Édesapámék a háború előtt, a 30-as években jártak gimnáziumba Budapesten. 8 év alatt 3 nyelvet sajátítottak el. Az iskolában megtanultak németül, franciául és latinul. Mindezek mellett magánúton még angolul is…
A háború után, amikor le kellett tenni a nyelvvizsgát, nem okozott gondot a középfok, sőt volt, aki felsőfokot tett (angolból, németből és franciából is).Ma a szülők boldogok, ha gyermekük két nyelvet megtanul. Mi is nagyon örülünk itthon, hogy fiaink beszélnek angolul és németül.
Számomra elég érdekes, hogy manapság a gimnáziumban csak egy nyelvet sajátítanak el jól a gyerekek. Ritka az a gimi, ahol a végén két nyelvvizsgát is sikerül letenni.
Ehhez még tegyük hozzá azt is, hogy mennyivel több lehetőség van manapság az idegen nyelvek gyakorlására, elsajátítására: otthon, kényelmes körülmények között lehet filmeket nézni, idegen nyelvű könyvek tömege érhető el, vannak cserediák programok is, stb…
A háború előtt mitől ment mégis jobban a nyelvtanulás?
Ön érti ezt? Érdekel a véleménye, kérem írja meg egy hozzászólás formájában!
Tisztelt Neményi Tanár Úr !
Több oka is van a jelenlegi nyelvtanulási, és tanulási hajlandóság mai állapotának.
Először, hogy otthonról milyen példát látott, majd milyen pedagógus vezette be az első idegen nyelv megismerésébe,megkedvelésbe. Vannak még számos okai, de a legeslegfontosabb, hogy motiválva legyünk,ha más nemzet polgárával találkozunk, az ő nyelvükön is szót értsünk. Van egy viccem ehhez :
a turista öt nyelven próbál útbaigazítást kérni két rendőrtől. Sajnos nem sikerült, mire az egyik :látod
menyi nyelven próbálkozott, mégsem ment semmire ! Üdvözlettel: Balogh László
Tisztelt Neményi András! Véleményem szerint, az oktatásban is lehetne keresni a hibát, mert sajnos nincs idő arra hogy a tanár megmagyarázza, a megnem értett feladatokat.
Nem rohantak ennyire az emberek és ami fontos beszéd központú volt a tanitás. ami még fontos nem lexikális tudás volt a hasznos hanem amit tudtál alkalmazni az volt a lényeg. kellemes napot kívánok. :)
Tisztelt Neményi András nyelvmester
Köszönöm szépen az anyagokat amit eddig küldött, továbbra is szívesen fogadom a leckéket.
A nyelvtanulás konverzációs módszere a legjobb. Én így tanultam meg németül, persze mivel Ausztriában dolgozom komolyan vettem, és odatettem magam.
Az angol nyelvet a 3 ik nekifutásra kezdtem el, és már nem olyan idegen. Én úgy érzem, hogy a gramatikát elég lesz akkor elkezdeni, amikor már egy alapszintet beszélek.
Tisztelettel Németh Angelika
Tisztelt Neményi András Nyelvmester!
Manapság az internet egy szabad egyetemként van az online térben.Ez a helyzet pedig a bőség zavarát hozza!
Sok sok minden felé mozgunk benne.
Körülöttem túl sok a teendő,pedig meg szeretnék tanulni kicsit angolul,de ami késik nem múlik!
Addig is köszönöm az értékes útravalóit!
Üdvözlettel: Bernáth Zoltánné Ágnes
Úgy látom, hogy talán az oktatással van probléma. A nyelvtanár jobban jár anyagilag, ha egy külföldi cégnél helyezkedik el. Többször előfordult, hogy unokáimnál hetekig hiányzott a nyelvtanár. Régen ilyen nem fordulhatott elő, hiszen multicégek ilyen mértékben a szocializmusban nem voltak.
A 30-as években talán segítség volt, hogy szabadon lehetett utazni nyugatra, esetleg munkát vállalni és átmeneti ideig külföldön élni is.
