Elment a kedve az egész nyelvtanulástól?

Szerezze vissza! „Könnyű azt mondani!” gondolja most magában. Pedig higgye el, sokszor nekem is nagyon elegem volt az egész nyelvtanulásból.

Először nézzük meg azt, hogy miért megy el a kedvünk? Leginkább a sikerek hiánya, a kudarcélmények elszaporodása miatt.

És itt van a legnagyobb probléma. Sokszor nem vesszük észre, hogy mennyi mindent tudunk, nem értékeljük, amit már megszereztünk. Ez teljesen érthető, emberi tulajdonság, nem csak a nyelvtanulás területén van ez így. Ám ettől függetlenül tény, és nem könnyíti meg a dolgunkat.

És ha belegondolunk, akkor rájövünk, hogy magunk gerjesztjük a saját kudarcélményeinket. Például, amikor kihagyunk hosszú időt a tanulás során, hónapokig nem foglalkozunk a tanulással, majd egyszer csak újra elővesszük. És ekkor úgy érezzük, mindent elfelejtettünk.

Ez megsemmisítő érzés.

Vagy amikor olyan szöveget, újságot, tankönyvet bogarászunk, aminek a szintje jóval tudásunk felett van. Hányszor láttam már tanulót, kíváncsian belelapozni a könyvébe, mi jön majd később. Amikor a harmadik leckénél tart, a tizedik leckét nézegeti. Én is ezt csináltam…

Ezt sem tudom, azt sem tudom, jaj, hogyan fogom megtanulni, jaj, mikor fogok már végre rendesen beszélni?!

Aztán tipikus példa, hogy a könnyen érhető tv műsor után egy nagyon nehezen érthető szöveget hallgat. Például egy szappanoperát már egész jól megért, és ezen felbuzdulva a híreket kezdi el hallgatni. Ettől tuti elmegy a kedve.

Már a hosszabb, de nehezebben érthető filmek is elég kihívást jelentenek: Ha nem tarja be a fokozatosságot, akkor nagyon el tud keseredni.

Nos, ezeket a bakikat jobb kihagyni.

De, ha már elkövettük, akkor vegyük elő az elért eredményeinket!

Ebben pedig rengeteget segít az, ha folyamatosan felírjuk magunknak, hogy mit tudunk.

Már el tudom mondani…
Már megértem…
Már meg tudom kérdezni…

Aztán, amikor szükséges, akkor ezt a listát csak előveszi, fellapozza, és máris vidámabb lesz tőle…


Ön felírja magának az eredményeit?
Vagy erre nem vesztegeti a drága idejét?
Írja meg véleményét itt a blogon!

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

50 hozzászólás a(z) “Elment a kedve az egész nyelvtanulástól?” bejegyzéshez

  1. Szilágyi Andrea

    Engem csak a CD érdekelne, éspedig azért mert nekem már megvan az Angol ismétlő könyv, és az Angol szóbővítő könyvem is.
    Csak a hanganyag hiányzik.
    Nem tudom, van e rá lehetőség?
    Tisztelettel Andrea

    Válasz
  2. Fülöp Beáta

    Most padlón vagyok angolból de! nem adom fel…itt írok hajnal 1:00 van nem vagyok álmos és nem az msn-t nyomom mint sok fiatal. Nem szabad feladni. Már írtam milyen jegyeim vannak…és? mosolygok rajta mert sírni nincs értelme…max félévkor megbukok de év végéig kijavítom mert a tanárnő nagyon rendes és add javítási lehetőséget ami nem mellékes( mert vannak gonosz tanárok is akik pofára osztályoznak meg utálnak tanítani)Nekem ilyen tanárral még nem volt dolgom!-le is kopogom:)

    Válasz
  3. Jessica

    Tisztelt Neményi András úr!

    Én olaszul és franciául tanultam, már nem vagyok fiatal unokám is van, de szeretnék tanulni.
    Engedje meg először is, hogy gratuláljak ehhez az óriási ambizíóhoz amivel az angol nyelvet szeretné megszerettetni. És nem is lesz hiába való a fáradozása, de gondolom Ön is örömét találja ebben!
    Én boldogan megrendelném a Bulldózer csomagot, de nem kívánnám igénybe venni azt a plusz 4-12-ezer Ft-os ajánlatot, csak a könyv, és a CD érdekelne, éspedig elsősorban anyagi gondok miatt.
    Átfutottam az emaileket, és jóllehet ehhez hasonló kifogást nem találtam, de az összeg nekem sok, ha a fórumot kihagyná minden gondolkodás nélkül rendelném azonnal a csomagot.
    De így, a sajnos esete forog fenn, nem tudom bekalkulálni, vagyishogy maradok, az eddig könyvek, és CD-k mellett jóllehet, az talán nem annyira sikeres!
    Igazán mondom sajnálom mert szívesen megrendelném.
    Kiválló tisztelettel üdvözlöm:

