Önnek mi a kedvenc módszere?

Gyakran tűnődöm azon, hogy vajon a mai „nyelvtudás nélkül nem sokra mész” világban, ki milyen módszert követ, ha meg akar tanulni angolul. Ugyanis egy nyelv elsajátítására sokféle technika létezik, azonban van két közös pont, amiben mindegyik megegyezik…

Először is tisztázzuk: a rengeteg módszer közül, amely napvilágot látott, csak néhány alkalmas arra, hogy valóban hatékony segítséget nyújtson. Sokan buktak már el csak azon, hogy eleve rosszul kezdték a tanulást.

Persze ez nem az ő hibájuk, hiszen legtöbb nyelvtanár és nyelviskola – vagy a nézetei, vagy az információi hiányossága miatt – nincsen felkészülve arra, hogy igazán megkönnyítse Önnek a tanulást. Ők csak angolul próbálják tanítani Önt.

Amikor én elkezdtem nyelveket tanulni, akkor állandó nehézségeim voltak, és rengeteg kőkemény letolásban volt részem. Az, hogy ennyi kudarc, és nyűglődés után mégis képes voltam öt nyelvet megtanulni, már igazi csodaszámba menő dolog.

Ma már nosztalgiával gondolok vissza azokra a pillanatokra, amikor némettanárom ledorongolt: „András, te sosem fogod letenni a középfokú nyelvvizsgát, ha ilyen hibásan beszélsz!”.

Egy biztos: Ha egy nyelvet kell megtanulni, akkor óriási terhet jelenthetnek bizonyos nehézségek, amelyek véres verítéket követelnek egy tanulni vágyó embertől. Ezek a nehézségek előttem is ott tornyosultak nagyon sokáig. De végül rájöttem két fontos dologra…

Bármilyen módszert is válasszon, bármelyik iskola vagy tanár mellett tegye is le a voksát, ez a két dolog mindegyikben közös pont kell, hogy legyen:

  1. meg kell ismernie, hogyan kell megtanulni egy idegen nyelvet, és
  2. rá kell vennie magát a folyamatos, és rendszeres gyakorlásra

Ha ez a kettő dolog rendben van, akkor sikerrel kell, hogy járjon.

A második dolog csakis Önön múlik. Azon, hogy mennyire elszánt, és mi a célja a megszerzendő nyelvtudással.


Az első már keményebb dió – erről még a közeljövőben beszélünk – hiszen ezen múlik a legtöbb. Az, hogy milyen szintre fejlődik, és mennyire lesz maradandó a megszerzett tudás.

Ha azt hiszi, hogy ezt egy nyelviskolában megtanítják Önnek, akkor jó, ha tudja, hogy erre minimális esélye van csupán! Így marad a nyűglődés, a sok kudarc, a folytonos újrakezdés, és a kellemetlen élethelyzetek, amikor meg kell(ene) szólalni angolul.

Ettől függetlenül vannak már jó páran, akiknek sikerült elsajátítani egy-egy nyelvet. Ők miért jártak sikerrel? Mi volt a titkuk? Van több kiváló tippem is erre, de most az Ön véleményére, élményeire vagyok kíváncsi…

Ön hogy van ezzel?

Nos? Önnek mi a kedvenc angoltanulási módszere? Ön is nyűglődve halad vagy esetleg rájött mitől válik az angoltanulás valódi élvezetté?

De a kudarc is érdekes lehet: Mi volt az, ami miatt végül mindig csak próbálkozás maradt a nyelvtanulás?

Milyen érzések, gondolatok kavarognak Önben, miközben éppen az angol nyelv megtanulásán fáradozik? Milyen drámák és élmények kísérik ezt a folyamatot?

(Kérem, ossza meg velünk a tapasztalatait itt, ráadásul ezzel sokat tanulhatunk Öntől, és így segíthet másoknak leküzdeni az akadályokat!)

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

79 hozzászólás a(z) “Önnek mi a kedvenc módszere?” bejegyzéshez

  1. Macó

    Kedves András!
    Köszönöm hogy válaszoltál az előző levelemre, de még lenne egy kérdésem. Nálunk a suliban május vége felé kell letenni az angol középszintűt, ez eddig rendben is van, csakhogy…május elején megyek Németországba 10 napra (cserediák program) és hát ha kimegyek május elején németbe akkor „kiszokok” az angolból. És ezért jött egy ötletem hogy angolból március végén nyelvvizsgázok…aztán május végén németből. A német nyelvvel nincsen semmi célom, csak annyi hogy kell az orvosira, az angollal viszont komolyan terveim vannak. Szívem szerint először németből tenném le a nyelvvizsgát aztán gyúrnék az angolra…de ha márciusban teszem le a németet, onnantól kezdve csak az angollal fogok foglalkozni és akkor májusra meg kijövök a gyakorlatból mivel május végén angol vizsga (németorszégban meg az angol lesz egy kicsit hanyagolva). Szóval, te mit tanácsolsz, mit csináljak?
    Üdv.

    Válasz
  2. Neményi András

    Kedves Macó!

    Sosem mondtam, hogy tökéletesen beszélek bármilyen nyelven.
    Sőt, szerintem nem szabad a tökéletességre törekedni. Az elején semmiképpen sem, később meg…

    Kétféle típust ismerek. Az egyik típus tud egyszerre több nyelvet is tanulni.
    A másik típus, és én is ide tartozom, egyszerre egy nyelvet szeret tanulni. Ha cél a nyelvvizsga, akkor addig tanuld azegyik nyelvet, tedd le a vizsgát, és utána tanuld teljes gőzzel a másikat. A sorrend mindegy. Angol vagy német, azt tanuld előbb, amelyik szimpatikusabb. Úgy több lesz a sikerélményed. Mivel ma az angol talán fontosabb, érdemes azzal kezdeni, és felsőfokig meg se állj, ha neked az kell.

    Ennyi idős koromban velem is sokszor előfordult, hogy amikor a németet tanultam, oroszul jutottak a szavak az eszembe.
    Minél jobban megtanulsz egy nyelvet, annál kevésbé fognak másik nyelven eszedbe jutni ilyen helyettesítő szavak.

    Válasz
  3. Macó

    Kedves András!
    16 éves vagyok,két nyelvet tanulok (német, angol). Németet már 7 éve tanulok, angolt meg 1 éve, de ennek ellenére angolul jobban tudok, mint németül. Orvosi szeretnék menni és oda kell két nyelvvizsga (egy közép és egy felső), a németből szeretném a középet angolból meg a felsőt, mivel angolul jobban tudok (és sokkal jobban szeretem mint a németet) , mint németül ezért előbb kéne németből nyelvvizsgázni és csak utána angolból, de olyan nehéz rávenni magam hogy németezzek…meg sajnálom is az angol tudásomat, mert ha elkezdek a német nyelvvizsgára felkészülni akkor az angolt egy kicsit „lazábban” fogom tanulni. Most is, amikor tanulom mondjuk mondani kell valamit van hogy németen az angol szó jut előbb eszembe és a német nem..és ugyanez van fordítva…te hogy csinálod hogy ennyi nyelven tudsz tökéletesen beszélni?????
    Üdv

    Válasz
  4. Berecz Angelika

    Kedves András!

    Köszönöm az emaileket és a sok jótanácsot!
    Mostanában nem sokat használom az angol nyelvtudásom,a minimális szintet a zenehallgatással próbálom megtartani.Szerintem jó módszer a zenehallgatás,főként ha utána lefordítjuk a dalszöveget-a vőlegényem így tanult meg angolul autodidakta módon,nagyon jó a kiejtése és a szókincsét is folyamatosan fejleszti.
    Fontos a nyelvérzék és a szorgalom…ráadásul sokkal nehezebb nyelvet tanulni,ha a nyelv amit el kell sajátítanod tényleg idegen…én a némettel vagyok így.Kiver a víz a ragozásától és a fröcsögős kemény kiejtésétől.
    Sok sikert és kitartást a külföldre készülőknek és a külföldön élő magyaroknak!

    Válasz
  5. Neményi András

    @tytto

    Az biztos, hogy az English Grammar in Use nem kezdőknek szól.
    Az a könyv célja, hogy rendszerezze a tudást, és ahol lyukas, ott kifoltozza.
    A self study guide részével kell kezdeni, és csak azokat a fejezeteit átnézni, amelyek nem mennek. A megoldások a könyv hátuljában találhatók.

    Válasz
  6. Ölvedi Ani

    Kedves András! Örülök leveleidnek köszönöm a segítséged. Most belenéztem a hozzászólásokba és a problémák bizony mindenkinél hasonlók.Miután elmentem nyugdíjba eldöntöttem hogy elkezdek angolul tanulni. A nagyobbik fiam Angliába szeretett volna menni dolgozni. Elkezdte az angol tanulást, hogy ne unja vele gyakoroltam. Ö abba hagyta,én meg rájöttem hogy az ithoni tanulással egy csomó mindent átugrottam, így nagyon nehezen ment. Gondoltam beiratkozom egy tanfolyamra. Bizony fiatalok között vagyok, haladni kell, nagyon kinlódok néha DE… a lánykám Angliában van már vagy hatszor voltam kinn nála. Szörnyű kukának lenni!!! De most az utolsó alkalom már csodálatos volt. Azt nem mondom hogy az igazi angolokat megértettem de értettem a beszédük részeit. Nem vesztem el volt bérletem, egyedül mászkáltam, figyeltem az utcán ,élveztem hogy értem hogy miről beszélnek. A boltokban órákat töltöttem el hogy nem a látvány alapján tudtam hogy mit látok hanem az írás alapján. A napi újságot amit a kezembe nyomtak az utcán sok mindent el tudtam olvasni. Aztán nagyon sok ott élő köülföldi van aki lassabban beszél mint az angolok. Már első alkalommal/valószínű hogy rossz ragozással/ megbeszéltük ki hol él mi a kapocs köztünk. Szóval fel a fejjel mindenkinek ha én 62 évesen eljutok valamilyen szintre egy fiatal biztos hogy eljut. Az biztos hogy olvasva/mese van könyvtárban is!!!/ minden könnyebb megszólalni nagyon nehéz de gyűrni kell.Mindenkinek sok sikert hozzá. Azé a jövő aki bátor és nyelveket tud!!!

    Válasz
  7. Neményi András

    @Szabóné Kati

    Kedves Katalin!

    Ha látja is a szöveget, akkor sokkal könnyebb megérteni.

    Nem valószínű, hogy Angliában úgy fog odamenni Önhöz valaki az utcán, hogy a kezébead egy papírlapot, amin rajta van, mit fog mondani.

