Minél hamarabb szerezzük meg a tudást, annál tovább használhatjuk

Amikor valaki elhatározza, hogy nyelvet akar tanulni, de mégis úgy dönt, hogy csak pár év múlva kezd neki, olyankor mindig eszembe jut, hogy ez nem túl jó döntés… Minél hamarabb tanul meg valaki egy idegen nyelvet, annál tovább tudja hasznát venni.

Ez logikus, hiszen például az ember beszélhet egy idegen nyelvet 30 éves korától, vagy 50 éves korától. Megtanulni ugyanannyi ideig tart, csak előbbi esetben jóval többet tudja használni ugyanazt a tudást. Sokan mégis halogatják, ameddig csak lehet.

20 év halogatás 20 év hátrányt jelent. 20 évvel kevesebb ideig profitálhat belőle.

Akkor miért halogatják sokan a tanulást?

Kérem írja le, ha Önnek már sikerült! Hány évesen vágott bele, mi volt a motivációja?
Természetesen arra is kíváncsi vagyok, hogy ha nem kezdte el, akkor annak mi az oka?

… és vajon ez az új helyzet, a koronavírus, a karantén, a kijárási tilalom milyen hatással van azokra, akik halogató-típusok? Ez is érdekes kérdes, ígérem, még foglalkozunk ezzel, hiszen nagyon aktuális!

Kérem, hogy írja meg lent egy hozzászólás formájában!

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

349 hozzászólás a(z) “Minél hamarabb szerezzük meg a tudást, annál tovább használhatjuk” bejegyzéshez

  1. Bozsóki János

    Kedves András, elmúltam 74 éves. Nem ideális kor tanulásra, de ha nem zavarlak azzal, hogy még az olvasód vagyok, nem iratkoznék le.

    Válasz
  2. Horváth József

    Teljesen egyetértek önnel már ami a lemaradást illeti.
    Én nagyon sajnálom, hogy az iskolai éveink alatt csak oroszul tanultunk,bár azt úgy gondolom elég jól megtanították.
    Azért gondolom így, mert az élet úgy hozta, hogy le kellett porolni az orosz tudást és egy kicsit sem kellet szégyenkezni.
    Nagyon szeretnék megtanulni angolul,de nagyon kevés az idő,és 50 évesen már talán az agy működés is renyhült.
    Gratulálok a nyelvleckéihez, nekem nagyon sokat jelent.
    Köszönöm
    Horváth József

    Válasz
  3. Oros Istvánné

    Kedves András!
    14 éves koromtól gimnáziumban kezdtem el.
    Egy beteges eredeti angol származású tanárnőnk volt. De nagyon sokat volt beteg. Héti 1 órában.

    18 éves koromban férjhez mentem. Dolgoztam és esti technikumba jártam. No és sokat túlóráztam.
    21 éves koromban 1. Tamás fiam megszületett.
    TIT-en keresztül heti 1 alkalommal angolt tanultam.
    Néha fordítottam , olvastam. A beszéd mindig nehezemre esett.
    22 éves koromban Anikó lányunk született.
    A héti egy angol óra megmaradt.Folytattam.
    30 éves koromban ępítkeztünk . 2 Állást is vállaltam. Az angol megszakadt.
    35 éves koromban Eszter lányunk született.
    37 éves koromban Bankban kezdtem ei dolgozni és elővettem az angolt.
    40 éves koromban az Üdvhadsereghez mentem dolgozni és ott alkalmam volt már gyakorolni a nyelvet.
    Lehetőségem volt tanfolyamon tanulni , folytatni az angolt.
    Két főiskolát és 2 egyetemét végeztem, de mind a 4 esetben kedvezményekkel megkaptam a diplomáimat angol nyelvvizsga nélkül.
    58 éves koromban 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mentem.
    60 éves koromban teológusként hittan oktatást kezdtem el állami általános iskolában, amit ma is végzek.
    Tavaly férjem strokot kapott, azóta őt is ápolom. Az angolt hanyagolom a sok fontosabb teendőm miatt.
    Szeretem az angolt , bátran használom, közben 6 unokám is született velük együtt gyakorolok.
    Kedves András köszönöm, hogy néha rám ír. Maradok tisztelettel Magdi

    Válasz
  4. Schenk István

    Kedves András.!
    Azt mondják,hogy fejbe dől el minden.
    Ezzel egyet is értek.
    Szerintem is fejbe dől el minden és ha minden eldőlt a fejben akkor eldőlt minden a fejben.
    Úgy látszik inkább gyakorlatias ember vagyok mint elméleti. Sajnos nem megy a tanulás.Úgy látszik más gondolatok Más irányba visznek.
    Köszönettel : és Tisztelettel István

