<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	>

<channel>
	<title>A sikeres angoltanulás titkai - Nyelvtanulás hatékonyan</title>
	<atom:link href="http://www.nyelvmester.hu/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.nyelvmester.hu</link>
	<description>A sikeres angoltanulás titkai - Nyelvtanulás hatékonyan</description>
	<pubDate>Tue, 31 Jan 2012 22:08:45 +0000</pubDate>
	
	<language>en</language>
			<item>
		<title>Sikerült letenni a középfokot! Hurrá! Most akkor már mindent tudok.</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/sikerult-letenni-a-kozepfokot-mar-mindent-tudok</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/sikerult-letenni-a-kozepfokot-mar-mindent-tudok#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 31 Jan 2012 13:44:57 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[filmnézés]]></category>

		<category><![CDATA[könyvolvasás]]></category>

		<category><![CDATA[középfok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=845</guid>
		<description><![CDATA[Legalábbis így gondoltam 1985 nyarán. És lelkesen elkezdtem eredetiben olvasni egy regényt. Ekkor döbbentem rá, hogy milyen keveset tudok. Úgy éreztem, valami nem stimmel. Hogyan lehetséges, hogy ennyi szót nem ismerek a könyvben? Pedig letettem a középfokot…



A középfokot mostanában úgy nevezik, hogy a használható nyelvtudás. Ez még messze van az anyanyelvi szinttől. Aki letesz egy [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Legalábbis így gondoltam 1985 nyarán. És lelkesen elkezdtem eredetiben olvasni egy regényt. Ekkor döbbentem rá, hogy milyen keveset tudok. Úgy éreztem, valami nem stimmel. Hogyan lehetséges, hogy ennyi szót nem ismerek a könyvben? Pedig letettem a középfokot…
<br /><br />
<span id="more-845"></span>

A középfokot mostanában úgy nevezik, hogy a használható nyelvtudás. Ez még messze van az anyanyelvi szinttől. Aki letesz egy középfokú nyelvvizsgát, nem biztos, hogy megérti a tévé műsorait, pláne a híreket. Ezen a szinten még gondot okoz a bonyolultabb nyelvezetű könyvek megértése.
<br /><br />
Persze van a problémának megoldása: sokat kell filmet nézni, könyvet olvasni az adott idegen nyelven. Németből csak a vizsga után kezdtem könyveket olvasni, angolul már középhaladó szinttől.
<br /><br />
Ennek az volt az eredménye, hogy amíg a németet kínlódva tanultam, addig az angolt könnyedén, mert többé-kevésbé létrehoztam magamnak a nyelvi környezetet. Könyveket olvasgattam, filmeket néztem és szóba elegyedtem az idelátogató turistákkal.
<br /><br />
Miután az idegen nyelvet legkésőbb a vizsga után használni fogjuk, nem érdemes a könyvolvasást sokáig halogatni. Tessék elkezdeni, legalább a könnyített szókincsű könyvekkel. Így sokkal könnyebb lesz letenni a vizsgát is. 
<br /><br />
Amennyiben Ön csak a vizsgára koncentrál, akkor a vizsga után kell, hogy megszerezze azt a szókincset, amivel könnyedén elboldogul a nyelvterületen.
<br /><br />
<b>Ön hogy áll a könyvek olvasásához?</b>
<br /><br />
Csak a vizsga után fog az eredeti nyelven könyveket olvasni?

Vagy már sokkal hamarabb, a vizsga előtt?
<br /><br />
Írja meg véleményét itt a blogon!]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/sikerult-letenni-a-kozepfokot-mar-mindent-tudok/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Mikor kezdő egy kezdő nyelvtanuló? Ki számít egyáltalán kezdőnek?</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/mikor-kezdo-egy-kezdo-nyelvtanulo</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/mikor-kezdo-egy-kezdo-nyelvtanulo#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 21 Dec 2011 19:41:35 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[álkezdő]]></category>

		<category><![CDATA[kezdő]]></category>

		<category><![CDATA[szintfelmérés]]></category>

		<category><![CDATA[újrakezdő]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=842</guid>
		<description><![CDATA[Az, aki teljesen kezdő, mert még sosem tanult egy szót sem?

És aki csak újrakezdő? Vagy aki álkezdő?

Teljesen érthető, ha manapság úgy dönt, hogy beiratkozik egy tanfolyamra és megtanul angolul. Na de biztosan az elejétől kell kezdenie?


Aki semmit sem tud egy idegen nyelven, az tényleg kezdő.

