Mi az oka annak, hogy a magyarok sokkal nehezebben tanulnak idegen nyelveket?

Két olyan érvet szoktak mondani, aminek igazságtartalmát nem lehet vitatni, de…

Nézzük meg ezt a két gyakran említett okot.

1) A magyar nyelv szerkezetét tekintve jelentősen eltér az angoltól, némettől, franciától, olasztól, spanyoltól, stb.

Nos, ez igaz. Az anyanyelvünkkel rokon nyelveket általában egyszerűbb megtanulni.

A kérdés csak az, hogy vajon tényleg ez lenne-e az igazi oka annak, hogy oly kevesen beszélnek nálunk idegen nyelveket? Valószínű, hogy a magyar nyelv különbözősége nem könnyíti meg a nyelvtanulók helyzetét. A finn nyelv szintén nagyon különbözik az angoltól meg a némettől, mégis ott a lakosság 70%-a beszél idegen nyelvet, míg itthon ez kb. 25 %.

Keressünk tovább, máris találtunk egy másik okot:

2) Itthon szinkronizálják a filmeket, ahelyett, hogy eredetiben (angolul) néznénk őket.

Való igaz, sokkal kényelmesebb az anyanyelvünkön nézni a tévét, mint idegen nyelven, akármilyen jól is beszéljük azt a nyelvet. És tényleg emiatt beszélnek nálunk ilyen kevesen angolul? Ilyenkor elgondolkozom Göncz Árpád és Kossuth Lajos esetén, akik a börtönben tanultak meg angolul. Nem valószínű, hogy Göncz Árpádnak lehetősége lett volna angol nyelvű filmeket nézni, mialatt raboskodott. Kossuth idejében meg biztosan nem volt még televízió. Ráadásul nekik tanár sem segített, akit szidni lehetett volna, hogy rosszul tanít.

Rengeteg érvet lehetne felsorolni, de minek?
Nem mindegy?
Inkább azzal foglalkozzunk, hogy tanuljunk meg idegen nyelveket.

Ha filmnézés során hiányoljuk az eredeti nyelvet, akkor nézzük eredetiben!

  • DVD-n a magyar szinkront át lehet állítani angolra,
  • a filmeket eredetiben is le lehet tölteni,
  • sőt, tv nézése során is sok csatornánál van már lehetőség arra, hogy a nyelvet átkapcsoljuk az eredetire.
Ha nem akarunk egy angol mondatot szétszedni szavakra, hanem megtanuljuk az egész mondatot, akkor nem fog problémát okozni, hogy más az angol nyelv szerkezete. Mindegy, milyen könyvből tanul, minden könyv olvasása során megvan a lehetősége arra, hogy egész mondatokat tanuljon meg belőle.

Megegyezhetünk abban, hogy a fenti érvek igazak ugyan, de nem ezek miatt maradtunk le nyelvtudásban akár a finnektől, akár a többi európai ország lakosaitól?

Véleménye fontos számomra, kérem írja meg itt, a blogon!

Kérem, írja meg a véleményét!
Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Hozzászólás a(z) Bálint bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

67 hozzászólás a(z) “Mi az oka annak, hogy a magyarok sokkal nehezebben tanulnak idegen nyelveket?” bejegyzéshez

  1. Hegedűs Zsanett

    Nekem egy olyan segítség kellene, hogy miért ajánlanám minden fiatalnak, hogy tanuljon nyelveket!

    Válasz
  2. Dia

    Kedves András!
    AZ én véleményem a felsorolt 2 ponton túl az, hogy rossz a nyelvoktatás. Iskolában sok felesleges dolgot tanítanak, külön a szavakat, nem kifejezéseket és teljes mondatokat. Hiába magyarázzák a nyelvtant (amit amúgy nagyon szeretek) illetve magoltatnak sok szót, amikor mondatokat kell alkotni, csak nyögünk, mert akkor kell összerakni magunkban a legegyszerűbb mondatokat is. A szavakat pedig nem gyakoroltatják be
    elégszer, csak jönnek az újak, újak, ahelyett, hogy kevesebb számú szóval begyakoroltatnának rövidebb szerkezeteket. A diák nyög, a tanár figyel, mint egy keselyű és lecsap, amikor a másik hibát vét, így elveszi minden kedvét a továbbiaktól. Barokk körmondatokat fordíttat a diákokkal, akik át sem látják a mondat szerkezetét, csak valahogy végignyögdécselik a hosszú mondatokat . A tanár persze örül, hogy a kisdiákjai már milyen hosszú mondatot lefordítanak, lehet velük villogni, az, hogy nem tudják a gyakorlatban használni a
    nyelvet, az nem baj. Azt kellene elérni, hogy rövidebb, hétköznapi mondatok, kifejezések flottul menjenek, és amikor megvannak bennünk a szerkezetek, akkor fel lehet még tölteni a szókincset. Nekem ebben pl a Kreatív tananyag nagyon sokat segített ebben .
    A nagylétszámú csoportokban alig jut idő arra, hogy egy órán egyszer megszólaljon a kisdiák :D nekem még 6 évig kellett oroszt tanulni, bár mindvégig ötös voltam, borzalmasan sok felesleges dolgot kellett megtanulni, pl nyelvtani kifejezéseket oroszul, de nem tudtunk kérni egy kiló kenyeret sem. 6 év után kérdezték, ki akar menni alapfokra, meg sem próbáltam. Utána gimiben 2 év angol és 2 év olasz. Mindkét tanárom elég jó volt, szerintem kiemelkedtek az átlagból, de a nagy létszám és a rossz magaviselet miatt nehézségekbe ütközött a haladás. Viszont büszke vagyok arra, hogy a 2 év osztálytermi angol, egy hét angol nyelvi tábor és pár óra magántanárnál történő felkészítés után sikerült letenni a Rigó közepet angolból. Olaszból lett egy érettségi ötösöm, de nem mentem nyelvvizsgázni. Később, fősulin még angol felsőig jutottam el, semmi más :(
    Utána munkák között sikerült intenzív 4 és 5 hónapos nyelvtanfolyamokon letennem a spanyol és német Rigó közepet, de nem éreztem biztosnak a tudásom , nem ülepedett le semmi, mert mire kijött a nyelvvizsgabizonyítvány, elfelejtettem szinte mindent. Most gyűjtöm a motivációt, hogy felelevenítsem a németet , majd eljussak egy felsőfokig, hogy munkában magabiztosan beszéljek. Szerintem a középfok még nem elég.
    Amit a környezetmben tapasztaltam, hogy az emberek nem motiváltak, hihetetlen módon tudnak kifogásokat keresni, nem megoldásokat és szerintem ez összefügg az általános magyar negatív mentalitással, tisztelet a kivételnek. Rengeteg ismerősöm vásárol be nyelvkönyvekből, hogy azok a polcon várják a sorsukat. Nincs idő, mondják, de a sorozataikat mind megnézik. Jönnek ilyenekkel 40 évesen, hogy nehéz ilyen korban tanulni, mintha demens öregek lennénk. Én is lassan 42 leszek, de nem érzem, hogy leépültem volna 20 éves korom óta. Nincs hol tanulni, zajong a család, miközben többszobás lakásban vagy 2 szintes házban laknak. Nem úgy van az, francia alapfokhoz is kell minimum 3 év és még nem vagy sehol. Drága a nyelviskola stb Ezt a fajta negativitást tapasztaltam a legtöbb ismerősömnél. A net tele van ingyenes anyaggal vagy jó áron lehet könyveket hanganyaggal venni. Az a kisszámú ismerősöm, akik motiváltak, érdekes módon egyedül is meg tudnak tanulni idegen nyelven elég rövid idő alatt. Teljesen felesleges az anyagiakkal jönni és elzárkódni azelől, hogy gazdagabb országokkal hasonlítsuk magunkat össze. Az elhatározás és a kitartás nem függ a pénztől.
    Nem értem ezt a mizériát a nyelvvizsgával kapcsolatban sem. Aki általános és középsuli alatt nem tud összehozni egy nyelvvizsgát se, ott a motiváció nagyon hiányzik. Akármilyen gagyi az oktatás, akkor még van idejük tanulni külön maguktól is, ráadásul már általánosban is lehet normális nyelvvel kezdeni, nem vesznek el kötelező orosszal több évet az életünkből. Tele van a net ingyenes tananyaggal, lehet nézni a neten idegen nyelvű filmeket, nem úgy van, mint amikor én voltam gyerek. Most betolják a neten az angolt az ember szájába, nem kell kifogást keresni.

