Ön is “tagja” ennek a közösségnek?

Van egy réteg, akik ezernyi teendővel foglalják el magukat, és az egyik kedvenc mondatuk, az a mondat, amit a környeztük, a családjuk a legkevésbé sem szeret hallani.

De amellett, hogy a hozzátartozóik, ismerőseik nem szeretik hallani ezt a mondatot, még van egy igen komoly káros hatása is: rengeteg fontos, az életüket előbbre lendítő dologról kell lemondaniuk miatta.

Ez mondat pedig így hangzik:

“Nem érek rá!”


Az egyik ismerősöm is azok közé az emberek közé tartozik, akiknek rendszeresen fel kell hozniuk mentségként ezt a mondatot. Egy cég középvezetőjeként dolgozik, így igencsak elfoglalt.

Első ránézésre ez egy nagyon jó oknak tűnik, hogy halogassa a magánélete bokros teendőit, de csak első ránézésre. Ugyanis rendszeresen megtörténik vele, hogy egyszerre annyi otthoni feladata gyűlik össze, hogy szabadságot kell kivennie miattuk. Ilyenkor szeretne több hétre való teendőt, néhány napba belesűríteni. De vajon ez e a megfelelő megoldás?

Ön hogy van ezzel?

Ön is abban bízik, hogy holnap több ideje lesz, ezért a fontos dolgokat gyakran teszi félre, és halasztja el másnapra?

Nézzen csak körül, a világon hány meg hány ember tesz hasonlóan, és közülük szinte mindenki elképesztő, emberfeletti erőfeszítésekre kényszerül emiatt.

Pedig egy kis rendszerességgel, odafigyeléssel minden belefér ám az időbe!

Ön is csodálattal néz azokra, akik oly sok teendőt végeznek el naponta, hogy az már csodaszámba megy, és mégis mindig jut idejük a családra, Önmagukra, a saját fejlődésükre?

Vagy Ön nem ezért dolgozik? Nem azért hajt, hogy a szeretteire több ideje jusson? Nem az a célja, hogy fejlődjön?

És ebbe az angol nyelv megtanulása is beletartozik! Vagy úgy érzi, hogy ez is egy olyan dolog, amit lehet halogatni?

Mégis abban bízik, hogy másnap több ideje lesz?

Angoltanulás halogatás nélkül???

Lehet, hogy olyan tanfolyamra jár, hogy egy héten csak egyszer van angolóra.

Akkor jó hír, hogy nem megy rá két estéje, hisz csak egy nap kell órára menni. Ha nincs más lehetősége, ez természetesen jobb annál, mintha egyáltalán nem tanulna. Viszont, ha csak egy héten egyszer jár órára, akkor NE előző este, vagy az óra előtt reggel vegye elő az angolt, hogy gyorsan megírja a leckét.

A lelkiismeretét lehet, hogy megnyugtatja, hogy az angoltanulást kipipálta, de a haladásával garantáltan NEM LESZ ELÉGEDETT!

Vegye elő minden nap egy rövid időre, vigye be az angoltanulást a mindennapjaiba!

Így nem marad el. Ha hozzászokik, hogy minden nap egy adott időben, például 7 és 8 óra között angolozik, akkor az garancia a fejlődésére. A naptárába írja fel, melyik nap mikor fog tanulni, ha nem ér rá mindig ugyanabban az időpontban.

Van még egy nyomós ok a halogatás elkerülésére: Minél hamarabb megtanul angolul, annál tovább használja a megszerzett tudását, és minél később kezd el tanulni, annál nehezebben megy, ahogy az évek múlnak.

Ne mondja azt, hogy majd holnap. Holnap is azt fogja mondani. Mondja inkább azt, például, hogy szombaton.

10 hozzászólás a(z) “Ön is “tagja” ennek a közösségnek?” bejegyzéshez

  1. Kriszta

    Estére, amikor hazaérek, már fáradt vagyok. Napközben dolgozom. Hétvégén a gyerekekkel is kell lennem. Mikor tanuljak?

    Válasz
  2. Péter

    Azt vettem észre, hogy nem haladok, amiatt is, hogy halogatom. Meg amikor leülök végre tanulni, tutira közbejön egy telefonhívás, és a tanulásnak annyi, ha kiidegelnek.

    Válasz
  3. Anonimus

    Hmmm!
    Így van, amint leírta.

    Egyet azonban elfelejtett:
    Amíg az ember a munkáját lelkesen tudja csinálni, az idő elrepül és észre
    sem veszi, hogy vége a munkaidőnek, sőt önként képes ráadásként túlórázni,
    addig az angol tanulástól görcsbe rándul a gyomra, hányingere van, nincs
    sikere és csupa kudarc, önsanyargatás az egész.
    Éppen ezért , fáradtan nem kezd hozzá.