Aki régebben tanult már valamennyit, nem túl sokat, és aztán hosszabb [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Az, aki teljesen kezdő, mert még sosem tanult egy szót sem?
<br/>
És aki csak újrakezdő? Vagy aki álkezdő?
<br/><br/>
Teljesen érthető, ha manapság úgy dönt, hogy beiratkozik egy tanfolyamra és megtanul angolul. Na de biztosan az elejétől kell kezdenie?
<br/><br/>
<span id="more-842"></span>
Aki semmit sem tud egy idegen nyelven, az tényleg kezdő.
<br/>
Aki régebben tanult már valamennyit, nem túl sokat, és aztán hosszabb időt ki is hagyott, az újrakezdő vagy álkezdő egy nyelvtanfolyamon.
<br/><br/>
Hova soroljuk azokat a tanulókat, akik mondjuk a munkájuk során már elég sok mindent felszedtek, de iskolaszerűen még nem foglalkoztak a nyelvvel?  Ők sok mindent megértenek, de nyelvtant nem tanultak, szókincsük van, és ha kell, még megszólalni is hajlandóak.
<br/>
Ha őket kérdezzük, akkor a teljesen kezdők közé sorolják magukat. Nem veszik figyelembe, hogy már elég sok mindent tudnak.
<br/><br/>
Van, aki már több évet tanult, de mégis a kezdők közé akar beiratkozni. Ez mindig kényes kérdés, mert aki még soha semmit nem tanult az adott idegen nyelven, az kevesebbet tud az álkezdőknél, és az igazi kezdők között akar tanulni, érthető módon.
<br/><br/>
Az újrakezdők eleinte sokszor eltitkolják, hogy már valamit tanultak. De azért az kiderül.
<br/>
Emlékszem, volt olyan tanulónk, aki nem árulta el, hogy érettségizett angolból, és kijárt egy 180 órás tanfolyamot. Akkor derült ki a turpisság, amikor egy vitában azt mondta egy csoporttársának: ezt már az érettségire készülve is így mondtuk!
<br/>
De akkor minek kell a legelején kezdeni, a számokat egytől százig tanulni? Meg az ábécét…
<br/>
Sokan írták nekem, hogy nem gondolták volna, hogy a kezdő tanfolyam ennyire kezdő…ennél ők már többet tudnak.
<br/><br/>
A probléma egyik oka az önértékelésből adódik.
<br/>
Fiatal korban az emberek felülértékelik a tudásukat, például ha egy 17 éves diák már 7 éve tanul angolul, akkor azt gondolja, hogy elég egy felkészítő tanfolyam, és le tudja tenni a középfokot. Sokszor viszont az derül ki, hogy ahhoz még legalább 1-2 évet kell tanulnia.
<br/><br/>
A másik gyakori eset, hogy alulértékeljük a tudásunkat. Ahogy telnek az évek, ez egyre inkább előfordul. Valószínűleg a munkában töltött évek során a főnökök többször fejezik ki nemtetszésüket, mint elégedettségüket, és a beosztottak lelkében ez bizony maradandó nyomot hagy.
<br/><br/>
Ha valaki már tanult angolul, és mégis ragaszkodik ahhoz, hogy nem tud semmit, akkor bizony egy-két tanfolyam díját ki fogja dobni az ablakon, és több hónapon át feleslegesen fog unatkozni az órákon. És teljesen mindegy, hogy iskolában tanult vagy csak a munkája során ragadt rá valamennyi nyelvtudás.
<br/><br/>
Ha részt vesz egy ingyenes szintfelmérésen, akkor ezt elkerülheti.
<br/>
Amikor be akar iratkozni egy tanfolyamra, lehet, hogy elhiszik Önnek, hogy kezdő, akkor is, ha nem az, és ezzel gondot fog okozni Önmagának, a tanárának és tanulótársainak is. Szánjon rá egy félórát, végezze el az ingyenes szintfelmérést, és olyan szintű csoportban tanuljon, amelyik az Ön nyelvtudásának a legjobban megfelel.
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/mikor-kezdo-egy-kezdo-nyelvtanulo/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Memorizálni vagy magolni érdemes inkább?</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/memorizalni-vagy-magolni</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/memorizalni-vagy-magolni#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 26 Sep 2011 20:20:43 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[magolás]]></category>

		<category><![CDATA[megtanul kívülről]]></category>

		<category><![CDATA[memorizálás]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=709</guid>
		<description><![CDATA[Ja, hogy a két dolog nem ugyanaz? De nem ám! Nézzük csak meg, mi a különbség.

Amikor elismétel egy mondatot, és érti is, amit mond, az a memorizálás. Amikor megpróbál valamit megjegyezni anélkül, hogy értené a jelentését, az a magolás. Képes ugyan elismételni, de nem érti, amit mond (ha rákérdeznek, akkor ez kiderül!). 


A nagyobbik fiam [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<h2>Ja, hogy a két dolog nem ugyanaz? De nem ám! Nézzük csak meg, mi a különbség.</h2>

Amikor elismétel egy mondatot, és érti is, amit mond, az a memorizálás. Amikor megpróbál valamit megjegyezni anélkül, hogy értené a jelentését, az a magolás. Képes ugyan elismételni, de nem érti, amit mond (ha rákérdeznek, akkor ez kiderül!). 
<br/><br/>
<span id="more-709"></span>
A nagyobbik fiam például a matek definíciókat kívülről fújja, csak nem érti. Ezért a példák megoldása során rendszeresen elakad. Ebből jövök rá, hogy a definíciót nem értette meg, csak bemagolta. És hiába magolta be, mert ha egyszer nem érti, akkor nem tudja használni. Ez a jelenség az idegen nyelvek tanulása során is tetten érhető. 
<br/><br/>
Nézzünk egy példát az angol nyelvből:
<br/><br/>
I usually go home at 10 p.m. 
<br/>
<b style="color:#0000CC;">/ áj júzsöli gó hóm et ten pí em /</b>
<br/>
Általában este tízkor megyek haza.
<br/><br/>
Ahhoz, hogy ezt a mondatot meg tudja jegyezni, szükséges, hogy értse a jelentését. (A nyelv az nem olyan, mint a matematika, a szavak jelentésének összege nem adja ki a mondat jelentését.) 
<br/><br/>
Egy ilyen mondatot kezdő nyelvtanuló koromban én 5 lépésben tanultam meg (a 80-as évek elején még édesapám segített ebben).
<br/>
- I go home. Megyek haza.
<br/>
- at 10 p.m.  Este tízkor.
<br/>
- usually. Általában. 
<br/><br/>
Ha ez már megy, akkor: 
<br/>
- I usually go home&#8230;   Általában megyek haza&#8230;
<br/>
- I usually go home at 10 p.m. Általában megyek haza&#8230;este tízkor. 
<br/><br/>