    Válasz
  3. Zsolt

    Nàlam igazàbol egy kérdés merült fel. Mégpedig nagyon sok helyen olvasom làtom hogy egyre többen érzik beszélik a magyart akkor mért kell annyira az angolt eröltetni? Gondolok én itt olyanokra is akik nem messzire mennék munkàt vàllalni

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      A világon még mindig a legtöbben az angolt beszélik.

  4. Csendom Bálint

    Üdvözlök Mindenkit!

    Minél többet olvasok a nyelvtanulással, ill. annak problémájával fórumokat, annál kisebbnek érzem magam. Ezen fórumokon nagyon sok embertől hallana a kifejezéseket, mint pl. motiváció hiány, lustaság, butaság, stb. Ezek szerint én is és még sok olyan sorstársam, akik nem írják le, mert ők sokkal jobban szégyellik, ezen tulajdonságokkal rendelkezünk.

    A XVIII. században megalkotott Pestalozzi-féle, ma poroszos oktatási rendszernek nevezett módszer már többször kiderült, hogy az emberi tanulási képesség ellen hat, igazán jó hatásfokkal nem lehet így tanítani. Sajnos, ma a XXI. században sem tudta az oktatás ezt levetkőzni magáról, holott az elmúlt években, évtizedben folyamatos reformokat hallunk erről az oldalról.

    A 40-es korosztályba tartozom, vesztemre igen erős reál-gondolkodással, aki a mit-miért alapon képes megjegyezni, megtanulni bármit is. Nekünk még kötelezően kellett orosz „nyelvet”, majd a középiskolás éveinkben mellette angol „nyelvet” is tanulni. Mai napig emlékszem rá, hogy rengeteg igeragozási és egyéb táblázatot kellett fújni (szótó, szótó, -a, -u, -om…….alany eset, tárgy eset, birtokos eset, elöljárós eset…..) Be kell valljam, amit akkor nem mertem, hogy akkor sem, de most sem tudom, hogy ezek mire jók, mik ezek. Az angollal hasonlóan voltunk, a szenvedő szerkezetek, a különböző igeidők teljesen felfoghatatlanok számunkra. Bevallom, a fenti mondataimat sem tudnám magyarul elemezni, nem igazán tudnám megnevezni a nyelvtani szakkifejezéseket.

    Tehát, lusta, motivációhiányos, buta vagyok, amit ha ironikusan is, de elfogadok. Középiskolában is alig vártam, hogy egy orosz-, angol órának, egy irodalom órának vége legyen és végre tornáztathassam az agyam egy matematikai, egy fizikai megoldáson, hogy kitalálhassak egy elektronikai megoldást. Elfogadtam, hogy a magyar gazdaságnak a nemzetközi gazdaságba történt beléptével számomra a szakmai tudásomnak, érdeklődésemnek megfelelő munkakörhöz való jutás esélye nulla.

    De!

    Az egyik diplomám kiadását a nyelvvizsga hiányában miért tiltja törvény???? (Esetlegesen egy újabb matematika szigorlattal nem váltható ki? :-) ) Miért van elvágva előttünk a magasabb szintű tanulás lehetősége, mivel ha a bemeneti követelmények között még nincs megjelölve, de a gyakorlatban esély sincs azt elkezdeni. Igen sok jó szakembert ismerek, a saját területükön igen magasan gyakorolják azt, de a diploma megszerzésére az esélyük a nyelvtanulási képességük hiánya miatt nulla.

    Jó lenne, ha végre valaki erről az oldalról is látná a döntéshozók részéről és ez szerint formálódna a törvény!

    Tisztelettel: Csendom Bálint

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Bálint!

      Szerintem sokkal könnyebb letenni egy középfokú nyelvvizsgát, mint eljutni egy diplomáig.
      Sokkal kevesebb munkát kell egy középfokú nyelvtudásba belefektetni, mint egy egyetembe, vagy főiskolába.

  5. Zöld Erika Mária

    Én Erika,Mária, már 7-8 évesen kezdtem magánórát venni német nyelvből, az iskolában országos versenyt nyertem orosz nyelvbő,jutalmul a „PARLAMENT”-ben voltam ott karácsonyoztam és mindennel elláttak, leveleztem 2 lánnyal oroszul, 1 idegenvezetővel,1 férfi idegenvezetővel mikor megismerkdtünk, már felnőttként kb 23-24 éves voltam és ahol dolgoztam,a szakszervezet kedvezményes repülőutat szervezett és oda jelentkezte,tényleg nem került sokba,mert a munkahely és a szakszervezet is hozzájárult,voltam Berlinben,Drezdában, Münchenben, aztán még voltam ahol azokat a drága porcelánokat csinálják a németekMeissenben,-mentem én még a KÉK MAURITZIUS BÉLYEG_KIÁLLÍTÁSRA IS csodás volt,Prága,Brünó, és még egy csehszlovák hely,de nem jut eszembe most, voltam Görögországban,többször is egyszer egy buszos úton ,a csodás zöld –szigeten, akkor, Sissy-királynő szigetén,bejártam egész görögországot,mikor busszal voltam, legalább 10 helyre elvittek,szállodában voltam egyágyas szobában csodás volt,Eginai szigrtrn is voltam,Tessalonikiben,akkor ahol a colosseumban meggyujtják az olymiai lángot olympyán is voltam, ahol a farkas etteti a gyerekeket ott is jártam, rengeteget láttam és csodás,at, Spanyol-ország-ban Costa Bráván, elmentünk busszal ahol kinnt a szabadban tartják az állatokat-Dysnylad-be.,-csodás delfin sowműsorral,egész nap ott voltunk,a szálloda kitűnő az ellátás szintén,van a tetőn külöm édesvizi medence, ittunk MEDINÁT,volzunkahol a szerzrtrsek épírették fel méterő-méterre a kolostort, csomó program és a reepülő, meg a buszos út,ahogy areptérről a szállodába vittek,-hát csodás volt, engem a kevls német és angol tudásommal mindenhol megértettek, voltam még Olaszországban ott is több helyen !!!!!!!-ezeket el nem lehet felejteni !!!!!!–ezért örülök,hogy annak idején korán tanultam nyelveket,mert azt tudom hasznosítani bárho.bármikor,nem gond,ha megkérdez egy külföldi, mert így-vagy úgy,szóban,kézzel-lábbal,de eligazítom, csodálkoznak is hogy 67 évesen ilyen jól megy anyelv !Bécsben azt hitték,hogy echte német vafyok !!!! -nem akarták elhinni, hogy magyar vagyok, mondták keine akcentus !!!-többször voltam Jugoszláviában is, akkor még olyan helyen laktunk, hogy kishatár átlépővel lehetett menni és én mindig üzleteltem vittem diót,húst, stb, hoztam amit el lehetett jól dugni,–ja és Török országot,-Ázsiát is megjártam a Boszporusz hídon át a Török Ázsia csodás, a híd kivilágítva Isztambul és a többi hely ahol a lányommal voltunk 21. születésnapi ajándékja volt– hoztunk aranyakat,bőr holmikat, szóval klassz volt !!!!!! -örülök,hogy lehet most tanulni a németet és az angolt is,mert sajnos apárom nem tudja megtanulni,pedig Kijev-ben többször 3 hónapokat eltöltött és mégsem megy neki,mindent elfelejt, de hát én nem !!!!!!!! -köszönöm a leckékek, mindig fogom várni mikor küldi szeretettel Erika,Mária Bp-ről BUÉK-2017-re és minden évre !!!! jó egészség,szerencse,szeretet,stb.!!!!!!!!!!!!!