    Az a tanulási folyamat része, hogy úgy hallgat, hogy olvas is.
    De ezen túl kell jutni, mert a cél, hogy akkor is megértse, ha nem látja. És ha gyakorolja a hallott szöveg értését, akkor menni fog.

    Ne adja fel!

    Válasz
  8. Szabóné Kati

    Kedves András!
    Köszönöm a tanácsokat igyekszem betartani , kipróbálni őket.
    1 éve volt a nyáron,hogy elkezdtem magántanárhoz járni, heti 1 alkalommal veszek órát tőle, de naponta foglalkozom az angollal. A nyelvtannal amit eddig megtanultam nincs különösebb problémám,ha látom a szöveget a szövegértés is elfogadható, de ha csak a szöveg van akkor meghaltam, vége a tudásomnak. Amennyit az időm engedi kazettáról hallgatok angol szöveget, de sajnos többszöri hallgatás után is tejesen idegennek tűnik. Gyakran még az ismert szavakból is egyet -kettőt ismerek fej. Gyakran úgy érzem soha nem fogom érteni a beszélt nyelvet.
    Én is naponta kapom az 5 percangolt Nóritól.
    A starting out című könyvből tanulok .Vettem már több könyvet, de ugy érzem ,hogy csak belezavarodok az eddigiekbe, ha ide-oda kapkodok, mert minden könyv más tematikával tanít.
    Kívánok Önnek és a nyelvtanuló társaimnak is sok sikert !

    Válasz
  9. tytto

    Kedves András és nyelvet tanuló társaim!

    Két könyvet rögtön ajánlanék az elején: Rymond Murphy: English Grammar in Use és Dohár Péter: Kis angol nyelvtan.
    5 perc angol napi leckéi szintén jók, ill. a British Council és a BBC internetes anyagai.
    DE: egyik fenti könyvből sem lehet csakúgy kezdőként, nulla nyelvtudással megtanulni a nyelvet. Ezek csak remek segédeszközök.
    Én még az orosszal kezdtem, és bár nem volt divat szeretni, sőt, én kedveltem, mivel én egy más nyelv tanulásánka lehetőségét láttam benne. Középiskolában jött mellé az angol, majd később szórakozásból a német. A finnt kint tanultam.
    Ennyi nyelvtanulás után lenne néhány megfigyelésem, amit szívesen megosztok veletek/Önökkel.
    Nyelvi környezetben v. anyanyelvi partnerrel lehet legjobban a beszédet megtanulni.
    Minden eredeti nyelvi írott szöveg számít, érdemes hirdetéseket, képregényeket, újságcikkeket, stb. böngészni.
    Rádió, TV nagy segítség akkor is, ha sokáig nem értünk belőle egyetlen szót sem.
    Még valami: Rengeteg DVD-t lehet ma már kapni. Ha van az embernek kedvenc filmje (filmjei), akkor érdemes megvenni és az eredeti angol szöveget hallgatni és nem magyar feliratot beállítani, hanem ANGOLT. Sokkal élvezetesebb így – szerintem.
    Na, még egy: még az elején az oroszt és az angolt ismerőseimnek tanítottam is, a készülés az órákra, a tanítás szintén sokat segített, mert mindez nekem ISMÉTLÉS volt.
    Munkába menet szoktam kitalálni magamnak szituációkat, amelyekben – magamban – megpróbálok idegen nyelven beszélni.
    Utolsó, de talán fontos: ajánlom mindekinek Lomb Kató könyvét, amiben leírja, hogy a sok nyelven beszélő emberek mit gondoltak és gondolnak a nyelvtanulásról és ők hogy tanultak meg egyes nyelveket, ill. mely nyelveket nem sikerült elsajátítsák. Ösztönzőleg hat, ha elolvassa az ember, hogy ezek az emberek hány nyelvet voltak képesek megtanulni.

    Sok sikert!

    Válasz
  10. Éva

    Kedves András és mindenki!
    Én is köszönök minden odafigyelést, ötletet.
    Sajnos nincs igazán módszerem, de leginkább a változatosság, és a játékosság köt le. Szeretem, ha egy feladat kihívás.De ez ugye egy nyelvnél bőven nem elég, mert hogyan is jutok túl azon amit még nem tudok.
    Ha angol nyelvi játékokat találok, azt nagyon szeretem. Hangman stb. De a szövegértésemet nem tudom még fejleszteni a netten, játékosan. A British Council pedig erre is jó, csak nagyon unalmasak a storyk.
    Mindenkinek kitartást, örömet és haladást kívánok!
    Éva

    Válasz
  11. Neményi András

    @bordás éva

    Kedves Éva!

    Ha vigasztalja, elárulom, hogy engem is sokszor kinevettek.

    Másokkal is előfordult már. Még Lomb Katóval is, aki 24 nyelven beszél. Ez nem veheti el a kedvét a tanulástól, mert a nyelvtanulás együtt jár ilyen helyzetekkel.

    Válasz
  12. Neményi András

    @Simon Ferenc

    Kedves Ferenc!

    Egyszerre van egy jó és egy rossz hírem ezzel kapcsolatban:
    Ha nem tartja szinten, amit megtanult, akkor hamar elfelejti, ha alapfok környékén volt.
    Viszont hamar meg tudja tanulni újra, ha elfelejtette, mert csak feleleveníti a korábbiakat. Az mát 1 – 2 hónap csak.

    A kitartásához meg gratulálok.

    Teljesen igaza van, Önön múlt.

    Szerintem kb. 90 % múlik a tanulón.

    Válasz
  13. Simon Ferenc

    Tisztelt András!
    54 éves múltam.Számtalanszor próbáltam újra meg újra ezt a csodálatos nyelvet megtanulni,mégsem volt elég kitartásom.
    Végül 2006-ban siker koronázta erőfeszítésemet,és 2 év kőkemény tanulással, munka mellett sikerült egy alapfokú „C” vizsgát letennem.Ebből 70% volt a kitartás,és kb.30% a magát egyik legjobban népszerüsítő nyelviskola Budapesten.A két év alatt 3 tanárom,és négy helyszínem volt,de nem adtam fel.
    Sajnos amilyen nehezen tanultam olyan könnyen már el is felejtettem nagyon sok dolgot. Ezt nem szabad abbahagyni,folyamatosan gyakorolni kell. A kishitüeknek üzenem,hogy nem a kortól függ a siker,hanem az akaraterőtől.
    Mindenkinek sok sikert,S.Feri

    Válasz
  14. bordás éva

    Kedves András!
    Örömmel olvasom tanácsait.Én tulajdonképpen amerikai családban élek itt szép hazánkban,unokáim, vejem amerikaiak,lányom is csak részemről magyar.50 évesen kerültem ebbe a helyzetbe,ekkor kezdtem egyedül tanulgatni az angol nyelvet. Németül is egyedül tanultam,szószerint biffláztam,de nagy örömmel és lelkesedéssel, sőt sikerrel,de akkor 20 éves voltam.Most 65,és ez jelentős változás!Sikerélményeim most elenyészők. Unokáim kiröhögnek,ha megszólalok,és ez gátol.de nem adom fel.Istenien tudok félreérteni,ez aztán kínossá válik néha,mert a humor is elkerül néha.Rajtam múlik persze,mert fiatalon olyan könnyen ment a tanulás,és fájdalmas tudomásul venni,hogy a dolgok változnak életkorunkkal szinkronban.Csak azért írok,mert így is jó megkísérelni a tudást,s a vágyott angol nyelv elsajátítására törekedni…Köszönöm a támogatást,B.Éva

    Válasz
  15. Zsigmondné Mária

    Kedves András és „Sorstársak”!

    Először is köszönöm a rendszeresen küldött tanácsokat! A nyelvtanulás igazi kihívás és ahogy látom, nem vagyok egyedül, így persze én sem adom fel. Nálam még „csak” 2 éve tart a kitartás, a vigasztalásokból tudom, hogy több évet, évtizedet is el lehet tölteni helytelen, rossz próbálkozásokkal. Próbáltam már magántanárt, nyelviskolát „Headway tk-vel” és munka melletti kiscsoportos „Enterprise és Headway tk-vel” tanulást is. Szerencsére a mostani tanárom türelmes, nyitott, a tanulók képességeire figyel és külön-külön is próbálja a gyenge pontokat erősebbé tenni. Azt tapasztaltam, hogy a magyar nyelvtan tudásának hiánya nagyban hozzájárul a sikertelenségekhez. Tanácsként kaptam, és megfogadtam, hogy minden nap kötelező foglalkozni a nyelvvel legalább 1 órán át. Utazás alatt az MP3-n hallgatok szöveget ám új tananyag esetén teljes figyelmet adok, nem Tv mellett, családi körben vagy házimunka közben. Az írásbeli leckét mindig érdemes megoldani, még ha lehetetlennek is tűnik, mert rálátást ad a tanárnak, hogy mit sikerült megértetnie. Nekem is a beszéd megértése megy gyengén, olvasva ugyanaz már nem is olyan vészes. A „Speak up” újságot én is szívesen olvasgatom, hallgatom, a tk-hez tartozó cd-ket is igyekszem, de talán a türelem az, ami belőlem hamar kiszáll, mivel mintha süket lennék, nagyon kevés szót értek meg. Persze a szótanulásra is nagyobb gondot kéne fordítanom, mert ha esetleg megértem a szót, akkor meg azon dühöngök, hogy mit is jelent. Pedig mennyi időt fordítottam a szó megtanulására mondatba foglalva. A szótár jó dolog, vizsgán nélkülözhetetlen, de beszélgetéskor mégse kérhetek időt – bocs, de megnézem – a válaszok, beszédek folytonosságát megszakítva ezzel. Most az vált be, hogy egy számomra kedves illetőhöz intézem az új szavakat mondatosítva, így talán bennem marad, hiszen ha már a vele kapcsolatos dolgok sem rögzülnek, akkor mi? Azt mondják a szerelem „butit” de most talán „okosít”! Eddig még bejött! Rövid tőmondatokra törekszem az új szavakkal kapcsolatban, hiszen a szó a fontos, és úgyis más mondatkörnyezetben fogok majd találkozni ismét a szóval.
    Nagyon jó ötletnek tartom ezt a tapasztalatcserét! Ebből is látható, hogy másoknak is hasonló problémái vannak, és egymást olvasva, hasonló helyzeteket átélve, jobban tudjuk egymást lelkesíteni a kitartásra ösztönözve!