Ha csak meg akarjuk érteni a mondatot, akkor ez így jó lesz, bár nem túl magyaros. Magyarul is mondjuk ki: Általában este tízkor megyek haza.
<br/><br/>
Nos, körülbelül ilyen küzdelmet kell megvívnia egy mondattal. Érdemes, mert ezt a mondatot így érti, és ha megtanulja, akkor használni is fogja tudni. Így nagyon sokáig fog rá emlékezni, nem felejti el hamar.
<br/><br/>


Abból indultam ki, hogy az alábbiakat már tudja: 
<br/>
  I go <b style="color:#0000CC;">/ áj gó /</b>  Én megyek.
  <br/>
  10 <b style="color:#0000CC;">/ ten /</b>  Tíz.
  <br/>
  10 p.m. <b style="color:#0000CC;">/ ten pí em /</b>  Este tíz.
<br/><br/>
Ha ezek ismerete nélkül tanulja meg a példában szereplő mondatot, az magolás, és teljesen felesleges. Ne akarjon eleinte összetett mondatokat, bonyolult párbeszédeket memorizálni, mert az magolás lesz. A memorizálást egyszerű mondatokkal kezdje, mint például:
<br/><br/>
-  I like beer. (szeretem a sört)
<br/>
-  I like walking.  (szeretek sétálni)
<br/><br/>

A magolás értelmetlen. Ezzel szemben nagyon hasznos a memorizálás.
<br/>
A memoriterek növelik az aktív szókincsét, és fejlesztik a beszédkészségét is. A memoriterekre, a memorizált mondatokra sokáig fog emlékezni.  Ezért ajánlom Önnek is, hogy tanuljon meg kívülről eredeti szövegeket. 

]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/memorizalni-vagy-magolni/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Előfordult már Önnel, hogy nem értett meg egy mondatot, pedig minden szót ismert, ami a mondatban szerepelt?</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/nem-ertett-meg</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/nem-ertett-meg#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 19 Sep 2011 19:12:02 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[szótanulás hatékonyan]]></category>

		<category><![CDATA[többjelentésű szavak]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=704</guid>
		<description><![CDATA[Emlékszem, egyszer értetlenül álltam egy angol szöveg előtt. Nem értettem benne egy mondatot. Az ismeretlen szavak jelentését kinéztem a szótárból, de volt egy mondat, aminek a jelentését sehogy nem bírtam összerakni. Kínomban addig lapozgattam a szótárakat, míg az egyikben megtaláltam végre az egyik szónak egy sokadik jelentését.  És ettől rögtön összeállt a kép.


Az ilyen [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Emlékszem, egyszer értetlenül álltam egy angol szöveg előtt. Nem értettem benne egy mondatot. Az ismeretlen szavak jelentését kinéztem a szótárból, de volt egy mondat, aminek a jelentését sehogy nem bírtam összerakni. Kínomban addig lapozgattam a szótárakat, míg az egyikben megtaláltam végre az egyik szónak egy sokadik jelentését.  És ettől rögtön összeállt a kép.
<br/><br/>
<span id="more-704"></span>
Az ilyen és ehhez hasonló problémákat nem tudja teljesen elkerülni, de sokat tehet azért, hogy minél ritkábban kerüljön ilyen helyzetbe.
<br/><br/>
Sok szónak több jelentése is van. Ezek közül általában ismerünk egyet vagy kettőt. Amikor azt mondjuk, hogy lefagyott a számítógép, akkor eszünkbe sem jut zord időjárásra gondolni. A tanulás során érdemes az ilyen apró részleteket is megjegyezni. Hiába jut a fagyról elsőre a hideg az eszünkbe, jelen esetben egy nem működő számítógépről van szó. 
<br/><br/>
Amikor elhangzik egy mondat, akkor a mondatnak egy jelentése van, függetlenül attól, hogy a mondatot alkotó szavaknak több jelentésük is lehet. (A kétértelmű kijelentésekkel most ne foglalkozzunk.)
<br/><br/>
Amikor a tankönyvéből kívülről megtanul egy mondatot, akkor a mondatban található szavak jelentését is megtanulja. Ebben a jelentésben később is fogja tudni használni ezeket a szavakat.
<br/><br/>
Minél több komplett mondatot tanul meg, annál ritkábban kerül a bevezetésben leírt helyzetbe. Ezért is sokkal hasznosabb, ha nem a szavakat tanulgatja, külön-külön, hanem megjegyzi a mondatokat. 
<br/><br/>
Feltétlenül jobban jár így, mint hogyha kiírja a szótárból a szavak különböző jelentését, és összerakós játékhoz hasonlóan mondatokat állítgat össze belőlük. 
<br/><br/>
Tessék memorizálni a mondatokat. Ne önmagukban a szavakat. Legközelebb pedig megbeszéljük a memorizálás és a magolás közötti különbséget.
<br/><br/>
Ön megtanulja kívülről a komplett mondatokat vagy inkább csak szavakat tanul? Véleményét írja meg itt a blogon!]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/nem-ertett-meg/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Mennyivel jobb a nyelvtanulók helyzete most, mint 20 évvel ezelőtt?</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/mennyivel-jobb-a-nyelvtanulok-helyzete-most-mint-20-evvel-ezelott</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/mennyivel-jobb-a-nyelvtanulok-helyzete-most-mint-20-evvel-ezelott#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 17 Aug 2011 17:49:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[nyelvtanulás]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=699</guid>
		<description><![CDATA[Miért nem érzünk jelentős előrelépést?