    Válasz
  5. Harsányi Vince Tibor

    Hát én nem gondolta hogy valaha is meg tudok tanulni egy idegen nyelvet. Kezdetben volt az Orosz ami erös negativitás végett eszembe sem jutott tanulni. Aztan már én választottam az Angol nyelvet, de sajnos a tanárnönek erös orosz akcentusa végett valahogy nem jött meg a kedvem a komolyabb tanulásra. Így halogatódott egészen 2003-ig amikor is 35 esztendös voltam,de akkor már elegendö volt a motiációm hiszen a feleségemet Svédországban leltem meg. Na ekkorra sikerült elsajátítanom a svéd nyelvet. Igaz tudom soha sem tudok majd annyira mint édes anyanyelvemen hiszen ekkora szókészlettel nem létezik meg egy nyelv a viágon. Sajnos a svéd nyelvnek kissé szükös a szókészlete. Ezen okból mindíg úgy fogom érezni ,amikor beszélek svédül akkor valami hiányzik nekem. Mikor még az iskolában a tanárnö azzal bízott meg hogy írjak egy szabadon választott témában egy kis szösszenetet. Igyekeztem egy szép írást írni az öszi erdöröl. A tanárnöm olvasva az írásom közölte velem „így csak az öregeg emberek beszélnek és szétszabdalta az összetett mondataimat egyszerü kijelentö mondatokká. Nos ekkor már tudtam hogy túl jó nyelvet tanultam meg az édesanyámtól és utána az irodalomból. Igaz sokat segített hogy több mint 10 évig voltam a Nemeti Színház alkalmazottja, ahol módomban volt az igazi szép nyelvet átélni estéröl estére.
    Bocsánat a hosszas beszámolóért,de itt is szeretném kiemelni a fontosságát anyanyelvünk fontosságának. Hiszen csak úgy tudjuk az idegen nyelvet jól használni ha a sajátunkkal tisztában vagyonk teljesen. Tudom mostmár hogy fontos az idegen nyelv hiszen minden nyelvvel egyre nagyobb tudáshoz juthatunk. Hiszen a nyelvében él minden ember és így jobban megismerhetjük az adott nép szokásait értékeit.
    Nagyon fontos a nyelvtudás és nincs szerintem korhatár egy újabb elsajátítására. Csak megfelelö motiváció kell hozzá. Nem lehet eröszakkal rávenni senkit sem.
    Köszönöm hogy végig olvasta hosszas írásomat.

    Válasz
  6. Tamas

    Tisztelt Neményi András Úr! Nagyra becsülöm áldozatos és álhatatos munkáját! Ha valóban kíváncsi az Ön által feltett kérdésre, akkor kérem olvassa el nyelvtanulási történetemet, amelyben sztem sok párhuzam van mások érzéseivel, gondjaival.
    Mindenképp szerettem volna idegen nyelvet tanulni, de hol a pénz utáni hajsza időhiánya, hol a pénzhiány állított gyakorta akadályokat. Amikor a csillagok időnként együtt álltak, akkor becsülettel végigjártam egy-egy nyelvtanulási szisztémát. A klasszikus heti iksz szer iksz nyelvstúdíótól kezdve az “enyém a különleges és legjobb otthon nyelvtanulási módszeren” át a napi 8 órás relaxációs módszertől a magántanár segítségéig számos időt, energiát és pénzt próbáltam ráfordítani, és már azt gondoltam, h én vagyok az ügyetlen a buta v az beteg e téren, mert az alapfok alapjainál sosem jutottam tovább. Mígnem találkoztam egy nem magyar, de magyarok számára is ingyenesen hozzáférhető oktatási módszerrel, amivel simán átugrottam pár akadályt. A lehetőség hátránya, h csak a középfok aljáig visz el, nincs tovább. Erős alapfok a vége sajnos. Vicces, h az előzőekben pénzt lovat fegyvert nem kímélve nem jutottam sehova sem, addig azzal az ingyenes módszerrel nem csak a kosz ragadt rám.
    Az Ön által megosztott és évek alatt összegyűlt anyag szimpatikus, viszont az a dilemmám, hogy nem tudom látni azt, h az Ön módszere lesz a “jackpot” számomra. Próbáljak ki egy ikszedik módszert is hátha alapon? Mi a garanciám, h pont ez a módszer lesz a befutó és nem csak “kidobott pénzként” sorakozik a többihez? Nem az Ön módszerével van bajom, félre ne értsen az Isten szerelmére! Bizonyára tudja Ön is h minden induló között van ennyi v annyi “kihulló”, akiknek nem fekszik vmi miatt ez a módszer. Minden bizonnyal sokan vannak azok is, akik Önnek köszönhetik magabiztos nyelvtudásukat.
    Én kínomban anno feladtam egy hirdetést is, h keresek egy olyan nyelvtanárt, aki tudja vállalni és látni és megmondani, h számára reménytelen eset vagyok-e, illetve mennyi idő alatt fog magabiztos beszéd és értés szintre juttatni. Felajánlottam hirdetésemben, h amennyiben siker koronázza partneri kapcsolatunkat, utólag a dupláját kifizetem a vállalási összegnek, ha nincs eredmény, én buktam időmet, energiámat, ő bukja óradíját. Lehet naiv vagyok, de ha én biztos vagyok szakterületem eredményességében, bevállalok ilyen alkut. Nyelvtanárok közül senki nem vállalt ilyet…
    Köszönöm, h elolvasta soraimat! Munkájához sok sikert kívánok! Üdv: P.Tamás

    Válasz
  7. Hegedüs József

    Tisztelt Neményi úr!
    Felsőfokú német nyelvtudásom van, beszélni is tudok azon a nyelven folyékonyan.Úgy hatvan éves korban
    kezdtem el angolul tanulni, hogy aszongya, mi az nekem egy primitívebb nyelvet félkézzel is. Meg aztán az agyamat is tornáztatom. Több alkalommal nekifutottam, több módszerrel, nem megy, rá kellett jönnöm. A szavak, kifejezések egyszerűen nem maradnak meg a memóriámban.
    Fájó szívvel le kellett mondanom a tanfolyamát.
    Üdvözlettel
    Hjózsef

    Válasz
  8. feldmár péter

    73 évet elmúltam, perfektül beszélek oroszul ukránul több szláv nyelvet értek nem való volt semmire. Befejeztem.