    Válasz
  16. Tassiné Dorwekinger Mária

    Kedves András és Kedves Hozzászólók!
    Nagyon örülök, hogy valaki vagy valakik segíteni akarnak másoknak, hogy eredményesebbek legyünk a nyelvtanulásban mi magyarok is. Én úgy látom, hogy nagyon sok jól képzett ember van kis hazánkban, de nem vagyunk elég magabiztosak és sokszor kevésbé jól képzett,esetleg kevesebb tudással rendelkező más ország szülötte jobban érvényesül.Ezt érzem a nyelvtanulásban is. Mindig a tökéletesre törekszünk és ezért sokszor nem merünk megszólalni, pedig csak így tudnánk fejlődni.Félünk attól, / persze én is/ hogy hibásan mondunk valamit, ezért el se kezdünk beszélni. Persze én még csak kezdő vagyok, hiszen csak egy éve tanulom az angolt, de már kerültem olyan helyzetbe hogy tudtam volna segíteni egy külföldinek, de mire kitaláltam a tökéletesnek vélt mondatokat, már rég odébbállt. Az angollal egyébként én is nagyon sokat küzdök. Pedagógus vagyok, kicsi gyerekekkel foglalkozom, sok köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő. Délutánra már jól elfáradok, nehezen fogok hozzá a tanuláshoz, de megfogadtam a tanácsát és ha csak 15 percet is, de igyekszem minden nap tanulni.Ezek a hozzászólások megerősítenek abban, hogy soha nem késő tanulni bár 52 éves vagyok, de úgy érzem, hogy van értelme .
    Köszönöm a segítséget, amikor elolvasom az újabb és újabb leveleket mindig új erőre kapok. Sok sikert kívánok Önnek és a kedves tanulótársaimnak is.
    Ánni

    Válasz
  17. Judit

    Kedves András!

    Elsőként köszönöm a tanácsait.
    Én örök kezdőnek számítok. Több nyelvvel próbálkoztam, sikertelenül. Nincs kényszer, hogy angolul tanuljak, egyszerűen magam döntöttem úgy, hogy meg kell tanuljak ezen a nyelven beszélni. Azt gondolom, ez a legfontosabb feltétel, mert enélkül nem lehet nyelvet tanulni. A másik amiből soha nincs elég, az az idő. Csak rendszeres, folyamatos tanulással lehet haladni, amit saját tapasztalatból mondok. Nekem nagyon kevés az időm, ezért lassan haladok, de nagyon erős az elhatározásom.
    Nincs egy egységes módszer, amit követek. Mindent bevetek a cél érdekében, BBC, CD, MP3, SZTAKI szótár, filmek eredeti felirattal, zeneszámok szövegének tanulása… minden lehetséges eszközt. Egyszerre tanulom a nyelvtant és a szavakat, illetve nem szavakat, hanem mondatokat. Nagyon nehezen boldogulok a kiejtéssel, ezért vettem egy diktafont, amire felmondom az anyagot, és visszahallgatom. Igen tanulságos, minden hiba kiderül.
    Nagyon jó ötletnek tartom ezt a tapasztalatcserét. Ebből is látható, hogy másoknak is hasonló problémái vannak, és az is kitűnik, hogy mindenkinek magának kell megtalálni a számára megfelelő utat a sikeres tanuláshoz.

    üdvözlettel,
    Judit

    Válasz
  18. J. Éva Pécsről

    Kedves András és kedves Mindenki!

    36 éves vagyok, 1990-ig oroszt tanultam, iskolai tanórán kívül persze nem használtuk, azaz nem maradt meg belőle sok, szinte semmi. Kár pedig.

    Pár évvel ezelőtt álltam neki diplomát szerezni, tehát mostmár aztán muszáj, hogy meglegyen legalább egy darab nyelvvizsgám.

    Próbáltam pár évvel ezelőtt egy rendhagyó, hatékony módszert felfedezni és beleakadtam Gaál Ottó Kreatív Angol/Német/stb… tananyagába. Nem vagyok a lusták közé való, de természetesen izgatott azért az, hogy, hogy lehet letenni a középfokút 10 hét alatt?

    Bevallom nekem nem sikerült, a ráfordított kb. 2-2,5 hó alatt nem voltam még olyan magabiztos és határozott a tanulás módszertanában, mint újabban, de már akkor a 2-2,5 hó után 20%-os középfokú írásbelit letettem. Tehát nem lehetetlen haladni. Csinálni kell, foglalkozni vele mindig és mindig. Egy dolgot azért már akkor tudtam, hogy 700 alapszóval nem lehet középfokút letenni, (ezt majd Gaál Ottónak is írjam meg).
    Gaál Ottó módszere (akinek 27 középfokú nyelvvizsgája van és a szülei is sok nyelvet beszélő nyelvtanárok) azért nyert meg, mert épeszűen tanít: mondatrészeket taníttat meg, mondatot felépíteni tanít meg, és már a 2. lecke után vígan tőmondatban beszéltem. Elképesztő örömet tudott okozni, sikerélményt, ilyenkor már csak a kitartás kell és sok idő a rengeteg új szóra, mert az kell bizony. Tehát Gaál Ottó kb. 700 alapszavas+összetett szavas nyelvleckéje kedvelt részemről, csak középfokú vizsgához azért gyenge ez a szókészlet. De tény, hogy a régóta rosszul tanított magyaroknak – köztük nekem is – nagyon nagy sikerélményt adott.

    Van a családban egy svédországba került rokon (eredetileg magyar, aki a családját megtanította magyarul, a feleség és a gyermekük is gazdag szókészlettel beszél magyarul).
    Legutóbb már a svéd fiatalember olyan gazdag magyar szókinccsel, persze több-kevesebb apró nyelvtani hibával beszélt hozzánk magyarul, hogy szinte könnybe lábadt a szemem, attól a régóta sejtett, de most már bizton tudott meggyőződéstől, hogy idegen nyelv terén bizony elsősorban nem a nyelvtan teszi az embert, sokkalta inkább a szókincs.

    A kisebb gyermekemre gondolok most már régóta, mikor idegen nyelv tanulásáról van szó. Itt van a gyerek. Megtanult már egy csomó idegen (azaz magyar) szót. Gyönyörűen, választékosan beszél, néha-néha kijavítjuk az apróbb nyelvtani hibácskákat, hiszen még csak 5 éves, de amúgy mégis tökéletesen beszél, mi meg tökéletesen értjük, nem csodás???

    Hát itt a lényeg! Sok-sok szó kell, és ahogy a gyermekeink megtanulják őket, egyszercsak megszólalnak, hétről-hétre több kifejezést, mondattöredéket tudnak, aztán egyre egészebb és kerekebb és bővítettebb mondatokat, és ahogy megérik az anyag, és mire iskolába kerülnek általában elég jól beszélik a hazai nyelvet. Hát itt a példa emberek!

    Emberek, felnőttek, meg kéne tanulnunk, meg kéne próbálnunk úgy tanulni azt a fránya idegen nyelve(ke)t, mint gyerekkorunkban tettük a magyarral, szépen a szavakat, a mondatrészeket, részekből felépíteni az egészet. Ne egy kész szöveg lefordítását, és ne 10-100 különálló szó megtanulásával kínozzuk magunkat, hanem alkossunk okos, rövid mondatrészeket, mondatokat, aztán cseréljük a benne levő szavakat, és megint és megint és gyakoroljuk…

    Megint csak eszembe jut Gaál Ottó alanytáblája, mondatszerkezete, szórendje, amit minduntalan az eszünkbe vés, hogy szokjuk meg, az irdatlan sok begyakoroltatott mondatrésszel, a tanult szavak kicserélgetésével és az így felépített rengeteg sok bővített és fő- és mellékmondattal.

    Az előttem szólókhoz:

    – Nagy Tiborral én is egyet tudok érteni és nekem is örömet okoz a Kreatív angol (Gaál Ottó).

    – Okos dolog, hogy Eaven azt tanulja, ami érdekli, azt fordítja, azokat a szavakat tanulja meg, ami közel áll hozzá, a kisgyerek is először azt tanulja, ami neki tetszik, sokkal gyorsabb a tanulási tempó általa nyilván, olyannal foglalkozunk, ami tetszik. Persze ez nem mindenkinek adatik meg, és szóbeli vizsgán is bő a témaválaszték.

    – Pusztai Elli kommunista-szocialista idők beli, külföldi, diák levelezése a nyelvtanára által ösztökélve egy példa arra, hogy lehetett kisdiákokat idegennyelv tanulásra ösztökélni, az idegen országból való pajtásokkal való ismerkedés öröme legyőzte az akadályokat a tanulásban, bizony jó ötlet! Ma már elektronikus levelezőlisták vannak, akár azon is lehet barátkozni, informálódni, írásban-olvasásban fejleszteni magunkat…

    – Tóth Rozáliával egyetértek, hogy András munkája, tán még, ha más is a terve, de szinte „misszió”, illetve „ránk fér magyarokra, hogy felrázzanak minket”.

    – Jó, hogy Anna bátorítja a skóciai nagymamát a beszédre és az angliai sofőr munka közbeni angol hangkazetta hallgatását jónak tartja.

    Egyben én is csatlakozom Annához és én is köszönöm Neked András, hogy szemem előtt tartod, hogy ha én is akarom, meg leszek képes tanulni (már csak az az örökös időhiány ne lenne) angolul ill. más nyelvül, hiszen a jó módszerek kéznél vannak, még nem is kerülnek sokba, csak alkalmazni kell őket.

    – Szörpinek jó, mert német-osztrák-angol nyelvi környezetben roppant motivált-inspirált helyzetbe került, és jó olvasni, hogy Ő már tudja tapasztalatból, hogy az idiótább külföldi dalszövegek és a kereskedelmi TV-k primitívebb nyelvi környezete pont alkalmas a hallott szöveg megértésének begyakorlására.

    – Timba is arról ír, hogy nem a nyelvtan a minden, hanem a minél több szó és örülök, hogy őnála is előjött a szövegben a kisgyermek.

    – Sramkóné Mészáros Zsuzsának kitartást.

    – A nyugdíjas Zsuzsának (falun él) szintén, biztos menni fog.

    Jó érzés látni, hogy mások is el akarják érni a célt.
    A bátraknak kitartást kívánok.
    A gyötrődőknek a jobb út megtalálását.

    És itt kapcsolnám a rengeteg szövegemhez Andrást:

    Ha jól emlékszem valamikor azért regisztráltam András honlapján, mert olyasmit olvastam tőle, hogy

    külföldre ment tanulni, és ott szembesült azzal, hogy az ott tanuló más hazák fiai-lányai nála bár jóval esetlenebb nyelvtannal, de jóval gazdagabb szókészlettel értegették az idegen nyelvet, jóval kevesebbet szótáraztak, de bizony igen jól értették azt.
    (Mint a gyermekeink, akik a bonyolult felnőtt mondatokból próbálják elcsípkedni a nekik szóló részt. *saját megj.)

