Ön szánna időt egy ingyenes nyelvtanfolyamra?

„Nincs rá időm” Vajon mi a valódi ok?

Mostanában érdekes jelenséget lehet  Magyarországon megfigyelni. Sokan vannak, akik ugyan elvégezték  felsőfokú tanulmányaikat, mégsem vehetik át diplomájukat – nyelvvizsga hiányában.

A diploma kiadásának már elég régóta feltétele, hogy  a tanulmányok végére  legalább egy nyelvvizsgával rendelkezzünk. Valahol érthető ez az előírás, hiszen Magyarországon  kb. csak a lakosság 25 százaléka beszél idegen nyelvet. (Ezzel az aránnyal az utolsó helyen állunk az EU tagországok közötti rangsorban-versenyben.)

A felmérések szerint kb. 50 ezer ember vehetné át a diplomáját, ha letenné a nyelvvizsgát. Több közeli ismerősöm, barátom is van, aki ebbe a népes táborba tartozik.

Rászánták az időt és az energiát a főiskola, vagy az egyetem elvégzésére, és már a tanulmányok kezdetekor is tudták, hogy nyelvvizsgát kell majd tenniük. Majd. Majd ha lesz rá idejük.

Érdekes, hogy a nyelvtanulás sok embernek nem fér bele az idejébe. Azt mondják, hogy arra van időnk, amire akarjuk, hogy legyen. Vagyis a nyelvtanulást sokan még mindig nyűgnek tekintjük, pedig a nyelvtudás alapvetően segíti a munkánkat.

És mennyi mindennel foglalkozunk napközben, ami elveszi az időnket a nyelvtanulás elől! Mert kedvenc weboldalunkat meg kell nézni, mik a hírek, érdekességek, milyen idő várható, stb. Különböző tudósításokat el kell olvasni, kedvenc fórumunkat végig kell nézni, sőt, az új témákhoz hozzá is kell szólni. Időnként játszani is kell a számítógéppel, mert szükségünk van egy kis kikapcsolódásra, erre való a pasziánsz.

(Egyszer elszörnyedtem, mert egy számítógépes játékkal több, mint 700 órát töltöttem el, kevesebb mint 2 év alatt. A program mutatta az első bejelentkezésem óta játékkal eltöltött időt. Végigmentem mind a 100 szinten, majd utána rájöttem, hogy ennyi erővel, energiával, amit a játékra fordítottam, simán meg lehetett volna tanulni egy nyelvet középfokig.)

Nagyon sok barátomnál veszem észre, hogy időhiányra panaszkodik, de gyakorlatilag minden mást csinál, csak nyelvet tanulni nem akar leülni, csak arra nem jut ideje.

Na, most ezt a problémát már állami szinten is megpróbálják kezelni, és kiírták a diplomamentő programot. Akinek van egy olyan diplomája, amit nem tud átvenni nyelvvizsga hiányában, az jelentkezhet egy ingyenes nyelvtanfolyamra.

Az igénybe vehető maximális támogatás mértéke 300 ezer forint. Alapfok környékén kell csak tudni, de nem kell felmutatni alapfokú nyelvvizsgát, anélkül is lehet jelentkezni az ingyenes tanfolyamra. 240 óra alatt kellene eljutni az alapfokról a középfokig.

Szerintem simán teljesíthető az a követelmény, hogy 240 óra alatt eljusson valaki alapfokról középfokra. Még munka mellett is. Nagyon sok tanulónknak már sikerült. Ők rászánták az időt.

Több ismerősöm is arra panaszkodik, hogy hiába az ingyenes lehetőség, nem tud eljárni tanfolyamra. Egy barátom meg azt mondta, hogy minek neki a diplomája, anélkül is el tudja végezni a munkáját. Csak tudnám, akkor miért csinálta végig az egyetemet, hiszen fizetős kurzus volt!

