Nem fecsérlem a drága időt arra, hogy kiírjam a szavakat. Inkább odaírom a könyvbe a szavak fölé a magyar jelentést. Csak azt nem értem, később miért nem emlékszem rájuk.

Egyik nap azt látom, hogy a fiam az angolkönyvében a szavak magyar jelentését az angol fölé írta. Vettem egy nagy levegőt, és megpróbáltam neki elmagyarázni, hogy miért okoz ezzel felesleges többletmunkát magának. Nézzük sorban.

Amikor nekiállunk nyelvet tanulni, akkor:
  1. szövegeket hallgatunk,
  2. olvasunk,
  3. írunk.
Ez utóbbit hajlamosak vagyunk lebecsülni. Pedig az írás nagyon fontos. Természetesen nem mindegy, hogy mit írunk.

Nem elég, ha a könyvében aláhúzza az ismeretlen szavakat.
Le is kell írni azokat a magyar jelentéssel együtt. Vajon ez miért hatékonyabb így?

Azt már régóta tudjuk, hogy annál könnyebb valamit megjegyezni, minél több érzékszervünkre van egyszerre hatással. Ezért könnyebb akkor megjegyezni egy szöveget, ha nemcsak elolvassuk, de meg is hallgatjuk. Ekkor egyszerre halljuk és látjuk is. Ha utána le is írjuk, úgy még jobban rögzül.

Ezért amikor egy szövegben ismeretlen szavakkal találkozunk, ki kell írni az új szavak jelentését. Ez annyit jelent, hogy le kell írni az ismeretlen szót angolul, mellé a magyar jelentését, és le kell írni az egész mondatot is, ahol az a szó előfordult.

Amennyiben Ön a könyvében az ismeretlen szavak jelentését csak a megfelelő szövegrész fölé írja, vagyis az írásbeli ismétlést kihagyja, akkor ezzel sok esetben azt éri el, hogy ezeknek a szavaknak a jelentésére nem fog emlékezni.

Emlékszik, amikor iskolás korában puskát írt? Bizony, amennyi idő alatt egy jó puskát megírtunk, azalatt meg is tanultuk az anyagot. Ez a nyelvtanulásra is igaz: ha Ön hajlandó egy kis többlet energiát befektetni az új szavak leírásába, ha egy szöveget akár kétszer-háromszor is leír, akkor azt könnyedén meg is tanulja.

Az ilyen típusú gyakorlás különösen sokat segít abban az esetben, ha úgy érzi, van egy szó, amit sehogy sem bír megjegyezni.

Tehát, ha olyan szóval találkozik, amelynek a jelentését nem ismeri, akkor írja fel magának azt a szót a magyar jelentésével együtt, utána pedig írja le az egész mondatot, ahol találkozott vele.

Ha Ön eddig nem így tanult, változtat eddigi módszerén?

Véleményét írja meg itt a blogon!

20 hozzászólás a(z) “Nem fecsérlem a drága időt arra, hogy kiírjam a szavakat. Inkább odaírom a könyvbe a szavak fölé a magyar jelentést. Csak azt nem értem, később miért nem emlékszem rájuk.” bejegyzéshez

  1. Kanyó Zsuzsa

    Az iskolai nyelvtanulásban (emlékeim szerint) kötelező volt a kisalakú szótárfüzet. Középen két részre hajtottuk, az egyikbe ment az orosz szó, a másikba a magyar megfelelője.Letakarásos módszerrel tanultunk, felelésnél a szavakat ennek megfelelően kérdezte ki tőlünk a tanár.Így szókincsünk volt, a mondatalkotás kevésbé ment.Kész szövegek megtanulása segített ebben.Mostanában a föléírásos módszert követtem én is, de ezt a jövőben kiegészítem a mondatok leírásával.Dalszövegeket is tanulok,karaokezni csak akkor szoktam, ha egyedül vagyok otthon.Ezt másnak is javaslom.

    Válasz
  2. György

    Az igazán hatékony tanulásnál lehetőleg ninél többet hallgassuk a szöveget először! A gyerekek is így tanulnak hallás után. Azután jön az írás, majd a legvégén a nyelvtan!! Sajnos sok helyen a nyelvtant erőltetik minimális szókincs nélkül!!! Így az életben nem rögzülnek a szavak, és a nyelvtan sem. A fordított tanulás nem nyerő.