    Na itt éreztem, hogy ide kell sorolnom, mert evvel abszolut egyet bírtam érteni.

    Illetve a többivel is abszolut,

    avval, hogy ne akadjunk el, ne gyötörjük ha kell, ha nem folyton az elejéről és ez által még inkább kedvünket szegjük,

    módszeres gyakorlás kell (ahogy a kisgyerek is folyton-folyvást tanul),

    hallgassunk egyszerűbb idegen szöveget sokat (idáig még nem jutottam el, mert nincs időm).

    Tehát köszönöm András, hogy tartod bennem a lelket, a leveleidben leírtakkal mind egyet tudok érteni, már csak csinálnom kéne.

    Örülök, hogy állandóan, szinte szájba rágod az orrunk előtt heverő módszereket. Sajnos kár, hogy nem tudunk jól tanulni.
    Köszönöm, hogy András azok közé tartozol, akik tudják, hogy kell ezt a szokásos hazai nyelvoktatásnál hatékonyabban csinálni, és hogy fontosnak tartod, hogy a módszerekről másokat tájékoztass, meggyőzz.

    Jó munkát, jó egészséget, az üzlethez, nyelvoktatáshoz sikereket, örömet kívánok!

    Üdvözlettel:

    Éva
    Pécsről

    Válasz
  19. Ati

    Kedves András!

    Mindíg nagyon örülök a leveleinek, nagyon sok hasznos gondolatot kapok Öntől. Köszönöm a hír leveleket amiket mindig elolvasok de igazából nekem egy írásbeli nyelvvizsga letételéhez lenne szükségem a segítségre. A szóbeli nyelvizsgámon már túl vagyok de sajnos úgylátszik írni nem tudok angolul. Ha ehhez tudna nekem segítséget nyújtani nagyon megköszönném. Továbbra is várom a leveleket, tisztelettel, Ati.

    Válasz
  20. D. Győző

    Tisztelt András!

    Köszönöm a rendszeres hírlevelet. Nagyon sok segítséget kaptam,kapok azáltal, hogy olyan hibákat sikerült észrevennem a tájékoztatások által, amelyekről nem gondoltam, hogy fontossak lehetnek. Továbbá olyan új ötleteket is kaptam, amelyek lényegesen megkönnyítik a tanulásom. Ezáltal változatosabbá, érdekessebbé és egy kicsit könnyebbé teszi azt amivel nap mint nap megküzdők.
    Nem is szaporítom továbba szót, „indulok tanulni”.
    Minden jót!

    Üdvözlettel: D. Győző

    Válasz
  21. Ildi

    Kedves András!

    Mindíg nagyon örülök a leveleinek, nagyon sok hasznos gondolatot kapok Öntől.
    Nekem még „csak” alapfokú „C” típusú angol nyelvvizsgám van angolból, de hát ezért is nagyon meg kellett szenvedni. Hogy mik a tanulási módszereim? Emlékszem, mikor elkezdtem az angolt tanulni, kétségbeesetten rohangáltam angolul tudó fiamhoz, hogy segítsen, nem értem stb. Még megpróbáltam le is kenyerezni, hogy csinálja meg a házi feladatomat. Hála Istennek, nem tette. Most már élvezem a nyelvtanulást, a fiammal sokat beszélgetünk angolul, sokszor még telefonon is. Itthon filmeket nézek angolul, de be kell tennem az angol feliratot is, mert a beszélt nyelvet nehezebben értem. Hát ezen kellene még nagyon-nagyon sokat csiszolni, hogy az eredeti élő nyelvet megértsem! Nekem ez a legnagyobb problémám. Továbbra is várom a leveleket, igazán nagy hasznát veszem.
    Üdvözlettel: Ildi

    Válasz
  22. A. Gabi

    Szia Laci! Barátnőm fiának készítettem Power Point-tal angol nyelvleckét, rámondásost, ha akarod neked is tudok készíteni, ha megmondod, hogy mi legyen a téma. Ha igazán van hozzá kedved szivesen segitek, én meg gyakorlok. Ezek olyan egy-egy témát felölelő blokkok. Ha van kedved írj.
    Üdv. A. Gabi irhatsz a abgab@freestart.hu cimre a tárgy angol nyelvtanulás@Nagy László

    Válasz
  23. A. Gabi

    Kedves András!
    Köszönöm a biztatást és jó tanácsokat. Szóval én 2000-ben vizsgáztam középfokon. Azóta nemigen van lehetőségem beszélgetni senkivel angolul, leszámítva évente külföldön nyaralás alkalmával tudok pár mondatot váltani külföldiekkel, különböző országokban. Párszor voltam Londonban is 1-1 napra.Vizsga után pedig jutalom volt London és Párizs. Ott is tudtam beszélgetni, csak az már régen volt. Nos, én próbálok megragadni minden alkalmat arra, hogy ne merüljön feledésbe, a már megszerzett tudásom, igy pl. kocsiban hallgatok angol nyelvleckét, most vettem meg a Love Story-t cd-n, vmint az Esőembert is. Ezek nem olyan nehéz anyagok. Hallgatom a zenecsatornát, nézem mindig a számok címét, belehallgatok a BBC-be, vagy a CNN-be, ahol ugyan hegyezem a fülem és nem is értek sokat, de akkor is segít. Most próbálok szervezni egy angol nyelvklubot azok számára, akik már vmilyen szinten konyítanak az angolhoz, és ott élőben tudunk egymás segítségére lenni. Remélem sikerül összehozni, bár mivel Kaposvárról van szó lehet, hogy nehéz lesz. Próbáltam már összehozni egy kétnapos „Hatékony kommunikáció-prezentációs technika „cimmel tréninget angol nyelven, a Tempus Közalapitványnak, de semmi sikerrel.
    Ezenkivül, mindig feljegyzem, a tévéből a feliratokat, figyelem, hogy fordítják. A legnagyobb baj tudom nagyon jól, hogy mi, konkrétan nem motivál semmi. Ez csupán az én ragaszkodásom az angol iránt, amit megteszek érte. Szóval a motivációval van a legnagyobb problémám. Valamikor novemberben megyünk ismét két napra Londonba, a párom üzleti ügyben én pedig elkisérem, de különösebben ez sem motivál. Mert kólát vagy sört igy is tudok kérni, a reptéren is elvagyok, szóval vmi másban keresem a motivációt. Arra találtam ki a nyelvklubot. Mindent összevetve, az én tanulási módszerem az, hogy mindig gondolok az angolra és soha nem hagyom el. Minél többfelöl közelitem meg, annál szórakoztatóbb. Ha tehetem, mindig veszek angollal kapcsolatos vmit. (Angol kifejezések, cd, vagy dvd vagy bármi) Tanultam a Lite-nál Kaposváron, szerintem a legjobb, beszédcentrikus, nincs agyonvágva nyelvtannal, Konkoly Bea volt a tanárom egy lendületes fiatal tanárnő a legjobb tanár akivel vha találkoztam, aztán az Elo-val is, ott az a baj, hogy nincsenek társak és szerintem egyedül nagyon unalmas tanulni. Amikor magántanárhoz jártam, egy másik lánnyal pl. ő motívált, mert gyorsan tudott beszélni, én pedig akkor még makogtam és lassan. A tanár az én pártomon volt, – mert akkor voltak itt Kaposváron az IFOR-osok és ő, a másik lány egy pizzériában dolgozott és tudta használni az angolt- azt mondta, hogy hiába beszél gyorsan, mert helytelenül, én viszont lassan, de mindig próbáltam helyesen a nyelvtani szabályoknak megfelelően beszélni, azért is ment lassan, no meg azért is mert különben is kicsit lassu vagyok. Még egy gondolat, nagyon jó tanulási módszer a nyelvtanítás is, de lehet, hogy nekem ez sem motiváció, mert le kell mennem a másik szintjére. Volt egy tanitványom, pótvizsgára kellett felkészítenem, mert megbukott, szóval sikerült neki, aminek nagyon örültem. Csak tényleg egy utolsó gondolat: mikor a m.űgyi kp. beiskolázott angolnyelvtanfolyamra, abban az volt az érdekes, hogy több tanárunk volt. Pl. volt egy főtanár egy orosz nő , orosz akcentussal, aztán volt egy ír tanár, voltak öregróka és fiatal csibe tanáraink is. Érdekes volt. Azért még mindig a tanár milyensége a legfontosabb.
    Köszi mindenkinek, aki olvasta és lendületes és sikeres nyelvtanulást kívánok mindenkinek:
    Üdv: A. Gabi

    Válasz
  24. Nagy László

    Kedves András!

    Én már részt vettem kisebb-nagyobb csoportos foglalkozáson, ami, hogy öszinte legyek lehangoló. A nálam rosszabbul, vagy éppen jobban tanulóknak köszönhetően minden kedvemetelvesztettem egy idő után. A jó magántanár sem biztos, hogy jó és mellé még megfizethetettlen is számomra. Az egyéni tanulás szintén problémás több okból is:
    – ha nincs elég motíváció a tanulás mindig elakad, újból kezdődik, de sohasem ér véget,
    – nincs aki kontroláljon, így lehet, hogy kiejtés szempontjából ( az írás kinézhető a lexikonból) hibásan rögzülnek szavak ( pl: live )
    Abban én nem különösebben hiszek, hogy pl relaxációval lehet komolyan tanulni, ez számomra olyan mint a hasra akasztott elektromos pillangókkal fogyni evés és tévézés közben.
    Külföldön járva általában ( inkább mindig ) a párom az aki beszél. Az angol nyelvel az a problémám, hogy hiába hallgatom, számomra egy összefolyt szókavalkádnak hangzik, nem igazán veszem ki belőle a szavakat, illetve olyan gyors, hogy mire rájönnék, hogy mi a mondat eleje, már az ötödik mondatnál tart az elbeszélő.

    Összegezve, fogalmam nincs, hogy milyen módon lehetne úgy tanulni, hogy kedvem legyen hozzá és túllépjek a kér egy kávét, vagy a készítek egy fotót neked mondatokon.