A kézzel - lábbal mutogatás nem szégyen, csak nem nevezhető magas szintű nyelvtudásnak.


A 80-as években nevettünk a villamoson, amikor egy külföldi megkérdezte, hol kell leszállnia, és a válasz így hangzott:  „A harmadik megállónál. Nem érti, kedvesem?” HAR-MA-DIK.” (és jó hangosan, szótagolva elismételték neki…)

Amikor a Balaton partján a 80-as években kézzel-lábbal [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<h2>Miért nem érzünk jelentős előrelépést?</h2>

A kézzel - lábbal mutogatás nem szégyen, csak nem nevezhető magas szintű nyelvtudásnak.
<br/><br/>
<span id="more-699"></span>
A 80-as években nevettünk a villamoson, amikor egy külföldi megkérdezte, hol kell leszállnia, és a válasz így hangzott:  „A harmadik megállónál. Nem érti, kedvesem?” HAR-MA-DIK.” (és jó hangosan, szótagolva elismételték neki…)
<br/><br/>
Amikor a Balaton partján a 80-as években kézzel-lábbal mutogattak a turistáknak, akkor a hiányos nyelvtudást a rendszerre fogtuk.  Ám múlt héten a Balatonon voltam, és meglepődve tapasztaltam, hogy több helyen is még mindig magyarul válaszolgattak a külföldieknek. Megértik a kérdést, mosolyognak rá, de magyarul felelnek.
<br/><br/>
1990-ben még nevettünk az izzadó rendőrön, aki az olasz turistáknak mondta: „Mit értetlenkedik?  Már háromszor elmondtam, világosan, magyarul, hogy itt nem lehet megállni… ”
<br/><br/>
Azóta felnőtt egy generáció (volt rendszerváltás is),  ám a fiatalok mégsem úgy jönnek ki az iskolából, hogy nyelveket beszélnek. Kivételt csak az elit gimnáziumok tanulói képeznek.
<br/><br/>
A hiba nem a gyerekekben van. Mikor jövünk már rá, hogy ha a szavakat önmagukban tanuljuk, az zsákutca? Egy mondat hosszabb, mint egy szó - emiatt sokan azt gondolják, nehezebb megjegyezni. Pedig könnyebb, mert egy mondat, az egy egység, aminek van értelme.
<br/><br/>
Ha megtanul egy mondatot, azt használni is tudja.  Önmagukban a különálló szavakkal nem sokat ér. Ha megtanul 10 különálló szót, azokkal semmire nem megy, ha nem mond velük mondatokat. És mi van abban az esetben, ha egy szónak több jelentése is van? Akkor mit is jelent?
<br/><br/>
Rengeteg energiát fektetünk a nyelvtanulásba, az eredményeket pedig ismerjük. Minden egyes mondat, amit hallunk, egy keresztrejtvény&#8230;.  Amit mondani akarunk, az meg puzzle.
<br/><br/>
Mit lehet hamarabb megjegyezni:
<br/>
- egy rövid szót vagy
<br/>
- egy egész mondatot?
<br/><br/>
 
A szó sokkal rövidebb, mégis a mondat az, ami megmarad. Ha a mondat megmarad, a különálló szavakat meg elfelejtjük, akkor miért nem a mondatokat tanuljuk meg?
<br/><br/>
Vagy legalább a szavakat is, és utána a mondatokat is. Akkor nem felejtenénk el a szavakat egy hét alatt.
<br/><br/>
Ennél rosszabb csak az lenne, ha külön a betűket akarnánk megjegyezni. (Volt olyan tanulónk, akinek azt magyaráztam, hogy ne szedje a szavakat hangokra).
<br/><br/>
Minél nagyobb egységet tanul meg, annál több haszna lesz belőle. Szavak helyett mondatokat tanuljon.
<br/>
Még jobb, ha megtanulja a kész párbeszédeket.
<br/>
Nagyon hasznos, ha egész olvasmányokat tanul meg kívülről. Kár, hogy erre csak kevesen veszik a fáradságot.
<br/><br/>
Aki a különálló szavakat tanulgatja, az úgy érzi, nincs nyelvérzéke.  Aki megjegyzi a mondatokat, az meg nem érti, hogy egy ilyen egyszerű dolog, mint az angol nyelv miért okoz problémát másoknak…
<br/><br/>
Van egy jó hírem: ha megtanulja a mondatokat, akkor nem kell állandóan újra tanulnia a szavakat. ]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/mennyivel-jobb-a-nyelvtanulok-helyzete-most-mint-20-evvel-ezelott/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Itthon nem lehet megtanulni angolul! Ki kell menni Angliába!</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/itthon-nem-lehet-megtanulni-angolul-ki-kell-menni-angliaba</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/itthon-nem-lehet-megtanulni-angolul-ki-kell-menni-angliaba#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 29 Jun 2011 18:06:41 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[motiváció]]></category>

		<category><![CDATA[nyelvtanulás itthon]]></category>

		<category><![CDATA[nyelvtanulás külföldön]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=667</guid>
		<description><![CDATA[Vagy mégsem? Azok, akik itthon tanulnak meg angolul, azok&#8230;

Azoknak miért sikerül?