    Válasz
  3. Levi

    Köszönöm a újabb hasznos témát és a tanulságos hozzászólásokat is. Bevallom a sk. tulajdonú olvasmányaimat én is körbejegyzetelem,rajzolgatom (ceruzával). Viszont nagyon bosszant,ha egy könyvtári példányban ilyesmit látok. Tapasztalatom szerint (és ezzel semmi rendkívülit nem mondok) azok a szavak, fogalmak, szövegrészek sajátíthatók el könnyebben és válnak aktív szókinccsé, amelyekhez valamilyen ÉLMÉNY kötődik. Csak hagynunk kell az agyacskánkat szárnyalni és ezt az élmény-érzést mi is létrehozhatjuk. Valóban, ha halljuk, látjuk, kimondjuk-énekeljük és még le is írjuk (akár egy szótárfüzetbe, vagy cetlikre, stb…) ezek mind-mind a használható nyelvtudás gyorsabb és hatékonyabb megszerzését segítik. Élményekben gazdag tanulást Mindenkinek! :-)

    Válasz
  4. Klára

    Köszönöm a jó tanácsokat, mindig próbára teszem magam is.Hogy hogyan? Ezt most megosztom:

    Rendszeresen nézek angolnyelvű müsorokat, szövegfordítással feltüntettet, és anélkülit. Hallgatok rádiót, olvasok különféle lapokat, és városokat ismertető prospektusokat is, ami többnyelvű.Nagyon sok új információhoz lehet jutni belőle, főleg, ha először nem a fordítást, a magyar nyelvet nézi valaki.

    Van egy nagy spirálfüzetem, ami otthon mindig kéznél van tollal együtt, és ha hallok, vagy látok egy kifejezést- sokszor nagyon frappáns új szavakat, leírom azokat, legyenek akár mondatok vagy szavak, és mellé a fordítást is. Sokszor a mondat környezetet is, amit, ÉS AMEDDIG még megtudtam jegyezni…
    Nekem az angolban a szórenddel van gondom, mert jó magyarosan de angolul összehozom néha a mondanivalómat, amit igaz, megértenek, ki sem nevettek még, de ezért rendszeresen csiszolgatom.
    Ha új szavakat találok, hallok, akkor mondatokba foglalom, később, vagy ha tudom azonnal leírom. Szoktam még, nekem nagyon tetsző “kaptafa” mondatokat feljegyezni, és játszadozni, új mondatokat gyártani, jelenben, múltban, aztán visszakérdezni rá, kérdőmondatokat alkotni….magamnak:)))

    Válasz
  5. Szilvána

    Szeretem a széles margójú könyveket, mert oda apró betűvel sokat lehet jegyzetelni. Aztán később, amikor már többet tud az ember érdemes szócsoportokat kis lapokra összegyűjteni. Én állandóan “rendszereztem”, irogattam így a tudományomat. Persze felejtek közben, de észre is veszem, hogy a rendszerezett tudás könnyebben “felszínre tör”. Persze én vizuális típus vagyok… hasonszőrüeknek ajánlom… Üdv. :-)

    Válasz
  6. Mészáros Lászlóné (Erzsi)

    Én mivel sokat utazok, ezért hallgatom az angol nyelvű, cd-t, kazettákat. Így többször is meghallgatok egy-egy anyagot. Utána olvasom el a szöveget, így azokat a szavak, melyeket a többszöri hallgatás után sem tudok felismerni, világossá válnak, a következő meghallgatás már sokkal eredményesebb. Ezután következik a nyelvtani részek megismerése. Végül pedig a szavak, mondatok leírása után érzem úgy, hogy elsajátítottam azt a részt.

    Válasz
  7. Szabó Eszter

    Soha nem irkáltam a szavak fölé, de a könyvtári könyveken látom, milyen sokan megteszik. Engem ez rettentően zavar! Ha egy szó többször is előfordul és akadályozza a megértést, akkor kiszótárazom. Egyik tanárom biztatására újabban egynyelvű szótárban nézem meg a jelentését, de ezt csak otthon szoktam. Utazás közben jobb MP3-ról tanulni, mert kis helyen elfér. Az új szavakat este is le tudom írni, azzal jobban rögzül. Igyekszem gyakran átnézni a kiírt szavakat.Sajnos, még így is előfordul, hogy kihagyok vagy felcserélek betűket egy-egy angol szó leírásánál, pedig állítólag nem vagyok diszlexiás! Mitől menne könnyebben a helyesírás???