    Üdvözlettel: Laci

    Válasz
  25. Zsuzsa

    Kedves András! Nyugdías vagyok,elszigeteltségben,falun élek immár öt esztendeje.
    Több oknál fogva vágtam bele ebbe a „kalandba”.
    1. A vejem héberül és angolul beszél,szükséges a lányom tolmácsolása oda-vissza ,amikor néha találkozunk.
    2.A nyelvtanulás jó agytorna.
    3.Tanulni soha nem késő,sőt….
    Egyedül vágtam neki.Két „segítségem”:Angolul mindenkinek CD-vel,Kevés szóval angolul
    Naponta tanulok kb.1 óra hosszat ,jó szolgálatot tesz a STAKI hangos szótár is.Nem tudom,hogy valamikoris fogok-e társalogni,az olvasott szöveget értegetem,a hallottat nem.
    Az Ön tanácsai nagyon hasznosak ,azonkívül rendkívüli lélektani hatásuk van,arra bíztatnak,hogy nem szabad meghátrálni a nehézségek dacára sem.Köszönöm szépen. Üdvözlettel N. Zsuzsa

    Válasz
  26. Sramkóné Mészáros Zsuzsanna

    Kedves Neményi András!
    Köszönöm a tanulást segítő leveleit.Sajnos nekem is voltak és vannak kudarcaim a nyelvtanulást illetöen.Az angolt tanulást egy nyelviskolában keztem,ahol nagyon jól éreztem magam.Egy férfi és egy női tanár tanított felváltva.Pár hónap alatt sikerült egy alapfokú nyelvvizsgát tenni, úgy, hogy a hölgy tanárnő vizsga előtt felkészített néhány órában.Gondoltam, hogy,ha ilyen könnyen megy az alapfok, leteszem a középfokú nyelvvizsgát is.A női tanár vezette tovább a csoportot.Később a csoport lemorzsolódott, maradtam egyedül.Ekkor jöttek a kudarcaim.Magán tanulóként jártam a tanárnőhöz.Olyan beszéd gátlásom alakult ki, hogy alig mertem megszólalni.Állandóan javította a kiejtésem.Közben jelentkeztem egy idegenvezetői tanfolyamra is.Ott az angol órák nagyon alapszínten folytak.A záróvizsgám feltétele volt a középfokú nyelvvizsga.Körülbelül három és fél évi angol tanulás után megpróbáltam letenni a nyelvvizsgát.Előtte egy nyelvvizsga előkészítő tanfolyamon is részt vettem.Küszködtem a kiejtéssel, a beszédértéssel.Sokszor azon gondolkodtam, hogy feladom.Nem megy ez nekem,de összebarátkoztam a magán tanárommal, annak ellenére, hogy nagyon szigorú volt velem az órákon.A barátságunk miatt nem adtam fel az angol tanulástJelentkeztem a középfokú nyelvvizsgára.A szóbeli,(annak ellenére, hogy a kiejtésem nem a legjobb) sikerült, de az írásbelim, csak a harmadik próbálkozásra lett meg.Most ott tartok, hogy elmentem záróvizsgázni angol nyelvű városvezetésből,de a kiejtésem és a beszéd tempóm miatt nem sikerült.Már én sem tartozom a fiatalabb korosztályhoz, ötven éves vagyok,de úgy érzem, hogy talán még nem kellene feladnom az angol tanulást.Az angoltanár barátnőm közben kiment külföldre dolgozni,így sajnos nekem sincs olyan partnerem akivel kommunikálni tudnék.
    Ezért nagyon örülök a praktikus tanácsainak Kedves Neményi András.Továbbra is várom segítő leveleit.
    Tisztelettel:Sramkóné Mészáros Zsuzsanna

    Válasz
  27. ROSTÁS KATA

    KEDVES ANDRÁS! KÖSZÖNÖM A SOK JÓTANÁCSOT, NAGYON ÉRDEKES DOLGOK. ÉN EGY HAGYOMÁNYOS 80 ÓRÁS TANFOLYAMON VETTEM RÉSZT, AMIT IMÁDTAM, ÉS NAGYON ÉRDEKELT IS. DE A TANÁRNŐNK KIMENT ANGLIÁBA TANITANI. MI VÁLTOTTUNK EGY MÁSIK TANÁRHOZ. Ő ÉRDEKES MÓDON TANITJA AZ ANGOLT, AMI NEKEM NEM JÖTT BE. Ő CSAK ANGOLUL BESZÉL, AMIT NEM ÉRTÜNK, AZT „PRÓBÁLJA” ELMUTOGATNI, MINT EGY AKTIVITI JÁTÉKBAN. SEMMIT NEM JEGYZETELHETÜNK, NINCS KÖVETKEZŐ ÓRÁN SZÁMONKÉRÉS, HALADUNK TOVÁBB. ÉRDEKES, VAN AKINEK TETSZIK, NEKEM NEM. ÉN EZT ABBAHAGYTAM, ÉS MOST TANULMÁNYOZOM AMIT A 80 ÓRÁBAN TANULTAM. ÜDV: KATA

    Válasz
  28. Maria

    Kedves András! Nagyon köszönöm a hasznios tanácsokat. Németet a gimnáziumban tanultam, majd egy évet Budapeten a TIT-en. Budapesten többet tanultam egy év alatt mint a gimiben a négy év alatt. A TIT-en levő tanár ha dolgozatot iratott, mindig használhattuk a szótárt és a könyvet, sőt el is várta, mondván ha egyszer rosszul irunk le valamit rosszul is rögzül. A németorzági barátnőm német szakos, vele eleinte nem mertem beszéln, folyton a szótárt kerestem. Azt mondta felejtsem el, ha nem jut eszembe egy szó irjam körül más szavakkal, majd ő kimondja. Érdekes módon három nap után vigan beszélgettünk és nevetve mondta, hogy nem is veszem észre mennyit beszélek már. Az angollal nagyon sok problémém van az irással és az olvasással. Hallás utján magnórol tanulom a szöveget, sokat megértek,de4 sajnos ha irnom kell elakadok.

    Válasz
  29. Laufer Margit/Margo/

    A nyelvtanulas eredmenyessege szerintem osszetett dolog.

    De a legfontosabb a nyelvet tanulo szemelyisege.Nyitottnak,kivancsinak kell lenni a kornyezetünkre.A nyelv a legcsodalatosabb szimbolum.
    Ha valaki megfeleloen motivalt ,van ideje/szakit maganak idot/ es gondoskodik a megfelelo nyelvi környezetrol,akkor biztosan megtanulja a megcelzott „idegen ” nyelvet. Szamomra nem letezik idegen nyelv a Földön,mindegyiket csodanak tekintem es ha meg több idom lenne,meg többet tanulnek.Tudom,hogy lehetetlen,de szeretnek minden letezo nyelvet megtanulni.De attol függetlenül,hogy sok-sok nyelvet nem ismerünk,arra születtünk,hogy embertarsainkat nyelvek nelkül is megertsük es elfogadjuk.
    Kedves Nemenyi Andras!

    Gratulalok a tevekenysegehez,nagyon sok sikert,elismerest kivanok hozza.
    Remelem,nem voltam tul hosszu es fölösleges.

    Tisztelettel: Laufer Margit /Margo/ Braunschweigbol

    Válasz
  30. Timba

    Kedves András,
    Én 4 év verejtékkel végigküszködött különböző tanfolyamok után alig alapfokú nyelvtudással kimentem Angliába. Sokat értettem szinte semmire nem tudtam válaszolni. Nem mertem. Az angolok nagyon türelmesek voltak velem, minden elnyögött mondatot megtapsoltak mint egy kétévesnek. Soha nem javítottak ki mert hibásan is megértették mit akarok. Ellentétben a nyelvtanárokkal akik minden kiejtésbeni és nyelvtani hiba után lekorholtak és újra kellett kezdeni az egészet,vagy végighallgatni egy ügyesebb tanfolyamtársat, aztán megszégyenülten szájzárral némán végigülni az órát majd a következőre gyomorgörcsel menni.
    Visszatérve az angolokra, arra ösztönöztek amelyik szót nem tudom a mondatban mondjam magyarul. És lám csodát megértettek, egyenrangúak lettünk mert nevetve ismételték a számukra furcsa magyar szavakat. Egyre kevesebb töltelék magyar szót kellett használnom. 5 hónapot voltam kint, mire hazajöttem a nulláról kezdve már folyékonyan de rengeteg hibával beszéltem. De volt önbizalmam. 1 év alatt raktuk helyre egy tanárral a nyelvtant és a középfokú nyelvizsgám elsőre sikerült. Azóta is használom a munkámban, ha kopik is a tudásom és hónapokig nincs alkalmam megszólalni ha szükség van rá pl. nyaraláskor azonnal merek beszélni. Tudatosan nem tanulok, de mivel az angol mindenhol ott van TV, zene stb., tudat alatt is figyelek és előjön amikor kell.
    Összefoglalva: az élő nyelvkörnyezet, akármilyen rövid ideig is tart de egy életre meghatározó, mert élményekhez, emberekhez, helyekhez, illatokhoz stb. kötődik. Ez minden tanulási folyamat titka akárcsak a kisgyermeknél.
    Akinek nincs rá módja, még az is jobb mint az előzőekben egy hozzászóló írta ha külföldivel chetel, levelezik. És olyan tanárnál tanuljon aki élt külföldön, aki nem csak a nyelvet tanítja, hanem a gondolkodásmódot is.
    Akinek nincs ideje, pénze, „fél” tanfolyamokra járni, azt ajánlom először nézzen angol (vagy amit tanul) nyelvű DVDket magyarul feliratozva. Nézze meg ugyanazt a filmet így sokszor. Aztán angol nyelven és angolul feliratozva. Nézze a színészek arcát, gesztusát beszéd közben amíg szinte együtt tudja mondani a filmmel. Ez ad egy kis önbizalmat és a berögződött szavak, mondatok majd visszaköszönnek ha elég bátor elmenni egy tanfolyamra. És ne fogjon bele párhuzamosan több nyelv tanulásába aki kezdő. Egyet tanuljon meg de azt jól.
    Kívánok mindenkinek erőt, kitartást és mindenekelőtt kedvet a nyelvtanuláshoz. Ha kedv nincs a többi felesleges időpazarlás.
    Üdvözlettel: Timba

    Válasz
  31. Szörpi

    Kedves András!