    Válasz
  9. Domján Szilvia

    Szép jó napot András!
    Örömmel és köszönettel írok most Önnek,hogy ennyire kihangsúlyozottan oda figyel a hallgatóira,tanítványaira,Én különösen köszönöm a Velem szembeni türelmet,de Én nem választok más Nyelvtanulási lehetőséget,Én itt Önnel szeretném el sajátítani az Angolnyelvtudást,szép napot kívánok Önnek és még szebb és kellemesebb holnapot Tanár úr

    Válasz
  10. Jaksa László

    Kedves András,
    az Angolnyelv tanulás régóta szerepelt terveim között. Most van idöm újra foglalkozni a tanulással. Sajnos a középiskolás koromban fél évig tanult angol nem sok mindenre elegendö, de legalább a kiejtésben és a szavak ismeretében segítség.
    11 éve élek a családommal németországban, így elsösorban a németet kellett „rendesen” megtanulni. Az angol ráért és most is csak kedvtelésböl tanulom.
    Az e-mail-ben küldött példák és a könyv is tetszenek. Hasznos beszédgyakorlatok a mindennapi élethez egy jó alap tudás elsajátításához.
    Üdvözlettel: J. László

    Válasz
  11. Kovács Julianna

    Vegig kísértem a leckéket, sokat tanultam,de vissza vissza térek egyesekhez.77 éves vagyok,unokáimtól is tanulók és az ön kiejtési anyaga sokat segít!Köszönöm a ram töltött idejét!

    Válasz
  12. Borszéki Katalin

    Kedves András! Egy pár hónappal ezelőtt elkezdtem tanulni a németet, mivel Németországban vagyok a fiamnál. A boltban eljutottam odáig, hogy megkérdeztem hol van amit szeretnék vásárolni, meg is értette az eladó, csak azzal volt gond, hogy Én nem értettem meg a választ. Így elvette a kedvem a tanulástól, mert biztos kevés a szókincsem, tehát tanulni kell a szavakat. A kiejtésük sem olyan, van, hogy elharapják a szó végét. Újból neki rugaszkodom a tanulásnak, az bizony zavar, hogy nem értem meg őket. Köszönöm az eddigi tananyagot. Nagyon hasznosak. Köszönettel: Borszékiné Katika.

    Válasz
  13. Kertész Béláné

    Kedves András! Én úgy gondolom, hogy minél előbb megtanulja és elsajátítja az adott nyelvet az illető, annál jobban fog érvényesülni szükség esetén.Amikor külföldre csoportosan utaztunk főleg akkor éreztem a tudatlanságom miatt a hiányát.Főleg ez motivált, illetve a MESTEREM beszéde, mivel nem értettem és az
    angolul írt könyveit sem tudom még olvasni-csak ha lefordítják.KB.50-55 éves lehettem, amikor elhatároztam,hogy megtanulom az angolt legalább annyira, hogy kommunikálni tudjak.Sajnos még a családom miatt kevés időt tudok erre szentelni, dolgozom még és napi kb.3, ill.3.5 órát is elvesz az utazás,mire hazaérek este van .Elhatározom, hogy erősítem a fizikai állapotomat, hogy tovább tudjak fennmaradni, de eddig nem igazán sikerült-Nem adom fel- foglalkozni akarok vele , szóval nálam a
    körülmények javulása ami akadályt okoz-jelenleg 72 éves vagyok és hálát adok ISTENNEK, hogy
    még tudok és akarok dolgozni, segíteni, tanulni stb, vagyis az akarat, hogy igenis képes vagyok rá, hogy
    megtanuljam és tudjam-mindenki saját magának köszönheti az elért eredményt, hogy ki mennyire
    törekszik a tudás elérésére és ennek érdekében megtesz mindent.-lehetne még többet írni, de most röviden csak ennyit- A karanténes időt szintén tanulásra is lehet fordítani, illetve egyéb hasznos tevékenységre.

    Válasz
  14. Békési István Jánosné dr.

    Németből és oroszból érettségiztem, aztán az egyetemen- MKKE- csak oroszt tanulhattunk a 60-as évek végén. NDK-ban az építőtáborokban egész jól megértettük egymást a helyiekkel, később a 80-as években az NSZK-ban is. Amikor a 90-es években egy bécsi rokonom kijavított a der, die , das miatt, elment a kedvem. Itt a nyugati végeken elég a „tudásom” az átruccanásokhoz. Új szavak már nehezen rögződnek így 70 felett. Köszönöm a hasznos párbeszédeket, könnyebb feladatok elé állok: tisztelettel Békésiné dr. Horváth Irén

    Válasz
  15. Róbert Kiss

    Kedves András .
    Reménykedtem hogy a home office segít és több szabadidőm lesz. De rájöttem hogy lassan csak vezetés közbe a dugóba vagy hosszabb utazások során lenne alkalmam . Régebben volt egy ilyen próbálkozásom . „villám angol” nyelv kazettákkal . Néhány mondat rögzült . De sikertelen volt . Az agyam sem működik már rendesen . 60 éves vagyok . . A munkámhoz szükséges lenne .
    Köszönöm a levelét és hogy válaszolhattam .
    RK