    Jessica Langsbury

    Válasz
  4. Zita

    Tisztelt nyelvmester! Egy nagyon kellemetlen dolog történt velem.Igy biztos elmegy a kedvem a nyelvtanulástok,hoyg mindneki a neten elolvassa a levelem.Beirják a nevem a keresöbe és a leveleim amiket, ide irtam mind olvasható.Intimitás és bizalom.Sok barátom jelzett vissza ,hogy minek irkálok ilyen leveleket és boldog boldogtalan olvassa.Kinek mi köze hozzá ,hogy miért nem tanultam meg a nyelveket.Nagyon kellemetlenül érzem most magam.Sajnálom de le kellett irnom.Más is járhat igy.Várom a válaszát.Maradok tisztelettel Zita

    Válasz
  5. Neményi András

    @Csilla
    Szerintem lehet, legalábbis kezdetben biztosan több a semminél, utána meg majd felszedi kint a nyelvet. Hivatalosan nem tudom, kell -e a munkához magasabb fokú nyelvvizsga.

    Válasz
  6. Erzsébet

    T. András! Teljesen igaza van, nekem is elment a kedvem a tanulástól.Jártam egy tanfolyamra 5 nyelvtanárunk volt. Már voltam nyelvizsgázni alapfokon juniusban, de nem sikerült. Januárig kellene megtanulnom, az újjabb nyelvizsgára de a mondatok alkotása nem megy, viszont ha külföldieket hallgatok a buszon villamoson van amit megértek és ez jó érzés. A gondom az, hogy azt a könyvet vegyem elő amiből tanultunk és a mondatokat próbáljam elsajátítani? Vagy ön márt javasolna?

    Köszönettel. Erzsébet

    Válasz
  7. Sándor Éva

    Tisztelt Neményi úr !

    Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy én 8 hónapig jártam egy angol nyelvtanfolyamra, és nagyon jó nyelvtanfolyam volt, nagyon sok szót megtanultunk, mondatokat és nagyon jók voltak a tesztjeim is 86-92%. Szóval tényleg ahhoz képest, hogy én is az oroszomból indultam ki, amit még gyerekként tukmáltak ránk nem gondoltam volna, hogy angolból ennyire fogok tudni. De most van egy olyan gondom, hogy abba hagytam a tanfolyamot már 2 éve anyagi gondjaim miatt és most itthon elővettem újból a füzetet és könyvet amiből tanultunk és próbálom újból a tudásomat felfrissíteni csak azt vettem észre, hogy nem igazán haladok sehová. Igaz túl sok időm nincs is rá mert napközben dolgozom és családom is van, de szeretném legalább azt a szintet megtartani ami tanfolyam után volt vagy legalább egy kicsivel többet. Én nem valószinű, hogy kamatoztatni fogom az elkövetkezendőkbe a nyelvtudomásomat, mert nincs hol (külföldre nem járok és a férjemen kívül más nem beszéli a nyelvet) de magamat szeretném kicsit formában tartani a nyelvtudomásom szintjén. Most egy füzetbe leírtam kb. 67 oldalnyi mondatokat, kérdéseket, hogy ezeket előlről szeretném átismételni, hogy legalább az alap dolgok megmaradjanak aztán majd ha ezeket tudom majd később tanulom a szavakat, amiket már ugyancsak kissé elfelejtettem. Mert mikor a füzetemet kinyitom, amiből tanultunk a nyelvtanfolyamon azt látom, hogy én ezt soha sem fogom újból megtanulni és tudni és ez elkeserítő.
    Kérdésem az lenne, hogy mennyi időt foglalkozzam vele napi 1 óra elég vagy hetente mennyi idő kellene ráfordítani, hogy megmaradjon valamennyi tudomásom. És hogy jó ez a stratégia, hogy a mondatokat kezdem tanulni és csak utána a füzetben lévő szavakat vagy vegyesen tanuljam.

    Köszönettel. Éva

    Válasz
  8. Csilla

    Semmi problema nincs velük,mert ingyen még külön is foglalkoznak olyannal aki kéri!!!!!!!!!!
    Én nem merek megszólalni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Mert félek h elrontom

    Válasz
  9. Neményi András

    Kedves Csilla!

    Nem ismerem azt a társaságot, ahova jár.

    Azt gondolom, hogy ha ott nem halad, tőlük nem tud megtanulni, akkor menjen el egy nyelvtanfolyamra, egy nyelviskolába, ahol diplomás nyelvtanárok tanítanak.

