Nehézségeim a nyelvtanulás során

Sokszor megkapom a nyelvtanulóktól, hogy nekem könnyű, mert én az anyanyelvemen kívül másik öt nyelven is beszélek…

Az a helyzet, hogy ez nem volt mindig így. :) Sokan úgy gondolják, hogy nekem minden azonnal megragadt a fejemben, azonnal kedélyesen tudtam csevegni bárkivel, és még írásban is tökéletes voltam. Nem. Én nem vagyok nyelvzseni.

Szeretnék egy kicsit mesélni Önnek az én nehézségeimről…

Amikor 18 éves koromban szóltak otthon, hogy már több éve tanulok németül, és tegyem le a nyelvvizsgát, azt mondtam, jó, elmegyek vizsgázni. Arról nem volt szó, hogy készüljek is fel a vizsgára, így persze megbuktam. A motivációm akkoriban gyakorlatilag nulla volt.

4 évvel később, változott a helyzet. Akkor már én is le akartam tenni a vizsgát, és nemcsak egy otthoni elvárás volt. Így hát felkészültem rá. Elegem lett abból, hogy a némettanáromtól rengeteg szidást kaptam, hogy mennyre hibásan beszélek. Azt mondta, így sosem fogom megkapni a nyelvvizsgát. (A németek meg mindig megdicsértek, hogy milyen jól kommunikálok.)

Bizonyítani akartam, és 1985 elején megfogadtam, hogy végre leteszem a középfokú nyelvvizsgámat németből. Azt nem mondom, hogy könnyű volt. 5 év tanulás után is több hónapom ráment a felkészülésre. Végignéztem mik a feladatok, és azokat célirányosan gyakoroltam. Újságcikkek, magnóértés, nyelvtani tesztek. Ez utóbbit nem szerettem, kettest kaptam belőle, de annyira azért megtanultam, hogy a vizsgára elég legyen. (Nem tudom, ki szeret olyan mondatokat fordítani, hogy: „Ha esett volna az eső, magammal vittem volna az esernyőmet.”)

Amikor a tanáromnak megmutattam a bizonyítványt, azt mondta, hogy: „Gratulálok, nem hittem volna.”

Az orosszal még rosszabbul jártam…

1987 őszén azt mondta az orosztanárom, hogy már jól tudok oroszul, menjek el, és tegyem le a középfokú nyelvvizsgát. Akkor németből és angolból már megvolt, és ő azt mondta, hogy nekem ez nem lehet probléma. Hiszen már 10. éve tanultam oroszul.

Tudtam, mik a vizsgafeladatok, azokat célirányosan gyakoroltam, aztán a vizsgán megbuktam. Ekkor elkezdtem járni egy nyelvtanfolyamra, majd amikor 3 műszakban dolgoztam, magántanárhoz mentem. Így további fél évnyi orosztanulás után, újabb tanári biztatás hatására ismét elmentem vizsgázni. És ismét megbuktam. A tanárom azt mondta, hogy nem hiszi el.

Ezután bevonultam katonának. Ott szabadidőmben, amíg a többiek pingpongoztak vagy keresztrejtvényt fejtettek, én oroszul tanultam. Olvasgattam az olvasmányokat, újságcikkeket fordítottam, gyakoroltam a nyelvtani teszteket.

A vizsgám pedig harmadik nekifutásra sikerült.

Számoljunk egy kicsit: 10 év orosztanulás után további 1 évet kellett még tanulnom ahhoz, hogy átmenjek az orosz középfokú nyelvvizsgán. Az orosztanáraim pedig folyamatosan dicsértek és biztattak. Valószínű, hogy nem jól mérték fel a tudásomat, sem ők, sem én magam, ezért kellett háromszor nekifutnom az orosz középfoknak. A vizsgán a vizsgáztatók egyáltalán nem akartak velem kitolni, sőt, szerettek volna átengedni, de ahhoz az első 2 alkalommal keveset tudtam.