    Válasz
  6. Rozsnyai Judit

    Én a nyugdíjas korosztálynak melegen ajánlom egy idegen nyelv tanulását. Az internet ezer lehetőséget kínál erre, csak élni kell vele! Sokkal hasznosabb, mint a facebook-on való időtöltés. A nyelvtanulás serkenti az agy működését, késlelteti az öregkori szellemi leépülést. Sikerélményt ad, ami az öregek számára nagyon fontos.
    Én nyugdíjas orvos vagyok, 5 évvel ezelőtt mentem nyugdíjba, azóta napi rendszerességgel tanulom az angolt internetről. Nem zéroról indultam, valami alaptudásom volt, de a hallott szöveg megértésével komoly bajaim voltak. Kizárólag angol nyelvoktatóktól tanultam, így a fülem hozzászokott a helyes kiejtéshez. Ki sem tudom mondani, milyen elégedettséget jelent, hogy pl. a BBC híreket eredetiben megértem, vagy bármilyen témában eredeti angol cikkeket olvashatok.

    Válasz
  7. Tóth margit

    Kedves nyelvmester ! Kedves András !!
    Én mindig is szerettem volna megtanulni nyelveket !
    El is kezdtem amikor elsős lettem akkor németet tanultam .
    Egy sváb faluban nőttem fel . Akkor még kicsi voltam és muszáj volt
    svábul tanulni . Azt mondták a németek ,hogy felejtsem el mert alig lehet megérteni.
    Aztán jött az orosz .Nagyon tetszett a tanító bácsi aki tartotta és ez motivált ,hogy tanuljak .
    Kitűnő voltam mind a kettő tantárgyból ,de a magyar csak 4-es .
    Kijártam a nyolc általánost és egészségügyi szakközép iskolába mentem .
    Ott a latint tanultam . Ami szintén nagyon jól ment . Ennek is vége volt .
    Aztán estin elkezdtem tanulni a franciát . Ez már nem ment egyedül 1 év után abba hagytam.
    Aztán elkezdtem tanulni az angolt . A munkahelyemre jött a tanár és ott tanultam a többi munkatársaimmal akik már tudtak angolul egy kicsit csak én nem . Nagyon sokat nevettünk persze rajtam mert nem tudtam kimondani a szavakat . Nagyon sokat tanultam . Amikor jött a delegáció németek ,angolok ,oroszok norvégok és japánok és elkezdtem angolul beszélni akkor mindenki rám figyelt . Síri csend lett na ez nagy motiváció volt számomra . Alig tudtam valamit de azt jól begyakoroltam . mindenki azt hitte milyen jól tudok angolul.
    Tanítottam az unokáimnak az angolt és a németet aztán jöttek még egy páran , hogy őket is tanítsam .
    Ez is nagyon motivált engem és elkezdtem tanulni minden nap , hogy tovább tudjam adni amit én megtanulok . Nagyon szépen köszönöm a könyveket nagyon sokat segít és könnyebben tanulok belőlük.
    Sokan felnéznek rám úgy érzem . Mint ahogy én is önre csodálom ,hogy ennyi nyelvet tud és átadja nekünk is a tudását .Örülök ,hogy itt lehetek ! Köszönöm szépen !! Maradok tisztelettel !!
    Üdvözlök mindenkit

    Válasz
  8. Klári Mama

    Kedveseim, én egy nyugdíjas nagymama vagyok, és nagyon szeretek nyelveket tanulni. De egyetértek Bálinttal aki azt írta, hogy maradjunk meg magyarságunkban. Így igaz ez a dolog nagyon fontos, de azzal, hogy tanulunk idegen nyelveket nem csorbul a magyar érzetünk, sőt én még büszkébb vagyok a magyar nyelvre. Nincs a világon még egy nyelv amelyben egy érzést egy állapotot annyi kifejezéssel elmondani.Köszönöm Andrásnak az ingyenes leckéket olasz és francia nyelvből, most el vagyok maradva mert sok a dolgom, túl sokat vállaltam, de ígérem behozom. Üdvözlet mindenkinek és kitartást és sok-sok gyakorlás!

    Válasz
  9. Szabó Gabriella

    Kedves András!
    Örültem az unokákkal foglalkozó nyelvleckének köszönöm .
    Igyekszem ,de nem tudod olyan gyorsan haladni ahogy szeretnék.
    Jól esik a lelkesítés amit öntől kapok.
    Szeretettel üdvözlöm Gabriella.

    Válasz
  10. maria

    Udvozlom Andras! Koszonom onnek az e.maileket nemetbol ! A buldozer konyvet is szandekomban all megvenni ! De most elutazok ! Es csinaltam egy butasagot az eddig kuldott anyagot veletlenul kitoroltem mindet! Ha kerhetem kuldjek el nekem !! Kb felet sikerult fuzetbe kiirni! Kozepkoru nemetes vagyok!Mar nem egesz kezdo, de ez a tanulasi modszer jobb mint az elozoek! Tisztelettel Sz.Maria

    Válasz
  11. Magó Lívia

    Tisztelt Neményi úr! Itt nem csak arról van szó,hogy mi magyarok lusták vagyunk idegen nyelvet tanulni,bár hozzáteszem ez is bent van a pakliban.A magyar embereknek az is megfordul a fejében,hogy a nagy multicégek idejönnek Magyarországra dolgoztatni,de egyetlen egy német,angol vagy bármilyen más anyanyelvűnek eszébe sem jut,hogy magyarul tanuljon,mondván ez nem világnyelv,és olyan érzést keltenek bennünk magyarokban,hogy a mi anyanyelvünk nem ér semmit és mintha le is néznék a nyelvünket.Idejönnek,elvárják,hogy az ő nyelvükön kommunikáljunk,ha mi megyünk ki valamelyik országba vendékként,szintén ez a helyzet,hogy az ő nyelvükön beszéljünk,mintha mi kevesebbek,értéktelenebbek lennénk náluk.A magyar büszke ember legyen az gazdag vagy szegény,de azért az ember önbecsülését sérti ez valamilyen szinten.Kivételek persze vannak köztük,akik ha nem is jól,de megértetik magukat magyarul,de nem sokan. Van nekem is osztrák és török kollégám is,összevisza, ragozatlanul ugyan,de beszélnek magyarul és megértem amit mondanak mert magyar lévén hamar értelmes mondattá alakítom még csak godolkodnom sem kell rajta és tudom mit szeretett volna mondani.Pedig nem is főnökök,hanem velünk együtt egyszerű dolgozók…a fejeseknek tolmács kell. Mi itt egymástól tanulunk,én megértem az ő magyar beszédüket,és egyáltalán nem zavar ha rosszul mondják,nem gúnyolódok vagy nevetek rajtuk és ők sem rajtam,mert valószínű én is épp úgy beszélek németül,ahogy ők magyarul,és nagyon jól esik,hogy egy-két idegen nyelvű embert érdekel a mi nyelvünk csak kár,hogy nagyon kevésnek….talán ha többen tanulnának magyarul,minket is jobban érdekelne egy másik nyelv tanulása. Amikor az oroszok voltak itt oroszul tanultunk,de az oroszok nem tanultak magyart.Most tanuljunk németet,angolt,franciát az iskolákban,de olyat még nem hallottam,hogy magyarnyelv oktatás van xy országban,sajnos! Talán sok embert ezért nem érdekel másik nyelv. Valaha tanultam németül,de eléggé megkopott a tudásom,mert eddig nem is vettem hasznát,de most újra értelmét látom a tanulásnak.Tisztelettel M. Lívia