    Ott a tandíjat ki kell fizetni, ez igaz, viszont cserébe meg is tanítják. Ha pénzért kap valamit, akkor reklamálhat, ha nem elégedett. Ha ingyen kap valamit, az vagy jó, vagy nem, de semmiképpen nem lehet rajtuk számonkérni.

    Válasz
  10. Csilla

    T.András!!!
    Én is így vagyok.Még mindig nemtudok megszólalni,pedig már 6 hónapot tanultam angolt.
    Szeptemeberől újra járok ingyenes en amerikaiakhoz itt szegeden!!!!
    kb-400-600 szót tudok,de sajnos egyszerüen van amikor olyan mondatot mondanak h megkukolok.
    Voltam A2 szintű órán is.Nah de utána!!!
    Kérdezgette,és egyszerüen semmi nem jutott eszembe.Ami végképp elvette a hangulatomat h a amerikai fickó egy lánynak tolmácsolta,h jobb lenne alsó szintre mennék mert így nem fogok haladni velük.Azóta 6 hónap telt el,és megilyedtem mindentől!!!!!!!!!!!!!!
    Nem merek megszólalni,mert félek elrontom…
    ez olyan kudarc,pedig azt mondta,h alap tudással se,el lehet boldogulni külföldön..
    de hogyyyyyyyyyyyyyyyyyy

    Válasz
  11. Széles Eszter

    Nekem is eltud menni a nyelvtanulástól a kedvem, gyorsan feladók mindent de elhatároztam hogy megtanulom az angolt. A listára eddig nem is gondoltam de én is kiprobálom.

    Válasz
  12. Tibor

    Már többször is elkezdtem az angol nyelvet tanulni. Ha olvasom is a szöveget miközben hallgatom a hanganyagot, akkor jobban megértem. Minden újrakezdés után tovább jutottam, de a folyamatos társalgás szintjére még mindig nem jutottam el.
    Az élőbeszéd értéssel is vannak gondjaim, a folyamatos válaszadással meg pláne. Azért nem adom fel !

    Válasz
  13. Szabó József

    Zseniális ötletnek tartom vállalkozásukat.
    Nyalvszakos nyugdijas tanár vagyok.
    Az angolt piszok nehéz nyelvnek találom. Ugyanakkor nagyon fontosnak.
    Kellene olyan filmeket késziteni, ahol a tárgyak sorakoznak fel és ezek angol nevei, zárójelben a magyar is.
    Ahogyan a Babylon teszim a kiejtést is fel kekllkene tüntetni,
    Mindezt egy kedves, magashangu nő lassu, pontos artikulációjával, többszöri megismétléssel.
    Később jöhetnek az egyszerü mondatok.
    Köszönöm a lehetőséget. Sok sikert a továbbiakhoz.

    Válasz
  14. Gabi

    Kedves András!

    Nekem egyáltalán nem megy el a kedvem az angoltól.
    Én egyszerűen imádom. Találtam számtalan barátot az
    interspeakers-en, és minden nemzetiségű emberrel talál-
    kozhatok, levelezhetek. A diploma munkámat is a Felnőttkori nyelvtanulás sajátosságairól készítettem és a Nyelvmesterről is és Andrásról is írtam jó néhány oldalt. Én mindig kitalálok
    valamit, hogy ne menjen el a kedvem a nyelvtanulástól, pedig
    nem is vagyok húszéves. Csak biztatni tudok mindenkit, hogy
    ne csüggedjen, mert a nyelvtanulás nagyon szórakoztató és hasznos elfoglaltság. Még akkor is, ha 10 perced van rá. Én ma ünneplem barátságunk 100. napját a japán barátommal, akit az említett weboldalon szereztem. Angolul és japánul levelezünk.
    Hát kell ennél fantasztikusabb, mint az, hogy skype-on levélben stb. tudok kommunikálni egy olyan emberrel, aki a világ másik végén van ?! Hát ez csodálatos !
    Kedves András köszönöm a segítségét.

    Válasz
  15. Rezsö

    Kedves Andras !

    En evek ota Nemetorszagban dolgozom, ezert nagyon keves idöm van, de az igenyem megvan a bövebb nyelismeret megszerzesere, hiszen minel többet tudok, annal kevesebbet es ezt csak az ember az elö közegben erzi igazan, Nincs igazan gondom, de fejlödni akarok, azert is iratkoztam fel az oldalra, mindenkine üzenem napi 3-5 szo es menni fog, meg persze nyelvtan mindörökke.

    Válasz
  16. Anna anyu

    Kedves Mindenki!

