Gyakran találkozom azzal a problémával, hogy a tanulók hiába ismernek rengeteg szót, mégsem tudnak belőlük egy értelmes mondatot összerakni…
Amikor használjuk a nyelvtudásunkat – akár szóban, akár írásban –, akkor mindig mondatokat mondunk, írunk vagy olvasunk. Ezzel szemben a legtöbb tanuló, amikor leül tanulni, szavakat akar megtanulni, és nem mondatokat.És itt van a nyelvtanulás legnagyobb problémájának a gyökere!
Hogyan lesznek a bemagolt szavakból hirtelen gördülékeny mondatok? Valahogy megpróbáljuk összerakni őket, ami a legtöbb esetben éppen azért megy olyan nehezen, mert önálló, egymástól elszigetelt szavakat tanultunk meg.
Pedig sokkal egyszerűbb lenne egyből azokat a mondatokat megtanulni, amelyekben az ismeretlen szóval találkoztunk.
Nem jelent több munkát, sem több időt vagy energiát megjegyezni egy egész mondatot. Viszont óriási előnye, hogy a megszerzett tudást azonnal, gondolkodás nélkül használni tudjuk majd a későbbiekben.
A mindennapokban a szavakat sosem önmagukban használjuk. Például senki sem azt mondja, hogy: „Fáradt.” Ehelyett azt mondjuk: „Nagyon fáradt vagyok.” Majd hozzá is tesszük: „Megyek pihenni.” vagy „Megyek aludni.” (és nem csak annyit, hogy „aludni”).
Ha ezt átgondolja, talán már érthető, miért ajánlom folyamatosan azt, hogy nyelvtanulóként egész mondatokat és összefüggéseket érdemes megtanulni a különálló szavak helyett.
A félreértések elkerülése végett: természetesen nagyon jó, ha ismerjük egy-egy szó jelentését. Viszont ne feledje: ha értjük is egy szó jelentését, attól még nem fogjuk tudni automatikusan használni. Csak akkor válik az aktív szókincsünk részévé, ha mondatokat is alkotunk vele!
Ön hogyan szokott új szavakat tanulni? Külön-külön, szótárfüzetből, vagy rögtön mondatokba ágyazva?
A véleménye fontos számomra! Kérem, írja meg itt, a blogon!
Én soha nem tanultam semmijen tankönyvből se szotarbol. Ez az első ijen nyelv tanfolyamom ami nagyon tetszik és szerintem hamar meg tanulok németül.
Szeretnék angol kezdő nyelvkeckét
Köszönöm a megkeresést, én szeretnék olasz mondatokat tanulni a segítségével,köszönöm.
Czotter Ágota
Én mindig egész mondatban tanulom az új szavakat.
Mindkettő megoldás együttes tanulását nagyon tudnám ajánlani.Azért a mondatos tanulást előnyben részesítem.
Tisztelt tanár úr! Én mondatokat tanulok. Koszönöm a segítségét abban, hogy az eddigi tudásom elég lesz arra, hogy a fiam barátnőjével egy keveset tudjak kommunikálni. A hölgy és a fiam is Hongkong-ban él és a fiam is angolul beszél vele, mivel még csak kicsit beszéli a kinai nyelvet. Tisztelettel és köszönettel: Varga lajosné
Kedves tanár úr.
Önn tanításiának eredményeként már régen nem
Külön szavakat tanulok. Ez fantasztikus.
Köszönöm.Tóth Károlyné
Szavakat tanultam, ami tudjuk függ a szókörnyezettől. Nem jártam sok sikerrel, ha még a nyelvtant is figyelem elvesztem.
Mivel én 60+ -os vagyok, ìgy nekem már beidegződőtt az, hogy szavakat tanuljak meg előbb.Én azt vallom, hogy ha csak a szavakat tudom szótőig és a nyelvtani rész nem nagyon megy,akkor már meg tudom értetni magam. Nekem ez a jobb. Biztosan a mondatba beépìtés is működik, de ez már a tőlem újabb generációnak lesz hatékony, főleg akkor, ha ezzel fognak először találkozni.
Kedves Neményi Andràs !
Én inkàbb mondatokban àgyazva tanulom a nyelvet nekem így könnyebb..
Köszönöm
Kedves András!
Teljesen igaza van!
