Itt a nyár, a szabadságolások és az utazások időszaka. Nyáron hirtelen felértékelődik a nyelvtudás. Ilyenkor sokan szembesülnek azzal, hogy milyen kellemetlen mindig másra támaszkodni, ha rendelni szeretnének egy étteremben, útbaigazítást kérnének városnézés közben, vagy csak társalogni szeretnének egy külföldivel.
De mi az, ami igazán átlendít minket a holtponton, és fenntartja a motivációnkat a nyelvtanulásban?
A válasz egyszerű: a sikerélmény! A nyelvtanuló mindig akkor érzi magát a legjobban, amikor sikerélményben van része. Hajlamosak vagyunk csak a nagy, távoli mérföldkövekre koncentrálni, pedig a célunkhoz a kis apró rész-sikereken át vezet az út, és ezeknek az apró mindennapi győzelmeknek is ugyanúgy örülni kellene.
Az a bizonyos első kávé…
Képzelje el, hogy nyaralás közben elfárad, és beül egy hangulatos kávézóba. A rendeléshez nem kellenek bonyolult, többszörösen összetett körmondatok. Bőven elég egy udvarias és magabiztos kérés az Ön által tanult idegen nyelven, ha egy kávét vagy egy pohár vizet szeretne. Amikor a pincér mosolyogva kihozza a rendelését, és látja, hogy a kommunikáció működött – az egy fantasztikus, felemelő érzés! Ne feledje: a felszolgálót nem az érdekli, hogy Ön mennyire beszél tökéletes nyelvtannal, csak az, hogy mit hozzon Önnek enni vagy inni.
Sikerélmény itthon: a hálás turista
Nem is kell feltétlenül külföldre utaznia ahhoz, hogy tesztelje a tudását. Nyáron hemzsegnek a turisták a népszerű magyarországi kirándulóhelyeken is. Ha egy külföldi megszólítja az utcán, ne essen pánikba, és ne meneküljön el a helyzetből! Tekintsen rá úgy, mint egy kiváló gyakorlási lehetőségre. Ha a turista megkérdezi, hogy hol találja a múzeumot vagy a vasútállomást, már egy egyszerű „forduljon balra” vagy „menjen egyenesen” utasítás is óriási segítség neki. Ráadásul büszkén újságolhatja majd el otthon, hogy milyen jól feltalálta magát, és egyedül is boldogult.
Amikor a legnagyobb motiváció a család
Sokak számára a legmélyebb motivációt nem az utazás jelenti, hanem a saját családjuk. Egyre gyakoribb, hogy a családba külföldi családtag érkezik, majd unoka születik, aki már nem is tanul meg magyarul. Milyen csodálatos dolog, amikor a nagyszülő nem szorul tolmácsra, hanem a saját maga által elsajátított, egyszerű mondatokkal tud beszélgetni a szeretett unokájával, és meg tudja dicsérni őt!
Használja bátran, amit tud!
Többször leírtam már, de nem győzöm hangsúlyozni: a nyelvtanulás nem agysebészet, ahol tökéletesen, hiba nélkül kell folyamatosan teljesíteni. Ha megértette a kérdést, az már önmagában egy sikerélmény! Válaszoljon bátran, akár hibásan is. A külföldieket egyáltalán nem zavarja a nyelvtani pontatlanság, sokkal jobban örülnek egy hibás, de használható válasznak, mint egy elutasító, előre betanult „Sajnálom, nem beszélem a nyelvet” mondatnak. A tudásunk attól válik valóban értékessé, hogy használjuk.
Önnek mi volt eddig a legemlékezetesebb sikerélménye? Sikerült már egyedül útbaigazítást adnia itthon, vagy rendelnie egy kávét külföldön?
Kérem, írja meg egy hozzászólásban!
Kedves András
Pontosan így jártam, ahogy ön leírta! Rijekán egy éjszakára szobát béreltem sok évvel ezelőtt, és egy kanadai fiatallal voltam egy szobában, így olcsóbb volt. Angolul megkérdezte, hogy beszélek-e angolul. Mondtam hogy sajnos nem, csak magyarul, horvátul és németül, ő ezeket nem beszélte. Reggel nem kellet túl korán elmennem, úgy láttam neki sem és nagyon hülyén éreztem magam, hogy egy szót sem mondok. „Tu dei is veri najs weter,” kezdtem, hogy mégis mondjak valamit! ” Rijeka is werri interesante citi, macs old houses end cultural objekte. Harbur is werri important tu see”….és még egy kevés ilyen ügyetlenül összetákolt mondat, de nem hallgattunk mint a némák, ez normálisabb volt, még ha ügyetlen is!