    Szeretném veletek megosztani a nyelvtanulással kapcsolatos élményeimet és tapasztalataimat.
    Tízenévesen én is álmodoztam több nyelvről és úgy is tűnt sikerül. Az iskolában nem arattam ugyan fényes győzelmeket, de egy-két szorgalomból kiválasztott fordítással igen csak megdobogtattam tanáraim szívét. (Megjegyzem csak idegenről magyarra megy ilyen fényesen.) A főiskolán éppen csak sikerült a minimum szintet bemutatni. Azután nem találtam munkát és bejutottam egy olyan munkanélkülieknek szervezett tanfolyamra, ahol napi 4-6 órában három zseniális hölgy próbált meg minket a nyelvvizsgához elegendő anyaghoz és főleg önbizalomhoz juttatni. Akkor is volt szorgalmi feladat. Imádtam.
    Nyelvvizsgán persze a szóbelin nem jutottam túl, de ennek nincs jelentősége. Aztán persze a munkámban is előkerült és nem keveset kínlódtam, mind a beszéd, mind az írás területén. De kijelenthetem, hogy minden perce megtérült. Hogy miért?
    Hat évet kihagytam a gyerekeim miatt. A munkahelyemen már második héten kiraktak az éppen nálunk „állomásozó” betanuló bolgárok közé. Bár több kollégám viszonylag jól tudja az angolt, még is én fordítottam a kézi forrasztás oktatását a kedves betanulónak. Gyakorlatilag ebben a két hétben a nyelvtanom és a szókincsem visszajött aktívba teljesen, bár volt olyan eset, hogy 3 ember sem értette mit szeretnék, mert nem találtam a helyes szakmai szót. Nos a papír és a ceruza sokat segített.
    Arra is rájöttem, hogy a beszélő száját kell néznem, mert akkor jobban megértem. Figyelmem 100%-t rá irányítom és kérdezek, hogy jól értettem-e. Ma már nem zavar, ha elsőre nem értenek meg.
    Azt is szeretném a kedves olvasókkal is megosztani, hogy vajon sejtik-e, hogy 6 évesen ugyanannyi nyelvtani anyagot kell ismernie egy kisgyermeknek, mint egy középfokú nyelvvizsgára készülőnek. Szerencsére a gyerekek zöme ezt minden probléma nélkül produkálja. De azért gondoljuk meg, hogy 3-4 év alatt érnek erre a szintre. És micsoda édes dolgokat raknak össze, amíg próbálják a nyelvet.
    A fiaink beszédfejlődése igencsak megkésett, így a mindennapokat a nyelvtanulás tükrében éljük. Igaz a magyar nyelvet tanuljuk, de remélem ebből később is profitálni fognak.
    A logopédusok a következőket ajánlják. Mindenféle tevékenységbe vonjuk be a gyereket, magyarázzunk el mindent, amit megérthet, sőt akár többet is, ha végighallgat. Mert ugye ERŐLTETNI NEM LEHET. Szülőként csak a kellő motivációt és a magyarázatokat adhatod meg. És fáradhatatlanul javítani kell a nyelvtani hibákat, de úgy, hogy a gyermek ne érezze kudarcnak, ha valamit rosszul mond.
    A játszótéren sokan kérdezik, hogy hogyan tudok ennyire figyelni rájuk. Mosolyogva szoktam válaszolni, motiváció kérdése, szeretném, ha jól megtanulnának magyarul. Ekkor már persze könnyebb volt, mert túl voltam minden érzelmi mélyponton (harag, elégedetlenség, önbírálat, saját magam okolása, kudarc, kudarc, hátán).
    Próbáljátok meg, figyeljétek valakinek a beszédét, de ne csak az értelmét, hanem a nyelvtani részét. Érdekes tapasztalat. Kiderül, hogy magyarul sem nagy gond, ha nem beszélünk tökéletes nyelvtannal.
    Én azt gondolom eddigi tapasztalataimat átgondolva, a nyelvtanulásból pont a nyelv próbálgatása, a végtelen sok hibázás, javítás marad ki. Ez a szakasz a legfontosabb. Az elvárásaink foglyai leszünk, kudarc és erőlködés lesz belőle, ami ugye szinte egyenes út a feladáshoz.
    Én is majdnem feladtam 3 évvel ezelőtt. Azt gondoltam nem fogom tudni megtanítani a fiainkat beszélni, nemhogy angolul, de magyarul sem. Aztán a logopédusok és a módszereik átlendítettek. Ma már nem látok akadályt a nyelv(ek) előtt.