    Válasz
  16. Fieszl András

    Kedves András.
    A tél beálltával szeretném a tanulást elkezdeni.Tavasz óta nyugdíjas vagyok így már lesz időm a tanulásra.Szeretném jobban megérteni a német csatornák műsorát,ezért kezdenék tanulni.
    Tisztelettel: Fieszl András

    Válasz
  17. Eva Gergely

    Kedves András,
    Mindenkinek azt ajánlom, aki egy másik országban akar élni, tanulja meg legalább társalgási szinten a nyelvüket, hogy ne csapják be és ne használják ki.
    Én 8 éve költöztem ki Angliába, amikor itt megszületett az unokám…

    Válasz
  18. Szendrei Ibolya

    Fiatal koromban tanultam német vendéglátós nyelvet. De nem használtam persze sokat felejtettem. És most mivel nyugdíjas lettem gondoltam inkább tanulok mint tv nézem. Találkoztam egy németet oktató tanárnővel és pályázati programba felvétel nyertem. És el is végeztem jó volt a régi dolgokkal foglalkozni. Most megint a feledés útján járunk ezért köszönöm a feladatokat.

    Válasz
  19. Dr.Keresztes Istvanné

    Kedves Neményi Úr!

    Sajnos félek,hogy nem fog sikerülni,mert egy kicsit rosszul hallok.De ha azt mondja,hogy van erre is pozitiv példa ,megpróbálnám.
    Köszönettel:Éva

    Válasz
  20. Balassa Miklós

    Kedves Neményi Úr! németül 4éves koromtól tanítottak, oroszul ált iskola felső tagozattól (akkoriban ez kötelező volt), 8. osztályos koromban találkoztam valakivel, aki idegenlégiós volt Isztambulban,s szívesen tanítana valakit, akár 10Ft-ért is. Nem volt szívem kihagyni a lehetőséget, még, ha az ő általa ismert szavak egy része a nyelvújításkor törölve is lett. Gimi első éveitől angolul, szlovákul és olaszul kezdtem tanulni, közvetlen utána mormon ingyen oktatással spanyolul. 26 évesen kezdtem katalánul, majd három hónappal ezelőtt (ekkor lehetett hozzáférni anyaghoz) az arámi nyelvhez. Ez utóbbit Krisztus nyelveként. Próbáltam Man-szigeti nyelvet/ manxi is tanulni, ám anyagot nem tudtam keríteni hozzá, lemondtam róla. Izlandi nyelvkönyv is nehezen hozzáférhető. Az arab nyelv írása túl bonyolult volt, lemondtam róla 3 tanóra után. 12 éven át idegenvezetőként dolgoztam, majd egy sajnálatos balesetben elhunyt egy idegenvezető ismerősöm, onnan veszélyesnek ítéltem, s a külker , vámolás, fuvarszervezés területén hasznosítom nyelvismeretem. Koros Szüleim miatt maradtam vidéken, bár Budapesten magasabb fizetéseket lehet elérni. Tolmács és fordítói vállalkozóként specializálódtam a gépkönyvekre, kezelési útmutatókra. 3 hete nősültem, török barátaim jövőre intéznek majd a nászúthoz tengerparti szállást.
    Szerintem ha nyelvet tanul valaki, az angol az első, utána kell a német, vagy spanyol, utána valamely különleges, nem európai, pl kínai, japán. A francia szép nyelv, csak a magyarokat ott nemigen szeretik.
    Célszerű fiatalon kezdeni, jobban megmaradnak a szavak. Többen kérdezték, ha párhuzamosan több nyelvet tanul valaki, keveri-e a szavakat? Én sohasem kevertem, ne kérdezzék, miért…

    Válasz
  21. Nagy Irén

    Kedves András ! Hasznos volt az eddigi tanulás !Sajnos COVID 19 után vagyok ,sokáig voltam beteg ,de már jól vagyok ! Szeretném kérni a szövegeket ! köszönettel

    Válasz
  22. Orsós Erzsébet

    Üdvözlöm! Szeretnék köszönetet mondani azért, hogy adott egy újabb lendületet az angol nyelvtanulásra! Még előző levelére válaszolva csak annyit tudnék írni, hogy „tudás” nem papír! A mai világban mindenki a saját magának fontos dolgot megtudja venni, de a tudást nem! Soha! Szépen haladok az angol nyelv használatával, hála azoknak a munkatársaimnak akik tudják, hogy gyakorlom, sokszor szólnak hozzám angolul, rákényszerítenek, és ennek nagyon örülök! Thank you wery much for eweriting, I wish you good heath for you further work!

