A kezdő nyelvtanuló életében az egyik legnagyobb kihívás, hogy egy szinttel feljebb lépjen. Alapvetően ez egy egyszerű feladat, csak haladni kellene előre a tananyagban.
Mégis azt veszem észre, hogy ezt a folyamatot saját magunk számára megnehezítjük azzal, hogy többször visszatérünk az anyag elejére, és újrakezdjük a tanulást teljesen elölről. Nem csoda, ha ettől aztán csökken a lelkesedésünk, vagy akár évekre elmegy a kedvünk a tanulástól. Én háromszor kezdtem újra az angol nyelv tanulását. Törtem a fejem, hogy nagyon sokan miért tesszük ezt?
Az első lecke jól megy, a harmadik már kevésbé, az ötödik lecke pedig még nehezebben megy. Azt még gyakorolni kell. Nos, kb. így lesz a kezdetben lelkes tanulóból többszörös újrakezdő…
Amikor az ötödik leckénél tart az ember, teljesen természetes, hogy a tudásában vannak hiányosságok, és nem tudja hibátlanul, 100 százalékra kitölteni a tankönyvben és a munkafüzetben található összes gyakorlatot. Én is nehezen fogadtam el, hogy az ötödik lecke nem megy ugyanolyan jól, mint az első.
Visszalapoztam egy leckével, megnéztem az ottani gyakorlatokat, és megállapítottam, hogy bizony, helyenként még ott is ejtek hibát. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy lyukas a tudásom, hiányosak az ismereteim, és legjobban akkor járok, ha visszamegyek a tananyag legelejére, és újra átnézem az egészet.
Csakhogy ez egy ördögi kör, mert a legelső lecke mindig jobban fog menni, mint az ötödik, kivéve ha…
…kivéve, ha továbbmegyünk, és folytatjuk a tanulást. Amikor a tizedik leckénél járunk, akkor már jól megy az ötödik, sőt… olyan egyszerűnek, könnyűnek tűnik így a tizedik környékéről visszatekintve…
Ennek az az oka, hogy a tankönyvek leckéi egymásra épülnek, vagyis az egymást követő fejezetek nemcsak új ismereteket tartalmaznak, hanem a korábban tanultakat is alkalmazzák. Így a tanulóknak a korábban megszerzett ismereteiket folyamatosan használniuk kell, a minden nap alkalmazott szerkezetekkel pedig jó viszonyban van az ember.
Nos, ezért nem szabad állandóan elölről kezdeni, vagy egy leckénél hosszú időre leragadni (természetesen, ettől még azért léteznek könnyebb részek, és vannak nehezebb részek, amelyeket több leckén keresztül lehet csak megtanulni.)
Jó érzés, amikor már nem kezdő, hanem középhaladó, vagy haladó szinten tart az ember. Ahhoz, hogy ezt az érzést megismerje, nem szabad leragadnia az elején, akkor sem, ha úgy érzi, hogy stabil alapokat akar szerezni.
Akkor lesznek stabil alapjai, ha nemcsak az első három leckét tanulgatja éveken át, hanem folyamatosan veszi a leckéket és halad előre. Ha hosszabb szünetet tart a tanulásban, akkor is onnan kell folytatnia, ahol abbahagyta.
Ön általában onnan folytatja a tanulást, ahol korábban abbahagyta? Vagy biztos, ami biztos alapon sokszor kezdi elölről?
Véleménye fontos számomra. Kérem, írja meg itt, a blogon!
Kedves Neményi Úr!
Sajnálom, hogy abba kellett hagynom mindenféle hallással kapcsolatos önképzést. Most, hogy beléptem a 71. évembe, egyre gyorsabban súlyosbodó halláskárosodásom van. Már a harmadik hallókészüléket vásárolom, de a beszédmegértésem most sem tökéletes.
Elkeserít, hogy a filmek szövegének megértése, hallott anyag értése mindössze 30%-os. Sajnos, visszafordíthatatlan.
Egyre jobban elszigetelődöm eddigi kapcsolataimtól. Most tanulom a szájról olvasást, de sok esetben ez nem alkalmazható.
Szerettem volna továbbra is gyakorolni az angol nyelvet az Ön által javasolt metodika szerint.
Sikeres nyelvoktatást, módszertani útmutatásához sok követő személyt kívánok:
Üdvözlettel: I.Huszár Jolán
Kedves András Szókártyák angol nyelvből B1 szinten – Újrakezdőknek és középhaladóknak Szókártyák angol nyelvből – B2 szinten – Haladóknak ebből is lehet tanulni sokat angol nyelvet csak azért kérdetem mert ezt fogom kapni a hugomtól vasárnap a névnapomra.