A gimnáziumok 8 osztályosak voltak. Én úgy gondolom, hogy a társalgási nyelvet sajátították el, majd később tanulták a nyelvtant, amikor már értették is, hogy mi miért van
Igen ! Sokan nem veszik komolyan , hogy az ember ha több nyelven beszél mennyivel jobban érvényesül bárhol. Amikor még diák nem fogja fel , fiatal és a buli jobb a tanulásnál. Én Németországban a volt Ndk-területén dolgoztam német kollégákkal, passzív nyelvtudás alakul ki amit nem lehet elfelejteni ha fiatal korban tanulom meg. Igen sok ismerősöm van aki nem is tanúsított hajlandóságot ehhez, vagy nem volt nyelvérzéke mert az is fontos.Nálam idősebbek pedig akik fronton vagy lágerekben voltak , anno (sajnos) ők könnyedén elsajátították a nyelvet. Én már nem a fiatalsághoz tartozom nyugdíjas vagyok de , még most is a német filmeket szeretem nézni , 80%-át értem is ami jó! Köszönöm hogy leírhattam, lehet a fiatalnak hasznos ez a vélemény .
Talán, azért ment „jobban” a nyelvtanulás, mert több volt az akarat és a fegyelem, na meg nem utolsó sorban a figyelem is. Nem úgy mint manapság.
Sajnos nem tudom biztosan de lehet abban valami amit a hozzászólók irnak.
Az én két lányomnak 3középfoku és 1 felsőfokú nyelvvizsgája van,nekem sajnos egy sem ebben talán közrejátszik az elmúlt rendszer de nem tudom.Azért írok mert elküldte nekem a buldózeres könyvet amit szerettem volna belőle megtanulni azt kb.megtanultam azt szeretném kérdezni nem küldene még nekem szavakat ill egyszerűbb mondatokat nyelvtan nélkül természetesen kifizetem a segítségét !
Szerintem a mai fiatalság az angol német közt dönt mivel ott lehet több pénzt keresni régen nem ezért tették nem tudták mi lessz és az okosabbak tudták hogy mit miért tesznek
Kedves András!
Talán a háború után nem volt ennyi „töltelék” anyag az iskolában. Nem voltak felesleges tantárgyak!
A tanárok felkészültsége és tanítási módszerei is jobbak voltak.
Nálunk az alsó osztályban nagyon jó német tanárunk volt. A Felső osztályban durván gyenge. Inkább felejtettek a gyerekek! :(
Az alapokat sokkal jobban megtanították a gyerekeknek. Volt idő a gyakorlásra!
Sokkal motiváltabbak voltak az akkori gyerekek. A tanároknak is nagyobb tekintélye volt!
üdvözlöm,
sajnos ma az iskola nem arrol szol hogy megtanıtsak valamire a gyerekeket. Például a történelmi könyvekben leirt informaciokat elferditik vagy mast irnak. én Törökorszagban elek most mar 5 eve. elötte Svédorszagban éltem 15 éve. Már ott is elkezdödött hogy hazi feladatot se adnak a gyerekeknek. Mindenki szabad. Ha a tanár rossz szot szol neked a szulo peldaul as igazgatohoz ment panaszkodni. A vilagot iranyitok” nem akarjak hogy gyerekeink okosak legyenek . Ök baranyokat akarjak sajnos.
Kedves nyelv mester! Amit szüleimtől, és idős emberektől hallottam az ok a rendszerben keresendő. Az említett idő szakban az imádnak be kellett járnia külföldet, hogy mester vizsgát tehessen, vagy felszabaduljon. A hétköznapi élet is tele volt idegen szavakkal.(subler, fandli,. Hentesnél: paflek, slussz.stb.) Jó példa az akkori pénz, amin az érték számtalan európai nyelven szerepelt.
A baj az ,hogy amit az iskolában tanítanak az nem felel meg , annak ,ahogy az adott országban, beszélnek. Tehát ennek az oktatásnak semmi értelme .
Kedves András!
Nem tudom mi lehet az oka, de kíváncsivá tett.
Szeretném megtudni.
Üdvözlettel József
Ha az lenne a cél hogy különböző népek beszélni tudjanak egymással akkor ma mindenki az egész világon eszperantót tanulna ..
