy: griniz skríping szrú de nájt, griniz áj iz veri brájt..stb.)

    Válasz
  31. Dr.Vuics Tibor

    Kedves András!

    Benne vagyok korban, 79 éves vagyok, nem tagadom, hallásom már nem a régi…Igen ám ,hogy lehet az, hogy pl. egy tv-és sportbeszélgetés három tagja közül egyiknek a mondatait egésze tisztán hallom és értem, nagyjából a másikét is, de a harmadik beszélgető partnert sehogy sem értem! De a köznapi életben is hasonló előfordul. Valakinek a telefon beszédét teljesen tisztán és hallom és érten, a másiknak csak minden harmadik szavát… Néha udvariatlanul meg kell hogy kérjem partneremet: ismételje meg, amit mondott…
    Vagyis nem csak mi süketülhetünk, hanem elterjedőben van a hanyag beszéd, a rossz artikuláció, a magyartalan dünnyögés. ami megerősíti az eddigi véleményeket!

    Válasz
  32. Szilágyi Csaba

    Kedves András!
    A hallásom gyakorlatilag elvesztettem: a frekvenciatartománynak csak az alsó 5%-át hallom. Így még hallókészülékkel sem értettem a gyerekek kérdéseit, de még az igazgatóm utasításait sem. Kirúgtak és csak olyan filmeket nézek, amelyek feliratosak.
    Üdv. Sz. Csaba

    Válasz
  33. Világi Mária

    Kedves András! Sajnos sokszor előfordul, hogy nem értem magyarul sem amit mondanak, mert vagy hadarnak, vagy motyognak. Meglepő volt számomra, hogy többen vagyunk így! Minden esetre köszönöm, hogy megírta!!
    További sok szép sikert kívánok Önnek:
    V. Mária

    Válasz
  34. Henger Károly

    Nekem nem azzal van problémám , hogy feliratozva kell nézni filmeket , csak az egy kaptafa elvével , akinek arra van szüksége , hogy idegen nyelven nézhessen filmet , teremtsék meg neki a feltételt egy külön csatornával a számára megfelelő nyelven , de aki nem óhajtja annak miért is kell.

    Válasz
  35. dr.Gulyás Andrásné

    Kedves András!
    Sajnos sokszor előfordult,hogy egyszerűen nem értettem a magyar beszédet.Elég sokat hallgatom a rádiót és bizony sok olyan riport hangzik el,hogy nem lehet a riportalany szavait szétválasztani,hanem értelmetlenül,egy masszaként zúdul a hallgatóra.Az emberek egy része egyre igénytelenebb,nem érdekli a szép,érthető,magyar beszéd,de jóformán semmi sem.Azaz mégis: a pénz és a hatalom hajhászása !
    Úgy gondolom: nem jó úton haladunk.
    Üdvözlettel: Gulyás Vali

    Válasz
  36. Dévay Gyula

    Bizony gyakran előfordul. Legtöbbször a Duma Színház műsorán. Vagy eleve nem érthető, vagy a közönség nevetése elnyomja.
    Üdv: D.Gyula

    Válasz
  37. Csako Edit

    Tisztelt Andras! Nemregen Canadaban jartam igy. Kellett egy kis idö, mire kihamoztam, hogy mit is akartak mondani. Sajnos, szep magyar beszedunket bizony, sokszor eltorzitjak, Udvozlettel: Csako Edit

    Válasz
  38. Dr. Fenyvessy Zoltánné

    Kedves András!
    Sajnos velem is előfordult, hogy a tv.-ben, vagy rádióban gyakran nem szépen, érthetően beszélnek (hadarnak motyognak, vagy elvihogják a lényeget) . Ez egy kicsit elszomorít. Jobb lenne, a tisztábban, szebben beszélnének, hiszen a magyar nyelv szép és dallamos.
    üdvözlettel:
    Zsóka
    2018. VII. 18.

    Válasz
    1. Juhász Miklósné

      Tisztelt Tanár Úr!

      Ez a jelenség gyakori. Nem értem és nem értem az angol szavakat, sokszori meghallgatás után sem. Ekkor persze, megnézem a megoldást—-és csodák csodája, utána már értem. Látni és hallani egyszerre—úgy tűnik ez a megértés titka—–ha nem abban a nyelvi közegben élünk.
      üdvözlet

  39. Spányik Zsuzsanna

    Tisztelt András.
    Én amikor a TV-ben hallgatok műsorokat,és hozzászólásokat,sőt a műsorvezető aki elmondja magyar nyelven, hogy mit szeretne elmondani meghallgatom,de nagyon sok esetben olyan gyorsan szinte hadarva beszélik a nyelvünket,hogy érthetelen,pedig magyar anyanyelvű vagyok. Nagyon sok TV bemondót kellene elküldeni,és megtanitani,hogy szépen,és jól artikulálva ejtse ki a magyar szavakat!!!! Én addig nem is
    foglalkoztatnám a bemondókat amig nem beszélik a magyar nyelvet szépen,és jól.
    Üdvözlettel Spányik Zsuzsanna.