Gyakran hallom a következőket:

„Ki fogok menni Angliába, ott majd megtanulok angolul. Itthon nem lehet.”

„A barátom is kiment, és fél év múlva már beszélt.”

„A lányom is kint tanult meg.”


 
Ilyenkor felmerül a kérdés: itthon miért nem tud megtanulni?

Érdekes válaszokat kapok:

  az iskolában sokan voltunk az [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<h2>Vagy mégsem? Azok, akik itthon tanulnak meg angolul, azok&#8230;</h2>

Azoknak miért sikerül?
<br/><br/>
<span id="more-667"></span>
Gyakran hallom a következőket:
<br/><br/>
<i>„Ki fogok menni Angliába, ott majd megtanulok angolul. Itthon nem lehet.”
<br/><br/>
„A barátom is kiment, és fél év múlva már beszélt.”
<br/><br/>
„A lányom is kint tanult meg.”
</i>
<br/><br/>
 
Ilyenkor felmerül a kérdés: itthon miért nem tud megtanulni?
<br/><br/>
Érdekes válaszokat kapok:
<ul>
  <li>az iskolában sokan voltunk az osztályban,</li>
  <li>kevés volt a heti óraszám,</li>
  <li>több tanárunk volt az évek folyamán</li>
  <li>kötelező volt, nem érdekelt,</li>
  <li>kint majd rá leszek kényszerítve.</li>
</ul>
<br/>


Ha az anyagi oldalát vesszük, akkor itthon még mindig sokkal olcsóbb megtanulni angolul.
<br/><br/>
Mi az, ami nincs meg itthon, kint meg igen?
<br/><br/>
Itthon is
<ul>
  <li>van angol nyelvű tv műsor,</li>
  <li>van angol nyelvű újság,</li>
  <li>van angol nyelvű könyv,</li>
  <li>van angol nyelvű film dvd-n.</li>
</ul>
<br/>

Van sok angol turista.
<br/>
Vannak tartósan itt tanuló, itt dolgozó angolok.
<br/>
Vannak anyanyelvi tanárok a nyelviskolákban.
<br/><br/>
És van a bűvös, mindent eldöntő motiváció.  Ez az, ami itthon lényegesen kisebb. Kint percenként kap új és új motivációt, itthon meg sokan csak az órán a tanártól. Ezen kell változtatnia.
<br/><br/>
A kinti tanfolyamokon is 15 tanuló van egy csoportban, a tandíj ott ráadásul sokkal drágább.
<br/>
Itt is van heti 20 órás tanfolyam.
<br/>
Annyi a különbség, hogy kint nincs magyarokkal körülvéve. És ez is motiválja, mert nem tud a szomszédjától magyarul kérdezni.
<br/><br/>
Ha nem tud kimenni, mert nincs rá pénze, vagy nincs ideje, mert ideköti a munkája vagy a családja, akkor motiválja önmagát. Értékelje a kis sikereket.
<br/><br/>
Ott akár napi 16 órát is angolozik, itt hajlandó hetente 10 órát foglalkozni vele? Ha igen, akkor nyert ügye van. Ugyanis, ha motivált és rendszeresen foglalkozik az angollal, megfelelő intenzitással, ami ugye nem heti 1 óra, akkor rohamosan fejlődik a tudása.
<br/><br/> 

Mikor ajánlott kimennie?
<br/>
Középfok körüli tudásszinten, vagy afelett.
<br/><br/> 

Amennyiben Ön teljesen kezdő, és úgy megy ki, akkor nagyon nehéz lesz eleinte. Ugyanis egyet nem szabad elfelejtenie: amennyivel hatékonyabb a kinti tanulás, annyival fárasztóbb is.
<br/><br/>
Ott nem tudja kikapcsolni a 24 órás nyelvi környezetet, ha elege van, mert elfáradt. Ha törik, ha szakad, angolul kell beszélnie, bármit is akar kérni, és ráadásul a választ is meg kell értenie.
<br/><br/>
Ön mit gondol? Itthon is meg lehet tanulni angolul? Vagy ki kell menni külföldre?
<br/>
Írja meg véleményét itt a blogon!]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/itthon-nem-lehet-megtanulni-angolul-ki-kell-menni-angliaba/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Csak 1 pont kellett volna! Majdnem sikerült a vizsga.</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/csak-1-pont-kellett-volna</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/csak-1-pont-kellett-volna#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 31 May 2011 15:10:24 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[próbavizsga]]></category>

		<category><![CDATA[sikeres nyelvvizsga]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=662</guid>
		<description><![CDATA[Igen, majdnem.  Viszont kell a pont a felvételihez, ezért újra el kell mennie vizsgázni. Hogyan tudja a többszöri vizsgázást elkerülni?



1.

Mielőtt éles vizsgára jelentkezik, mindenképpen írjon ELŐTTE egy próbavizsgát!