Én a hàború utàn születtem mégis oroszból franciàból sikeres nyelvvizsgàt tettem.Emellett latinul görögül tanultam.Öt unokàm van mindegyik két nyelvet tanul.A középiskolàsok màr nyelvvizsgàval rendeznek.A legkisebb hét éves beszél,Ir angolul.a9-10 évesek németül angolul tanulnak iskolàban.Ezért nem értem a kérdést!!
Kedves András!
Az én apukám négy nyelvet ismert. Mármint nem felsőfokon, de nagyon jól megértette magát.Határmenti faluban született, ahol a magyarok, szlovákok, románok, s svábok éltek, így gyerekként mindenhol megértette magát.
Nagyon szerettem őt hallgatni, én az iskolában oroszt tanultam, s mellette németet.
A háború előtt poroszos volt az iskola, szigorú követelményrendszer volt, aminek meg kellett felelnie egy diáknak.
Nagyon kevés tanár tud jól tanítani. Fontos, hogy a gyereket tudja motiválni a tanulásban.
A számonkérés nem megfelelő, inkább elrettentő a gyerek számára.
Igen T. András!
71 éves vagyok, gyenge angol ill. német nyelvtudással kívánom leélni az életemet. Köszönöm jól vagyok, és üdvözlö a Neményi családot.
Tisztelettel: BM
köszönöm érdeklődését
van véleményem
én 4 5 nyelven nem beszélek csak gügyögök
a magyar oktatás úgy rossz ahogy rossz. nyelvtan centrikus
ha meghallom azt a szót , hogy múltidejű melléknév ragozott alakjának a micsodája leblokkolok
de ha pld krakóban vagy rómában ülök egy kocsmában a helyiekkel jókat beszélgetünk
a magyar nyelvoktatás úgy tragédia ahogy van
Kedves tanár Úr!
Véleményével egyetértek! De manapság a humán és reál tárgyakból nagyobb az elvárás mint az Ön középiskolás korában. Unoka öcsém aki gimnazista műegyetemre szeretne menni, különórára jár matematikából és fizikából valamint angolból. Naponta 1-2 órát a különórai feladatok megoldásával tölt. Ezután jön az iskolai
penzum. Minden nap van egy különórája.
Tisztelettel: egy agódó nagybácsi.
Szerintem ott ahol a nyelvtanár jő -ami nem egyszerű dolog-ott most is eredményes az oktatás.
Általában viszont alapvető gond a pedagógusok alacsony társadalmi elismertsége. Nem csak a nyelvtanítás
küzd alacsony hatékonysággal.
Kedves András!
Kérdésére válaszolva ,azt tudnám mondani,hogy régebben okosabbak voltak az emberek,ma pedig ennek az ellenkezőjét láthatjuk.Röviden csak ennyi .Buták,buták! Igen,ja nem ,mindegy.
Minden jót,
John
Tisztelt Nemènyi András!
Szerintem abban az időben komolyabban vettèk a tanulást.
Talán abban voltak mások a régebben élt fiatalok, hogy sokkal elkötelezettebbek voltak a tudás elsajátításában. Szerényebbek voltak, lelkiismeretesebbek, nem volt tv, videó, számítógép, más volt az élet felfogás. Az egy más világ volt.
Kedves Andràs !
Az èn tapasztalatom egy kicsit màs . Az ismeretségi körömben az elsőèves egyetemistàknak minimum 2 nyelvvizsgája van . Jó tapasztalatom van az ambíciózus fiatalok nyelvtanulàsàval kapcsolatban.
Üdvözlettel,
Bea
Kedves Beáta!
Én gimnazistákról beszéltem.
Szerintem sokan menekultek ki nyugatra mert jobb eletet remeltek ehez kellett a nyelv tudas es minnel tobb nyelvet sajatitottak el annal jobban valayzthattak ha nemm volt no akkor odebb alltak .
Mert fel nőtt egy teljesen más generáció aki minden tekintetben különbözik az előzőtől .Néha én is úgy érzem annyira különbözünk hogy ez már nem az világom.
Én a gimnáziumba németet tanultam,de az angol is vozott,de hivatali munkám során, nem volt nyelvtanulásra módom,mert a munkámhoz is plusz tanulásra voltam szakmailag kényszerűlni meg két gyermekem van.Az angol útitárs kezdőknek című könyvet megvettem Önöktől kedvezményesen, ennek nagyon örültem, mert ez pont jó 73 éves koromra és kovid időszakra a tanulásra!