    Nagyon sok nyelvtanfolyamon vagyok túl és voltam olyan szerencsés, hogy jó pár tíz évvel ezelőtt 3 hónapot Amerikában töltöttem. Ezzel az volt a baj, hogy rokonoknál voltam, ahol magyarul beszélgettünk.
    Most olyan munkahelyre kerültem, ahol a főnökség német és osztrák, de angolul is kommunikálnak. A cég fizeti a nyelvtanulást és egyéni tanáraink vannak. Nos, végre olyan lelkiismeretes és nagytudású oktatóm van, hogy végre rendbe raktuk a nyelvtani alapokat (mert igenis van az angolnak nyelvtana, nem is kevét), kezdem átlátni, hogy hogyan gondolkodik egy angol, helyes sorrendbe tudom tenni a mondatban szereplő szavakat.
    Nekem muszáj az angol középfok, hogy végre a kezembe legyen a diplomám. Két éve, heti 2x tanulok, ma már nem esik nehezem, magamtól szóba elegyedni a főnökömmel, és nem riadok meg, ha a telefonom külföldi számot ír ki.
    Beszédkéségnél nekem az jött be, hogy hallgatom a rádióból ömlő angolszász dalokat és az interneten megtalálható a szövegük. Nem nehezebb és bárgyúbb, mint bármelyik magyar dalszöveg. Az énekben még az is a beszédnél, hogy az ütemre kitartva, lassabb. Amit meg végképp nem értek meg, az megnézem a letölthető dalszövegnél.
    Aztán elkezdtem angol nyelvű müsorokat nézni. Először BBC-vel kezdtem. Elkeseredtem, annyira nem értettem. Tanárom azt mondta nem baj, a lényeg hogy ismerkedem a hangzással. Próbálkoztam más adóval, pl a Travel Chanel. No, ez már jobb, és most már kb minden 3. mondtatnál eljutok oda, hogy értem mit mondott az első kettőben.
    Szóval szerintem igenis nagyon sok függ a tanártól és a kellően rendbe rakott alapoktól.

    üdvözlettel
    Anna

    Válasz
  32. Anna

    Kedves András!

    Köszönöm a gyakori megszólítást. Nagyon örülök, hogy van egy olyan oldal, ahol arról olvashatok, hogy hogy küszködnek mások is a tanulással. Sok hasznos tapasztalatot szerez így az ember. No meg látom, hogy nem csak nekem megy nehezen a tanulás. Én is 59 éves vagyok, 9 hónapja kezdtem el a tanulást. Sokszor voltam már úgy, hogy ez nekem nem megy, feladom. De mindig volt, aki erről lebeszélt. Csoportunkban hárman vagyunk egyidősek, a többiek fiatalok.
    Mi az órákon szólistát veszünk, utána egymással gyakorolunk mondatokat. De ez nagyon kevés. Bizony én is magamra vagyok utalva, mert nincs a környezetemben senki, akivel beszélni lehet angolul. Én is minden nap meglátogatom Szalai Nóri leckéit, és nagyon örülök, hogy van és innen is köszönöm neki, hogy ilyen kitartással tanítgat bennünket.
    Néha mi is hallgatunk az órán angol hanganyagot, de én is nehezen értem meg. Nekem hiányoznak az angol nyelvleckéből a mesék, amiket le lehetne fordítani, úgy mint a régi orosz könyvekben is volt a szavak mellett egy kis ovasmány, amit le kellett fordítani.
    Jó ötletnek tartom az Angliában dolgozó soför módszerét. Néha én is felmodnom egy szalagra a leckét, és itthoni munka végzése közben hallgatom.
    A Skóciában élő Nagymamának üzenem, hogy beszéljen bátran, mert biztosan megértik. Gondoljon csak arra, hogy hány külfödi él itt nálunk, töri nyelvünket, még is megértjük és nem haragszunk rájuk azért, mert nem beszélik jól a nyelvünket.
    Én már annak is örültem, hogy az eddig tanultakat olaszországi nyaralásunkor használni tudtam. Már nagy siker volt az is, hogy be tudtam jelentkezni a szállodába, megértettem, amit kérdeztek és amit én kértem ők is megértették. tudtam a menüből bátran választani, mert tudtam, hogy miből áll. Már ezért is megérte a tanulás.

    Köszönöm, hogy elolvasta válaszom.Köszönöm, hogy időnként megkérdezi, hogy megy az angol nyelv tanulása?
    Anna

    Válasz
  33. S. Kata

    Én határtalanul lusta vagyok. Próbálkoztam én is mindennel, persze mindig csak az olcsóbb lehetőségek közül. És mint erre a hírlevélre is, bármibe belekapaszkodok. Először, könyveket vettem teljesen kezdőként, de felolvasni se tudtam magamnak a szavakat, az óriási kiejtési szakadék miatt, az angol és magyar nyelv között. Aztán részt vettem egy nyári intenzív tanfolyamon, de alig tudtam lépést tartani a napi szómennyiséggel, hát még munka mellett, így ez abbamaradt. És, persze nagy szünetek vannak időben a próbálkozások között. Aztán rátaláltam a relaxára, a hanganyaga miatt tetszett, és az első kiadás még jó is volt. Sokat lendített a szókincsemen, de mindez passzív maradt. Aztán egy munkaügyi központ által szervezett 300 órás tanfolyamon is részt vettem kb. 1 éve. Na itt aztán vegyes tudással bírtunk, és kb a középmezőnyhöz tartoztam, és ugyan az alapfokú nyelvvizsgát nem sikerült lettem, de közeli tudásszintre fejlődtem fel. Persze ez a tanfolyam csak intenzív gyakorlásként hatott, azaz elmélyült az előző években megszerzett tudás. Nekem a szótanulás jelent gondot.

    Válasz
  34. Toth Rozalia

    Kedves Andras,
    En is, mint az elobbi hozzaszolok koszonom a hirleveleket.Amikor feliratkoztam azt hittem, hogy ez is egy reklamfogas csak, de hogy kozel fel ev utan is kapom az ingyenes, hasznos tanacsokat, mar ugy erzem ez inkabb egy misszio.Bizony rank fer magyarokra,hogy felrazzanak bennunket.
    En egy 59 eves nyugdijas vagyok, es bizony szegyenlem amikor az angol anyanyelvuek ramcsodalkoznak ilyen oreg, es megsem beszeli jol az angol nyelvet, ami ma mar nagyon fontos. Bizony nagyon nehezen tanulom,talan a korom, talan nincs nyelverzekem,talan nem vagyok eleg kovetkezetes.
    Jelenleg Skociaban vagyok, de nem merek beszelni, mert sokszor meg a bolti eladokat sem ertem meg, kell egy kis ido mig (leesek a tantusz).Probalom megfogadni a tanacsat, es azt hiszem nekem mar 2 x annyi szorgalom kell,mint a fiataloknak.
    Ettol fuggetlenul csak batoritok mindenkit az angol nyelv tanulasara, higgyetel el kedves fiatalok megeri!!!!
    Onnek pedig kedves Andras erot, egeszseget,kitartast kivanok
    a tanitashoz.
    Egy nagymama: Rozsa

    Válasz
  35. Neményi András

    @Adrienn

    Kedves Adrienn!

    Félreértettél. Nyelvtanfolyamon is meg lehet tanulni angolul.

    Azt írtam, hogy meg kell tanulni angolul tanulni.
    Rá kell jönni, hogyan kell megtanulni egy idegen nyelvet. És ezt nem tanítják meg.

    Minden nyelviskolában megtanítanak angolul, és minden tanár tanítani tud. Azt tanulta. Azt tanítják a tanárképzőkben, hogy a tanár hogyan tanítsa meg az angolt. Azt nem tanítják meg a tanulóknak, hogy a nyelvtanuló hogyan tanuljon meg.

    Válasz
  36. T.Anna

    Kedves András!
    Igazán nagyon köszönöm lelkesítő leveleidet ,abból és a sok hozzászólásból igen sok, gyakorlati tanácsot kapok.Egyszer biztos meg lesz az eredménye a rendszeres angol szöveg hallgatásának és a kezdeti sikereket/ha kicsik is/a Te leveleidnek és a leszűrt tapasztalatoknak köszönhetem.Sok sikert kívánok Neked és minden kedves tanulónak.Anna

    Válasz
  37. H. Luna

    Kedves András!
    Miután megkapom leveled, mindig újra lelkes leszek.
    és kezdem a tanulást elölről. Nem is jutok tovább mint a 2. lecke.
    Újból és újból meg kell állapítanom, nem nekem való az angol.
    Nem tudom megtanulni, meddő próbálkozás. Még sem tudok belenyugodni és kezdem újból elölről . Semmire sem megyek vele. Nagyon elkeserít, de jön leveled és újból lelkesedek.
    Azt hiszem nem a kitartással van baj, hanem a nyelvérzékemmel. mindig várom leveled, és nagyon köszönöm.
    Üdvözlettel:
    MOON

    Válasz
  38. Dukai Zsuzsanna

    Kedves András!

    Először is szeretném megköszönni a leveleit,mert lelkesítően hatnak,de még ennek ellenére is lehet,hogy csak egy szép álom marad az, hogy én angolul beszéljek. Ennek az az oka,hogy nincs túl nagy önbizalmam a tanuláshoz,mert már 37 éves vagyok,s a férjem mindig azt mondja, hogy felnőtt fejjel angolt tanulni csak erőlködés.Ezenkívül rossz a szövegértésem.Az angol kazetták közül csak azokat értem, amelyek egy kicsit szájbarágósan beszélnek,tehát nem folynak össze a szavak és nem nyelik el a hangokat.Számomra az angol nyelvtanulás tényleg igazi dráma.Folyton elkezdem tanulni,de sosem jutok 3-4 leckénél tovább,félre teszem és megkönnyebbülve megyek németet tanulni, aztán mindig jön egy újabb ok amiért el kell kezdenem az angolt,de az alaphangulatom olyan, mint aki cseppenként kanalazza az óceánt.Arra vagyok kíváncsi, hogy létezik-e reménytelen eset az angol nyelvtanulásban és hogy felgyorsul-e a nyelvelsajátítás egy bizonyos szint után?És a helyesírás, ami számomra igazi rémálom könnyebb, egy idő után?Reménykedve várom válaszát. Üdv: Zsuzsa

    Válasz
  39. Mária

    Kedves András!
    Kedves hozzászolók,azt gondolom,még a hozzászólásokból is lehet tanulni.Látni ,hogy rajtam kivül még mennyi ember küszködve is .de a tudást választva.Sajnos én elég késön,egy utazás kapcsán jöttem rá mennyire szeretnék más kulturáju emberekkel beszélgetni.Koromnál fogva ,én még oroszul tanultam ,és mivel az „nagyon érdekelt” abbol se maradt meg semmi.Enek a tanulási vágynak engedve hazaérkezésem után azonnal beszerztem 4 db angol-magyar szótárt.Itthon néztem rájuk furcsán,most mit kezdjek velük?Ezt követöen komolyabban szétnéztem ,és probáltam kezdöknek való angol gyakorló füzeteket ,könyveket keresni.Ezet talán annyibol jók,hogy az alap szavakat a képek és szavak alapján meglehet tanulni.Ám nyilván való,hogy a legritkább esetben van csak szükség a ceruza ,toll, asztal ,és szék szavainak használatára.
    A sok keresgélés után találtam rá-A tanuljunk könnyen gyorsan angolul sorozatra,én ebböl tanulok többek között.Nagyon jól leirja a nyelvtani,só ,és mondat képzési anyagot.Elég baj ,hogy mig tanulni vágyó ember ugy látom van ,de beszélgetésre idöt száno ember nem nagyon van az én környezetmben.Én is chettelek angol területröl emberekkel de ez természetesen az irás olvasás oldalát erösíti az angolnak.Véleményem szerint mindenképpen csak a rendszeres gyakorlás vezet eredményre .Én is ha bármit hallok ,és nem ismerem aszót abban a pillanatban nézem a szótárt,mert a tudni érteni vágyásom határtalan.Nem adom fel, és várom keresem azt a beszélgetö embert aki szintén szivesen taulnaés beszélne egy nem „perfect” nyelvtudással rendelkezö embertársal.
    Mindenkinek jó tanulást,kivánok.