Ez árban csak töredéke az éles vizsga díjának (vagy akár ingyenes is lehet), viszont értékes tapasztalatot szerez. Ráadásul a stressz a próbavizsgán sokkal kisebb.  Csak akkor [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<b>Igen, majdnem.  Viszont kell a pont a felvételihez, ezért újra el kell mennie vizsgázni. Hogyan tudja a többszöri vizsgázást elkerülni?</b>
<br/><br/>
<span id="more-662"></span>

1.
<br/>
Mielőtt éles vizsgára jelentkezik, <b>mindenképpen írjon ELŐTTE egy próbavizsgát!</b>
<br/><br/>
Ez árban csak töredéke az éles vizsga díjának (vagy akár ingyenes is lehet), viszont értékes tapasztalatot szerez. Ráadásul a stressz a próbavizsgán sokkal kisebb.  Csak akkor fizessen be az éles vizsgára, ha a próba jól sikerült.
<br/><br/>
Figyeljen oda a sorrendre:
<br/>
Fontos, hogy a próbavizsga eredménye még az éles vizsga jelentkezési határideje előtt kiderüljön!
<br/><br/>
Ha 90 százalékot ír a próbavizsgán, akkor semmi gond, de ha csak 40-et, akkor pár hét múlva az éles vizsgán hatalmas adag szerencsére lesz szüksége ahhoz, hogy az sikerüljön. Nem árt tudni a próba eredményét, mielőtt 20-30 ezer forintot befizet egy vizsgára.
<br/><br/>
 

2.
<br/>
Ne 60 és fél százalékra készüljön. <b>Célozzon meg</b> a gyakorlás során legalább <b>65 százalékot</b>, így ha az éles vizsgán valami nem várt nehézség miatt elveszít 2-3 százalékot, még mindig sikeres vizsgát tehet. Ha pont a 60,01 százalék elérésére készül, akkor ha egy fél százalékkal is kevesebbet ér el,  kezdheti elölről a vizsgázást, befizetést, izgulást.
<br/><br/>
 

3.
<br/>
Nézze reálisan a számokat:
<br/>
Amikor 60%-tól érvényes a vizsga, akkor 59 % elérése esetén nem egy százalékot vesztett, hanem 100-59=41 százalékot. A végeredmény szempontjából ez lényegtelen, viszont a felkészülés során egyáltalán nem mindegy. Ha egy feladat nehezebben megy, akkor a hiányzó százalékokat a többi feladat során pótolni tudja.
<br/><br/>
Ezért nagyon jó a próbavizsga, mert idejében megtudja:
<br/><br/>
- mi az, ami nem megy, és még tanulni kell rá,
<br/>
  (magnóértés, nyelvtan, szókincs, stb.)
<br/>
- és mi az, amin odafigyeléssel javítani tud.
<br/><br/>
 

4.
<br/>
<b>Mindig alaposan, többször olvassa el az utasítást!</b> Figyeljen az utasításra, mert ha félreérti a feladatot, és például másról írja a levelet, mint amiről kellett volna, akkor hiába ír nyelvtanilag helyes levelet, annyi szóval, amennyi az elvárás, azt a javítók nem fogadják el.
<br/><br/>
A szóbeli vizsga során, ha félreért valamit, szól a vizsgáztató. Az írásbeli során nem kap visszajelzést, csak arról, hogy mennyi ideje van még hátra. Ha félreérti a feladatot, akkor nem fog sok pontot kapni.
<br/><br/>
 


5.
<br/>
Azok, akik próbavizsgát írnak, felkészülnek a különböző feladattípusokból. Nagy előny, ha úgy megy el vizsgázni, hogy nem ott találkozik először egy adott feladattípussal.
<br/><br/>
<b>Az alapos felkészüléssel időt nyer a vizsgán.</b> Aki a vizsga után azt mondja, hogy kevés volt az idő, annak általában a feladatok voltak nehezek, például nem rendelkezik még elegendő szókinccsel az adott vizsgához.
<br/><br/>
Mindegy, hogy magántanárnál készül a vizsgára vagy nyelviskolában vesz részt tanfolyamon, az a cél, hogy ne az éles vizsgán találkozzon először egy feladattípussal.
<br/><br/> 

6.
<br/>
<b>Ossza be az idejét!</b> Tudatosan gyakoroljon, ha egy feladatra 20 perce van, akkor addig gyakorolja otthon, amíg 20 perc alatt kényelmesen meg tudja csinálni. Mert hiába oldja meg jól azt a feladatot 30 perc alatt, az éles vizsgán nem lesz rá plusz 10 perce.]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/csak-1-pont-kellett-volna/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Tudja Ön, mi szükséges ahhoz, hogy a nyelvtanulás garantáltan sikeres legyen?</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/garantaltan-sikeres-nyelvtanulas</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/garantaltan-sikeres-nyelvtanulas#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 20 Apr 2011 09:28:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=655</guid>
		<description><![CDATA[A múltkor már megbeszéltük, hogy a jó nyelvtanuló nem fél attól, hogy kinevetik. Most azt nézzük meg, mi szükséges még ahhoz, hogy Ön is biztosan sikeres nyelvtanuló legyen.