    Válasz
  12. Varga György

    Tisztelt Neményi Úr !
    Köszönöm a leckéket.Magamból kiindulva motiváció nélkül , kényszerítő körülmény nélkűl nem megy a
    tanulás.A segítség és támogatás nélkűl bizonyos szintig nem boldogul az ember, ha csak nem nyelv-zseni
    és még akkor is vasszorgalom szükséges .Abból indulok ki, hogy egy újszülött sem beszél egy nyelvet sem
    mégis egy idő múlva beszéli azt a nyelvet, amelyet a környezetében hall.Hát valahogy így vagyok a nyelv-
    tanulással és tudással én is.
    Üdvözlettel és köszönettel,
    Varga György

    Válasz
  13. Bálint

    Tisztelt Neményi Úr ! A fenti hosszászólások mind valósak. Csak kiemelném, hogy a magyarság, ha meg akar maradni nyelvében ebben a föld-, néprajzi közegben, azt kell állhatatosan művelnie és használnia. A nyelvtudáshoz első sorban nyelvérzék kell ! Idegen nyelvi közegben kell élni majdnem kizárólagos idegen nyelv használati kényszerrel ( min. 2-3 évig ) sokat, sok emberrel beszélgetni, sok mindenről, minél fiatalabb életkorban. Ha ezek nincsenek meg, akkor a nyelvtanulás hatékonysága alacsony és az elérhető tudás is alacsony színvonalú lehet. Ez a nyelvvizsgabizottság előtt, ha nem előbb, ki fog derülni.

    Válasz
  14. Attila

    Amikor a megélhetésért folyik a mindennapos harc addig nem kell csodálkozni hogy nem tanulják az emberek az idegen nyelvet.Felesleges a hasonlitgatás a gazdagabb,magasabb életszinvonalat biztositó országokkal szemben.A magyar ember is tudna úgy élni,dolgozni és idegen nyelvet tanulni mint más országokban csakhát biztositani kellene ugyebár azt a megfelelö szinvonalat ami ott van.Ezért is menekül innen mindenki aki megteheti,sajnos.:(

    Válasz
  15. Egri Éva

    Kedves András. Igen ez igy van. Ezt én is tapasztaltam.
    Nekem is az a véleményem hogy nincs idejük az embereknek nyelvet és szinte semmi mást sem tanulni,és ha nincs rákényszerülve ugy meg még nehezebb.

    Pár éve én is elhatároztam hogy neki lódulok an angolnak, mivel kellett a munkámhoz.
    Ekkor találtam Önre és kértem a segitségét.
    Meg is rendeltem a Buldózert, ami nagyon jó, és nagyon sokat segitett.
    Igazából akkor kezdtem el gyorsabban fejlődni amikor megismertem a férjemet, aki csak angolul beszél.
    Na az volt az igazi kihivás.
    Ma már tökéletesen tudunk kommunikálni. Persze ezt Önnek is köszönhetem.
    Most azt szeretném megkérdezni Öntöl hogy a németben is tudna-e segiteni? Most ezt kell
    megtanulnom.

    segitségét előre is köszönöm.

    Üdvözlettel: Egri Éva

    Válasz
  16. Subicz Edit

    Az idősebb korosztály nem beszél általában, a fiatalok úgy vettem észre, hogy szinte mindenki. Mi egy olyan zárt rendszerben nőttünk fel ebben az országban, amikor külföldre csak 3 vagy ötévente juthattunk el, külföldiekkel – mi legalább is vidéken – max. orosz katonákkal, vagy NDK-s turistákkal találkozhattunk, de Ők nem igazán akartak velünk beszélgetni. Tanultunk ugyan nyelvet, én oroszt és németet, de mivel nem használtuk, el is felejtettük rendesen…Mostanában lett igényem arra, hogy talán meg kéne angolul tanulni, de az igazság az, hogy bár a gimiben nagyon jó nyelvérzékem volt, mostanára amit este tanulok angolul, reggelre szépen el is felejtem. Meg minek is beszéljek? Hogy a turistákat útba igazítsam? Úgyis a fiatalokat kérdezik, de ha meg nem..el tudom mutogatni..eddig mindig sikerült. Ha külfoldre megyek, általában csoportosan, de ha valamit egyedül kellett megoldanom…mindig sikeresen tettem, nyelvtudás hiányában is..szóval mi ötvenesek, hatvanasok ezért nem beszélünk… :-))

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Edit!

      Nagyon sokszor hallom, hogy a fiatalok már mind beszélnek.
      Időnként kísérletezem emiatt, hogy megtudjam, ez mennyire igaz.
      Ausztriában megszólított egy faluban két 10 év körüli fiú,
      azt mondtam nekik, hogy angolul mondják el, mit szeretnének.
      Probléma nélkül, folyékonyan elmondták angolul.
      Budapesten a Nyugati pályaudvartól 2 sarokra a körúton megszólított két 17 év körüli fiú.
      Mondtam nekik is, hogy angolul mondják el, mit szeretnének. Na, erre integetve elköszöntek.
      Bécsben nem találtam olyan boltot, ahol az eladó nem tudott angolul. Budapesten igen, méghozzá elég sokat.

  17. Bócz Ferenc

    Ha azt nézzük, hogy az angolok és a magyarok idegenyelvtudás-szintje alig különbözik, egyetlen közös pontot látok, ez a nemzeti gőg. Az angol úgy gondolja, „Tanuljon meg angolul, ha akar valamit!”, a magyar meg „Ha minden ellenünk elkövetett bűnt megbánnak, akkor majd talán …”

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Ferenc!

      Én látok még egy közös pontot:
      Mindkét országnak lefelé tart a szekere.

  18. Márk Lajos

    Szerintem is nagy előre lépés lenne ha nem szinkronizálnák a TV -ben a filmeket. De akkor mi lenne a szinkron színészekkel?