    Válasz
  40. Eszenyi Irén

    Kedves András!
    Teljesen egyetértek az előttem hozzászólók véleményével! úgy hogy nincs mit hozzá tennem!

    Köszönöm, hogy véleményem így is kinyilváníthattam!
    Eszenyi Irén

    Válasz
  41. Horváth Ágnes

    Kedves Neményi András,
    teljesen egyetértek Önnel. A jelenség oka (mármint hogy saját magyar anyanyelvünkön nem érthető mások magyarul szóló beszéde) a fiatal felnőtt és felnövő generáció magyar nyelvhasználata. A hangzó médiákban és privát (ezt összefoglaló szóhasználatnak szánom) életükben is a nem az elől hangsúlyos, a nem vesszőnél felvitt hangsúlyú, és nem a ponttal lezárt (leviszem a hangot) magyar hangsúlyozással beszélnek, hanem a globalizált világ által használt (tanult és hallgatott) angolos lebegtetéssel, egybefolyó masszaként, érthetetlenül hallhatóan (már a nyelvük is angolosan forog) nem tagolva az alá- és mellérendeléseket, és megfelelő artikuláció nélkül beszél úgymond magyarul is. ( Egy kis kitérő: No de ma már az emberek sem artikulálják magukat…! Kiveszett a „viselkedés” mint olyan, újra kéne mindent tanítani.., ha volna még, aki kíváncsi rá, mert aki nem, az úgy rázza le magáról, mint kutya a vizet -… tessék körülnézni -. Egyetlen egy ember sem tudja kivonni magát mindazoknak az alapvetően a médiákból érkező és onnan tanult és elsajátított megnyilvánulási módoknak, ill. annak hatásait, amit nap mint nap tapasztalunk. Mert a viselkedés szótöve a visel/és, míg a megnyilvánulásé a nyílás…akár rossz értelemben… – ez messzire vezet, és tényleg globális és minden mindennel összefüggő probléma. Úgy-e nem baj, ha erről is egy kicsit eszmét zúdítottam, nem tudtam megállni (bocs) gondolatébresztőként) Ez, MA EZ a köznapi magyar beszéd a középgenerációnál és a fiatalok jó részénél. Hajdan a helyesen beszélt magyar nyelvet szinte le lehetett kottázni (pl. Bartók: Kékszakállúja…: Ő nem tett mást, mint lekottázta a szöveget és kifejezte hangsúlyokkal, érzelmekkel a tartalmát, és a régi ún. autentikus népdalainkban is így van, de a népzenében is pontosan érezni, ha nem is látom, hogy mikor emeli a lábát a táncos, mikor van a csapásolás stb…). S ha még ma is valaki jól beszéli a magyart, azt le lehet kottázni: minden belső érzést, gondolatot ki tudunk vele fejezni. Ma ez már csak a nagyon nagy színészeknél van meg. A nagy magyar nyelvészek nagyon sokat harcoltak a nyelvromlás ellen, de az új generációs nyelvészek (a prof. Dr. Deme László utániak ill. rögtön a nyomukban lévőek – szerint a megváltozott kor „fejlődésének”megfelelően – még az Akadémia Helyesírási Szótárt is újra írták ill. már több is van belőlük, nos tehát úgy tűnik: a folyamat megállíthatatlan, legalábbis tömegszinten nem: a Föld nevű bolygó egymás megértése szándékával és okán az angol nyelv alkalmazásával is (hát tényleg valahogy meg kéne értenünk egymást) globalizálódott – hát ahogy éppen sikerült egyedileg és zuzammen (bocs) . Persze, a nagy angol színészek gyönyörűen és árnyaltan beszélnek, : Laurence Olivier Hamlet-monológja felejthetetlen, Richard Burton a Makrancos Katában még a részeges jeleneteknél is, és van még néhány nagy-nagy kedvenc…, vagy ma, ha épp’ a Globe Színház egy-egy előadását közvetíti a tv, hát az aztán a gyönyörűség maga, az élvezetek tárháza a színes játékkal együtt…) Kedves Neményi András! … Biztos, hogy arról írtam, amiről Ón tájékozódni szeretett volna…? Szeretettel üdvözlöm: Horváth Ágnes

    Válasz
  42. Tóth Éva

    Tisztelt András !
    Sajnos velem is előfordult már jó párszor, hogy nem értettem amit nekem mondtak. Ilyenkor többször rákérdezek, amíg meg nem értem. Általában akkor fordul elő, amikor halkan motyognak , vagy elhadarják.
    További szép napot kívánok.