    Válasz
  8. Koterly László

    Köszönöm szépen a haasznos tanácsot, de képtelenségnek tartom ezt a módzert követni, még akkor is ha valóban igen haasznos. Nekem egyik csütörtökről a másikra kb. 280 új szót kellene ezzel a módszerrel elsajátítani, ami időhiányában sem megy. Ennek a 280 szó min. 60 %-nak szerepelni kell a témával kapcsolatban megírt kb. 640-720 szavas fogalmazásban, majd pedig ezt a 280-as szókincs és az eddig tanultak felhasználásával el is kell tudni mondani.
    A feladatot elvégtem, de sajnos az időm soha nem elég arra, hogy ilyen alapossággal dolgozzam fel az anyagot, miután már a következő ilyen szóanyagu téma következik és az elöző szavait máár nem hallom,nincs idő az ismétlésére, holott napi 2-3 órát foglalkozom a nyelvvel. Ennél több idő ráfordítani nem tudok és nem is kívánok. Az eddigi állandó nyelvtani tesztek súlykolását kértem fejezzük be és meggyőződtem, hogy a folyamatos beszéd közben észlelt nyelvtani hibára azonnal rákérdez a tanár és magyaráz. A fogalmazásaimban örvendetes módon nyelvtani hiba alig akad..

    Válasz
  9. Szabó Eszter

    Kedves László! A nyelvvel én is kb. napi 2-3 órát foglalkozom, kivéve azt a két napot, amikor 10 órát dolgozom és utána jönnek a nyelvórák “az éjszakában”, na, örülök, ha képes vagyok figyelni az órán! Mindennap olvasok oda-vissza munkába járás közben a villamoson. Ha zsúfolt vagy szakad az eső, akkor az MP3-at hallgatom. A legjobb, ha hétvégén nagyobb távolságokra kell vonatozni, mert ott legalább többet tanulhatok. A munkaköröm olyan, hogy már japánul és kínaiul is kellene tudnom, de abba nem kezdek bele, viszont gyakran kérdezgetem a kulturális intézeteket. A franciával vagyok úgy, hogy iszonyú mennyiségű szót nyomatnak az anyanyelvű tanárok, akik a nyelvtant angolul magyarázzák. A szavakból mindig sokat elfelejtek, pocsék a kiejtésem, viszont ragyogó nyelvtani dolgozatokat írtam eddig. Ha vásárolni megyek, magamban mindig próbálom idegen nyelven elmondani a gondolataimat. Egyszer hangosan is megszólaltam, rögvest hülyének néztek! Ez a módszer a szótanulásban is kezd bejönni nálam, mert észrevettem, hogy kezdek egy kicsit jobban fogalmazni. Ennek köszönhetem, hogy a külföldi diákokkal is elboldogulok. Tény, hogy munka és család mellett nagyon nehéz nyelvet tanulni! A lányom rengeteg angol zenét hallgat, a dalokat fejből énekli, abból is sok szót tanulok.

    Válasz
  10. vera

    “A magolással nem lehet jól tanulni.” Ezzel egyáltaln nem értek egyet. A nyelvtanulás nem más, mint magolás, de jó esetben mondatok, sőt kis párbeszédek magolása, nem csak “levegőben lógó” szavaké.

    Az idegen nyelv nem matek, vagy fizika, amit ki lehet logikázni, ki lehet találni, ezt bizony magolni kell! Hallgatni, olvasni, mondani, írni, meg írni, meg írni, amíg meg nem jegyezzük a szót, a szókapcsolatot, nyelvtani szerkezetet, mondatot, párbeszédet.

    Válasz
  11. vera

    @Márk Lajos@Márk Lajos

    Én azokat a szavakat amelyek bonyolultabb azokat kiírom angolul és fonetikusan is, és a jelentését is.

    Igen, ezt én is akartam mondani, hogy angolnál érdemes a KIEJTÉST IS KIÍRNI a szótárfüzetbe.
    Ami nálunk még nagyon jó volt, hogy házi feladatnak mindig kaptunk magyar mondatokat, amikben szerepeltek az új szavak, kifejezések, szerkezetek, és ezeket kellett írásban angolra fordítani. Így kénytelenek voltunk leírni az angol szavakat másodszor is (a szótárfüzet után).