Tisztelt Neményi úr!
Gyakorlatias és beszéd centrikus lehetett az oktatás_szerintem_.Látszolag most van jobban alkalmuk a 14_18 éveseknek a tanult nyelvet az adott országban,nyelvterületen gyakorolni.Véleményem szerint ez sajnos nem igy van,mert turisztikai célu utazásokon a fiatalok nem kényszerülnek az idegen nyelv használatára. Régen csak „jobb” családok gyerekei jártak gimnáziumba,s öket kiküldték nyelvet gyakorolni az adott nyelvterületre.
Kedves András!
Abban az időben, mások voltak az értékek, mások az elvárások.A tanítók hivatásuknak tekintették a tanítást, tudtak átadni tudást. A nyelvtanulás ugyan úgy mint a zongoratanulás a kiváltságosoknak volt elérhető, ezért minőségi tudást kaptak.Mivel a pedagógusok minőségi tudást tudtak átadni ezért szívesebben is tanultak,maga a tanulás folyamata is sikerélményt hozott, ezért jobban megtanulták a nyelvet. Mindent kézzel írtak, az is fejlesztően hatott az agyműködésre, a koncentrációra. A mai világban inkább a képszerűség a vizualitás dominál.Aki nem tudja jól szemléltetni a tananyagot, ott a tanulók nem vizualizálják képtelenek elsajátítani a nyelveket. A világ megváltozott, ezzel a módszereknek is meg kellene változni..A hangokra és képekre támaszkodunk a tanulásnál és ez nem baj.Hajrá pedagógusok!
Kedves András!
Egyszerű: elkötelezett, művelt tanárok és fegyelmezett, céltudatos diákok közös munkájának eredménye….
Szerintem….
Üdvözlettel: Mária
Kedves András, hogy a háború előtt mi volt, azt nem tapasztaltam meg, mert 1947-ben születtem. Sajnos én sem vettem komolyan anno a nyelvtanulást. A gimiben olasz volt a második nyelv, az osztálytársaim között többen elsajátították. Akkor lehetett kapni az újságárusoknál olasz folyóiratot, talán UNITA volt a neve. Ebből lehetett levelezőpartnereket találni. Az olasz fiúk és az olasz nyelv elég vonzónak bizonyultak sokak számára és végül 27 lányból kb. hatan ma is folyékonyan beszélik az olasz nyelvet dr. Boronkai Antalné tanárnőnek volt benne nagy része! De a 11-ikes unokám ma is komolyan veszi a nyelvtanulást (is), tavaly letette az angol középfokút és remélem nemsokára a spanyol is teljesül. Szóval, nem lehetetlen ez ma sem, ha akarja valaki és hajlandó dolgozni érte! Üdv. Lunczer Magdolna
Tisztelt Neményi Úr!
Sajnos nem tudom a választ.
Tisztelt Neményi András!
Elgondolkodtam levelén,mivel kérte a véleményem néhány mondatban írok Önnek.
Pár száz lelket számláló kis faluban éltem gyerekkoromban .Ma is falun élek.Szüleim,nagyszüleim elbeszéléseiből tudom,hogy falun nagyon kevés ember tanulhatott középiskolában.Nyelvet csak csere diákként sajátíthattak el.(pl.a két világháború között Ausztriába küldtek magyar gyereket,onnan idejött magyar „szót” tanulni egy osztrák gyerek pár hónapra.) Ez is nagy megtiszteltetésnek számított.Éppen ezért felértékelődött a nyelv tudás.Még az én általános iskolás éveimben(1962-69 között) is volt lehetőség levelezni orosz gyerekekkel.Az orosz tanárnőtől kaptunk címeket.Így akarták bővíteni az ismereteinket ,és megszerettetni velünk a nyelvet.Mi örültünk ennek a lehetőségnek is.A középiskolában volt egy idős ,németül beszélő tanárnő. Ezért volt lehetőségünk német nyelvet is tanulni az orosz mellett.