Üdv:Magdika néni
Nehezen tanulok szavakat, mostanában zenét hallgatok, olvasom hozzá a szöveget, így jobban megragadnak bennem a szavak. Ha rádiót hallgatok már jobban értem. Ön írta a zene halllgatást,le is tudom fordítani,tetszik. Köszönöm
tetszik a bölcsis-ovis tanulás.
Tisztelt Tanár Úr !
Nagyon köszönöm az Ön által küldött leckéket, sokat tudok belőlük tanulni, ezek az életszerű helyzetek igen
hasznosak mindennapi tevékenységeinkhez, valamint a mondat alkotási formák valóban sokat segítenek az
előre lépésben.
Ami hiányzik, az a társalgás hogy a kiejtés és a hangzás jól csengjen, de nem adjuk fel.
Szeretem,ha mondatba foglalva tudom tanulni az új szavakat. Így hatékonyabb a tanulás.Az Ön által írt helyzetek
nagyon hasznosak és gyakorlati szituációk.Szeretem azokat a „leckéket” amiket szokott küldeni.
Néha kiírom szótárba is.Ezt könnyen magammal tudom vinni.
Tisztelt Tanár Úr!
Próbálok rövid mondatokat magam is szerkeszteni. Hang után is ismétlem a kész mondatokat. De nekem a hang utáni kiejtést könnyebb megjegyezni, mint leírni. Ha írott szöveget próbálok olvasni, a kiejtésem biztosan hibás. Szóval, szinkronban a kettő nem megy. Több időt kell fordítanom a szavak leírására, ehhez az Ön eddigi tananyagai sokat segítenek.
Azokat a mondatokat szeretem megtanulni, amik helyzethez vannak, amiket Ön állít össze
Köszönöm szépen.
Kedves Tanár Úr!
Azt tapasztaltam én is, hogy sokkal maradandóbb egy új szó az emlékezetünkben, ha mondatokban tárul elénk. Ezért nagy segítséget jelentett nekem, amikor a Tanár Úr küldte azokat a kis történéseket – mondatokat, amivel nagyon jól lehetett boldogulni az adott helyen. Itt most utólag is hálásan köszönöm.
Nagyon szívesen forgatom Tanár Úr „Buldózer” könyveit is, mert ott nem csak a mondatokat találom, hanem még a kiejtést is. Nekem ez azért volt nagy segítség, mert hiába tudtam, mit akarok mondani, nem szólaltam meg, ha nem voltam biztos a kiejtésben. Az Ön módszerével sikerült átlendülni a gátlásaimon. Köszönöm!
Tisztelt Neményi András !
Eddig szavakat tanultam, de hiszek Önnek, hogy hasznosabb egész mondatokat tanulni, valóban a
gyerekek is beszéd hallgatása alapján tanulnak meg beszélni, és nyelvtani szabályokat sem oktat senki
nekik, ebben az időszakban.
Nincs kivel gyakorolni a nyelvet, az ember elfelejti. És kezdi mindig előlről. Kevés az idő.
En még most kezdtem tanulni.Olxan amxsgot keresek ami először az alapokat tanitja.es segot a kiejtésnem,olvasásban,itásban
Én mondatokba ágyazva tanulom.
Sajnos, külön-külön tanulom meg a szavakat. A kifejezéseket egyben – mondatban – tanulom.
Mondatokban ágyazva szoktam tanulni a szavakat
Tökéletesen igaza van, ám ott a feletés is !
Jók a könyvei akciós arat ajánljon nekem!
Én kūlōn kūlōn a szavakat.
Tisztelt Neményi András!
A kezdetektől érdeklődéssel figyelem és olvasom az angol nyelvtanulással kapcsolatos e-mailjeit. Nagyszerű, hiánypótló munka.
A legutóbbi levelében említi, hogy mi a nyelvtanulás egyik legnagyobb hibája, amellyel maradéktalanul egyet értek. Jómagam is két nyelven beszélek az anyanyelvemen kívül; – oroszul és angolul.
Engedjen meg egy megjegyzést, amely semmit sem von le az ön nagyszerű értékteremtő tevékenységéből, de nekem évtizedek óta ez a vesszőparipám, és eddig még nem tapasztaltam ennek a problémának ellent mondó esetet.
Miről is van szó?