    Válasz
    1. Bakaity Istvánné Hujter Edit

      Egyet értek azokkal a véleményekkel,amiket többen is leírtak, hogy nem eredeti nyelven nézzük a filmeket. nem járunk az adott nyelv országaiban stb.-de én több mint 30 évig tanítottam általános iskolában az orosz nyelvet /magyar-orosz szakos tanár vagyok/, és abban az időben a szakfelügyelők csak azt követelték és értékelték, hogy a gyerekek mennyire tudnak ragozni, tudják e a nyelvtant? Természetesen elment a kedvük a nyelvtanulástól.Nem dicsekvésként mondom, de én felvettem a kapcsolatot a városban államásozó szovjet csapatok azon tanáraival akik- mivel iskolájuk volt az itt élő orosz családok gyerekeinek-és meghívtuk őket iskolánkba, orosz jeleneteket, verseket stb. adtunk elő

  19. Cs. Maria

    En is csak magamrol beszelnek inkabb.62 eves vagyok.Imadtam es imadok nyelveket tanulni,Romaniaban,Erdelyben elek.A roman nyelv ugy ragadt ram mar kicsi koromtol,aztan francia nyelvet tanultam 8 evig (10-el erettsegiztem),hasonlit is a romanhoz,ma sem okoz nehezseget olvasgatni,forditani is szoktam.Az angol nyelvet 2 evig tanultam az iskolaban,meg ragadt ram innen,onnan. Latint tanultam 4 evig,az is jol ment.Igaznak tartom a kozmondast Nem az iskolanak az eletnek tanulunk.(Non scholae sed vitae discimus) Sok sok kozmondas a fejemben megmaradt maig. Nemetet a fiammal tanulgattam ,olvasni tudogatok de aztan nem sokat foglalkoztam. Az amit nem tanultunk az iskolaban a mindennapi tarsalgas.
    Erre van szuksem mostanaban utazaskor (kulfoldon elnek a fiuk) es a nemet nyelvu baratokkal ertekezni.
    Ezert iratkoztam fel nemet nyelvet is tanulni.Szerintem minden hasznos tanacsat erdemes meghallgatni Nemenyi urnak a tobbi csak akarat kerdese.Az egyik fiamnak konnyebben ment a nyelv tanulas,a masik fiam se hagyta magat tobb energiat fektetett be ,a magyar mellett romanul,angolul,nemetul beszel.

    Arra van idonk amire szakitunk.

    Válasz
  20. BUBAI PÉTER

    KEDVES ANDRÁS.EGYIK ISMERŐSÖM A TÖRÖK FILMEKET NÉZVE TANULT MEG TÖRÖKÜL.KÉSÖBB EGY BENZINKÚTON DOLGOZVA EZT HASZNÁLTA IS.EGY ISMERŐSÖM 5ÉVE ÉL NÉMETORSZÁGBAN ÉS BESZÉLI A NYELVET.HA NEM HASZNÁLOD A NYELVET MEM VÁLIK A RÉSZEDDÉ NEM ÍVÓDIK BELÉD.

    Válasz
  21. Erzsébet

    T.András.
    Kibúvót mindig lehet találni a tanulás alól,de sajnos az igazság az, hogy a legtöbb család a megélhetés
    miatt több munkát is be kell vállaljon,és sok helyen még a televizió is luxusnak számit,nemhogy eljusson
    külföldre,mert ott szembesül az idegen nyelv fontosságával.

    Válasz
  22. Mari

    Még egyet szeretnék hangsúlyozni (az előzőekben olvasott motiváció, a gyerekkori hiányos tanulás, a megélhetésért folyó szakadatlan munka, a lustaság stb. mellett): a NYELV-TARTÁS, az AJAK-HASZNÁLAT megszokottságát. Nagyon kevés kezdőnek hívják fel a figyelmét arra, hogy egészen másképp használja a száj körüli izmait az, aki angolul tanult beszélni, mint az, akinek magyar az anyanyelve.
    Épp ideje lenne, hogy – a sok kudarc-élményük megelőzésére – az angoltanárok kIdolgozzanak valamilyen, a konkrét nyelvtanítást megelőző, felkészítő gyakorlatsort, hogy a magyarul már régóta beszélő (felnőtt) kezdő nyelvtanulók először begyakorolják az angol nyelvhez megfelelő nyelv- és ajakmozgásokat! Aztán már lehetne hallás alapján eredményesen tanulni. A gyerekek általában még könnyedén tudják átállítgatni a szájmozgató izmaikat.
    (Egyébként ez igaz például a német nyelvre is, csak nem annyira nehéz a magyarról átállás. És bármilyen más nyelvre is! Ezért beszél felismerhető akcentussal a felnőtt korban nyelvtanulók nagy százaléka, nagyon sokáig.)

    Válasz
    1. Nagy Tamás

      Ez komolytalan.
      Nincs tanuló, akinek erre lenne energiája.
      Meg kitől tanulna?
      A tanárok sem anyanyelviek- itthon.

  23. Sándor

    Valamikor régen a polgárim iskolába 1 év alatt többet tanultam németül mint a közelmúltban 7-8 év alatt tanítanak a diákokkal. Tapasztaltam ,hogy a szakközép iskolában román nyelvből érettségizett fiatal nem tudott egy értelmes mondatot elmondani románul. Én abban látom a gondot, hogy a tanítás módszerével van a hiba. Román nyelvtanfolyamon jártam 35 en kezdtük de az Övös Lórántig csak egyedül jutottam .
    A tanárnak mondtam, hogy ne a nyelvtannal töltsük az időt az ráér ha. legalább 6-800 szóval tud mondatokat a tanuló. Az analfabéta nyeltvtani ismeret nélkül is megért mindent. Szóval én a tanítási módszerben látom a fő okot

    Válasz
  24. Irén

    Kifogásokat kereshetünk magunknak és találunk is sűrűn, természetesen így vagyok ezzel én is. A diplomám megszerzéséhez „a könnyebb végét fogtam meg a nyelvtanulásnak” az eszperantót választottam. Egy évi tanulás után sikeres vizsgát tettem a rettegett Rigó utcában. Egy klubba jártam tanulni, ahol lelkes eszperantisták készítettek fel, tudtam írni, kommunikálni a nyelven. Aztán elkényelmesedtem és szinte teljesen elfeledtem a nyelvet. Kicsit tanultam finnül. Ezen a nyelven még az alapvető dolgokra emlékszem és mivel kinti családom ( lányom finn fiút választott férjül) , unokáim nem beszélik a magyart ( értik, de nem beszélik),ezért a nagyi tanul finnül és András jóvoltából angolul és már németül is. Még nagyon kezdő vagyok szinte mindhárom nyelvből. Természetesen szeretnék jobban haladni, de sajnos elég sok a teendőm . De nem adom fel és németből a számok gyakorlása után már sikerélménnyel is rendelkezem. Nem nagy dolog, de az áruház parkolóban már meg tudtam mondani az engem kérdező német turistának, hány forintos érme kell a bevásárlókocsihoz. Történetesen nálunk lefelejtették a kocsitároló oldaláról. Andrásra gondoltam, amikor arra biztat bennünket bátran szólaljunk meg.Nem adom fel, terveim szerint ez évben Finnországba utazom a gyerekekhez. Kell, hogy tanuljam a nyelveket, ha lehet kicsit szorgalmasabban.
    Az hogy könnyebben tanulunk ha a nyelvi környezet rákényszerít, véleményem szerint az itthon már gyakoroltakat inkább elmélyíti. Először nagyon kellett figyelnem a finnekre, főleg a sok rövidítés volt furcsa, pl. jó napot kívánok –tanultam, Ők egyszerűen csak azt mondják –napot. A hétköznapi nyelvben nagyon sokat rövidítenek, ezzel simán elveszítettem a fonalat. Aztán a gyerekek elmagyarázták ne lepődjek meg ez már így van. Sűrűn kellett használnom a nem értem kifejezést, mond lassabban szavakat.
    Az utazás után már le tudom majd mérni magamon hova jutottam a tanulásban. Most párhuzamosan tanulom az angolt és a németet.