Ma a gyerekeknek nagyon sok lehetőségük lenne nyelveket tanulni,ahogy ezt Ön is írta.Úgy gondolom a ma élő ifjúság túl sok mindent kap,amit nem tud értékelni,becsülni.Ha úgy gondolják,hogy a későbbiekben nem lesz szükségük az idegen nyelvre nem fektetnek energiát a nyelvtanulásba.”Minek strapálják magukat felesleges tanulással.” Nincs értéke számukra, illetve nagyon sok gyerek számára.Ma az a lényeg,gyorsan minél több pénzt keresni kevés „ráfordítással”. Az osztrák határ mellett élek. Nagyon sokan járnak dolgozni Ausztriába,de még nekik sem előírás a nyelvtudás a legtöbb ausztriai munkahelyen. Amire szüksége lesz,majd ott megtanulja munka közben.A pénz a fontos! Sajnos,egyre inkább csak az!
Nagyon szeretném,ha ma is lenne becsülete a nyelvtanulásnak.Úgy gondolom az elkövetkező években nem fog megváltozni ez a tendencia.
2021.máj.04.
Üdvözlettel Némethné Ani
Szép napot az Én tudomásom szerint rend és fegyelem ,ja meg bocsánat pedagógus volt az iskolákba aki FIGYELT a gyermekre.Én valahogy ilyesmire emlékszem. 1972.kezdtem az iskolai pájafutást Xlll. Rajk László állt.iskolába Én úgy emlékszem mi voltunk az első vegyes osztály az iskolának külön leány és külön fiú bejárata gólt.
Sokkal kevesebb más “tudományt” töltöttek az emberpalánták fejébe, mint most. Valamint kevesebb más inger volt a környezetből. Így az iskolában is több idő volt a nyelvtanulásra és otthon akár szórakozásból is lehetett nyelvet tanulni. És az értékrend is más volt akkoriban!
Kedves Neményi András! Levelét olvasva az alábbi jutott eszembe: 100 évvel ezelőtt, a XX. század elején a világ egyik legjobb iskolája lett a Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium, ahol Nobel-díjas tudósaink többsége is tanult. Mi volt a titka? Az iskola elvei közé tartozott, hogy falai között a társadalom minden rétegéből származó gyerek tanulhatott, akik így nem csak saját társadalmi csoportjukból származó gyerekekkel találkoztak nap mint nap. A tanároktól elvárták a tudományos munka végzését, többségük tankönyveket írt, és saját tananyagát dolgozta fel diákjaival. Az adott területen kiváló diákokkal személyre szabottan foglalkoztak. Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus így írt tanárairól: Ezek a nagy tanáregyéniségek imádtak tanítani, és rendkívül sikeresen motiválták a diákokat a tanulásra. Nemcsak elkötelezett hivatástudatuk és tényszerű tudásuk volt imponáló: a tudás tiszteletét és szeretetét is sikerült átadniuk.”
Jómagam fiatal korom óta képtelen vagyok megtanulni az olasz nyelvet. A gépemen állandóan nyitva van az olasz-magyar szótár, megy a Rai uno (nálunk csak az fogható), nézegetem, fordítgatom a napilapokat, de lusta vagyok tanulni.
Ha a szülők többsége ma több nyelvet beszélne, a gyerekeik is előbbre tartanának.
Üdvözlettel: Vadócz Zsuzsa
Üdvözlöm. Véletlenül kitőltem a kezdö oldalakat kérem segitsen hogy ujra tudjak indulni. Belevágok. Köszönöm
Kedves András ! Szerintem a polgári társadalom alapvető ismérve a rend a kiszámíthatóság és az emberek igényszintjének nyugalmas nem add isten de azonnal mert neked jár életvitel volt. Jelenleg mindenre kellene idő de nem tesszük le a mtelefont a folyamatos infó áradat elsodorja az ember önálló gondolatait torzítja a világképüket. Bevallpm elég jól tudtam németül de az évek folyamán szürkült. Most szórakozva ismételek. Nem a konzervatív életfelfogás, hanem az nekem jár és ki is erőltetem, ha minden el is megy mellettem.
Szerintem butulunk, a tecjnika elmegy az emberiesség mellett. Nem kell a nyelvtudás, fizettem,értse mrg a vendéglátó oerszág. Ilyenek a most trendinek nevezett emberek.