Kedves András!
Nagyon régóta szeretnék megtanulni angolul. Sajnos nem maradnak a szavak a fejemben. Teljesen el vagyok keseredve. Ha olvasom tudom mit jelentenek ezek az dlapkifejezésrk, de nem tudom felidézni.
Mit tegyek?
hast Sprechen-Lehr – website irgendvo ?
Have anywhere learn-talk- website ?
Budapesten kérdezte meg angol úr hol az a bizonyos kijárat az aluljáróból,nem tudtam segíteni,igaz én vidéki voltam,szombathelyi nincs helyismeretem.
Kedves Neményi András !
Egy hónappal ezelőtt utaztam ki USA -ba .
Nagyon boldog voltam , hogy a frankfurti repülőtéren sikerült egy tejszinhabos expresszó kávét kérnem és megértette a pultos hölgy .
A Buldozer könyvet nagyon jónak találom .
Nekem nagyon jól be jött a fonatikus angol nyelvtanulás. Igaz van különbség az oxfordi és az amerikai angol között ….
A fiaim azért segítenek , meg ott a fordító .
Bár a fordítót sokszor nem értem , akár hogy figyelek egyszerűen nem tudom megérteni hogy is mondja ki az angol szót .
Jó , hogy jönnek az e-mail értesítői….
Hála és köszönet a munkájáért!
Mély tisztelettel: Csernus Lilla
Kedves András! Van egy különleges kérésem. Én úgy szeretnék tanulni ahogy a kicsi gyermek tanul. Amikor először „talalkoztam” önnel a pici unokám 3 hónapos volt!!!!! Most majdnem 2 éves, a környezet ráhatásai azt hoz ták, hogy majdnem tisztán beszél!!! Én ugyan így szeretnék tanulni!!! A kezdés a fonetikus leírás jó de, a szavak az engem körülvevő környezetről szóljanak!!!!!!!! Bocsánat, ha lehet köszönöm, (úgy érzem tanulni csak lassan szépen ahogy a csillag megy az égen úgy érdemes) tisztelettel Bokor János!!!! A2. Buldozert kérem!!!!!
Kedves János!
Küldöm.
Görögországban vásárlásnál sikerült megmondani mit szeretnék és megkérdeni mennyibe kerül.amgolul.
Hajón másokkal egyszerűen megértetni magam.
Egy ilyen élményem volt az egyik magyar intercity járaton,amikor egy sötétbőrű külföldi fiatalember megkérdezte angolúl tőllem,hogy hány megálló van még a nyugati pályaudvarig.Egyből gombóc került a torkomba,de legyőztem az illetődötséget és válaszoltam neki.Mondanom sem kell,hogy nagy sikerélmény volt.
Kedves Tanár úr!
Épp 1 hete voltam külföldön, angol területen Sikerélményem volt, tudtam kérni a pincértől, kérdezni mi hol van, ö is kérdezett honnan jöttem, hogy érzem magam, válaszoltam, gaz nem profi módon, de megértettük egymást🙂
Köszönöm a leckéket Ildikó
Egy külföldi házaspárnak sikerült elmondani hol találják a repülőtéri busz megállóját, amit egy csőtörés miatt máshova helyeztek. Plusz étteremben próbáltam rendelésre használni, a kérés elmondása sikeres volt, de amikor a pincér vissza kérdezett alaposabb részletre, arra nem voltam felkészülve, zavarba jöttem, és az angolul magasaó szinten beszélő fiam segített ki. Utólag vicces volt, de ott először megint lefagytam:)
Sikerült egy francia turistát útbaigazítanom a buszpája udvarhoz.Vidéki barátaihoz jött és nem tudta honnan indulnak a buszok.