    Válasz
  25. Balogh Sándorné

    Emlékszem,mikor 55-ben Zuglóba költöztünk, rengeteg angol-német nyelvű mesekönyvem volt.
    Édesanyám németül, nagymamám angolul olvasták föl a meséket. Aztán elszegényedtünk, és el kellett
    adnunk a könyveket. Nagymamám tanítónő volt, édesanyám pedig könyvtáros. Valószínű,
    hogy tőlük örököltem nemcsak az olvasási, hanem a nyelvtanulási vágyat is. Iskola után mentem az
    édesanyám könyvtárába olvasni. Sok újságot, magazint és könyvet kikölcsönöztünk a Fővárosi
    Szabó Ervin Központ olvasóterméből. Abban az időben nagyobb lehetőség volt a nyelvtanulásra.
    Ma sokan azért tanulnak nyelveket , hogy több pénzhez juthassanak, vagy utazhassanak.
    De sokan nem tudják megvalósítani az elképzelésüket, és csak ábránd marad. Szerintem a körülmények
    igen befolyásolják az ember tanulási lehetőségét.
    Én hiába beszélek akármilyen nyelven, ha nem tudok a felsorolt lehetőségekkel élni, mert nem olyan
    az adott körülmény. Amim van most jelenleg, Önnek köszönhetem: kapom a mini leckéket, vannak
    könyveim és Cd-im, amiből tanulhatok, illetve amiről hallgathatom.
    Sokat számít, hogy milyen a tanár. És itt szeretném kiemelni, hogy az Ön munkája nagyon alaposan van
    kidolgozva, a szerkesztése kitűnő. Jól lehet tanulni belőle.De vannak visszaeséseim a tanulásban a körülményeim miatt: az egészségem és a váratlan dolgok.
    Nagyon tetszik a memorizálva való tanulási módszere!!! Ugyanis én mindig magolva tanultam az
    általánosban, szakmunkás éveimben és a dolgozók gimnáziumban. Lassú felfogású voltam, keményen
    kellett a tudásomért küzdenem. Az oszt álytársaim már javában végeztek, szórakoztak, én még mindig
    a könyv és füzet fölött görnyedtem. Köszönöm ezt is, amiért elmagyarázta.
    Az is nagyon tetszik, hogy ne kezdjük mindig elölről a tanulást, hanem folytassuk ott, ahol abba-
    hagytuk.
    Ezzel zárom a hozzászólásomat. A segítségére továbbra is igényt tartok.
    Maradok tisztelettel: Balogh Sándorné

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Tisztelt Balogh Sándorné!

      Tanulásához további sok sikert és jó egészséget kívánok!

  26. Endre

    A magyarok sem tanulnak nehezebben nyelvet, mint mások. Nálunk az volt a baj, hogy nem láttuk értelmét a nyelvtanulásnak. Hogy egy életben kétszer kiutazhassak a Szovjetunióba egy békevonattal, esetleg levelezzek egy szovjet emberrel, akivel találkozni soha nem fogok – ez nem volt motiváló. Az én korosztályom hamarosan kihal, unokáink pedig már az érettségi előtt megszereznek egy-két középfokú nyelvvizsgát. Őket hajtja a diplomaszerzés, a munkahelyi követelmény, a külföldi utazás. Persze, ezután is lesz olyan, aki nem látja szükségét az idegen nyelveknek. Őket hagyni kell – nyugaton sem beszél mindenki az anyanyelvén kívül mást.

    Válasz
    1. Subicz Edit

      Mindig azzal jönnek, hogy csak a magyarok nem beszélnek..Tényleg??
      Tessék csak felmérni az amerikaiakat, akik szülei nem bevándorlók, hogy hány nyelven beszélnek? Vagy hány nyelven beszélnek az angolok? Ha nálunk is hivatalos nyelv lenne az angol és mindenki már ovis kora óta tanulná, itt is mindenki beszélné…

    2. Neményi András Szerző

      Kedves Edit!

      Azért az szerintem nem mindegy, hogy mennyivel többre mennének az angolok, ha megtanulnának mondjuk franciául, összehasonlítva azzal, hogy mennyivel többre mennek a magyarok, ha megtanulnak angolul.

  27. Magyar Györgyné

    Szerintem úgy lehet a legkönnyebben, és a legjobban megtanulni egy nyelvet, ha az ember külföldön van rákényszerítve arra, hogy az ottani nyelvet megértse, és használja. Nálunk az iskolai nyelvtanítás régen is rossz volt (lásd kötelező orosz), és mára sem javult sokat. Ismerek olyan embert, aki külföldön dolgozott (úgy ment ki, hogy szinte semmi nyelvtudása nem volt), majd mikor hazajött úgy döntött, hogy hivatalos papírt szerez, és nyelvvizsgát tesz. Megbukott, mert itthon másképp tanítják a nyelvet, mint ahogy az adott országban használják. Ugyanez várt arra az illetőre is, aki szintén nyelvvizsgára jelentkezett (született angol lévén, anyanyelvi szinten beszélte a nyelvet). Ő is elvérzett. Ezért mondom azt, hogy külföldön kell megtanulni a nyelveket, és nem az a fontos, hogy van róla papír, vagy nincs. A külföldi nyelvtanulási lehetőség viszont ma már egyre inkább csak a külföldön munkát vállalóknak adatik meg! A többi pedig tanul, és felejt.

    Válasz
  28. Ilona

    Nem teljesen igaz az, hogy a finn lakosság 70 %-a beszél angolul. A vidéki felnőtt lakosság nem beszél jól semmilyen nyelvet, angolul se tud, de még svédül se, ami pedig a második kötelező nyelv a finn után. Mivel az összlakosság 7 %-a svéd anyanyelvű, Finnországban minden árucikken minden felirat finnül is és svédül is szerepel. Azok tudnak igazán jól svédül, akiknek a családjában vannak svéd nyelvűek, vagy akik állami hivatalokban dolgoznak, mert az ő számukra kötelező a svéd nyelv tudása.
    Finnország nyugati partvidékén, ahol a legtöbb svéd nyelvű él, ott a finnek jobban értik a svéd nyelvet, de a keleti részen élők nem is szeretik, és nem tudnak svédül, számukra olyan a svéd, mint nekünk az orosz volt. Országszerte a fiatalok jól beszélnek angolul, aminek több oka is van.
    1.) Egy csoportban 4-5 diák van, de lehet hogy csak kettő, és ha az egyik hiányzik, a tanár akkor is megtartja az órát az egyetlen diákjának is.
    2.) Az iskolák szívesen fogadnak be minden évben 3-4 cserediákot a világ különböző országaiból, akik elsősorban az igazi tél élménye miatt szeretnének egy évet valamelyik északi országban eltölteni, pl. Mexikóból, Braziliaból, Franciaországból. Ezekkel a diákokkal elsősorban angolul beszélnek az iskola tanulói.
    3.) Nagyon sok finn diák is eljut cserediákként idegen országba egy évre, ahol jól megerősödik elsősorban az angol tudása, vagy a német, vagy a francia, vagy a spanyol.
    A városi felnőtt lakosság jelentős része ugyan nagyon jól beszél idegen nyelvet, de közel 20 %-a munkanélküli, vagy csak rövid távú alkalmi munkája van. Az igazság az, hogy a jóléti társadalom szociális ellátása kitermelt egy olyan réteget, aminek tagjai értelmes, nyelveket beszélő, művelt emberek, akik kényelmesen elvannak a munkanélküli segélyen is. Valamennyit dolgoznak is, de csak annyit, hogy az adó ne vigyen el lehetőleg semmit, vagy csak nagyon minimálisat. Pl. orvosoknak nem is érdemes egész évben dolgozni, elég ha fél évig dolgozik, akkor csak minimális összeget fizet adóba, mert a hat havi fizetése 12 hónapra elosztva az éves adókulcsot alacsonyan tartja, ha egész évben dolgozna, akkor az
    adókulcsa megemelkedne, és csak egészen kicsivel maradna több pénz a számláján, a többit elvinné az adó, tehát a megmaradt pénze semmiképpen nem lenne arányban az egész évben elvégzett rengeteg munkájával. Ez annyira általános, hogy egy csomó orvos nem megy el már státusba, és ma már komoly orvosközvetítő cégek működnek, akik szabadúszó orvosok kiközvetítésével foglalkoznak. Az orvosok példáját követik a szakképzett ápolók, és lassan mindenki, aki hiányszakmában dolgozik (pl. fémipar).
    A finnek tehát igyekeznek 6-8 hónapi munkából megélni, és szabad idejükben sokat utaznak, sportolnak, festenek stb. vagy éppen nyelvet tanulnak.
    Van még egy dolog, ami Finnországban a II. világháború után ugrás szerűen meglendítette az idegen- nyelvtudást, az pedig a következő: a háború alatt és után nagyon nagy éhínség volt Finnországban. (Nálunk az 50-es éves padlássöpréseinek ideje élelem szempontjából még mindig Kánaán volt a finnekéhez képest.)
    Okai: a férfiak a fronton voltak, ló hiányában az asszonyok nem tudták felszántani azt a kevés mezőgazdasági területet se, ami Finnországban van, és a németek visszavonulásukkor végigégették főleg az északi területeket. A finnek talán a halnak, az erdei bogyóknak gombáknak és a rövid tenyészidejű sárgaborsónak köszönhetik életben maradásukat, de akkora volt főleg a gyermekéhínség a háború után még az 50-es évek elején is, hogy a svédországi svédek úgy segítettek a finneken, hogy tömegével fogadtak be családokhoz kicsiny finn gyermekeket több évre is. Ezek a finn gyerekek megtanultak jól svédül, visszakerülve finn hazájukba később soraikból került ki az immár svédül tökéletesen beszélő állami hivatalnok gárda. (Ezek a közelmúltban mentek nyugdíjba). A svédországi nevelőszülőkkel egy életre élő kapcsolat maradt, jöttek-mentek egymáshoz évtizedeken át, vitték már egészen kicsiny gyermekeiket is megmutatni a 60-as években, tehát használták a nyelvet.
    Azok a magyarok, aki külföldre kerülnek, kivétel nélkül mind jól megtanulják az idegen ország nyelvét.
    A kényszer nagy úr.