Nagyszerű dolog, hogy szavak helyett egész mondatokat tanulunk, sőt megtanulhatjuk a kérdéseinkre adandó válasz egy verzióját, de az emberek általában nem írásban, hanem szóban kommunikálnak. Lehet, hogy a beszélgető partnerünk intelligens ember és megérti a mi „Dob utcai” kiejtésünkkel elidétlenkedett kérdésünket, de vajon az adott választ megértjük-e?
A válaszoló, mivel ő az anyanyelvén beszél, valószínű, hogy nem azokat a szavakat, kifejezéseket fogja alkalmazni, amelyek a mi agyunkban várakoznak. Vagy ha azokat használja, akkor sem a mi kitekert kiejtésünkkel fogja elmondani, hanem az ő megszokott anyanyelvén. Azt pedig csak hosszú gyakorlás után tudjuk pontosan megérteni.
Egyszerűbb a helyzetünk, ha olyan személlyel akadunk össze, akinek az idegen nyelv szintén tanult nyelve. Ez esetben előfordulhat, hogy esetleg ugyanazokból a tankönyvekből tanultunk, ezért szókincsünk is hasonló, akkor csak a kiejtési nehézségekkel kell megküzdenünk.
Nos, arra szerettem volna rávilágítani, hogy sajnos ebben az ön nagyszerű tanítási metodikájában, nincs visszacsatolás, nincs élőbeszéd szerinti megértés-tanulás.
Kérem, ne vegye rossz néven véleményemet, további sikereket kívánok önnek és csapatának!
Üdvözlettel:
Mednyánszky László
Kedves András!
Én a hétköznapi életben leggyakrabban használt mondatokat szeretem megtanulni, vagyis annak látom legnagyobb hasznát – ahogy Ön is javasolta.
Üdvözlettel: Hujber János
Kedves András!
Ifjú koromban valóban a szavakra és a helyesírási szabályokra kellett koncentrálni, ezt kérték tőlünk az iskolában. De ma már hallgatva az Ön tanácsára, sok példamondatot tanulok meg, amikben csak néhány igét, vagy főnevet kell behelyettesíteni és máris megértetem magamat.
Köszönöm, hogy tanítványa lehetek.
Kedves András!
Én 1970-ben kezdtem németet tanulni, német anyanyelvű magántanárnál, 1978-ig. Nem jól beszélt magyarul, én meg németül sehogy, úgyhogy nekiestünk a Fürst és Vajdának, azt rágtuk 8 évig. Gimiben abból a nyelvtanból éltem végig.
1977-től 1981-ig német tagozatos gimnazista voltam.Magyar anyanyelvű tanárral, aki németül egyáltalán nem beszélt. Viszont szinte irodalmi szinten megtanultam fordítani.
Végig szótárból tanultatták velem a szavakat. A rövidtávú memóriámnak biztos jót tett, de a német beszédkészségemnek bizonyítottan nem. 11 év alatt egyszer beszélgettem 2 napot németül egy ifjúsági táborban NDK-s srácokkal. Nehezen indult, nem értettem a dialektusukat. De aztán belejöttem. / Nem vitatom, hogy ebben közrejátszhatott a társaság ivararánya és elfogyasztott kemikália is…/ Érettségi után soha többé nem kerültem a német nyelv közelébe.
Komolyra fordítva: az Ön által küldött anyagot viszonylag könnyedén megértem. Gyanítom azért, mert írva van. A beszélt nyelvet próbálgatom a média hallgatásával, ha belebotlok, de igen kevés sikerrel.
Szerintem a beszélt nyelvhasználat a kulcs. Ha már tudok beszélni, azt kell alátámasztani, elemezni az írásbeliséggel.
Elvégre az anyanyelvünket is így tanultuk meg, nem?
Továbbra is várom a leckéket és nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlettel
Zita
Szófüzérbe foglalva.
Van amikor szavakat,hiszen a szóismeret hiánya gátolja a megértést.Komplett mondatokat,speciális kifejezéseket,amelyek az adott nyelvre jellemzők.
Kedves András!
Szerintem mindkettő fontos. Én külön is tanulom a szavakat, meg mondatokba fűzve is. Persze a mondat alkotása már nehezebben megy.
Üdvözlettel: Tamás
Én rövid mondatokat tanulok mert német országba élek és hotelba dolgozom.