Az egyetemi, főiskolai tanulmányokra van idő, akár 4-5 évet is rászánnak sokan, a nyelvtanulásra meg nem jut idő, pedig 2 év elég lenne rá.

Az érintett 50000 emberből, akiknek beragadt a diplomájuk, állítólag csak kevesebb, mint a fele (kb. 20000 fő) jelentkezett az ingyenes diplomamentő programra.

Segítsen, ezt nem értem. Miért pont nyelvtanulásra nincs idő?

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

24 hozzászólás a(z) “Ön szánna időt egy ingyenes nyelvtanfolyamra?” bejegyzéshez

  1. Regász Mária

    Szeretnék megtanulni angolul, németül és olaszul. Mindhárom nyelvet tanultam már és lassan haladok mindhárommal (sajnos vagy nem, de mindháromra szükségem van a munkámhoz) mert kevés időm van, de azt nyelvtanulással töltöm. Jó lenne egy program, technika vagy valami, ami segít abban, hogy gyorsabban haladjak. Volt egyszer egy angol tanárom, aki úgy adta le az anyagot, hogy mindent azonnal értettem, mindent azonnal jól tudtam és nagy kedvem volt az egészhez, pedig épp egy nagyon nehéz résznél tartottunk. Sajnos egyetlen órát tartott helyettesítőként. Azóta sem sikerült ilyen tanárt tanálnom.

    Válasz
  2. readea

    Persze, hogy szánnék időt egy ingyenes nyelvtanfolyamra. Ami ingyen van, jöhet. Az utóbbi időben a nyelvek érdekelnek. Nem vagyok mai gyerek, de jó pap is holtig tanul. Egyelőre tankönyvből, internetről tanulok. Az ötödik nyelvvizsgámra készülök…

    Válasz
  3. Ildikó

    Sajnos nagyon nehéz rendszeresen időt szakítani a nyelvtanulásra, akár tanulunk, akár dolgozunk.
    Ez egy rendszeres készülést és jelenlétet igénylő nyelvtanfolyam esetében mindig probléma.
    Ezentúl nem mindenkinek ugyanaz a módszer jön be, például én szeretem megérteni a nyelvtani oldalát is és jobban megragadnak a szavak, ha egyszerűbb szövegeket fordítok.
    A mostanában divatos módszer, amit az előzőekben írók is igen dicsértek, a folyamatos angol nyelvű kommunikáció számomra igen fárasztó. Jobban szeretem, ha ez az órának csak egy részét teszi ki. A kiejtés elsajátításához jó híreket hallgatni, mert nem olyan borzasztóan túlzó a hangsúlyozás, mint amilyen a nyelvórán szövegértés címén bejátszott hangfelvételeken.
    Jó még a nem túl gyors angol zenék hallgatása, főleg ha angol feliratozása is van.
    Szóval célszerű megérdeklődni a tanfolyam előtt, hogy milyen módszert alkalmaz a tanár, mert az a legjobb, amelynek segítségével mi magunk tudunk a legjobban haladni és nem az amelyik a legdivatosabb, vagy legtökéletesebb – csak nem nekünk. Ami pedig a 240 órát illeti, gratulálok, ha valaki ennyi idő alatt használható tudást szerez. Én nem vagyok ekkora zseni, de ahogy tapasztaltam mások se. A nyelvtudás elsajátításában nálam például fontos tényező az idő – a tanult szavakat ha többször hallom, vagy használom, akkor biztos. hogy rögződik. Persze én már az idősebb korosztályt képviselem.
    A diplomámhoz sem kellett az idegen nyelvi vizsga, viszont akkoriban kötelező volt az orosz nyelvi szigorlat, melynek pont olyan részei voltak, mint most egy nyelvvizsgának. Igaz azonban az, hogy sokkal több és jobban fizető álláslehetőségem lenne, ha jól beszélnék angolul, és az is, hogy azért kezdtem tanulni, mert manapság a nélkülözhetetlen informatikához és a szakmai újdonságok tanulmányozásához sem árt az angol. Mondjuk az igaz, hogy nem a nyelvvizsga, hanem a tudás számít a munkavégzés során.
    Ettől függetlenül úgy gondolom egy nyelvből vizsgát tenni egy fiatal ember számára nem lehetetlen, rá kell szánni az időt, de nemcsak a papír megszerzésére, hanem a valódi tudás elsajátítására is.
    Szóval visszatérve a kiindulóponthoz, az ingyenes tanfolyamot akkor venném igénybe, ha lehetne előre tudni milyen módszerrel tanítanak, s az megfelelne az én tanulási képességeimnek.