Nézzünk egy példát. Napi 20 percet szán a tanulásra, mondjuk hetente háromszor. Ha a tanulás fárasztó folyamat, amelynek során kínlódik, akkor percenként az órájára pillant, letelt-e már az [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<b>A múltkor már megbeszéltük, hogy a jó nyelvtanuló nem fél attól, hogy kinevetik. Most azt nézzük meg, mi szükséges még ahhoz, hogy Ön is biztosan sikeres nyelvtanuló legyen.</b>
<br/><br/>
<span id="more-655"></span>
Nézzünk egy példát. Napi 20 percet szán a tanulásra, mondjuk hetente háromszor. Ha a tanulás fárasztó folyamat, amelynek során kínlódik, akkor percenként az órájára pillant, letelt-e már az a 20 perc? Mennyi van még hátra belőle?
<br/><br/>
Biztos vagyok benne, hogy Önnel is megtörtént már, hogy belefeledkezett valamibe. Egy tevékenységbe, ami szórakoztatta. Közben nem az órát nézte, igaz? Ilyenkor az ember észre sem veszi, hogy repül az idő. Csak egy negyedórát vagy maximum egy félórát akart valamivel eltölteni, ám egyszerre csak azt vette észre, hogy már több órája foglalkozik azzal a tevékenységgel.
<br/><br/>
Ennek egyszerű oka van: nagyon szívesen töltjük az időt szórakoztató tevékenységekkel. Ilyen például a könyvolvasás is. Vannak olyan könyvek, amiket alig lehet letenni. Ezzel a módszerrel a tanulásra szánt időt is önként meghosszabbíthatjuk, a 20 percből akár két vagy három óra is lehet. Hogyan lehet ezt elérni?
<br/><br/>
Kisebbik fiam például szeret rejtvényt fejteni. Ez sokkal kellemesebb tevékenység, mint egy unalmas olvasási feladat. Ráadásul a rejtvényfejtés során az olvasást is gyakorolja. Ha Ön szeret rejtvényt fejteni, akkor ez a módszer Önnek is jó.  Érdemes elővennie egy egyszerű nyelvezetű könyvet, vagy egy könnyített szókincsű olvasmányt, és kezdje el olvasni az elejétől. Az a lényeg, hogy olvasson.
<br/><br/>
A nyelvi szintjének megfelelő könyvvel célszerű kezdenie.
<br/><br/>
Amint elolvas egy mondatot, és ismeretlen szavakkal találkozik, gondolja át, hogy mit jelenthet ez a mondat.
<br/>
Ha a mondat jelentését körül-belül, úgy nagyjából érti, akkor próbálja meg kitalálni a mondatot alkotó szavak jelentését.
<br/><br/>
Ha a mondatot már érti, akkor a szavak jelentését is ki tudja bogozni. Ehhez nemcsak türelemre van szüksége, hanem arra is, hogy szeressen rejtvényt fejteni.
<br/><br/>
A könnyített olvasmányok végén van néhány játékos, szórakoztató feladat. Ezeket is érdemes megcsinálnia, mert sokat tanulhat belőle.
<br/><br/>
<b>Ön is képes arra, hogy a tanulást szórakoztató időtöltéssé alakítsa! Akkor pedig nyert ügye van.</b>
<br/><br/><br/> 

Egyetért? Nem igazán? Írja meg a véleményét itt a blogon!]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/garantaltan-sikeres-nyelvtanulas/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Tudja Ön, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a jó nyelvtanuló?</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/a-jo-nyelvtanulo</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/a-jo-nyelvtanulo#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 16 Mar 2011 09:51:42 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[nyelvtanuló tulajdonságai]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=649</guid>
		<description><![CDATA[Szorgalmas? Kitartó?  Ez a két tulajdonság egyrészt mindenkinek a könyökén jön ki, másrészt nem csak a nyelvtanuláshoz kellenek. Nézzük meg, mely tulajdonságok szükségesek a nyelvtanuláshoz.


A jó nyelvtanuló nem fél attól, hogy kinevetik.


Velem nagyon sokszor előfordult, hogy kinevettek. Főleg akkor, amikor olyan szavakat raktam össze még 15 éves koromban, némettanulásom kezdetén, amiket magyarból tükörfordítottam.

Az utánfutóra [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<b>Szorgalmas? Kitartó?  Ez a két tulajdonság egyrészt mindenkinek a könyökén jön ki, másrészt nem csak a nyelvtanuláshoz kellenek. Nézzük meg, mely tulajdonságok szükségesek a nyelvtanuláshoz.</b>
<br/><br/>
<span id="more-649"></span>
<h2>A jó nyelvtanuló nem fél attól, hogy kinevetik.</h2>
<br/>