    Én idestova a harmadik kezdő tanfolyamot nyúzom., a második magán tanárt
    fizetem, de jószerével nem tudnék bemutatkozni sem, holott két diplomám
    van, folyamatosan irányítom és szervezem emberek munkáját, flottul
    megszervezem a négy gyerekes háztartásomat, beosztom mások idejét,
    racionálisan felszervezek mindent, gyorsan átlatom a helyzeteket. Magyarul
    gyorsan, választékosan fogalmazok, rendkívül jól kommunikálok, és képes
    vagyok másokat meggyőzni, megnyerni, de az angol nem megy.

    Valószínű -erre már rájöttem- nem bennem van a hiba, hanem a módszerekben.

    Node! van-e olyan módszer, amitől nem leszek levert, fáradt, nyúzott,
    ideges, nem lesz hányingerem , nem émelyeg a gyomrom, és nem érzem, hogy
    szellemi toprongy vagyok?
    Milyen módszerrel lehet a szavakat meghallani, egyidejűleg érteni,
    helyesen leírni, és jól kiejteni?
    Milyen módszerrel lehet mindezt kifejezésekkel is megtenni?
    Miért van, hogy a bemagolt, memorizált szavakat az ember elfelejti, két hét
    múlva úgy néz rá, mintha előszőr látná?

    Miért van, hogy egy angol mondat minden szavát egyenként étrve sem tudom mi
    a feladat?
    (Erre még a választ is tudom: az én agyam másként működik,-magyarul. :)) )

    Hát kedves mester, erre varrjon gombot!

    Éppen kikívánkozott belőlem az
    elkeseredésem.

    Válasz
  4. Tünde

    Ajánlom mindenki figyelmébe azon tényt,hogy mikor családjával van,akkor miért ne lehetne észrevétlenül tanulni?Aki szeret zenét hallgatni,az szabadidejében,családjával töltve az időt,kapcsoljon be angol zeneszámokat,és csak hallgassa azokat.Vannak jó CD anyagok,amelyeket hallgatva nagyon sokat lehet előre haladni!
    Kívánom,hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő módszert és időt,amellyel nem azt érzi,hogy elvette a családjától,hanem még azoknak is hasznára vált!Hiszen ahol kisgyerkőcök,fiatalkorúak is vannak,azoknak is csak előnyére válik,ha angol mondatokat,zenéket hallgatnak!

    Válasz
  5. Neményi András

    @Anonimus
    Az angoltanulás az készségfejlesztés, teljesen más, mint amikor
    az egyetemen 3 nap alatt felkészültünk egy vizsgára.

    Ahogy a munkát is lehet örömmel végezni, úgy az angoltanulást is lehet sikerrel, és emiatt örömmel művelni.
    Volt, hogy alig vártam, hogy leülhessek tanulni.
    Persze ez nem volt mindig így.

    Válasz
  6. A. Gabi

    @Anonimus
    Kedves Anonymus!
    Az én szállóigém az, hogy a kevés több a semminél. Ez alatt azt értem, hogy nem szabad türelmetlennek lenni, nem megtanulhatatlan az angol. (Én most tanultam japánt és 51 éves vagyok) Számtalan mód van arra, hogy időt szakítsunk a nyelvtanulásra, ha 5 perc akkor öt perc. De mindig van idő, és arra van, amire akarjuk a többi csak kifogás. El kell dönteni, hogy akarom vagy nem akarom. Autózás közben lehet hallgatni a cd-n vagy magnón az angol szöveget, akár azt is, amit mi rögzítettünk. Ez csak egy példa, mivel ezt én is alkalmazom. Van még ötletem, de most ennyi elég lesz. Sok sikert!

    Válasz
  7. P.Zsuzsa

    @Anonimus – Miért utálja? Ön vállalta vagy rákényszerítették,hogy angolul tanuljon? Próbáljon fantáziálni, külföldi ismerősének hogy mesélné el,mit csinál éppen,hogy van a gyerek,milyenek a munkatársai,stb. És tényleg tegye tendszeressé a tanulást,ha akár napi 5 percre.

    Válasz
  8. T.Éva

    Sajnos már azt is kipróbáltam, hogy rendszeresen tanulok, de talán a korom miatt, nagyon nehezen tanulok új szavakat, kifejezéseket. Pedig nagyon szeretném, nem is beszélni, hanem csak érteni az angolt. Már rájöttem, hogy irányítás nélkül nekem nem fog menni, de még mindíg bízom abban, hogy valahogy majd csak rám ragad, mert sokat kóvájgom a világhálón. Persze ettől még kedvenc pszichiáterem legújabb cikkét még nem fogom érteni, de azt legalább igen , hogy mikor írta, és kb miről.
    I like English speacking. This is very boring?
    Anonimushoz még hozzászólnék, bár nekem még mindig könnyebb, hogy szerintem igaza van, mert ezeket mind csinálhatja, amit ajánlottak, de kontról nélkül mire megy vele?
    Lásd a leírt szövegem.
    Nem rosszindulatból, de engem nem nyugtatott meg a vezetés közbeni tanulás. Vagy ebben is zizi vagyok? Akkor sem értem, ha csak odafigyelek, nemhogy miközben mást csinálok.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.