    Üdvözlettel:

    Ildikó

    Válasz
  4. özv. Gyaraki Ferencne

    Tisztelt Neményi András!

    Igen szeretnék angolt (teljesen kezdő vagyok) megtanulni.

    Várom a lehetőségeket.

    Üdv. Gyaraki Ferencne

    Válasz
  5. Vera

    Ilyesmiket keresek még, még akár egyszerűbb szövegekkel is, lehet kifejezetten gyerekdal is.

    Az alábbi klipnek nagy előnye, hogy németül is ott van a szöveg, és angolul a fordítás.

    http://www.youtube.com/watch?v=LbcVZaJOItY&list=RDLbcVZaJOItY

    Van valakinek ilyen gyűjteménye? Nyelvtanulásra alkalmas (gyerek)dalok? Esetleg a német szöveg leírásával, netán fordításával? Vagy ha nem gyűjtemény, de 1-2 klipp?

    Vagy kis rövid jeleneteket, hétköznapi szituációkkal.
    Olyat találtam egy párat, ( http://www.bbc.co.uk/languages/german/ ) de még jöhet!

    Válasz
  6. Vera

    Kedves Pálma!

    Szívesen beszélgetnék, csetelnék veled, pl. német nyelvtanulásról is. Hogyan tudnánk privátban beszélgetni, csetelni, vagy akár telefonon beszélni?

    Sok minden érdekel, de most leginkább az, hogy hol és mit nézzek németül? Valami egyszerű szövegű mese vagy szappanopera lenne jó talán. Mit javasolsz? Ide is megírhatod addig, amíg nem találunk privát fórumot.

    Köszi, üdv.
    Vera

    Válasz
  7. Vera

    Teljesen egyetértek Pálmával. Az idegen nyelv és a magyar irodalom tanításról írt gondolataival is.

    A nyelvtan csak annyira kell, amennyire segíti az idegen nyelv tanulását. Ha könnyíti a nyelvtanulást, hajrá, ha nem, akkor fölösleges.

    (Én mondjuk szerettem a magyar nyelvtant, de egyrészt volt nyelvész a családban, így „fertőződhettem”, másrészt tetszett, hogy vékony volt a tankönyv, sokkal vékonyabb, mint bármely más tantárgyé, így nem volt sok a tanulni való, másrészt, hogy számomra magától értetődő dolgokat „tanultunk”.
    Talán szerettem felfedezni a logikát, szabályszerűségeket is a nyelvben. A logika nélküli helyesírási szabályokat nem szerettem, ma sem szeretem. Miért LY? Csak. Viszont a logikus szabályok segítettek. Ha megértettem pl. a -val, -vel toldalék teljes hasonulását, akkor onnantól nem volt ilyen jellegű helyesírási problémám. Számomra érthetetlen, hogy sokan még felnőttként is elrontják, főleg, ha számot kell ragozni, pl. 5-tel. De a napokban épp egy cipős cég honlapján láttam, hogy „office shoes-al”. Elcsodálkoztam. Még ha idegen szót is, de magyarul ragozunk, akkor magyar ragozás szabályát kell alkalmazni, azaz ez esetben a toldalék a „-val”, ennek V-je szokott teljes hasonulni, azaz a ragozandó szó utolsó hangjává alakul át (pl. bottal), ez esetben Z-vé, helyesen tehát shoes-zal.)