    Válasz
  23. Takács Péterné

    KedvesTanár Úr!
    65 évesen kezdtem német nyelvet tanulni.Motivációm, hogy lányom Bécsben él , és gyakran meglátogattam.
    A legutóbbi utam alkalmával már hasznát vettem szerény tudásomnak .
    A karanén idején több idő van a tanulásra,de nehezítő körülmények is jelentkeznek. Ezúton is köszönöm segitségét.
    Tisztelettel: Takács Péterné

    Válasz
  24. vas jánosné

    Kedves András! köszönöm ezt a folyamatos tanitást, nagyon bátorító.
    Abba a sajátos helyzetbe jutottam, hogy többször nekifutottam, mert a sogornöm és a családja ex-angolok, A baj valószinü abból eredt, hogy semmilyen kiejtésemmel nem volt megelégedve, keveselt a tudásomat. Ez a állandó elmarasztaló, leszoló vélemény nagyot ártott,.
    A korona virus bezártsága alatt a iskolai TV angol – müsorát nagy előszeretettel követtem.
    Utána kórházba kerültem. Igy a tanulásom abba maradt. Nagyon megtorpant vagyok, mert sem nem kezdő, sem nem haladó a tudásom….. EZ a senkiföldjén való LÉT….elszomorit, mert az életem javát eltöltöttem tanitóként…IGEN gyors és sok az uj ismeret..Tisztelettel Vas Sári

    Válasz
  25. dr. Kónyi Olga

    Kedves András!
    Egy hosszas betegségből (idegkimerülés) gyógyultam ki három hónapja és még kímélnem kell magam.
    Üdvözlettel Kónyi Olga

    Válasz
  26. Semegi András

    Kedves András,
    Köszönöm a megkeresést,mindig érdeklődve olvasom sorait.
    A régi időkben vállalati támogatásban évente részt vettem angol nyelvtanfolyamokon.
    Akkor jó volt, többnyire „csak” egy sikeres záróvizsgát kellet tenni a végén és nem is került semmibe.
    Ezeken a tanfolyamokon nagyon sokat tanultam, de valahogy nem állt össze bennem az egész, hogy bátran megszólaljak angolul. Ezt az időszakot én is halogatásként éltem meg. Igazából mindig szerettem volna jól beszélni,
    megérteni a BBC Worldnews-t , A CNN tudósításait és eredeti hanggal nézni a filmeket.
    Később nagy motiváció volt, hogy munkahelyi változás miatt gyakran kellett főként svéd, olasz, cseh és szlovák
    munkatársakkal angolul beszélni. ekkor már összeálltak bizonyos dolgok és külföldi útjaimon sem okozott már
    gondot szinte bármiről beszélni.
    Ami továbbra is gond maradt az az anyanyelvi angolokkal tartani a tempót és továbbra is gond az angol nyelvű híradások megértése is. Na ezt már jó ideje halogatom. A jelenlegi munkám sem ösztönöz már egy ideje.
    Olykor belevágok, felveszek hiradókat és többször visszanézve próbálok egyre többet megérteni, de ezen a téren
    még hiányzik a nagy áttörés, hogy annyit megértsek ami arra ösztönözne, hogy amit még nem értek azt gyorsan megtanuljam.
    Hát így vagyok most. Már nyugdíjas vagyok, de tanítok egy középiskolában, most még teljes állásban. Ha a következőkben lesz időm arra, hogy nem túl szoros időbeosztással beillesszem az angolom fejlesztését a heti programba az jó lesz. Akkor belevágok. A feszes beosztások már nem mennek tartósan, azokról már lemondtam.
    Üdvözlettel,
    András

    Válasz
  27. Paal Maria

    Tisztelt András !
    Köszönöm az eddig küldött leckéket,az utóbbi levele ráébresztett sajnos hogy a halogatók
    közé tartozom,már be sem tudom hozni.Nekem,a saját határozatlanságom vezetett ide.
    Tisztelett: Mária

    Válasz
  28. Éva

    Jó napot kívánok.
    Én 50- évesen kezdtem el esti sulin a érettségit, német nyelvet választottam.
    Közben jöttem rá, hogy tetszik a német nyelv és ebből szeretnék min. középfokú
    vizsgát elvégezni. És olyan MUNKAHELYET, ahol tudom használni.

    Válasz
  29. Fehérvári Irén

    Kedves András!
    Nem mindig van rá időm, de szívesen tanulom az angol nyelvet. Már nem vagyok fiatal 68 éves leszek . Az interneten keresztül tanulok mikor időm engedi. Az unokákra vigyázok, tanulok velük. Kertes házban lakom és sok más dolgom is van. Így nem rendszeresen hanem időszakosan tanulok. Köszönöm a segítségét a tanuláshoz. Köszönöm Irén

    Válasz
  30. Seres Viktória

    Kedves András! Szeretnék német nyelvet tanulni, de félek hozzá fogni, mert nem tudom a határidőket tartani és tartok tőle hogy nem lesz kitartásom, ha nem megy könnyen, így 50 évesen. 😊

    Válasz
  31. Harsány Irén

    Kedves András !
    Én 65 évesen kezdtem el angolul tanulni az Ön segítségével.
    Mindig zavart,hogy csak németül tudok és a cseh,lengyel vagy orosz vendégekkel elég nehezen értek szót,mivel ők általában angolul beszélnek.
    Remélem,hamarosan túl leszünk ezen a vírusos időszakon,és újra fellendül az idegenforgalom, akkor tudom majd lemérni az angol tudásomat.
    Köszönöm a segítségét ! Üdvözlettel: Irén

    Válasz
  32. Pap Zoltán

    Jó napot kívánok tanár úr. A halogatás több okból van és lehetséges. Pl,:itt vagyok én,úgy akarom megoldani,hogy először majd megyek brainturbora utána jöhet a jobb nyelvtanárral való tanulás.! De addig is mehet a felhalmozás mert autó és jogsi nélkül nehéz elérni a helyszíneket.!!