Velem nagyon sokszor előfordult, hogy kinevettek. Főleg akkor, amikor olyan szavakat raktam össze még 15 éves koromban, némettanulásom kezdetén, amiket magyarból tükörfordítottam.
<br/><br/>
Az utánfutóra azt mondtam, hogy &#8220;Nachlaufer&#8221;. Először nem értették, aztán rájöttek, hogy a német &#8220;Anhaenger&#8221; szóra gondoltam, és felnevettek. Vagy az adóvevőre azt mondtam, hogy &#8220;Geber-Kaufer&#8221;. Ekkor már egy ideje beszélgettünk, ezért ők gondolkodóba estek, vajon mit akarok mondani. Aztán kiderült, hogy az adó-vevőt ők úgy mondják, hogy &#8220;Sender&#8221;.
<br/><br/>
Sokszor okoztam derültséget külföldi beszélgetőpartnereim körében kísérletező kedvem miatt, rengeteg szót fordítottam át így eleinte. Ekkor fiatal voltam. Érettebb fejjel már először inkább a szótárban keresgéltem- pedig a kísérletezés során szerzett tapasztalatok sokkal jobban megmaradnak, mint a könyvből olvasottak. (Kísérletező kedvű kisfiam 2 éves korában csak egyszer kapaszkodott bele a forró gáztűzhelybe, utána soha többet- örökre megjegyezte, hogy forró és éget).
<br/><br/>
Egyik barátom azt mesélte, hogy angolul már középfokon tudott, amikor németül még csak makogott. Egyszer nagy derültséget keltett, amikor az –: It&#8221;s high time to go home ( Legfőbb ideje, hogy haza menjünk)- angol kifejezésből kiindulva az alábbi tükörfordítást készítette: &#8220;Hochzeit nach Hause zu gehen&#8221;. (Esküvő haza menjünk).
<br/>
Ekkor tudta meg, hogy a &#8220;Hochzeit&#8221; szó németül esküvőt jelent, és a németek azt, hogy &#8220;legfőbb ideje&#8221; úgy mondják, hogy &#8220;höchste Zeit&#8221;.
<br/><br/>
Bizony előfordul, hogy a külföldiek nevetnek azon, ahogy beszélünk. Ez a tanulás természetes velejárója.
<br/><br/>
Jól is néznénk ki, ha a kisgyerek nem merne megszólalni, mert félne attól, hogy nem tud valamit helyesen kimondani. Kisfiam például azt mondta: &#8220;Vigyünk Söpinek sirke sontot&#8221;. (Csöpi –a kutyánk neve, és csirke csontot akart mondani, csak még nem tudta kimondani a „cs” hangot.) Ki bírja ezt megállni nevetés nélkül?
<br/><br/>
Ön fél attól, hogy kinevetik? Írja meg véleményét!]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/a-jo-nyelvtanulo/feed</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Ön többet tud, mint gondolná!</title>
		<link>http://www.nyelvmester.hu/blog/on-tobbet-tud-mint-gondolna</link>
		<comments>http://www.nyelvmester.hu/blog/on-tobbet-tud-mint-gondolna#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 08 Feb 2011 20:01:46 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Neményi András</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<category><![CDATA[nyelvi szintfelmérés]]></category>

		<category><![CDATA[nyelvtanulás újrakezdése]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.nyelvmester.hu/?p=635</guid>
		<description><![CDATA[A minap egy kedves tanulónk teljesen kezdő csoportba akart jelentkezni. Rövid beszélgetés után (néhány egyszerű kérdést tettünk fel neki angolul) rájött, hogy valójában sokkal többet tud, mint gondolta: „Azt gondoltam, hogy nem tudok semmit. De most, ahogy kérdez, tényleg elég ügyesen válaszolgatok!”  (Ez gyakori eset. Nagyon sok tanulónk elmondja, hogy egy kicsit már tanult, [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[A minap egy kedves tanulónk teljesen kezdő csoportba akart jelentkezni. Rövid beszélgetés után (néhány egyszerű kérdést tettünk fel neki angolul) rájött, hogy valójában sokkal többet tud, mint gondolta: „Azt gondoltam, hogy nem tudok semmit. De most, ahogy kérdez, tényleg elég ügyesen válaszolgatok!”  (Ez gyakori eset. Nagyon sok tanulónk elmondja, hogy egy kicsit már tanult, de az rég volt, és inkább az elejéről kezdené az angoltanulást.)
<br/><br/>
<span id="more-635"></span>

<h2>Hogyan lehetséges, hogy többet tud, mint amennyit a tanfolyamon évekkel korábban megtanult?</h2>

Sokszor észre sem vesszük, hogy angol szavakkal, kifejezésekkel találkozunk, vagy ezeket használjuk, pedig erre nagyon sok lehetőség adódik.
<br/><br/> 

<ol>
  <li>Az egyik leggyakoribb eset, hogy zenét hallgatunk. Erről már volt szó a múltkor.</li>
  <li>Fiaim a múlt héten nagy meglepetésemre angolul néztek egy DVD-t, magyar felirattal. Mi történt, kérdeztem, hogyhogy nem magyar a hang? Nincs magyar hangja, csak feliratozták. Micsoda szerencse, gondoltam. Bár ilyen lenne a tv műsorok, filmek 90 % - a.</li>
  <li>A számítógép használata során gyakran találkozunk angol nyelvű üzenettel. Az alapvetően magyar nyelvű fórumokon is sokszor használnak angol kifejezéseket.</li>
</ol>
 
<br/>
Ha korábban már tanult valamennyit angolul, aztán abbahagyta, de most megint tanulna, felmerül a kérdés, hogy honnan folytassa a tanulást? Mi a jobb? Teljesen az elejétől kezdeni, mert már rég tanult, akkor sem sokat, és azóta sem használta, vagy onnan folytassa, ahol most éppen tart?
<br/><br/>
Ha már tanult vagy tud valamennyit angolul, akkor nem érdemes újra a legelejéről kezdenie, mert az unalmas is lenne, és felesleges is. Onnan célszerű folytatnia a tanulást, ahol éppen tart, de nem a papírforma szerint, hanem valójában!
<br/><br/>
Ha például az ötödik leckéig jutottak a tanfolyamon, de közben fél évet kiküldetésben angol nyelvterületen töltött, akkor nem a hatodik leckétől kell folytatnia, mert annál már biztosan többet tud.
<br/><br/>
Érdemes szintfelmérésen részt venni. Ott kiderül, hogy milyen szinten van, és onnan érdemes folytatnia a tanulást. Ha ezzel akár csak egy tanfolyamot meg tud spórolni, akkor is nyert egy fél évet, ráadásul eggyel kevesebb tanfolyamdíjat kell kifizetnie.]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.nyelvmester.hu/blog/on-tobbet-tud-mint-gondolna/feed</wfw:commentRss>
		</item>
	</channel>
</rss>