    Szóval néha segíthet a nyelvtan, de így kell rá tekinteni, lehetséges segítségre, nem öncélúan, önmagáért tanítani.

    Az óvodai, kisiskolás nyelvtanulás kezdéssel is egyetértek. Sajnos, sok óvodában, iskolában nem ez a hozzáállás. Sokáig nem is volt külön angol az oviban, amikor meg végre lett, akkor is olyanokat mondtak az óvónénik, hogy még magyarul sem tud rendesen a gyerek, minek járatják már angolra.
    Hivatalosan alsó tagozatban nincs is nyelvtanítás. Ehhez képest van ahol tényleg nincs, van ahol naponta van, van ahol heti 2 x 20 perc. Pedig ekkor még sokkal könnyebben „ragad” is a nyelv, és jobban rá is ér egy gyerek, mint később, amikor már egyre több egyéb tanulnivalója is lesz.

    Valójában általános iskola végére, de legkésőbb érettségire meg lehetne tanulni a nyelvet, ha rendszeresen és jól tanítanák, és persze a gyerekek lelkesen tanulnák. Tényleg nem kéne ennek az egyetem éveire maradnia. De ezt az óvodáknál kell elkezdeni, kisiskolában még intenzívebben folytatni, de legkésőbb gimnáziumban megtanulni, nem egyik napról a másikra ráparancsolni az egyetemistákra, hogy tanulj meg egy idegen nyelvet, különben nem kapsz diplomát.

    Idegen nyelvű dalok, versikék, mesék hallgatása, nézése tényleg nagyon jó dolog.
    Svédországban élő ismerőseim mesélték, hogy ott nincsenek szinkronizálva a filmek, így természetes, hogy angolul vagy németül hallgatják azokat, és ért, és beszél is angolul mindenki Svédországban!

    A minimaxon, ahol sokszor ismétlik a meséket, simán lehetne, hogy hol angolul, hol németül, hol magyarul vetítsék a meséket, vagy lehessen nyelvet választani, mint a DVD-knél. Simán megtanulnának a gyerekek angolul, legalábbis értenének, de onnan már a beszéd is könnyebb.

    Jó hír a magyar irodalom tanításában, hogy versmondó versenyre kortárs költőtől kellett verset tanulni alsó tagozaton. Rossz hír, hogy úgy tudom, valóban még időrendben tanulják a költőket, írókat, pedig már több, mint 20 éve is mondta a magyar tanárunk, hogy nem úgy kéne.