    Válasz
  33. Dombó Gizella

    Tisztelt Neményi András Úr!
    Gyerekkoromban – négyen vagyunk testvérek, – nem volt lehetőségem nyelvet tanulni. Általános iskola felső tagozatán oroszul tanultunk, amit nem szerettem. Közben betegség miatt 1 éves ki kellett hagynom, és utána nagyon nehéz volt újra beletanulni. A tanárnő sem volt olyan segítőkész. Aztán gép- és gyorsíró iskolába mentem, majd levelező tagozaton végeztem el a technikumot, ahol szintén nem volt idegen nyelv oktatás. A munkahelyemen többször volt angol nyelvű telefon meg e-mail, amit én nem tudtam elintézni. Ezért gondoltam, hogy jó lenne angolul tanulni. Anyagi okok miatt nem tudtam nyelviskolába járni, örültem amikor felfedeztem ezt a lehetőséget, melyet Ön ajánlott.
    Mivel egész nap számítógép előtt dolgozom, így nem mindig ülök le este a saját gépemhez.
    Ha nem is minden nap, de egy héten háromszor-négyszer biztos tanulok.
    Üdvözlettel:

    Dombó Gizella

    Válasz
  34. Katulic László

    Kedves Tanár Úr!
    Régről kezdem. 1950-es évek. Amikor az általános iskolában 5. osztálytól kellett idegen nyelvet tanulni, nem a latint, mint alapnyelvet tanultunk, hanem oroszt, amit nem lehetett élővé tenni. (Persze, a nyugati nyelvekkel is volt a helyzet, hacsak nem beszéltek otthon, vagy a közvetlen rokonságban, környezetben „svábul, tótul vagy ruszint”.) Az orosz nem volt szimpatikus. Ráadásul a rengeteg háborús történetből maximum a hősies halál téma tolakodott elő. (Szása Tüskijevics az övére fűzött gránátokkal hogyan robbantotta fel önmagát és a rá taposó tankot!) A nyelvet gyakorolni csak az itt állomásozó katonákkal lehetett volna, de az tilos volt nekik. Később szocialista szláv területeken járva viszont hasznos volt. Egy fontos bevezető mondat után (magyar vagyok!) a lengyelekkel megértettük egymást, barátságok születhettek oda s vissza.(40 éves korom táján véletlenül bejött a rádión egy orosz adó, ahol verseket mondtak, természetesen oroszul és gyönyörű hangsúlyokkal! Akkor rájöttem, nem a nyelvben volt a probléma, hanem a nyelvtanítás módszerével.) – A későbbiekben sem voltunk szerencsésebbek a némettel, azok a tankönyvek is át voltak itatva politikával. (Megtudhattuk, hogy Otto Grothewol a Moabit börtönben raboskodott stb.9 – Amikor kinyíltak valamennyire a határok, szinte minden utamat autostoppal tettem meg. Az út során „beszélgetni kellett”, akár úgy, hogy keverék nyelven. Lényeg a megértetés volt. Nyugatra csak a 80-as évektől jutottam ki. – Elég sűrű, sok irányú életet éltem. A megélhetés, a család fenntartása, és a művészetem kevés időt engedett az idegen nyelv tanulásra. Inkább levelezés volt a jellemző szótárazással. Egyetlen kivétel volt: a chilei menekült művészekkel való kapcsolat, egy rövid ideig, mert ők inkább magyarul akartak megtanulni, és a magyart erőltették. – Más vonatkozásban továbbra is maradt a levelezés, amit megkönnyített a gépi fordítás. – Időm még most 78 évesen sincs több, mint az előző években. Most azokat a dolgokat részesítem előnyben a nyelvtanulással szemben, amelyekkel az évek során elmaradtam. Az irodalom, regényírás mellett megmaradt a grafika és a festészet. Ez év márciustól június közepéig 92 rajzot készítettem egy kiállításomhoz, azután a kisregényem színpadi változatát írtam meg és most javítgatom stb. – Ezek a halogatás fő tényezői.
    Tisztelettel. Katulic László

    Válasz
  35. Tuhar Ferenc

    Üdvözlöm!Egyetértek a véleményėvel.Èn 62 évesen kezdtem tanulni az angol nyelvtant.Addigra már sok angol szó magyar jelentését tudtam.Az angol mondatokat és a kiejtést viszont nem értettem.Ezért kezdtem el tanulni,mert érteni is akarom.Tanulás közben tudtam meg hogy az angol nyelvbeszéd szisztémája a fontos számomra.Köszönöm a segítségét! Tisztelettel Ferenc.