Sok évvel ezelőtt még viszonylag sokat értettem és keveset beszèltem is angolul. Az első sikerélményeim köze tartozi, hogy olaszországi tàrsasutazásra vonattal mentünk Velencéig. A fülkénkben ült egy olasz fiatalember, aki nálam sokkal jobban beszélt angolul, de Velencéig nagyon jól elbeszèlgettünk és igazán büszke voltam magamra.Sajnos azóta a tudásom nagyon megkopott
Számomra a legemlékezetesebb élmény az volt amikor csak nagyon keveset tudtam németül és váll fát akartam venni egy svájci boltban és kézzel-lábbal próbáltam elmagyarázni hogy mit szeretnék, mire megértette az eladó hogy mit szeretnék, egy jót nevettünk az egészen.
Kedves András!
Szívesen tanulom az angol és a német nyelvet. Örülök az Öntől kapott leveleknek. Én már kifutó vagyok, 70 felett.
Mindig szerettem magam kipróbálni akár német, vagy angol nyelvterületeken, mert az a legnagyobb siker amikor megértenek a piacokon, vagy a szállodákban, vagy az utcán, és bárhol. Nem vagyok profi, vannak a szövegértésben gondjaim, de akkor kérem hogy mondják lassabban. Valóban, ha megszólalunk és hibázunk, aki akarja az megérti. Önnek köszönöm, mert sokat segít a könyveivel, és küldött levelekkel,
További szép estét. Imre
Kedves András,
A külföldön (Montenegró, Kirfu, Törökország, Olaszország) történő éttermi rendelésen már többször is sikerrel átestem. És adtam már útbaigazítást itthon angolul is. Én nem férek használni amit tudok. Ám évközben kevés gyakorlási lehetőségem van, és az is inkább Facebookon történő írásos chat. De az öntől tanult alapoknak köszönhetően azért haladok. 😊
A közelmúltban Tenerifén jártunk. Hogy Nyelvmesteremnek megfeljek, gondosan készültem. Szavakat, kifejezéseket és komplett mondatokat gyakoroltam be. Legalábbis én ezt hittem. De a spanyolok nem türelmesek. Mikor azt akartam mondani, hogy sajnos nem tudok spanyolul, vagyis azt, hogy „No, por desgracia no hablo espanol.” a desgracia szó olyan lassan jött össze, hogy a a pasi a feleségemhez fordult és megkérdezte angolul, hogy honnan jöttek?
Szia András!
Igen .!
A sikerélmény pici apró dolgokból áll.!!
Kint voltam Hamburgban a lányomnál,s még ő dolgozott ,addig egyedül kellett boldogulnom a városban.
Bátortalanul ,de beültem süteményezni egy kávézóba,
Sikerült rendelnem,igaz nem minden ment flottul.DE sikerült!!!
Nagyon boldog voltam!!!
Köszönöm!!
Gartulálok!
Kedves András!
Én már egy 75 éves élemedett ember vagyok.Fiatalabb koromban zenész voltam és amikor itt még vasfüggöny
volt,én már kijárogattam nyugatra zenélni.Főként Dániában és Norvégiában voltam hosszabb időt és a szerény
angol tudásomnak nagy hasznát vettem,ami különféle könyvekből ragadt rám még az átkos rendszerben.
Aztán más munkába kezdtem és most ősz fejjel frissítem a tudásomat a sok nekem küldött különféle kis
leckékkel,amiért nagyon hálás vagyok.Várom továbbra is a küldött anyagokat.A minimális nyögdíjamból (jól
olvassa: nyögdíj) nem tudom sajnos megvásárolni az Ön kiváló könyveit.
További sok sikert és sok tanulót kívánok Önnek a nagyszerű és szinte forradalmi munkájához.
Tisztelettel üdvözli és további szép napot kíván és hű állandó olvasója:
Alsecz József
A legmókásabb sikerem Párizsban volt. Franciául kezdtünk tanulni a munkahelyemen, és úgy gondoltam, hogy útbaigazítást kérek ezen a nyelven. A kérdés sikeres volt, de a válaszból nem sokat értettem. Segítségemre volt az angol nyelv, amiből jobb volt a tudásom, és így sikerrel jártam. Itthon gyakran besegítek ott, ahol hallok angol beszédet és a segítségemre van szükség.
IGEN, MÁR TÖBBSZÖR ADTAM ÚTBAIGAZÍTÁST NÉMET NYELVEN A TÉTOVA TURISTÁKNAK. MINDIG ÖRÖMMEL TÖLT EL, HA TUDOK SEGÍTENI.