Búcssúzom kicsit hosszú a lé. Üdvözletem
Tisztelt András!
A mindenkori gazdaság és politika erősen motiválta nyelvtanulási készséget. Ehhez a család társadalomban elfoglalt helye meghatározta a lehetőségeiket. Természetesen akadtak ritka kivételek…
74 évesen, nyelvvizsgák nélkül – örömmel veszem leveleit, köszönöm fáradozását!
A véleményem hogy elkényelmesedtek agyerekek nincs szigor nem fogad szót hamar elfárd /aszülő szerint/ a gyerek ezeket kihasználja sőt joga van hozzá!
Kedves András!
Azt hiszem értem az okát: Abban a korszakban könnyű volt nyelvet tanulni:
Akkor voltak tanítóbácsik és tanár urak, akiknek volt vonalzójuk fából és használhatták, ha szükségesnek látták. Ma többségében fáradt hölgyek próbálnak úrrá lenni a helyzeten.
Akkor lehetett fegyelmet tartani, (ez lenne a tanítás alapja), ma diákok filmezik, hogy egyes társaik miként ijesztgetik a tanárt rugással, bokszolással, és kiteszik a netre.
Akkor nem kellett félni a tanárnak/tanárnőnek, hogy bejön a szülő és alaposan elveri/megtépi.
Akkor a tanárt védte a törvény, ma vigyáznia kell, nehogy „apa”, „édesanya” szavakat kiejtse.
Akkor még volt igazságszolgáltatás is, ma deviánsok részéra van jogszolgáltatás.
Akkor a szülőnek is volt joga, ma ez csak a gyereket illeti meg.
Akkor volt fiúiskola és lányiskola (de vegyes osztály az nem nagyon volt), és annak megfelelően lehetett tanítani és követelni.
Akkor nem kellett a lányoknak kihívóan öltözködni, sminkelni, hogy „menő legyen”.
Akkor nem kellett mindenféle extra frizura, tetkó, ruházat stb. a fiúknak, hogy vagányak legyenek.
Akkor a latin tanultak első nyelvként, aminek egyik fontos lényege a szigorú fegyelemre, tanulás iránti alázatra szoktatás.
Akkor könnyű volt figyelni, mert nem kellett a tanóránkon, vagy az otthoni tanuláskor folyamatosan aggódni a diáknak, hogy esetleg későn like-ol valamilyen bejegyzést
Akkor zenét hallgatáshoz drága felhúzós, tölcséres gramofon kellett, és ünnepi esemény volt a zene hallgatás. Ma mindenhol (utcán, buszon, erdőben, stb.) megy a fülbe a „tuk-tuk”.
Akkor lehetett nézelődni a vonatból, buszból, villamosból, az utcán, lehetett beszélgetni, ha elmentünk nagyihoz, ma üzeneteket kell nézni három percenkén, like-ni kell, hogy benne legyenek a „brancsba”.
Akkor iskola után lehetett focizni, más szabadtéri játékot játszani, hogy kikapcsolódjon a tanulás előtt, ma a netten kell lövöldözéssel fokozni az adrenalin szintet a haverokkal.
Akkor volt illemtan, tánciskola, volt becsületszó, ma a netten nő
Akkor az érettségi úriembert jelentett, öltözködésben, viselkedésben, nyelvtudásban, felelősség-vállalásban. Az iskola erre akart felkészíteni.
A nyelvtanuláshoz is, mint mindenhez az éleben akarat, szorgalom, alázat, időráfordítás, erőkifejtés, munka kell. Ezt a kemény munkát sajnos kevesen tudják, hajlandók vállalni. A celeb lét az ideál, ahhoz hátrány az időt rabló tanulás.
Régen aki tanulhatott az kiváltságnak számított. Komolyabban vették a tanulást és szerintem szigorúbb volt a számonkérés is.