    Mindazoknak szeretném üzenni, akik már a feladás felé hajlanak, hogy adjanak maguknak még egy esélyt. Próbáljanak a logopédusi módszerekkel időt és lehetőséget hagyni, hogy hibázzanak és kijavítsák őket szelíden és jóindulatúan. Kívánom, hogy mindenki találja meg a számára legjobb tanárt, tanulótársat és motivációt. Mert nincs titkos összetevő, csak te vagy, ahogy a Kungfu Pandában is nagyon jól összefoglalják. Ajánlom minden elkeseredett embertársam figyelmébe.

    Bocs, hogy ilyen hosszú lett, de remélem hasznos volt.

    Szép napot mindenkinek.

    Anna anyu

    Válasz
  17. Neményi András

    @Ferenc

    Kedves Ferenc!

    Örülök, hogy itt van.
    És nem csak az értelmiségiek beszélhetnek angolul, és nemcsak ők lehetnek sikeresek.
    ismerek egy srácot, ma 47 éves, nagyon gazdag lett a saját erejéből. A a nulláról indult, egy érettségivel és egy jogosítvánnyal rendelkezik. Viszont sokat dolgozott és kockáztatott.
    Neki bejött. Aki tesz is a sikeréért, annak meglesz az eredménye. Előbb vagy utóbb, de nem két nap alatt, az biztos.

    Válasz
  18. fejvadász

    @Ági

    Az igaz, hogy a fiatalokat előnyben részesítik sok helyen, de ennek leginkább az az oka, hogy kevesebb pénzzel beérik. A másik oka, hogy beszélnek angolul, sokuk németül is. Aki régóta dolgozik a szakmában, sokkal több tapasztalattal rendelkezik. Angolul 2 év alatt megtanul, németül még 2 év. Az 4 év.
    ennyi idő alatt a fiatalok nem szereznek 20 év szalmai tapasztalatot. Pedig elvárnák tőlük.

    Sokszor azt kérik, hogy a munkavállaló legyen 40 feletti. Azt nem mondom, hogy könnyű a helyzete, de tud rajta változtatni, ha akar.

    Válasz
  19. Neményi András

    @Csaba – Kedves Csaba!

    ” akinek eleinte nem megy”… annak később fog!
    Legalábbis szerintem.

    A németet 6 éves koromban kezdték nekem tanítani, és csak 15 évesen kezdtem beszélni.

    Lehet sokat kínlódni, de nem kötelező! Ha pár tanácsomat megfogadja, akkor menni fog az angol is!

    Válasz
  20. Luca

    Sziasztok!
    Ne csüggedjetek,próbáljátok meg az effortless english oldalt,
    a lelkesedése ragadós,és rengeteg sok a hangzó angol
    szöveg,videó.
    Előttem szóló Csaba pont a módszerét írta le:a sikeres nyelvtanuló „csak” hallgatja,
    és olvassa az angolt!:)A másik küszködik,mert nyelvtanozik,
    biflázik. Mikor hallgatja,kész mondatokat kap képpel,élő nyelvi
    beszédet!Az olvasott szövegben szintén.(Egyszerű olvasmányok,gyermekmesék ajánlottak.)
    Ráadásul nem unalmas,érdekes időtöltés.=Szeretni fogod.
    Sok sikert mindannyiunknak!:))

    Válasz
  21. Csaba

    Szerintem akinek eleinte nem megy az angol, annak már nem is fog. Én ezt a saját magam felismeréséből írom. Én úgy gondolom, lehet valaki önszorgalomból a középiskolában kiváló, de ehhez hihetetlen sokat kell tanulni. Mások meg szinte semmi tanulással elérik ugyanazt, sőt esetenként sokkal jobb eredményeket. Egyik ismerősöm gyermeke az ELTE angol szakára jár, és szinte semmit sem tanul, sosem. „Csak” filmeket néz, valamint angol könyveket olvas. Ennyi! Eddig kitűnőek az eredményei. Egyik társa (az egyetemen) ezzel szöges ellentétben, magol, hihetetlenül sokat tanul, bifláz, szinte a napja teljes egészét az angollal tölti, és BUKDÁCSOL! Szóval nem értem. Persze ez egy extrém összehasonlítás volt. Továbbra is azt gondolom, akinek már az alapok is nehezen mennek, inkább próbáljon egy másik nyelvet megtanulni,…….