Szeretettel
Máté Kriszti
Többször is vissza, vissza ugrottam, mert a sokadik lecke, nehézségi szint után az volt az érzésem, hogy semmit nem tudok, emiatt oda lett a lelkesedésem.
Volt, hogy azt tapasztaltam, hogy elfelejtem azt, ami két, három szinttel korábban már jól ment, ezért megint vissza ugrottam.
Végül egy nagy katyvasz lett a fejemben és nem jutottam előre, sőt, belefásultam a sikerélmények hiánya miatt.
Kb most itt tartók, a lelkesedésem a béka feneke alatt van.
> –
Én tanulok szorgalmasan, de félek a megszólalástól. Még igazából sose kellett beszélnem idegen emberrel. Tanulás közben olyan érzésem van, hogy tudom, de néhány hét után nem mindig jut eszembe, nem tudom milyen lesz „éles” helyzetben. Minden nap tanulok és van egy baráti idős tanár nénim (90 felett) aki szigorúan kívülről kéri tőlem az olvasmányokat és a vele kapcsolatos nyelvtant is, de úgy éreztem szükségem lenne ilyen gyakorlati mondatokra is. Ezért vettem meg a nyelvmester könyveket, amit nagy megelégedéssel forgatok és hallgatom a CD-ket is. Egyet tartok igazán fontosnak, hogy örömmel tanulok.
Kedves András!
Nyelvtanárként és nyelvtanulóként tapasztalom, hogy tényleg nem kell visszamenni az elejére.
Angol nyelvtanárként a nyelvek szerelmese vagyok, és angol és német után franciát kezdtem el hobbiként tanulni az Internet segítségével.
Nekem is nehezebben ment a sokadik lecke, és visszamentem az alapokhoz, de akkor is nehezebb volt a sokadik lecke. Majd ezután továbbmentem, gyakoroltam, és visszatekintve a 20. leckéről a 10.-re könnyűnek tűnik most már a korábban nehéznek tűnt 10. lecke.
Mindennapos gyakorlás a kulcs a továbbhaladáshoz és fejlődéshez. Illetve minél több oldalról kell támadni a nyelvet, azaz lehet ez akár keresztrejtvényfejtés angolul ( vagy franciául :-)), vagy angol nyelvű film nézése felirattal később felirat nélkül, nem csupán munkafüzet kitöltögetése, amit a suliban csináltatnak a tanulókkal.
@Tóthné Kati – Kedves Kati!
Azt írja, szeretne egy kicsit angolul beszélni. Szerintem akkor mindenképpen angolul kell tanulnia, és nem németül.
Kedves András
Nagyon köszönöm a segítséget , nagyon sokat tanultam a könyvekből ez egy nagy boldogság a számomra ,hogy meg tudom tanulni az Angol nyelvet.Nem adom fel és ezt köszönöm önnek.Igaz nagyon sokat gyötröm magam de csak így lehet el érni valamit.
Üdvözlettel:Ibolya
Kedves Tanár Úr.
Nagyon megköszönöm érdeklődését. de sajnos a tananyag megvásárlásától még nem sokat tudtam az Angol tanulással
.foglalkozni, mivel elhelyezkedtem dolgozni. E hónap végén jár le a szerződésem és most fogok hozzá komolyan az Angol tanuláshoz.Valami azért ragadt rám így is hogy csak ritkán vettem kézbe a lemezeket Amit viszont meghallgattam az megmaradt bennem, még 71 évesen is
Üdvözlettel: Nagy József
Kedves Andras!
On, mindig a lenyegre tapint! Ahogy latom nagyon sokan esunk az allando ismetelgetes hibajaba, ezert lassul le a haladas. Bar, ismetles a tudas atyja, de csak esszeruen tegyuk azt.
Meg fogadom tanacsat es csakis a masodik konyvel foglalkozom.
Lelkiismeretes munkajat, odafigyeleset rank nagyon koszonom.
Udvozlettel
Margit
Kedves Andras!!!
Kosazonom a biztatast!! Tenyle3g szukseg van ra, mert ilyenkor megszolal a lelkiismeretem es ujbol kezdem a tanulast. Mindig beleesem abba a hibaba, amit leirt, de most megfogadom a tanacsat es ott fogom folytatni,ahol abbahagytam. Most is itt vagyok a gyerekeknel Angliaban es borzasztoan sajnalom,hogy nem tudok beszelni a barataikkal. Elnezest az ekezetek nelkuli szovegert, de a laptop klaviaturajan angol abc van es meglehet keresni azt hiszem az ekezetes betuket, de en nem tudom.