    Válasz
  40. Pusztai Elli

    Kedves András!
    Jómagam azt hiszem rekordot állíthatnék fel abból, miként próbálkozom a nyelv elsajátításával. Voltaképpen semmi sem kényszerít ma már rá, csak magammal harcolok.
    Kisiskolásan a német volt a kötelező nyelv, ahol az első órák egyikén a tanárnő nagyon megalázott és ez azóta is bennem él.
    Középiskolában egy tündéri idős tanárunk volt, viszont csak heti 2 nyelvóra 40 tanulónak. Felejthetetlen tanárunk azonban mindannyiunktól begyüjtött cédulákat, rajta a nevünk, korunk, címünk és hobby-nk. Ezeket elküldte valahová és rövid időn belül az USA-ból 7 Máltáról pedig egy levelező társ jelentkezett.
    Hihetetlen élmény volt, hisz csak egy kicsi zsebszótárral rendelkeztem, de meg kellett fejteni a leveleket, segítséget akkor kaptunk, ha végképp elakadtunk. Főleg pedig válaszokat kellett küldenünk. Minden nap lestem a postást és tanítást vállaltam, hogy a bélyegre való pénzt megszerezzem. Ez nagy fejlődést hozott, viszont végül a postás feljelentett, hogy sok légiposta levelet kapunk ( szegény elmondta nekünk, hogy ezt meg kellett tennie ) szóval abba kellett hagynom. No ebből kedves András talán semmit sem ért, de kérdezze meg a szüleit.
    Dolgozni kellett mennem, ahol főnököm valóban jóindulattal tanácsolta, ne tanuljak angolul, hiszem kelleltt aze gyébként érdekes munka, mert kényszerből egy nyolc
    tagú család „családfője” lettem és egy darabig egyetlen kenyérkeresője.
    Mégis az angol nyelv nem hagyott nyugton.
    Hihetetlen, de 2x mégis szereztem középfokú nyelvvizsgát a Rigó utcában, sőt egy ideig szocialista országban is dolgoztam, ahol használtam az angol nyelvet, viszont az üzelti angol szókincse nem valami nagy. Ráadásul a partnerek sem voltak jobbak angolban nálam.
    Én is megpróbáltam a Taxus módszert, nem értem, azzal ki és miként tud eredményt elérni, engem nagyon zavart a nyakatekert magyar nyelv.
    Mostanában Szalai Nóri 5 perceseit lesem naponta, és én is sajnálom, hogy Edina nyelvleckéi megszüntek a Dint iskola részéről.
    Legnagyobb gondom, hogy nem értem jól a beszélt nyelvet. A mikrofon hangot különösen nem, a zenés számokról nem is beszélek, ott magyarul sem értem legtöbbször az előadókat.
    A másik: nincs partner, akivel beszélhetnék, így marad a saját „kútfő” Ja, hogy miért nincs partner?? Mert már idős vagyok, megpróbáltam nyelviskolát, de nálam jóval ifjabbakkal eléggé cikis volt. Jelentkeztem pl. egy nyelviskolába un. Senior tanfolyamra, de nem jött össze a létszám.
    hát itt tartok most, próbálkozom, de csak a saját elhatározásom motivál, ami azért nem elegendő.
    Egyik középiskolás unokám már rendelkezik angol nyelvvizsgável, készül a németre, nagyon jól tanítják az iskolában a nyelveket, de jár anyanyelvi külön tanárhoz is, nem kevés pénzekért. Már ált. isk. korában angolul olvasta a Harry Potter-t ( én eléggé vergődtem vele, mert olyan a szövegkörnyezet, ami a mindennapi életben nem igazán gyakori, magyarul viszont nagyon élveztem:(:()
    Ja, egy küldöldi utam során megismerkedtem egy nagyon kellemes angol hölggyel, akivel – igaz ritkán – de évekig váltottunk leveleket, sőt meg is hívott Leeds-be magukhoz, viszont pont akkor mentem külföldre dolgozni. Sajnos a hölgy beteg lett és meghalt. Egy levelezés a passzív angolt nagyon fel tudja hozni.
    Végülis sok sikerről nem számohattam be, próbálkozom CD-k hallgatásával, de bizony nem sok sikerrel, Ám nem adom fel, figyelem a többiek tapasztalatait és várom kedves András, hogy használható tanácsokat kapunk a jövőben is.
    Sok sikert kívánva, üdvözlettel Elli

    Válasz
  41. Adrienn

    Kedves András,

    Szeretném megköszönni, hogy folyamatosaqn kapok Tőled valamilyen információt a nyelvtanulással kapcsolatban.
    Abszolút igaz, nyelvtanyfolyamon nem lehet megtanulni, mert a tanár adott viszont a diákok sokfélék… Nekem ez a véleményem. És ebből következik, a tanár azzal foglalkozik maximáliasan aki olyan mint ő. Megjártam ezt az utat is. Van egy nagyon kedves ismerősöm, aki angol tanár főiskolán és Ő mondta nekem nem is olyan régen, hogy nincs rossz diák csak rossz tanár. Ő szentül hiszi, hogy mindenkiben ott van a tudás és az akarat, csak felszínre kell hozni.
    Én például a dalszövegeket szoktam lefordítani, amiket hallgatok otthon. Tény, hogy első hallásra piszok nehéz. De mindig letöltöm magamnak a szöveget :) Ezt már tudom valamilyen szinten alkalmazni. Ha nagy ritkán elmegyünk barátokkal szórakozni, valahogy akaratlanul is hozzánk csapódnak a külföldiek… Na ilyenkor kötöm fel a gatyámat… De megoldom, és reggelig bulizunk :) És nagyon élvezem, hogy gyakorolhatok ez által is.

    Válasz
  42. János

    Nekem az engol is olyan mint az Európai embernek a kinai. Több módszerrel próbálkoztam, de ezek csak próbálkozások voltak, Nyelvtanfolyamot kezdtem el, de lemorzsolódtam, mert az vettem észre a többöekkel nem trudomtartani a lépést.
    Azóta az ELLO anyagán rágódom. Megvannak a magnó szalagok és a lecke füzetek. Lassan haladok, de haladok. Meg kell oldani a lecke feladatokat és azt megbeszélem az unokámmal, aki 15 éves. Ő segít valamelyest. Egy biztos, el kell a segitség, aki kijavitja az embert az élő beszédben. Érzem, szörnyen rosz a nyelvérzékem.Próbálom a tv-ben hallgatni az angol szöveget, de olyan gyorsan beszélnek, hogy azt még nem tudom követni, igy marad a magnó.Egyenlőre csak reménykedem. Azt hiszem a legnagyobb problémám az, hogy a gondolatom magyarul fogalmazom meg, aztán megpróbálom angolra forditani, de ez nem jó módszer. Aki hasonlóan kezdi és rájon, hogy rosz úton jár, az már fél siker.
    János.

    Válasz
  43. Eaven

    Számomra mindig is az okozott gondot, hogy nem találkoztam jó tanárokkal. sosem voltam jó a nyelvből és azt hittem nincs is
    érzékem hozzá. Tévedtem.
    Úgy két éve beleszerettem a japán rajzfilmekbe és egyszercsak észrevettem, hogy szinte ragadnak rám a szavak. Ekkor történt az is, hogy Rómában jártam és két fiatal srác megszólított, angolul kezdtünk beszélgetni és akkor döbbentem rá, hogy az a sok angol nyelvű film és audiokönyv amit szórakozásból hallgattam, néha oda sem figyelve többet ért mint a tanulás.
    Vagyis nem a nyelvérzékem hiányzott. Az köszöni jól van. Eldöntöttem, hogy levizsgázom, a következő módszert használtam otthoni tanulásra. Minden egyes készséghez kidolgoztam egy gyakorlatot és ezeket egy naptár szerű táblázatba foglaltam. Ha valamelyik kimaradt másnap bepótoltam. Mindet a saját szintemhez igazítva. A legfontosabb az volt, hogy a szövegek olyan témáról szóljanak ami érdeke és leköt, amit meg akarok érteni. Így nem lesz nyűg, hanem érdekes elfoglaltság. Nem kell azzal törödni, hogy nem értesz meg mindent, nem fontos, ha valamit nem értesz olvass tovább. De minden amit megértesz sikerélmény és az visz előre. Tégy úgy mintha már perfekt lennél és vágj bele azokba a dolgokba amik miatt elkezdtél tanulni. Használd!
    Nekem ez bevált.

    Válasz
  44. Erzsike

    Kedves András!
    Én már évek óta tanulom az angolt. Szerencsére nem saját zsebre megy, mert a cég fizeti és ennél fogva ők választják ki a tanárainkat is. Nagyon iskolás módszerrel oktatnak, a könyvben-munkafüzetben egy pontot nem hagyunk ki. Többet szeretnék. Én a táskámban mindíg tartok „egy kis angolt” és ha van időm valahol várakozni kell olvasok. Több angol szöveget kéne hallgatnom ezt látom legnagyobb hibámnak de mire este hazaérek nem akarom a családomat még az angollal fárasztani. Így a szöveghallgatás mindíg csak marad.
    A szövegek fordítása mindíg kihívást jelent számomra. Azt nagyon szeretem. Pédául nagyon szeretnék meséket olvasni angolul azt nem tudom hol találhatnék. Ha tudtok ebben segítsetek.