    Válasz
  8. Pathó Pálma

    Nem az egyetemi, főiskolai évek alatt kell nyelvet tanulni, hanem sokkal sokkal korábban. És nem NYELVTAN-t kellene tanítani, hanem kommunikációt!!!!!!!!!
    A magyarországi nyelvtanítás és nyelvtanulás kudarcának évtizedek óta ez a legfőbb oka. Mert beleégeti a nyelvtanulóba a megfelelési kényszert és a hibázástól (értsd: nyelvtani hiba!) való félemet. Ami frusztrál, leblokkol.
    Úgy kellene kezdeni egy idegen nyelv tanulását is, ahogy az anyanyelvét tanulja az ember. Szituációkra adott komplett válaszokkal. Ismétlésekkel. Kit érdekel, hogy miért mondják úgy? Úgy van, és kész. Kit érdekel, hogy „Adjective” vagy „Present Perfect” az éppen használt szó vagy igeidő? Ez csak pár tucat embernek fontos, akiket úgy hívnak, hogy nyelvészek! Miért akarunk mi kommunikáció helyett nyelvészetet verni a fejekbe? Főleg a nyelv alapszintjén?
    Egy 6 éves gyerek már több ezer szavas szókinccsel beszél, s még többet ért. S mikor kezdi végletesen unni a ‘magyar’ órákat? Amikor elkezdjük tanítani neki az alanyi és tárgyas ragozást. Ahelyett, hogy a nyelv játékosságát, esztétikáját, gazdagságát mutatnánk neki, fejlesztve az anyanyelvén való árnyalt kommunikációt. Ahelyett, hogy unalmas és a mai nyelvtől már idegen „hagyományosan” kötelező olvasmányokkal örökre megutáltatnánk vele az olvasást. Esélyt sem adva arra, hogy rájöjjön annak gyönyörűségére.
    Miért kronológiai sorrendben tanítjuk az irodalmat? Miért nem a kortársakkal kezdjük? Egy 10 éves gyerek ma nem érti a reformkor világát. Akkor miért kell neki Berzsenyivel, Katonával kezdeni? Egy mai tízéves magyarul is és idegen nyelven is a neten „csetel”, blogot ír, Facebook-on adja hírül a világnak a vele történteket, részben itt érintkezik a barátaival. Miért nem Varró Danival, Lackfi Jánossal ismertetjük meg előbb? Miért nem Csokonai „pikáns” verseivel kezdjük egy kamasz első találkozását
    e nagyszerű költővel, miért a „Tihanyi ekhó”-val? Még ha nem is ezek az életmű csúcsai? Attól, hogy Homérosz egyetemes kultúrkincs, egy tinit még nem fog érdekelni. Odüsszeusz kalandozásai igen, de mai nyelven megírva!!
    Az idegen nyelvvel ugyanez a helyzet. Korszerű tartalmak nélkül csak szenvedés és időpocsékolás a nyelvtanulás. Filmeket szinkron nélkül, felirattal alig lehet látni a mozikban. TV csatornát mára csak elvétve lehet találni idegen nyelven a felhígított előfizetési csomagokban. Pedig egy vicces családi film angolul jobb száz nyelvóránál. Egy kedvenc együttes dalszövegének megtanulása, boncolgatása szintén.
    Az óvodában már lehet angol mondókákat tanulni, úgy ahogy magyar mondókákat tanulunk. Lehet mesefilmet angolul nézni. Hogy a nyelv zenéje belemásszon a fülekbe. És ha mondjuk egy élő angollal hoz össze a sors, évtizedes „nyelvtanulás’, netán egy kínkeservesen megszerzett nyelvvizsga után, ne álljunk ott úgy, mintha egy marslakóval találkoztunk volna.
    Halló! Ébresztő! Dobjuk ki a „tananyagokat”, és helyette beszéljünk! Minél többet, minél inkább napjaink szókincsével, nyelvezetével. S akkor ilyen alapokon majd egyre finomodik a nyelvtudás, egyszer csak megértjük a BBC-t, a CNN-t, nemcsak a mesefilmeket, de egy irodalmi adaptációt is. És persze az utcán az idegen nyelven hozzánk forduló turistát, és Londonban az angol bobby-t is.
    Én magam 4 nyelvet tanultam eddig. Angolul 20 éves korom óta folyamatosan tanulok. Jól beszélek, de iszonyatos energiabefektetés árán. Németül 2 éve kezdtem el tanulni, nyelvkönyv nélkül, csak beszélgetve a tanárral napi aktuális témákról, hírekről, rövid bulvár cikkecskéket, népszerű irodalmat olvasgatva, az időjárásról beszélgetve, a foglalkozásom szaknyelvét boncolgatva. És két év után folyamatosan kommunikálok, „majdnem” ugyanott tartok, mint az angollal. És Németországban járva bátran megszólítom a vonaton mellettem ülőt, mert tőle is sokat tanulok, az utcai zenei fesztiválon a punk külsejű tizenévest, a kávézóban a szomszéd asztalnál ülőt, a piacon a háziasszonyt. És a német kollégákkal (a munkanyelv a cégünknél az angol) a nem szakmai beszélgetéseken pedig németül szólok hozzájuk, amiért mindig „besöprök” jó néhány udvarias és kedves dicséretet. És felhatalmazom őket a „hibáim” korrigálására, amit önkéntes és lelkes nyelvtanárként meg is tesznek, ezzel is sokat lendítve a német nyelvtudásomon. És nem „lenéznek”, ha nyelvi hibát vétek, hanem „felnéznek” rám, hogy igyekszem az ő anyanyelvüket használni, és minél jobban megtanulni.
    Elnézést a kissé hosszúra sikerült hozzászólásomért!