Szóval a nyelvtanulás nem leányálom. Én is sokat szenvedtem, sok hibát elkövettem, de öt idegen nyelv megtanulása után rendkívül nagy tapasztalatot szereztem. Igyekszem ezeket átadni az e-mailes leckéimben és a kiadványaimban is.

A fenti történetekben a nyelvvizsga élményeimről meséltem, de fontos megjegyezni azt is, hogy sokak számára a nyelvvizsga egyáltalán nem cél. A legtöbb tanulónak az élő beszéd, a kommunikáció a legfontosabb. Ez pedig jelentősen megkönnyíti és lerövidíti a tanulás folyamatát.

Tehát ne ijedjen meg, mert jó tanulási módszerekkel és megfelelő motivációval hatalmas léptekben tud haladni a kívánt nyelvtudás elérése felé.

Önnek mi a véleménye erről?
Mennyire tanul könnyen?

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Hozzászólás a(z) Erdősné Dudás Éva bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

273 hozzászólás a(z) “Nehézségeim a nyelvtanulás során” bejegyzéshez

  1. Angéla

    Ön szerintem nagyon szerény ember 😘/48/vagyok anno kisoroszosnak hívtak 4-8-ikig 10-12é korom körül Aghata Chrisztit nyomot fater a kezembe. Zsebpénzemből az életem első ajándéka önmagának, egy olasz nyelvkönyv volt, s mivel úgy volt, hogy az esperanto lesz a világnyelv, ígyhát azzal is meg ajándékozta önmagam. Kb. 22-24,5é koromban mázlim lett, sikerül kijutnom/protekcióval/olaszba dolgozni. DE ELŐTTE 3hónapos intenzív nyelvtanfolyamra jártam. Livórnóban a hajó állomáson magamon is meglepődve, kb. 5perces séta egy segítőkész olasz fiatalemberrel csomagaim cipelése közepette, barátosném füle hallatára aki akkor 5ik éve élt kint életvitelszerűen, fojékonyan, állítása szerint 😮😀helyesen, beszélgettem🤔a segítőmmel. Rövidre zárva :Csak és kizárólag a NYELV-ek elsajátításához ÖN SZORGALOM a legfontosabb. Ui:6é Ausztriában gondozónőként dolgoztam, saját magam kezembe vettem egy Móritz féle német /annó, az olaszt is ettől a…. tanultam /s kb. az első 20leckét a kiejtéssel együtt non-stop, 😇🤚🙏🙏🤚😇oda – vissza megtanultam! Amire rájöttem, az – az, hogy CSAK ÉS KIZÁRÓLAG ÖNSZORGALOMRA VAN SZÜKSÉG A NYELTANULÁSHOZ IS,,,, Merem állítani mert 3szakmát végeztem el 4es 5ös bizikkel, munka mellett!!!! S ezt nem dicsekvésképpen mondom,csak azért, h. ha esetleg MÁSOK azt hinnék, hogy nyelvérzék, genetika, vagy bármi CSODA kell ahhoz, h. több nyelven beszéljen /saját bőrömön, tapasztaltam/ÖNSZORGALOM A KULCSSZÓ😘😍💌🙏🤚😇😇🤚🙏

    Válasz
  2. Gudmon Istvànnè

    Nekem az élö beszèd a cèl, nem nyelvvizsga. Sajnos az idömmel korlàtozott vagyok, de szeretnèm ha megèrtenèm a körÜlöttem folytatott beszèlgetèst, ès megtudnék szólalni.

    Válasz
  3. Czerödiné Deli Bori

    Kedves Nyelvmester Úr,Tanár Úr! Köszönöm a leckéket,tanácsa szerint tanulok 79 évesen.Mindenkinek ajánlom,jó agy fényesitő a tanulás.Köszönöm.Üdvözlettel:Bori

    Válasz