    Erzsike

    Válasz
  45. Aradszki Zsófia Márta

    Kedves András!
    Köszönöm a sok jó tanácsot a nyelvtanuláshoz. Időnként küldött leveled szinte felrázz a már éppen lankadó tanulási kedvből. Egyedül tanulok, igaz a kellő alapokat jó tanítómesterektől megkaptam. Ami probléma, jobban olvasok mint beszélek. Tanácsaidat igyekszem megfogadni, hellyel-közzel sikerül is.
    Üdv: Márta

    Válasz
  46. Klára

    Kedves András!
    Köszönöm, azt a sok szeretetet, és kitartást jótanácsokban, praktikákat, melyeket kapok a nyelv tanuláshoz! Példaként szolgálsz számomra, hisz nagy gyakorlati tapasztalatod, tudásod van több nyelv elsajátításából.
    Kicsit elgondolkodik ilyenkor az ember, bár bűntudata ne legyen, de inspiráló, hogy igenis tennie kell, és az akarat az nagyon kevés!

    Gimnáziumban volt egy aranyos osztályfőnőknönk Katinéni, aki az angol nyelvet tanította nekünk(de beszélte a német, francia nyelvet is) Jó taránő volt, de én mindig csak azt láttam, hogy nagyon szép, hangzatos, ahogy beszél, de számomra, és gondolom másokban is volt egy félelem, talán azért, mert az a dinamikus beszéd, nyelvpörgetés, nevetségessé tesz:)))

    Telt az idő és egyre inkább éreztem szükségét a nyelv elsajátításának, ezért már aktívan elkezdtem tanulni béna szüleim haláluk után, akiket magam 11 évig ápoltam.Ekkor tanultam, és közgazdászként államvizsgáztam. Nekiálltam keményen az angol nyelv tanulásának is, és minden lehetőséget megszereztem, hogy olyan helyre kerüljek emberek közé, ahol beszélik az angol nyelvet.Barátságokat alakítottam ki, akár személyes ismeretséget, aki hozzám eljött, együtt főztünk nálam, és Ő nem tudott jól magyarul, így rákényszerültem a beszédre, és gyakorlathoz kötve könyebb volt elsajátítani.

    Gazember is voltam, mert teszteltem a tudásomat néha, mondtam angolul olyan dolgot kérve tőle, hogy csináljon meg valamit, és vártam a hatást…azt kaptam visssza amit akartam? Tehát kontroláltam.

    Eleinte egyszerű mondatokat, később már oda -vissza párbeszédet!

    Ha megtanultam egy új szót, akkor azonnal igyekeztem legalább 3 mondatot mondani vele párbeszédben, szinte láncszerüen, folyamatosan.

    Szüleim, és családom elvesztése számomra a fizetős tanulás lehetőségét teljesen elzárta, de mivel tetszik nagyon az angol nyelv, így ma is akár a piacon, vagy bárhol vagyok szívesen segítek angolul, és megkérdezem:Can I help you?
    Mivel sokat nézem az angol tv-t, és rendszeresen hallgatok zenét is angol nyelven, igy igyekszem kiszürni a lényeget, vajon miről beszélnek, mit mondanak?

    Lehet, hogy sok szót nem értek, de letudom szűrni a lényeget. Vannak a városban nálunk olyan utcák, ahol nemsokan járnak, és amikor piacra szoktam kimenni, akkor egy kis maroknyi füzetecskémbe angol szavakat írtam(vagy pl. számolószalagra begumizva) és utca elejétől az utca végéig megtanultam azt a 10 szót! Utána kerestem a városban a piacra ment olyan dolgokat, amivel mondatokat alkottam az új szavaimmal.

    Piacról visszafelé menet ismételtem a 10 szót össze-vissza és folyamatosan mondatokat mondtam vele.Ez volt a kis házi vizsgám:))Ha nem jött senki, akár félhangosan.

    Ha tanulok, vagy hallok egy új szót, akkor megnézem szótárból, és ha nehezebb, akkor kiirom a falon felragasztott lapomra, és ha akarom, ha nem látom! Ige ragozásokat is kitettem.

    Kedves András!

    Lehet, hogy kicsit elkalandoztam, de néha úgy érzem, hogy engemet a mély vízbe kellene bedobni, és nagy akaraterőmmel, kitartásommal biztosan előbb célba érnék, mert álmomba szoktam angolul beszélni, látni magamat, ahogy csodálom a beszédemet, és mondom is magamnak, hogy:

    – Klári, mi volt ebben a nehéz, ez igen szuper!

    See you soon!

    Válasz
  47. Nagy Tibor

    Sajnos minden igaz rám vonatkoztatva is, ami le van írva! Kezdetben több nyelviskola több 60, 100 órás nyelvtanfolyamára jártam, becsülettel, a Headway könyvből tanultunk végig! Minden tanfolyam tök kudarc, nem dicsekvésként, de én legalább mindet végigjártam, óriási lemorzsolódások voltak. Közben a legkülönbözőbb tankönyveket, CD-ket, kazettákat vásároltam össze, egy kisebb vagyont és rengeteg időt töltöttem el eddig az angol tanulásával. Több diplomám van, így kizárt, hogy feladjam! A legnagyobb csalódást a TAXUS okozta számomra is, még a magyart is meg kellett fejteni benne, mindenkit lebeszélnék róla! Nem szabad pénzt adni érte!2004-től naponta kinyomtatom az „5percangol” Nóri hírleveleit, letöltöttem a hanganyagot, s a munkafüzetet! Minden tiszteletem a Nórinak!
    Használom a szövegértés érdekében a Speak up magazint ill. a CD-ket. Az első szám első cikkét 14-szer hallgattam meg, mire kezdtem felismerni a szavakat. ma már 2. vagy a 3. hallgatásra összeáll a szöveg! Megvettem a Diggest Kiadó 2 táska anyagát, a Napi 20 perc angolt, most kezd „bejönni” nálam, a Villám angolból szinte semmit nem értek több évi hallgatása után, megkerestem Makara urat, de semmitmondó választ kaptam tőle a problémámra, nem javaslom a vásárlását.
    A Szamárpad sorozat könyvei gyakorlásra, – írásra, fordításra, – nekem bejött, de a magyar magyarázat és a nyomdai technika döbbentesen rossz! Ennek ellenére javaslom a használatát!
    Ha technikailag valaki nincs eleresztve, de szorgalmas, akkor kiváló könyv a „Kevés szóval angolul, mert a fonetikája is le van írva! A DIN nyeviskola eddig naponta küldte az ingyenes napi nyelvleckéket, most valami miatt leálltak.
    A 100 szó internetes tanfolyam nem rossz, de rövid, és dedós módszerű. Dr Prágai Tamás internetes módszerét nem értem.
    Nekem az egyik tanárom is azt mondta, hagyjam abba, sosem fogom megtanulni! Mondták ezt már akkor is, amikor megbuktam a Közgázon analízisből, s ma 4 tudományegyetemi végzettségem van, s a legbüszkébb a Közgáz diplomámra vagyok! Ott szereztem a 2. diplomámat is! Ez csak azért fontos, mert feladni nem fogom, mert: MEGTALÁLTAM AZ IGAZIT! Ez pedig a KREATÍV ANGOL CD és írásos tananyag, s több év küszködése után végre most haladok! Mindenki dobjon ki mindent, s csak a Kreatív angolt vegye!( Írni, fordítani a Szamárpad sorozatot azért ne dobja ki senki, arra kiváló! ) Ez az én történetem! Most az a legnagyobb gondom, hogy a beszélt angolt nem értem! Ha le van írva, s látom akkor egész jól lefordítom. Talán a Speak up segít ebben!

    Válasz
  48. Deák János

    Szia András

    Köszönöm a rendszeres email postát!
    Én sofőr vagyok angliában kb 1 éve, ezért elég jó környezetben élek a nyelvtanuláshoz ami a beszédgyakorlást illeti, mert rá vagyok kényszerülve. Otthon nem is nagyon sokat fejlődött a beszédkészségem több éves autódidakta szenvedés után sem. Itt kb 3/4 év alatt értem el azt a szintet, amivel már összetudtam makogni az első randimat egy Birmingham-i angol lánnyal. Igaz előtte sokat segített egy Lengyel lány, akivel kölcsönösen kínoztuk egymás fülét, mert mindkettőnknek kegyetlenül kezdő a nyelvtudása. Mellette felíratkoztem 1-2- 7 ismerkedős oldalra, ahol a levelezést és chat-elést gyakorlom, azaz így legaláb rá tudom venni magam az írás gyakorlására. (Gyakorlatilag csak link, lehúzós, pénzre utazókkal akadok össze [Afrika, Nigéria, USA], de nem zavar, mert amig ők próbálkoznak nálam, addig én gyakorlok és tanulok angolul írni.)
    Nos az én módszerem a következő.
    Az angol hanganyagot hallgatom mp3-as lejátszóval vagy CD-re írva, amikor dolgozom, azaz vezetek. Több féle tananyagot hallgatok, hogy ne unjam meg, bár ez biztos, hogy nem jó. Relaxa, Taxus, Villám, ELO, stb amit a neten találtam letöltöttem.
    Ezeket fel is szoktam túrbózni.
    1/ A teljes lecke alá bekeverek egy kellemes instrumentális zenét és együtt halégatom vezetés közben.
    (megfigyeltem, hogy a zene lassítja a memórizálást és a megértést, de ugyanakkor lopakodva beépül, mert előjön amikor az életben szükségem van rá.)
    A Magyar Rádió-ban hallottam még nagyon-nagyon régen éjjel a FOLLOW ME nyelvlecke sorozatot. Szerintem magasan a legjobb az általam ismertek közül, bár az ELO bróbálja utánozni annak módszerét. Miért jó? Mert a nyelvtant elmagyarázza és a szavakat egy rádiójátékban tanítják.
    (pl. boroüveg + az üveg hangja hallható)
    Egyébként a TAXUS módszere nekem nem jött be, mert szószerinti fordítással még a magyart is meg kell fejtenem, ahoz, hogy megértsem. Sokszor az ANGOL szövegből értem meg mit is jelent a mondat.

    2/Az egyes leckéket feldarabolom rövidebb részekre, vagy mondatokra, hogy az apróbb részleteket is meghalljam a folyamatos ismétléses hallagatás közben.
    (sok leckének az a híbálya, hogy túl hosszú és nem ismételhetőek az egyes részei CD játszóval. Szerintem 1-2 perces ismételhető rész-leckék a jobbak, mert át tudod fogni még a hallottakat és nem önt el káosszal a rengeteg új információ.
    3/ Szó-Pack -okat készítek, azaz a leckékből kívágom a szavak angol-magyar hanganyagát és ezeket megerősítésként külön hallgatom, ami egyben tesztelést is jelent, mit nem jegyeztem meg addig.
    Lusta vagyok a magolásra, ezért választottam ezt a lassabb, de konfortosabb módszert.

    Sok sikert a monkádhoz!!!!

    Janos
    from Walsall

    Válasz