    Válasz
  9. Szabó judit

    Nem az ingyenes nyelvtanulåssal van gond, hanem a nyelvvizsga papírral. Aki már beszėl egy adott nyelvet, azt nem érdekli a papir. A munkahelyeken ahol valóban nyelvtudást várnak el nem a papírt nézik, hanem a tényleges tudást. Ilyenkor a nyelvvizsga csak felesleges pénzkidobás, ami az egyetemiståknak nincs. Ha valaki viszont nem akarja használni a nyelvet napi szinten annak meg szintén felesleges a papir. Nem a papírnak kellene számitani, hanem a tudásnak. Ez szintén csak az emberek anyagi lehúzása. Ķülföldön nem ėrdekel senkit a nyelvvizsga papir, vagy beszéli valaki a nyelvet vagy nem. Ennyire egyszerű a kérdés.

    Válasz
  10. Tünde

    Nem tudom elképzelni,egy mai fiatalnak miért nem a legfontosabb a nyelvtanulás.
    Hihetetlen élmény egy másik nyelven beszélni,főleg angolul mindenütt tud érvényesülni.
    65 éves vagyok,de mindennap tanulok.

    Válasz
  11. Vera

    Aki nem tanulta meg a nyelvet a diplomájáig, az valószínűleg nem tartotta fontosnak. És valószínűleg nem is kell minden diplomához nyelvtudás, illetve nem feltétlenül olyan nyelvtudás, mint amit a C típusú nyelvvizsga követel. Sok esetben vagy egyáltalán nem kell a nyelvtudás, vagy elég a passzív tudás a nemzetközi szakirodalom olvasásához, nem fontos, hogy folyamatosan és magabiztosan beszélni is tudjon az ember. (Védőnő, tanítónő, informatikus, pszichológus, ami hirtelen eszembe jut, akiknek valószínűleg nem lesz szükségük idegennyelvi BESZÉDtudásra a munkájukhoz.) (Az nem lenne baj, ha szakirodalmat tudnának olvasni idegen nyelven, de az megint más.)

    Meg az is milyen dolog, hogy az egyik évben még kaphatott az ember diplomát nyelvvizsga nélkül, a másik évben meg már nem!
    A szándék érthető, hogy ha már ilyen kevesen beszélnek nyelveket, akkor legalább a diplomások beszéljenek, de mégsem értek egyet a nyelvvizsga kötelezővé tételével minden diplomához, ráadásul a beszélőképes nyelvtudás elvárásával pláne nem értek egyet, és legfőképpen meg úgy nem, hogy nyelvtanítás nincs az egyetemen, csak nyelvtudás legyen! Ezzel az erővel a többi szaktárgyat sem kellene oktatni, csak vizsgáztatni belőlük.

    András azt írja, hogy 2 év alatt meg lehet tanulni egy nyelvet alapfokról középfokra. Nem tudom, mennyi idő alatt jutottam el nulláról alap fokra, de 0-ról a középfokra kb. 4 év alatt. Tagozatos osztályba jártam, heti 6 vagy 7 angol óránk volt, azaz minden nap volt legalább 1 óránk, de volt, amikor dupla óránk is volt egy nap. Akkor én az angolt vettem a legkomolyabban, és még a matekot és fizikát, a többit alig-alig tanultam. Így sikerült 4 év alatt. Ha valaki valami komolyat tanul az egyetemen, vagy dolgozik, és a többség több, mint napi 8-9 órát, akkor a mellett már tényleg nehéz lehet időt is és energiát is találni.