Tisztelt Neményi András!
Oroszul és németül még az általános iskolában és a gimnáziumban kellett volna rendesen megtanulni, de akkor még nem fogtam fel, hogy késöbb milyen jó lenne jól beszélni ezeket a nyelveket. Azért annyi „ragadt” rám, hogy a Szovjetunióban, majd később német nyelvterületen tett utazásaink során az alapvető dolgokat el tudtam intézni. Olaszország nagyon tetszik, több szervezett kiránduláson voltunk már itt a feleségemmel, és 10 éve visszajárunk nyaralni is ide. Így már sok mindent megértek olaszul, és ismerek is sok igét és kifejezést, amit bátran merek használni.
Azért regisztráltam, az Ön nyelvleckéire, mert szeretnék még több, a hétköznapokon használható szót, mondatot megtanulni. Most már talán jobban ráérek, mert áprilisban nyugdías lettem.
Tiszteltettel: József
Sajnos már elég régen volt, hogy idegennyelven kelllet beszélnem. 1975-töl 2016-ig hetirendszerességgel jártam Ejurópa és Ázsia utjait. Mivel mi még csak az orosznyelvet tanultuk, elég nehéz volt másik nyelvterületen eligazodni. A vállalatnál kaptunk kevés német oktatást, meg egy könyvet gyakori kifejezésekkel. Ez nagyon kevés volt!
Amerre jártunk mindenütt ragadt ránk valami a különböző nyelvekből. Így kialakult közöttünk egy küiönös nyelvhasználat, mert ami nem ment az egyik nyelven, az ment egy másik nyelven, így egy egyveleg beszélgetés lett. Ez egy fajta sikerélményt adott számunkra, hogy több ezer Km-re az otthonunktól megtudtuk magunkat értetni. Ezt sajnos megszoktam ezért szeretnék most már csak egy nyelvre konncentrálni.
Üdv: Eddig még nem volt alkalmam sikerèlmènyre, jövő hónapban megyünk külföldre, ott már lesz lehetőség.Ezúton is köszönöm a leckéket.
Kedves Neményi András! 1967-ben érettségiztem. Orosz és olasz nyelvet tanultam. Mindkét nyelvet szerettem, ötösre vizsgáztam belőlük. Az olasz nyelvet a mai napig „használom”, de sajnos nem beszédre, hanem az olasz dalok megértésére. Mostanában egyre több rövid olasz párbeszédet találok a neten. Nagyon tetszenek és szinte mindegyiket megértem. De sajnos a beszéd nem megy. A barátnőm Bolognában él. Minden évben megyek hozzá. De ott megnémulok, ha beszélnem kellene. Mindent elfelejtek. Hogy lehetne ezen változtatnom?
Nagyon örülnék, ha néhány tanácsot kapnék Öntől.
Előre is köszönöm.
Kedves Erika!
Ezzel kapcsolatban sokat írtam, itt a blogon is. Tanuljon meg kívülről kész mondatokat, párbeszédeket.
Kedves tanárúr, van sikerélményem városi buszon útba igazítás,hol kell leszálinia egy házastársak melyik megállónál, köszönöm szépen önnek .Miklós.
Kedves Tanár úr! Van már sikerélménnyem örömmel tölt el .Gyakorlok sokat.Köszönöm Önnek. Üdvözlettel Ferenc.
Jó napot kívánok mindenkinek!
Toscánában jártunk és az egyik szállásunkon reggelinél napszaknak megfelelően köszöntem., majd próbáltam kávét kérni..!Az egyik pincérnő elkezdett velem beszélgetni,aminek a lényegét az idegenvezetőnk fordította le,amiben figyelmeztetett, hogy a Buongiorno végén az „o” betűt emeljem fel.Vidáman , jó kedvűen mondjam! – Jól esett, hogy ezt mondta, tanított vele és a végén magyarul mondta,hogy jó reggelt..Az idegenvezető elmondta,hogy tetszett neki, hogy magyarként, olaszul próbáltam kérni és ,hogy nagyon jó a kiejtésem csak mindent vidáman! Szóval a hangsúlyon kell változtatnom.Köszönöm Önnek, hogy eddig eljutottam.Tisztelettel Éva