Nem beszélve a rendkívül jól felkészült, elhivatott tanerőről. Az általános iskolában az oroszt erőltették, ami nem mindenkinek jött be. Mondjuk én kimondottan szerettem, versenyekre jártam és többször nyertem is. A középiskolában öt nyelven beszélő, szuper művelt, nem túl fiatal hölgy volt az osztályfőnököm. Pechemre a németes csoportot tanította, én az angol tagozatosba jártam, ahol egy idős, állandóan betegeskedő tanárnőnk volt, aki nem igazán tudta megszerettetni velünk az angolt. Aki tovább akart tanulni ezen a vonalon, négy évig különórákra járt. Én is inkább oroszból érettségiztem, mert az orosz tanárom vérprofi fiatal tanárnő volt.A fiam 6 osztályos, igen nívós egyházi iskolában tanult, de nem mert érettségizni németből, mert olyan gyenge volt a nyelvtanár. Érettségin is a latint választotta inkább. A lányom a helyi középiskolát követően a főiskolán is nagyszerű német nyelv oktatót fogott ki így az eredményes német szakvizsga sem volt elérhetetlen számára. De ez a 90-es években is ritkaság volt.Az egyetemeken eléggé háttérbe szorult a nyelvoktatás, ezért nem is vette a többség komolyan.Ma abban az iskolában, ahol negyven évig tanítottam 10 éve nemzetiségi német évfolyamot is sikerült indítanunk abban az épületünkben, amelynek a szomszédságában a német nemzetiségi csoport is volt az óvodában. Nem nemzetiségi település a kisvárosunk, de határközelben nem volt túl nehéz elindítani. Nálunk rendelkezésre állt nemzetiségi pedagógus, aki nagyon felkészülten, elhivatottan kezdte meg a munkát. Az első csoportjai már középiskolások, közülük sokan versenyeket nyertek, könnyedén veszik az akadályokat. Ma, aki komolyan készül a továbbtanulásra komolyan veszi a nyelvtanulást, a többieket a digitális világ egészen más irányba tereli sajnos. De mindegy ,hogy melyik érában tanult vagy tanul a gyerek, ha jó a tanár, kellően tudja motiválni a gyerekeket, és rendszeres a számonkérés, az eredmény kézzelfogható. Szép lassan mindenkinek be kell látnia, hogy a nyelvtanulás elengedhetetlen, hiszen sok hazai munkahelyen és a külföldi cégeknél is alap nyelvtudáshoz kötik a munkát. Már a szakmunkásoknak is Ausztriában már ez egy ideje így van.
Kedves András!
Az Ön által felvetett kérdés valóban elgondolkodtató, tényleg mi lehetett a titok, amitól nagyszüleink több nyelvet beszéltek, pedig még nagyon iskolába sem jártak. Szerintem a dolog titka, hogy nem nyelvtan alapon tanulták meg a nyelvet, hanem a beszéd révén, Valahogy úgy, ahogy a kisgyerek tanulja az anyanyelvét. Nem érti a nyelvtant, hiszen olvasni sem tud, de két év alatt elsajátít egy nyelvet vagy kettőt is egyszerre. Sajnos az én gyerekkorom is azzal telt a nyelvtanulás során, hogy én,te ő,mi ti, ők. Sosem tanultam meg egy nyelvet sem, csak nehezen fejezem ki magam, keserves dadogás útján. Az Ón leckéi, ami a valós életben való megszólalást jelenti, nagyon hasznosak, de részemről hiányzik a szorgalom, ez pedig az én hibám.
Kedves András!A kérdésére válaszolva, csak azt tudom elmondani, hogy nagyon sok minden változott 100 év alatt! Amióta én élek azóta is nagy változás van. Annak idején aki átélte a háborúkat, ők félelemből is megjegyezték,az idegen nyelvű szavakat, és mondatokat. Én magam nevében egyenlőre, nem vagyok rá kényszerítve,mert itt senkivel nem idegen nyelven kell beszélnem. A mai fiatalok nem tudom, miért nem igyekeznek a nyelv tanulással, pedig ő előttük még sok év van, amit ki tudnának használni az idegen nyelv használatával! Köszönöm érdeklődését! További hosszú, egészséges életet kívánok önnek! Viszont hallásra Terézia.
Kedves Neményi Úr!
Akkor még nem volt internet,és okos telefon.
A gyerekek kötelességtudóbbak voltak.
Üdv.
Kiss Imre