Koszonom a tanacsait, nagyon hasznosak!!!!
Udvozlettel: Ibolya
Kedves András!
Nem tartozom a fiatal generációhoz, de szeretnék végre egy kicsit
beszélni angolul. A németet régebben tanultam kisebb-nagyobb sikerrel megértetem magam, és itt kezdődik a problémám.
Angolt is tanultam kb 35 éve, és akkor elég jól ment. Most ott tartok, hogy a két alig tudásból melyiket lenne érdemes folytatni.
Megvettem a „Buldózert” és azt tanuljam, vagy a számtalan német könyvemet vegyem elő. Tudom, hogy ezt nekem kell eldöntenem, de jó lenne egy kis tanács.
Üdvözlettel: Kati
Kedves Tanár Úr! Most éppen, azért mentem vissza, mert az egyik kolleganőm kérdezte, hogy hogy állok az angollal. S ez kapóra jött, hogy leírjam amit el tudok mondani, le tudok írni. S az ellenőrzés során javítottam a hibákat, bekarikáztam a javítandó,begyakorlandó szavakat. Természetesen a mondattal együtt. Így már nyugodtabban lépek a következő témakörre/család/.
KÖSZÖNET, HOGY JÓ TANÁR MÓDJÁRA MOTIVÁL, S ÉBREN TARTJA AZ ÉRDEKLŐDÉSÜNKET Üdvözlettel:Erzsébet
Kedves András!
Sajnos , én is néha hátrafele tegkingetek.Mindíg úgy érzem, hogy meg kell az előző oldalakat néznem ahhoz, hogy biztosan jól tudom -e.?
Persze,próbálok ezen változtatni.Köszönöm,a jó tanácsot, sokat segít a tanulásban .
Üdvözlettel! / marcsi /
Kedves András!
Évekkel ezelőtt – a német után – nagyon lelkesen kezdtem az angol nyelv tanulásába. Szépen haladtam, de a tanfolyam után egyre kevésbé használtam aktívan az angolt. Majd újrakezdtem, és megint és megint.
A 3. újrakezdéskor – természetesen elölről – nyugtáztam magamban, hogy én angolból egy „antitalentum” vagyok. A szavak egyszerűen nem maradnak meg bennem, emiatt nem értem, amit olvasok vagy amit hallok, megszólalni meg aztán végképp nem megy, pedig a tanulás idején a felmérőim 80-90%-osak. Most megint újrakezdtem, és az első órák tapasztalatai alapján eljutottam oda, hogy feladom, pedig a mentalitásomtól ez nagyon távol áll.
Sajnos igaza van kedves András! Vannak szavak,amelyeket nemigazán sikerül úgy mondanom ahogy hallom a lemezről. Tényleg sokat visszamegyek az elsőleckéig. Valóban ez lehangoló. Idegesít, hogy szeretném jól kiejteni. Tudom, hogy nem megy egyből, de amikor hallgatom, úgy tűnik vissza tudommondani. Azt gondoltam, hogy sokszor elolvasom a tanácsait, hogy rögzüljön az agyamban a tanulás menete. Remélem, sikerül! Sok sikert Önneka további munkájához! Üdvözlöm Önt; Eszter
Kedves András!
Én angolt még soha nem tanultam. Igaz, régen készültem rá, de a
„sors” mindig közbeszólt. Most remélem, már nem lesz akadály.
Január elején kezdtem el a tanulást, igyekszem egyenletes tempóban tanulni, most tartok az első könyv utolsó leckéjénél, a
mellékleteket is átvettem. Nekem a szavak leírásával van kis problémám, gondolom ez majd a gyakorlással megoldódik.
Gondolom március elején elkezdhetem a második könyvet, addig
még átismétlem az eddig tanultakat. Megfelelő a munkatempóm, vagy lassú? A könyv nagyon jó, megkönnyíti a tanulást.
Üdvözlettel: Magda
Tisztelt Tanár Úr !
Igen, én is késztetést érzek arra, hogy visszalapozok az előző leckékhez és ezzel lassítom a haladást. Meggyőzött – mint sok mindenben a nyelvtanulással kapcsolatba. Ezek után csak előre – a lenini úton – mivel egy ” idegen ” a legkönnyebb leckékben is talál olyat, amit nem tud tökéletesen, de így lassítja saját tempóját.
Köszönöm jó tanácsait,
üdv. Dániel