    Válasz
  22. Ferenc

    Kedves Ági.
    Olvasva a leveledet nagyon nagy szomorúságot érzek belőled.
    Nem szeretnék eszet osztani neked mert nincs miből:-),de csak kitartást és elszántságot kívánok neked.
    Én egy 40 éves fickó vagyok és nem is vagyok értelmiségi.
    Sima kétkezű emberke vagyok és én innen építettem fel egy céget aminek az igazgatója vagyok immáron 7 éve.
    Ne add fel mert értékes ember vagy és van még neked is lap osztva ebben az életben hidd el.
    Sok sikert kívánok neked.

    szia

    Válasz
  23. Ági

    Sziasztok,

    ne csüggedjetek, lesz még rosszabb is :( azt olvastam, sorozatos kudarcok értek titeket. Én most mesélek egyet, okulásként, ami pont a fordítottja volt.

    Jó angolos voltam középiskolában. Felvettek egy angol nyelvű főiskolára itt Budapesten, amit ha nem is „szép” angolsággal, de kiváló gazdasági ismeretekkel el is végeztem. Mindig szégyenlős voltam. Nem mertem megszólalni amíg a mondatom tökéletes nem volt minden szempontból. Ilyen persze nem fordult elő :-)))
    A prezentációk, a szemináriumok, a diplomavédés kínszenvedés volt, annyira rettegtem. A többiek lazábbak voltak, külképviseletek vezetőinek gyermekei, akik külföldön, angolul érettségiztek. Nálunk ez a rendszer változás idején nem egészen így állt….

    Nem nyújtom hosszúra. Dolgozni kezdtem. Nem multinál. Ebből következett, hogy az angolt egyre jobban hanyagoltam, nem használtam – totálisan passzív tudás lett -. Pedig egy akkori kormányrendelet szerint a nyelvvizsgánk egyenértékű volt a Rigó utcai szakmai felsőfokú angol nyelvvizsgával. Ja, elvben. Én sokat nem értem vele.
    Az elmúlt 10 évben annyira visszafejődtem, hogy mint munkanélküli jelenleg bújom az álláshirdetéseket, DE bármennyire is alkalmas lennék minden szempontból a pozícióra (végzettség, gyakorlat, stb.) nincs tárgyalóképes angol nyelvtudásom.
    Arról nem is beszélve hogy németül még két szót se gügyögök.

    Rájöttem, kétszer követtem el hibát. Először is mert „értelmiségiként” nem tanultam kétkezi szakmát. Nem volt olyan munkám, ami egyben örömöt is jelentett volna. Másodsorban nem vettem észre időben, hogy a középfokú végzettségű, gyakorlatlanabb, fiatal, kevésbé loyális munkaerő (tisztelet a kivételnek…) sokkal keresettebb a munkaerőpiacon. Hisz a főnök oda tudja ültetni maga mellé a tárgyaláson, hogy bólogasson mint a kutya a Lada szélvédőjén…

    Köszi hogy meghallgattatok, ne várjatok még késő lesz. Pár év múlva minden a nyelvtudásról fog szólni, hisz ide vezet a globalizáció. Tanuljatok a butábbtól :))

    És ha létezik bármilyen csodaszer – amiben én nem hiszek – , amitől jobbra fordul az életem, állok elébe. De ha van ilyen, ez a csodaszer szeretetből, kitartásból és Isteni gondviselésből épül fel.

    Szép napot

    Válasz
  24. eva

    Sajna most hanyagolom a tanulást,talán lustaság talán nehéz a felfogásom?Egyszeruen nem tudom sorba rakni a szavakat,hiába ismerek sokat,nekem tul magas ez a sok ige meg toldalék egyebek.Azért nem mondok le a tanulásról teljesen de nem is nyaggatom magamat,azért köszi hogy ennyit törődsz velunk.

    Válasz
  25. Ferenc

    Sziasztok
    Már kezdtem azt hinni hogy ufó vagyok ezzel az angollal.
    Én 5 éve küzdök és néha teljesen kiakadtam.
    Már a harmadik tanárt küzdöm le és az eredmény siralmas.
    Bevágtam a sarokba a könyvet és azt mondtam inkább gombát szedek.
    Sajnos úgy érzem hogy nem vagyok képes arra hogy én ezt a nyelvet legalább társalgási szinten beszéljem.
    A tanáraimnak szerintem maradandó élmény maradok.
    Nem értem hogy miért mondják nekem „szöveg környezet”
    Ez nyelv egy fantázia nyelv?
    Mindenki beszéli és a másik kitalálja hogy vajon mit is mondhat.
    Teljesen kész vagyok.
    A lényeg hogy nem rég kint voltam Sanghajiba egy üzleti tárgyalás miatt és bőszen kezdtem gagyarászni ,de sajnos csak álltak kínai ügyfelek és húzogatták a vállukat.
    Na ettől bedurranva haza jöttem és izomból tanulok most.
    Ha belehalok akkor is fogom ezt nyelvet beszélni.