    Válasz
  12. Vass Gábor

    Tisztelt Neményi Úr
    Az én véleményem egy kicsit eltérő. Én -különösen angol nyelv esetén- a szavak kiírását tartom fölösleges időrablónak. Nagyon sok angol szó mellé regényt kellene írni ( nem csak a take, get esetén). Nekem több nyelvnél is bejött a szinte kizárólag hallás utáni beszédtudás -szláv nyelvek, német, olasz és egy közepes angol is ) Majd amikor már elég jól beszéltem, akkor egy kis nyelvtan tanulás, mondatszerkesztés irásban is és még a nyelvvizsgák is sikerültetek.
    Külföldön kényszerből majdnem mindenki hamar megtanulja az akármilyen nyelvet, mert sokat hallja, majd kényszerből jól-rossul használja, így csiszolódik és hamar tudás lesz belőle.
    Az anyanyelvünket is hallás és gyakorlás útján tanuljuk meg azzal a pici, akkori agyunkkal anélkül, hogy bármi fogalmunk lenne a grammatikáról. A gramatika megtanulása viszont csak akkor könnyű, ha már jól ismerjük a nyelvet.
    Nem vitatkozni akartam, csak a magam tapasztalatát írtam meg. üdvözlettel Vass Gábor

    Válasz
  13. Attila

    Én olvasom az angol oldalakat és nézem általában a Two and a half men-t. Minden részt kétszer nézek, az elsőt angol felirattal, ekkor kiírom az ismeretlen szavakat, másodjára már felirat nélkül. Két szótárfüzetem van párhuzamosan. Az egyikben szavak vannak a másikban a gyakran használt mondatok és állandósult kifejezések. Azért vagyok szótárfüzet párti, mert a szavak fölé írás csak az adott szöveg megértését segíti és a következő fordításnál már nem fogok rá emlékezni. Már sok év nyelvtanulás van mögöttem más nyelvből és a tapasztalatom az, hogy 4-6 alkalommal kell megtanulnom egy szót, hogy „álmomból felkeltve” is azonnal beugorjon, hogy mit jelent. Hallás után képtelen vagyok bármit megtanulni, nekem a magolás jön be.

    Most már másfél éve tanulom az angolt(otthon), minden alkalommal 1 óra szótanulással kezdtem. Mostanra elértem kb 7-8000 – szavas most még nagyobb részben passzív szókincset, de ezt kijegyzetelni iszonyatos idő volna, ezért az első évben szinte kizárólag egy 6000 szavas tematikus szótárból tanultam. Most már vezetem a saját szótáramat az új szavakról.

    Válasz
  14. Gregorné Ferenci Noémi

    Örömmel fogtam bele sokadszor az angol tanulásba.Nekem tényleg az volt a problémám,hogy gátlásaimat nem tudtam levetkőzni és nem mertem megszólalni.
    Tetszik a tematika, de egy problémám,észrevételem van a CD-vel kapcsolatban: Amikor elmondja az angol szöveget nem hagy egy kis időt sem a megismétlésére ,mindjárt mondja a magyar szöveget.Ha elismétlem a szöveget,vagy válaszolni próbálok hangosan lemaradok,illetve egyszerre mondom a következő mondattal . Ez egy kicsit zavaró.
    Remélem nem veszi tolakodásnak és okoskodásnak a hozzászólásomat.Építő jelleggel tettem. Tisztelettel: Gregorné Ferenci Noémi.

    Válasz
  15. Glória

    Helyesírást (angolt) hamarabb megtudom tanulni mint kiejteni,annak idején mikor tanultam a nyelvet szövegeket lefordítottam magyarra,ha angol szöveget hallottam megértettem de nem válaszoltam szóban leírni a választ le tudtam volna, német nyelvnél nem volt ilyen problémám pedig nem szerettem és nem is gyakoroltam.

    Válasz
  16. Vali

    Először 38 éve próbálkoztam az angollal. Akkor azt mondta a kiejtésemre a tanárom, hogy “olyan, mint a My fair Lady elején az Eliza kiejtése”. Ez kellően elvette az összes bátorságomat. 10 éve ismét próbálkoztam egy szakmai képzés keretében. 150 órából 75 általános, 75 szakmai. Ekkor tudtam a legjobban. Jó és lelkes volt a tanár, és sokat tanultam. Szavakat, kifejezéseket, mondatokat. Kevés nyelvtant. A nyelvtant példamondatban jobban megjegyeztem, mint szabályként. 6 éve egy nyelvtanfolyam végeként alapfokú (B1/C) nyelvvizsgát tettem, és azóta nem gyakoroltam. A nyelvvizsga felkészítőnek köze sem volt a való élethez. Így aztán nem csoda, hogy külföldi utamon nem értettem, mit kérdezett a pincér (angolul).
    Másik élmény. Svájcban a vonat kalauz, miután megtudta vendéglátóinktól, hogy magyarok vagyunk, magyarul üdvözölt bennünket. Csak az üdvözlést tudta magyarul, de azt kiváló kiejtéssel.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.