    Válasz
  36. Vilimi Lászlóné

    Kedves András! Nem halogató típus vagyok, de ahhoz a korosztályhoz tartozom, amikor csak külön órákon, külön pénzért lehetett nyelvet tanulni. Ezt a szüleim anyagi helyzete nem tette lehetővé. Az is nagy szó volt, hogy az érettségi után egyetemre mehettem(jó tanuló voltam), és nem dolgozni mentem. A gimnáziumban németet tanultam és mint nem kötelező tantárgyból érettségiztem belőle (5-re). Az egyetemen második idegen nyelvként angolt tanultam az orosz mellett. Az angol nyelvvizsgát (középfokút) a munkába állásom után egy intenzív tanfolyam után (két kisgyerek mellett, a férjem hatalmas segítségével) tettem le. Nagy hasznát vettem a munkám során és akkor még nyelvvizsga pótlékot is kaptam a munkahelyemen.Sokáig dédelgetett vágyam volt, hogy franciául tanuljak, de erre csak most került sor (74 évesen) a karantén alatt, az internet segítségével. Az internet egy csoda!, akinek van rá ideje, nagyon jó eszköz. Már csak kedvtelésből és a „szürkeállomány” szinten tartása miatt tanulok. Hasznát már bizonyára nem veszem a megszerzett tudásomnak, de se’baj! Sajnos, azt be kell vallani, hogy a tanulás fiatal korban sokkal hatékonyabb, ezért üzenem a fiataloknak, hogy ne halogassák a nyelvtanulást!

    Válasz
  37. laszlo zajonskovsky

    Kedves András!
    Én már 73 éves vagyok, de agészen tavalyig dolgoztam. Azóta nyugdíjas vagyok, és úgy gondoltam, hogy a szellemi hanyatlást nyelvtanulással próbálom csökkenteni, mivel a szabadidőm jelentősen megnőtt.
    Ezelőtt 20 évvel már egyszer belevágtam, de a sok munka miatt abbahagytam. Most sok minden előjött abból, de a tanulás nem úgy megy, mint egy 20 évesnek. A másik az, hogy tavaly még úgy volt, hogy utazgatni fogunk, de a járvány miatt ez most nem lehetséges. Ettől függetlenül, majdnem minden nap foglalkozom vele. Hogy fogom-e valaha használni, vagy eljutok-e egyáltalán odáig, azt nem tudom.
    Az fő problémám az, hogy hamarabb elmondok valamit, mint ahogy megértek másokat.
    Üvözlettel, László

    Válasz
  38. Horvath Istvan

    Nyelvkönyvek és nyelvórák tele vannak számomra használahatatlan információval. Mit kell majd csinálnom ha idegen országban autót bérelek, bussza megyek valahova, vagy keresek egy hidat, merre van egy nagy óra, meg ilyenek, stb. Ettől már akkor elfáradok, amikor szó van róla. Ezek úgy mentek el, ahogy jöttek a fejemből, már a következő hétre. Ha meg megkérek egy tanárt, hogy azzal foglakozzunk angolul ami körbevesz, amivel dolgozom, amire szükségem van, akkor közli, hogy nem így kell tanulni, hanem hosszadalmasan és sokba kerülősen. Így aztán szépen elhajtom. És lesz az idegen nyelvről egy olyan ismeretem, hogy na ez is alig jó valamire. És se jó nyelvtudásom se jó tanárom nem marad. Peszre így is lehet haladnom, csak nincs kedv, és a tudás is olyan még csak hobby sem lesz, hogy : „na, külföldinek ezt is jó lesz…”.
    Ha már anyanyelvi dolgokról esik szó, akkor volt egy olvasás oktató könyv még az 1870 körüli időből. Olvasás tanmódja volt a címe. Először a gyerekekkel átvették az adott nyelv írásjegyeit, betűit. Ellenőrizték, hogy terhelhetik-e már őket új dolgokkal. Aztán a tanár olyan érdekes történeteket olvasott fel nekik, amivel korabeli kifejezéssel élve „kiköltötte bennük a saját olvasás iránti kedvet”. Ha az egyiket ez kedvteltette a másikat meg az, akkor azt olvasott nekik. Aztán ez a kettő már elég volt, hogy haladjanak… Talán tanulságos lehetne nekünk is a nyelvtanulás szempontjából megfontolni a „kedvfelkeltés” aktusát…

    Válasz
  39. Farkas Katalin Erzsébet

    Kedves András!
    Elnézést,hogy csak most tudtam ide érni a géphez,de nálam is sűrű napok vannak.Én 72 és fél évesen kezdtem el,Önnel,és az unokámmal folytattam,illetve folytatom.Szerintem,Nálam pont a covi játszott közre,meg hogy az unokám a második osztályt járta,most harmadikos.Szerencsére jó tanuló,de azzal még növeltem a tanulási készségét,hogy azt mondtam,hogy Ő lesz az Én tanító nénim,Ő tanít Engem az angolra.Én kihasználtam a lehetőséget és Ő kapott rajta.Ez bizonyos fokig csúnya dolog,de a cél szentesítő erejét nagyobbnak láttam.Ez az Én tanulási módszerem.Köszönöm az Ön által küldött anyagot.Ha nincs a covi és az egyetlen unokám nem ilyen kicsi,akkor szerintem már nem vágtam volna bele.
    Üdvözlettel:Kati

    Válasz
  40. Lné Eszter

    Kedves András! Teljesen igaza van ,a halogatás csak kifogás.Nekem is sok ismerősöm van külföldön és jó volna, ha érteném amit beszélnek. Ha elmegyünk valahova kézzel-lábbal mutogatok és örülök ha megértettek.Ezért is szeretnék kicsit beszélni németül, angolul.63 éves vagyok. Üdvözlettel: Eszter

    Válasz
  41. Laczi Sándorné

    Tisztelt Neményi Úr !!