    Válasz
  29. Balogh Marika

    Ugy gondolom ,az embereknek velem együtt nincs kitartásuk,és türelmük,főleg
    idősebb korban.Balogh Marik

    Válasz
  30. Gáspár Antalné

    Csatlakozom azokhoz, akik kitartásra, lustaságra, hivatkoznak. Viszont számomra nagyon érdekes, hogy azok a szövegek, melyeket újságban olvasunk vagy hallunk, hosszú ideig megmaradnak az emlékezetünkben,míg a „kötelező” nehezebben! Vajon mi ért ?

    Válasz
  31. Garai Erzsébet

    Magamról tudok csak beszélni .Lusta vagyok ez az igazság. Másfél évig tanultam az angolt .De mivel nem beszélem ,sokat felejtettem .Nem is mondatokat tanultam csak szavakat. Így nehéz lefordítani ,mit is jelent egy egy mondat.

    Válasz
  32. Ferensitz Ferdinánd

    Az előző kommentekkel én is egyetértek.Nagyon szines véleményeket olvashattam.Sajnos felettem is eljárt az idő / 75 éves vagyok/ , mégis az angol
    nyelv tanulásnak szentelem az időm egy részét.A lányom is angol nyelvtanár,
    ez mellet müszakiforditással is foglalkozik.Sajnos Ő- mindeszt belgiumba teszi.Igy én ebből semmit nem tudok profitálni.Neményi Úr tanitási módszere
    visz előre a nyelv tanulásában.Semmi nem kötelező, csak javallott.Ez az utóbbi
    sarkalja az embert, hogy elöbbre lépjen az anyag tanulásában.

    Válasz
  33. Stefán Miklósné

    Az előttem szólók mindent elmondtak. Én most agytornaként foglalkozok az angol nyelvvel, de még most is elég sok mindenre emlékszek az iskolában tanult orosz és latin nyelvből annak ellenére hogy egyik nyelvet sem használtam soha. Ha valaki akarja megtanul akármelyik nyelven. Van aki könnyebben, van aki nehezebben. De van olyan is aki hiába szeretne nem tud idegen nyelvet tanulni. Ennek orvosi oka is lehet.

    Válasz
  34. Ria

    Én a középiskolában is tanultam angolt, majd 55 évesen is és mégsem tudok beszélni.
    Én úgy vagyok vele, ha egész mondatokat tanulok meg, az nem én vagyok, amikor azokat használni akarom. Nekem kell azokat összeraknom, különben nem azt mondom, amit én szeretnék.
    Az igazi bajom a szövegértéssel van. Többször is voltam Angliában és nem értem meg, amit mondanak nekem. Persze egyrészt nem az esetleg „betanult” egész mondatokat mondják természetesen, azokra kár is számítani. Másrészt olyan hányavetin beszélnek és ráadásul gyorsan is, hogy képtelen vagyok megérteni pontosan, mit is mondanak? Azt viszont élénken figyelik, hogy a társaságban milyen az idegen angolja, ami azért eléggé nevetséges, mert ők viszont az anyanyelvükön kívül – tisztelet a kivételnek – nemigen beszélnek más nyelven.

    Válasz
  35. szabó gyula

    Tisztelt uram,az ön által felsorolt indokok mind igaz,én a filmeket amennyiben lehet mindig az eredeti nyelven nézem,és való igaz nagyon jól lehet tanulni belőle.

    Válasz
  36. Tné Ilona

    A gimnáziumban német és orosz volt az én időmben kötelező nyelv.Az oroszt „kötelezően utáltuk”a németet igyekeztem tanulni.A főiskolán nem volt kötelező egy nyelv sem.Úgy tanultam a németet az évek-évtitizedek során,hogy rendszeresen jártak hozzánk holland vendégek-barátok.Velük németül beszélgettünk.Ezért nem felejtettem el teljesen.Amikor Önnel kapcsolatba kerültem az angol tanulás révén,megpróbáltam szorgalmas lenni,és valóban amikor reggel egy órát sikerült tanulni,elég sokat megjegyeztem.Férjem megvette a „Bulldózer”angol kezd.-nek.Azonban most olyan helyzet áll fenn,hogy német születésű-ajkú vejem lesz.Tehát a németet kellene jobban tanulni.Az angolt csak azért kezdtem el,hogy mozgassam az agysejteimet.Ezért tisztelettel kérem Andrást,hogy szíveskedjen német anyagot küldeni nekem.Köszönettel Ilona.

    Válasz
  37. Süléné Nagy Ibolya

    Kitartás,sok tanulás,szorgalom,meg azt gondolom hogy ha fiatal korban kezdi el,sokkal fogékonyabb , mint idősebb korba.Ez csak az én véleményem!

    Válasz
  38. Czibula József

    Az a véleményem , hogy kényszerítő helyzet az ami leginkább rá szorít a tanulásra, Valahányszor külföldön tartózkodtam akár 2-3 hétig,volt,hogy egy hónapig,mindig tapasztaltam a szükség kényszerített, hogy adott helyzetekben jegyzeteljen az agyam és magam is csodálkoztam , hogy ott mennyire könnyebben ragadnak meg a szavak,amik vissza kerülvén szép lassan a használat hiányában ki is koptak jórészt a fejemből.Lehet ,hogy adottság is kell a sikeres nyelvtanuláshoz ? Mondhatom sikeresen éltem meg az elmúlt 64 évet,de a nyelvtanulásomra nem vagyok büszke, pedig sokszor neki ugortam.