    Válasz
  26. Csaba

    Megjegyezném, hogy két Csaba hozzászólás született. A 38 éves vagyok én, akinek a munkahelyéhez nem szükséges az angol nyelv tanulása. A másik Csabának, aki utánam írt, egy nagy kalappal kívánok, … és kitartást! Én a magam részéről végérvényesen befejeztem az angolt. Nem hinném, hogy van még rajtam kívül valaki, aki minden szabadidejét az angol nyelvre fordította (volna), és mind a mai napig meg sem tudok szólalni. A hiba bennem van, tudom, és nincs senki, aki mégegyszer rá tudna venni, hogy elkezdjem, vagy éppen folytassam az angolt. Inkább próbálkozom valami más nyelvvel. Csak azt a sok hiábavaló időt, amit a könyvek fölött töltöttem, valamint hallgattam a sok hanganyagot; sajnálom, inkább végeztem volna valami önkéntes munkát helyette. Azt az időt sajnálom, de nagyon! Sok sikert Nektek!

    Válasz
  27. Dolena

    Kedves Csaba!
    Próbálja meg az angol nyelv tanulását a Báti László – Véges István: Angol nyelv kezdőknek könyvből. Véleményem szerint a legjobb könyv magántanulók számára. Kazetta is kapható hozzá. Én felnőttként kezdtem el. A könyv fokozatosan vezet be az angol nyelv rejtelmeibe, magyar nyelvű magyarázatokkal. Csak ajánlani tudom.
    Ne adja fel!
    Dolena

    Válasz
  28. Zsuzsa

    45 éve használom a magyar nyelvet, de tavaly beiratkoztam egy írói mesterkurzusra, mert zavart, hogy nem tudom a gondolataimat olyan szinten kifejezni, hogy az az olvasók számára is élvezhető, kellően színes, kifejező lehessen.
    Állítólag Petőfi 28 ezres szókinccsel rendelkezett, míg Arany János 45 ezerrel dolgozott. Nem kívánom összehasonlítani a két költőóriást, csak érzékeltetni szeretném, bőven van mit tanulnom a saját anyanyelvemen is, hogy valahol megközelíthessem azt a szintet, ahol már nem okoz gondot irodalmi szövegek létrehozása sem. A kérdés az, hova teszem azt a bizonyos lécet?
    Mindez halmozottan igaz akkor is, ha idegen nyelvet akar meghódítani az ember.
    Olasz nyelvet tanítok, vagyis papírjaim vannak róla, hogy tudok olaszul. Ám szótár használata nélkül legfeljebb meséket tudok úgy elolvasni, hogy minden szavát megértettem. A legtöbb modern irodalmat csak le tudom követni, ám pl. Pirandelló a maga szicíliai dialektusával többnyire a sarokban landol, a vérnyomásom pedig az egekben. Ilyenkor avval vigasztalom magam, hogy magyarul olvasva sem tudok azonosulni a problémáival.
    Minap fordítottam egy szöveget, amit aztán lektoráltattam egy olasz anyanyelvű ismerősömmel. A megrendelő teljesen elképedt, hogy erre szükségem van. Baráti csacsogáshoz nincs szükségem kontrollra, de szakszövegekhez, vagy általam ismeretlen témákban, bizony, a saját megnyugtatásom végett is, mindenképpen. Higgyétek el, minél többet tudtok egy nyelvből, annál nagyobb az elégedetlenségetek, mert egyre többet tudtok arról is, hogy mennyi mindent kéne még ismerni. A hegy lábánál az embernek fogalma sincs mennyi energiát emészt fel, akár csak a feléig eljutni. Vissza lehet fordulni, és lehet továbbmenni. S nem árt tudni, hogy a csúcson, már a következő még magasabb hegy ormát fogod látni. Mert még az anyanyelvünk használata is hagy kívánni valót maga mögött.
    De örülni kell, az első kimondott mondatoknak, a nyelvtani hibák ellenére megértetett megszólalásainknak. Ja, és nagyon kell szeretni az adott nyelvet és kultúrát.

    Válasz
  29. Vida Edina

    Szia!

    Nem ment el a kedvem a tanulástól, szerintem nagyon hasznos dolog, sajnos mostanában elfoglalt vagyok, de azért szeretném folytatni.
    Edina

    Válasz
  30. Csaba

    Megszámolni sem tudom, hogy hányszor kezdtem el a tanulást. Legutóbb tavaly októberben. De már most is fényévnyire lemaradtam a társaimtól, és emiatt abba is hagytam. Soha nem volt gondom a tanulással, de a nyelvtanulás kifog rajtam. Az angol roppant nehéz és semmi logikát nem találok benne, csak rengeteg, szinte minden szóra külön szabályt. Pedig elég motivációs tény előttem a munkahelyem megmaradása. De ez sem tudott átlendíteni a nehézségeken. Így most sem angolnyelv ismeret, és lassan munkahelyem sem.
    Csak gratulálni tudok Mindenkinek, akik meg tudnak vele birkózni!