Még az „Ős időkben” az egykori NDK-ban dolgoztam. Pár szavas német nyelvismerettel vágtam bele a dologba. Váltó műszakban dolgoztunk német kollégák között. Hozzá szoktunk, hogy a dolgainkat lehetőleg magunk intézzük. Így aztán velük sokat beszéltünk. Mindenképp meg akartuk értetni magunkat, így olyan szavakat és kifejezéseket is belefűztünk a mondatainkba, amiknek nem ismertük a jelentését, de hallottuk, hogy a helyi kollégák mikor, és hogyan kiejtve használták azokat. Használat közben aztán belénk ivódott egyre több szó, amiknek idővel utánanéztünk a szótárakban is, később újságolvasás, vagy tévénézés közben is helyére került minden. Egyszercsak azon kaptam én is magam, hogy néha még álmomban is német nyelven jöttek nyelvemre a kifejezések.
Nem tanultam még sehogy.
Tiszteletem,én mindkét megoldást használom,tehát szavakat is megtanulok külön,de gyakran kifejezéseket is ,mert igazában a társalgásban ezt tudom használni.
A szavakat tanulom meg és szótárazom! Én sok szót szeretek tudni és ezután jön csak a nyelvtani helyesség.
Kedves András! Szerintem mindkettő fontos. A szavak jelentése és mondattá alakítása is. Ha megtanulja az ember a helyes sorrendet a mondaton belül, onnan már könnyebb lesz. Mert ugye nem az a sorrend, mint a magyar mondatokban. Egy nyaralás alkalmával nagyon jól lehet alkalmazni az előre betanult mondatokat!
Tisztelt Neményi András!
Örömmel vettem tudomásul, hogy olvashatom, és egy keveset gyakorolhatom az angol „nyelvleckéit”. Igaz ugyan, hogy a koromnál fogva (77 évemet taposom) már csak itthoni felhasználásra próbálom szinten tartani a gyenge angol tudásomat, de sokat segít nekem. Mivel én is próbálok kifejezéseket és teljes mondatokat ismételni, és újra-tanulni, könnyebben tudok eligazodni, akár egy ismeretlen szövegben. (Ez már egy kicsit nagyképűen hangzik, mert ennyire nem tudok angolul, de segít az interneten és más módon érkező szövegek megértésében.) Sok sikert a továbbikhoz!
Kedves András ! Tisztelettel,l adózva osztom és elismerésem amikor olvasom a felsorolt és birtokolt nyelvismereteit, amit én sjanos már megközelíteni sem lennék képes. Miért? Mert elmultam már 8o éves.Fiatalon 1979 -ben tanultam 1-1/2 évet a Gauder tanár úrnár sikeresen és redményesen,de az élet mást diktált ezért abba kellett hagynom nagy sajnálkozásomra.Hiszi v nem hiszi abbol élek még most is külföldi útjam alkalmakor..j
Jónak itélem a tanulási módozatot ,szembe az én akkori Bá-Vé-s irány diktálta metodussal szembe.Szinten próbálom tartani a még megmaradtakat és teccik is az olvasottak tchnológiája ,a mondatokba , szavak elhelyezese! Köszönöm megkeresését. Tisztelettel Ványik L.
Sajnos nem, csak szavakat tanulok.Nyilván ezen változtatnom kell.
Én az ön módszerével tanulok.
Mondatokat tanulok
Kedves András!
Pár éve kisebb-nagyobb intenzitással a Duolingo alkalmazást használom! Az app nagyon jól fenntartja az érdeklődésemet a versenyeztetéssel, viszont már többet nem tudok kivenni belőle mert kellenek a visszajelzések a hibáimnál!
Nem tudok fejlődni (71 years ago) 😀 segítség nélkül viszont szívesen tanulnék beszédfejlesztő gyakorlatokat!
Nem ismerem az Ön módszereit de a véleményére kíváncsi vagyok és nagyon megköszönném!
Üdvözölettel: Ferencz Dénes
Kedves András, tapasztalatom, hogy a szavak megtanulása azt az illúziót kelti, hogy gyorsan haladok. Fáradságosabb út az új szavak mondatba foglalása, mert még helyzeteket is érdemes teremteni, de sajnos csak ez a járható, ha alkalmazható tudást akarok elérni. Nehezebb ez azért is, mert menet közben halmozódhatnak az új szavak, amelyekkel azonnal nem foglalkozok és terhes adóssággá válnak. Mégis Önnel értek egyet, szavak szótárát létrehozni fa fejben nem érdemes. Üdvözlettel Sándor