    Köszönöm kitartását, segíteni akarását !
    Kérdéseire : 58 évesen kezdtem tanulni, mer a nagylányom 2013-ban gondolt egy nagyot és Kanadába költözött ! Férjhez ment egy angolul beszélő holland eredetű,-de kicsi kora óta ott nevelkedett fiúhoz,- és a 2 kisfiukat angolul tanítják és beszélnek velük !
    Évente látogattam őket nyaranta, na ez adta a motivációt a tanulásra ! Először csak ingyenes oktatásra járta, de később már áldoztam is rá ! Az ön első könyveim is megvannak nekem, de nem volt kivel gyakorolnom és feladtam !! Végleg ! Nagyon zavar engem, hogy egész mást ejtenek mint írnak !!! Szörnyű ! Nem beszélve a hadarásról, nekem gyors nem tudom követni !!! Így 70 felé már beletörődtem a helyzetembe !
    Megértését köszönöm , üdv. Laczi Sándorné Kecskemét

    Válasz
  42. Balogh László

    Üdvözlöm kedves András !
    75 évesen eljutottam addig, hogy többszöri kezdéssel öt-hat nyelven el tudok boldogulni,de ez nem sok.
    Ezért is örülök az Ön nyelvleckéinek, mert frissítem a passzív anyagot.Köszönöm a lehetőséget, üdvözlettel:Balogh László

    Válasz
  43. Horváth István

    Kedves András !

    Nagyon nehezen eljutottam az első kötet végére, összecsomagoltam és eltettem.
    Számomra igen nehezen érthető az angol férfi kiejtése, ( mély dörmögő hang ) .valamint engem zavar , hogy elmondja magyarul.
    Internetem találtam olyan angol leckéket amely az én fülemnek kellemesebb ( női hang, magasabb , számomra kellemesebb hang , hamarabb felismerem a szót).
    Valamint nézek a neten angolul beszélő filmeket, olyat amelynél van angol felírat is, valamit amely kiejtés kellemes a fülemnek.
    Haladok a magam tempójában , van időm, nekem már nem kell sietni, nemrég töltöttem be a 73.évet.
    Fő tevékenységem , online CFD részvény kereskedés, DAX, NASDAQ ,néha OIL vagy GOLD .
    Jó egészséget !

    Horváth István

    Válasz
  44. Danis Margit

    Kedves András! A megrendelt anyagot megkaptam és valóban nem kezdtem el vele foglalkozni, aminek az alábbi az oka: jelenleg még dolgozom, a napi munka, majd azt követően a háztartás teljesen kitölti az időmet. A hét végéken is mindig van elfoglaltság, család, gyerekek, unokák. Szóval az a terv, hogy jövő év augusztusban nyugdíjba megyek és akkor szigorú napirendben elkezdem az angol nyelv tanulását, Így mire a férjem is nyugdíjas lesz, utazhatunk bárhová, nem veszünk el, meg merünk majd szólani, útbaigazítást kérni bárhol. Tudom, ez most jó kifogásnak tűnik, de szilárd az elhatározásom és meg is valósítom!
    Üdvözlettel: Dansi Margit

    Válasz
  45. Kántor Zsuzsanna

    Kedves András! 15 évvel ezelőtt kezdtem tanulni az angolt, 60 évesen.A lányom és a családja Angliában él.Fontos volt hogy az unokáimat és a rokonokat megértsem . Nem profi szinten de azért megy. Igyekszem szinten tartani .Az unokákkal viszont fontos magyarul is beszélni .Köszönöm a könyvet .Az,, Angol útitárs kezdőknek” .Sajnos a CD-t nem tudtam megnyitni.Ennyit magamról.Üdvözlettel:Zsuzsanna

    Válasz
  46. Horváth Sándorné

    Tisztelt Neményi Úr!
    A véleményem az,hogy tanulni soha nem késő akárhány éves az ember,ha még épek az agysejtek. Most 76 éves vagyok és már nem azért ” gyűröm” magam,hogy majd kitűnjek a tudásommal. De nagyon jó érzés,ha a gyerekeimmel,vagy az unokáimmal beszélgetve nem érzem azt,hogy nem értem Őket. Sok idegen szót használnak a napi beszélgetések kapcsán, – nemcsak Ők – az újságokban, a TV-ben is, sőt még ugye a termékek matricáin is . Nekem megelégedést,.örömöt okoz,ha megismerem és értem az idegen szöveget, még ha az élő beszélgetés nem is kifogástalan. Ez most részemről nem vélemény, inkább hozzászólás. Én kicsit intelligensebbnek érzem magam,ha ismerek néhány szót,vagy kifejezést és ennyi nem több!

    Válasz
  47. András Ilona

    Üdvözlöm!🤗
    Kérem küldje el újból nekem “az akciós”😀csomagot,es olyat,hogy motiválta legyek az olasz nyelvtanulás ra!😀

    Köszönettel:Ilka

    Válasz
  48. Bánhegyesiné Vándor Éva

    Kedves András!
    Nagyon köszönöm az eddigieket.
    Őszintén szólva könnyebbnek gondoltam a kiejtést. Azért kezdtem el tanulni, mert már az alapműveltség részének érzem az angol nyelv tudását. Menet közben rájöttem, hogy sok fontosabb dolgom is van, már nincs annyi időm, hogy komolyan tanuljak.
    Még egyszer köszönök mindent, és sajnálom, ha csalódást okoztam.
    Üdvözlettel: Éva

    Válasz