    Válasz
  31. Csaba

    Én feladtam az angol tanulást, belefáradtam. Közel 38 éves vagyok, és nem érzek magamban már annyit, hogy leküzdjem az állandó kudarcélményeimet. Sok sikert Nektek! :)

    Válasz
  32. Rozalia

    Igazad van,elment a kedvem,de ujra megprobalk tanuni es tobb idot szanni a tovabb tanulasra.Koszonom szepen a biztatast.

    Válasz
  33. Viola

    Én sem először kezdtem neki az angol nyelv tanulásának, az viszont tény, hogy soha nem meghátrálásból, hanem egyéb (valóban gátló) okok, s bizony egy kicsit a lustaság miatt hagytam abba. Már tudom, hogy nem szabad napokat kihagyni, mert akkor már könnyen mondja az ember, hogy majd holnap.
    Az a bajom, hogy túlságosan „lelkes” vagyok, de ha valami tartósan nem megy, nagyon el is tudok keseredni.
    Zavar, hogy ha olvasom a szöveget (persze nem túl összetett mondatokat, mert még kezdő vagyok) értem, de ha hallgatom, szinte egy kukkot sem.
    Ha tanulok (ebben van szöveghallgatás is), feladatokat oldok meg stb. arra már minden nap nem jut idő, hogy ezeket növeljem. Igy viszont sokszor érzem úgy, hogy nem haladok.

    Válasz
  34. Aniko

    65 eves vagyok. Mar tobbszor probalkoztam az angol nyelv tanulasaval, de sajnos altalaban leragadtam a kezdo szinten. Nagyon szerettem volna , ill. szeretnem kicsit magasabb szinten elsajatitani az angol nyelvet, de ugy lehet kishitusegbol, mindig meghatralltam.
    Felnezek azokra, akik tobb nyelvet beszelnek.
    Sajnos nekem ez nem jott ossze.!

    Válasz
  35. Erős Zsuzsanna

    Velem is előfordult, hogy hetekig kézbe sem vettem a könyvet, majd találtam az online-n egy jó kis angol tanodát, ahol kezdőtöl építi fel az angol nyelvet és remek összeállítás. Ezt megpróbáltam, már mint a feladatokat megoldani és rájöttem jó az ismétlés is és új javaslatok. Na ettől kedvet kaptam és most naponta foglalkozom a nyelvvel. A youtuben is van remek anyag feladatokkal. Valahogy a tankönyvek vették el a kedvem. Rájöttem, hogy nem szabad abbahagyni, mert nagy szükség van a nyelvre és haladni kell!

    Válasz
  36. Ildi

    Úgy érzem leragadtam egy szinten. Akárhányszor újra kezdem, nem jutok tovább. Az az érzésem, hogy nem tudtam megtanulni angolul tanulni. Napi szinten szemem előtt a könyv, hogy talán újra meg kellene próbálni, neki kellene veselkedni. Tudom, hogy jót tenne az önbizalmamnak és így tovább, és így tovább. Valamitől mégis hiányzik az a kis lelki „hátsón billentés”. (bocsánat!)

    Válasz
  37. Marcsi06

    Én 45 évesen kezdtem el komolyabban angolul tanulni.
    Sajnos sokszor elkeserít, hogy nem jut eszembe egy-egy szó magyar jelentése, vagy fordítva.
    Ott állok felette, és tudom hogy tudom!!!
    Ilyenkor a kislányom megvígasztal, hogy nagyon jó angolos létére vele is többször előfordul ez: akkor még egyszer elő kell venni, mert valamiért nem ragadt meg bennem.
    Mostanában igyekszem minden utamba akadó angol feliratot elolvasni (legjobbak a polók szövegei) és nagy sikerélmény, hogy egyre többet megértek belőlük.
    No és persze a slágerek: ha már egy-két szót,részletet megértek belőle, „dagad a keblem”. Így megint van erőm elővenni este a fülhallgatót és a könyvet.

    Válasz
  38. Zita

    Elment a kedvem ,mert mindig van aki azt mondja –reménytelen eset vagyok.Én hagyom ebben a tudatban és megyek tovább az életben.

    Válasz
  39. Nóri

    Hát, a filmeket bizony szeretem nézni, és sokszor nem értek egy kukkot sem. azért folytatom.

    Válasz