    Válasz
  43. Somogyi Ákos

    Ó persze, hogy előfordult már…. nem is egyszer. Főleg amikor nem artikuláltan beszélnek, hafarnak, „csukottszájjal” mondanak valamit vagy csak úgy motyognak maguk elé…
    A szövegértés néha attól is függhet, hogy minket magunkat éppen milyen problémák foglalkoztatnak! Az is elviheti a megértést!!!

    Válasz
  44. Kálnai Mihály

    A rádióban és a televízióban naponta hallok olyan új kifejezéseket, amiket a beszélők alkottak. Főnevekből igéket gyártanak, és viszont. Érteni lehet, de amíg az ember elcsodálkozik, és bosszankodik kimarad néhány mondat a hallgató figyelméből.
    De tényleg érthetetlenné teszi az „akár” használata ” is” nélkül. Gyakran a feltételes módot is mellőzik. Plakátokon is látni effélét. Ma már általános a „nyerjen akár ezt, meg azt.
    Először azt sem értettem, mit jelent az, hogy migráns. stb, stb. Azok az emberek emigránsok. Ilyen szó, hogy migráns nincs is.
    Gyakran a megkövesedett hungarizmusokat rosszul, vagy részben használják. Sokszor gondolok a nem magyar anyanyelvűekre, hogy mit kínlódhatnak ezzel. Ráadásul nem lehet tudni, hogy mit akarnak mondani ezek a negyedművelt alakok. Ezt a szót én alkottam. Ennél sokkal szellemtelenebbek vannak a rádióban.

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Nos, ez a probléma valódi. A nem magyar anyanyelvű embereknek külön még egy kihívás.

    2. Laci bácsi

      Nem csak Ön járt már így.
      Volt, hogy beszélgetős műsorban, természetesen magyarul, nem értettem egy bizonyos szót, annyira
      furcsán ejtették ki.
      Vissza játszottam többször, sőt fejhallgatót tettem fel , hátha így, kiszűrve a külső zajokat jobban
      hallhatóvá, érthetővé válik a szó.
      Sajnos , így sem sikerült kihámozni mit is csacsogott, vagy inkább locsogott az illető személy.
      Tovább léptem rajta.
      Persze, ez nem az én szövegértési , és hallási képességeimet minősíti, hanem ahogyan már Hofi is
      megmondta: a televíziók tele vannak beszédhibás műsorvezetőkkel, jómagam meg azt teszem hozzá,
      hogy dilettáns és kókler hangmérnökökkel is.

    3. Neményi András Szerző

      Érdekes. Eddig meg voltam róla győződve, hogy a legtöbb esetben a fejhallgató használata segít.
      Most kísérletezek vele még egy kicsit, hogy jobban megvizsgáljam.
      Bár, ha nem is minden esetben, azért nagyon sokszor, jobban lehet érteni egy fejhallgatóval, mint a tv hangszóróját hallgatva.

    4. Erzsébet

      Igen a beszédünk sajnos sokat változik ,a fiatalok általában hadarnak.

  45. Besenyeiné Nagy Erika

    Tisztelt András!

    Bizony, én néha a reklámokkal vagyok így, hogy a képanyag alapján értem, de az aláfestő szöveget olyan hamar elhadarják, hogy csak na…

    További szép napot!

    Erika

    Válasz
    1. Gárgyán Elli

      András!
      Bizony velem is gyakran előfordul a szinkronizált filmeknél is .De nagyon jó az ötlet én is meg fogom próbálni
      a szöveg feliratozást. Köszönöm az ötletet.
      Elli

    2. evellei ildiko

      Tisztelt András ,tisztelt nyelvmesterek a mai anyag a fonetikus átirásról szól,én ezt nagyszerü módszernek tartom es elvezem, elsö perctöl bevezettem ,beirtam mindent ugyahogy közölték a füzetembe, én magam is tanárember vagyok,de a románnyelveket beszélem spanyol román stb. az angol pontosan a kiejtés miatt maradt el ,élvezettel tanulom a leckéket és már nem bosszankodom annyira amikor az angol szövegeket olvasom,hogy vajon hogyan is ejtik,csak egyet nem értek, miért kellene bárkinek is ezt a füzetet szégyellni, dugdosni?Köszönöm a leckéket ildiko