    A legjobb valószínűleg, amit a 2 tannyelvű iskolák 0. osztályában csinálnak, azaz csak a nyelvet tanulják 1 évig napi sok órában. És így középfoknál magasabb szintre jutnak el. De felnőttként ki engedheti ezt meg magának?

    Én most gondolkodom, hogy tanuljak-e németül, de én sem szántam még rá magam. Nem tudom, fontos-e, megéri-e. Nem csak idő, energia, valljuk be fáradság is. A szavak, mondatok nem maradnak meg maguktól a fejünkben, azokat memorizálni kell, többször meghallgatni, többször elmondani, esetleg többször leírni, mire megmarad a fejünkben. Jó nyelvtanárral, egy jó közösségben lehet valamennyire szórakoztató is, de alapvetően kemény munka. Tehát, idő (sok idő), (sok) energia, és sok pénz. Ja, és akkor még valami erős motiváció is kellene. Abban mindig biztos voltam, hogy angolul muszáj megtanulnom, a nélkül nem élet az élet.

    A német már nem ilyen egyértelmű számomra. A legtöbb német anyanyelvű beszél angolul. Akkor miért is kéne nekem németül megtanulnom? Ha meg is tanulnék németül, akkor is azt hiszem, szívesebben beszélnék angolul, hiszen úgy igazságosabb. De több álláshirdetésben kérik a németet is az angol mellé. De vajon, ha megtanulnék németül, akkor felvennének?

    Válasz
  12. Lippai Nagy Ágnes

    Sajnos már én is elmúltam 55, pedig még igen fogékony az elmém, de hát nincs mit tenni. Sajnos a nyugdíjkorhatált emelték, a tanulási lehetőségeket ennek a korosztálynak viszont nem!!!!!!!

    Válasz
  13. Knoll Károlyné Jutka

    Tisztelt András!

    Én még nem tudok Angol nyelven.De nagyon szeretném tanulni ezt a nyelvet.
    Tisztelettel: Knollné Jutka

    Válasz
  14. Zoltán

    Kedves András!
    Én jelentkeztem a Diplomamentő Programba. :) Remélem, hogy sikerül is bejutnom. A fő akadály egyébként abban áll a véleményem szerint, hogy inkább a nagyobb városokban lesznek meghirdetve a kurzusok. Ha bejutok és egy távolabbi városba kell bejárnom, az nekem is problémát fog okozni…

    Tisztelettel: Zoltán

    Válasz
  15. Zsebeházyné Szabó Zsuzsanna

    Amikor először lettem munkanélküli, épp betöltöttem az 55-öt. A munkaügyi hivatalban közölték, hogy csak 55 évig lehet jelentkezni ingyenes továbbképzésekre /nyelv is/, már túl öreg vagyok.
    Fiatalok, használjátok ki a lehetőséget, amíg lehet !

    Válasz
  16. kiss judith

    Ha fiatal lennék, elsősorban a nyelvtanulásra fordítanám a tanulási idő nagy részét .Nagy biztonságot ad,ha el tud igazodni az ember idegen nyelvi környezetben,vagy csak itthon kér egy külföldi útbaigazítást. Most az interneten ingyenes nyelvtanulási lehetőséget lehet találni,televízióban filmeket, zenei együtteseket látni,hallgatni. Hajrá Fiatalok!!!!!!!!!!!!!!!

    Válasz
  17. Piroska

    Amikor én diplomáztam, még nem volt kötelező a nyelvvizsga. Nem is lett soha nyelvvizsgám. Én egészen biztos, hogy kihasználtam volna a lehetőséget.

    Válasz