    Válasz
  39. Biharine Kiss Edit

    Az én időmben nem volt idegennyelv ( különóra) amire nekünk nem tellett .Nyelvérzék hiánya ,most már mindegy, kitartás hiánya,rosszul beszélünk magyarul ( nyelvtan) jómagam is ,sajnos.És lehetne sorolni.

    Válasz
  40. Torrent Tóth Sándor

    Szerintem mi magyarok kényelmesek vagyunk és ha nincs feltétlenül szükségünk egy bizonyos nyelv megtanulására, akkor hanyagoljiuk a dolgot . Pedig fiatalabb korbanmint azt tudjuk könnyebben lehet nyelvet tanulni , de ugy látszik hogy, lusták vagyunk, bár nem szeretek általánositani, mert azért sokan avették a fársdságot fiatalabb korukban főleg a 60-as években a könnyüzene kedvelő önszorgalomból kezdték tanulni az angolt, bár a környezetemben voltak olyan szülők , akik fontosnak tartották,hogy gyermekük különórára járjanak magán tanárokhoz, és volt lehetőségükanyagilag is finanszirozni a nyelv tanulás ezen formáját! Igy hát megkövetelték a szorgalmas nyelvtanulást. Aztán pedig a legtöbb középiskolában is akötelező orosz mellet volt lehetőség angol tanulásra is. Bár az már nem volt annyira népszerü, viszont adott egy alapot amire késöbb lehetett éuítkezni, illtve továbbfejleszteni! De az is igaz hogy, ennek nem sokan vették hasznát további életük minden napjaiban. Igaz én ezt nem tartom helyesnek mert ez helytelen gondolkodás! Ezért is tartom heylesnek, azt hogy az értségihez és a diplomához kötelező a nyelvvizsga. Ugyanis így rá vannak kényszerítve a nyelvtanulásra ami szerintem fontos. Azonban az is igaz, hogy ez egyfajta kényszer, és ismerjük a kényszerüségből tanult orosz nyelvtanulás eredményeit is! Tehát az sem érte el azt a célt hogy, mi mag yarok jól beszéljünk oroszul!Ezért én egy helyes szemléletváltásban látom a reményt, miszerint mindenkinek saját érdeke, hogy beszéljen egy nemzetközileg is használt nyelvet, mely jelenleg tetszik vagy sem az angol! Én magam ,bár több nyelvet beszélek elég magas szinten. Most 68 éves fejjel kezdtem el az angol tanulást. Végül is akarat kérdése ésszorgalom, kitatás vezet eredményhez!

    Válasz
  41. Török Lászlóné

    Nyelvet tanulni mindíg érdemes, fiatalnak, mert még sokszor hasznát veheti, idősebbeknek agyedzésnek sem utolsó .68 éves vagyok, jó orosz tanárom volt, még sokat megértek, ha orosz kedves vevők jönnek, németet tanfolyamon, könyvekből és TV-ből tanultam, azt beszélem legjobban, szoktam úgy ismételgetni , mint a zenészek az ujjgyakorlatokat. Birkózom az angollal, nekem az a legnehezebb, a gimnáziumi latin leginkább arra volt jó, hogy könnyen tanultam szakmai föiskolán a növények, kártevők stb. tud. nevét. Most gyorsan nekiálltam a spanyolnak, mert a 4 gyermekemből egy Madridba él, és még ebben az évben meg fogjuk látogatni. Mintha a régi latin után a spanyolt sem látnám nehéznek. Mindenkinek kívánok sikereket a tanulásban, Neményi tanárurnak köszönöm a sok-sok hasznos leckét, és kívánok jó egészséget, sok erőt a további munkájához.

    Válasz
  42. Juhász János

    Tisztelt Mindenki!
    Én tudatlanul, (nyelvtudás nélkül) mentem dolgozni Afrikába 1983-1985. Zaire-be. 2 évet voltam kinnt. Kinn tanultam meg konyhanyelvi szinten a franciát. Hazajöttem és azóta sem használtam. Kivétel, évente 1x, nyaralás alkalmával. Némi túlzással, számolni sem tudok.
    Véleményem; ha nem vagyunk rákényszerítve – rászorulva, elfelejtünk mindent. Lehet az a valaki finn, magyar, orosz, vagy … bármilyen születésü. Ha naponta nem beszéli, nem olvassa, elfelejti. Megvásároltam az itt kapható dolgokat angolból. Ön(ök) szerint hol van? Igen. Ha a polcra gondolt! Ott van.
    Juhász János

    Válasz
    1. Mária

      Kifogást mindig és mindenre lehet találni. Egyszerűen arról van szó, hogy nincs elegendő kitartás és szorgalom bennünk. Ha a munkánk függne rajta, akkor valószínűleg megtanulnánk. Ha kellőképpen elszántak vagyunk, akkor meg is fogjuk tanulni a kiválasztott nyelvet, de ehhez bizony át kell szervezni az életünket. Pl. le kell mondanunk a tévénézésről és mindjárt lesz időnk, amit nyelvtanulásra tudunk fordítani. Egyik tanulótársam még a wc-re is kiviszi a nyelvkönyvet… Szerintem ez a valódi eltökéltség és ez a hozzáállás előbb vagy utóbb biztosan eredményre vezet.

  43. Nyári Istvánné

    Kedves András azért nem tudok tanulni mert annyit kell dolgozni hogy nincs idő semmire sem. Meg él hetés nehezen biztosított. Angol szinte nem német? Ezért én tovább nem is probálkozom!

    Válasz
  44. Silvy

    Aki jól beszél nyelvet, de nincs diplomája csak érettségije, nem engedik a munkahelyen beszélni egyátalán, vagy csak kicsit. A nyelvtudásért csak megalázzák az embert, ahelyett, hogy megbecsülnék és felismernék, netalán hasznosítanák a tudást. Az orosz tudását ha valaki fel akarja frissíteni, nem nagyon tudja, mert még a használt nyelvkönyvek is nagyon drágák.

    Válasz
  45. Szabó Kornélia

    Akiben van akarat az anyanyelvi környezetben tudja leghatékonyabban elsajátítani a nyelvet .Sok estben meg ha még valamilyen szinten el is sajátítanak egy egy nyelvet ,de nincs lehetőség az élő beszédre és még találkozási lehetőség sincs arra hogy olyan emberekkel kommunikáljon akkor nincs ami tovább motiválná .A csoportos tanulásnál sokat számít egy jó tanár .Egyéni tanulással is ellehet jutni egy szintre de ez elég rögös út.Olvasással ,film nézéssel is lehet bizonyos tudásig eljutni.de az élő kommunikáció lenne a lényeg .

    Válasz
  46. Csaba

    Teljesen mindegy, hogy szinkronizálva, vagy eredeti hanggal nézzük a filmeket, ha a felirat magyar. Ilyenkor az ember a felirat olvasásával van elfoglalva, meg sem hallja az eredeti hangot. Így teljesen értelmetlen a feliratos film nézése nyelvtanulás szempontjából. Viszont, ha angol felirattal nézzük, akkor nagyon sok mindenre felfigyelünk.

    Válasz
    1. Neményi András Szerző

      Kedves Csaba!

      Ha meg tudja nézni ugyanazt a filmet többször is, akkor
      először biztosan a feliratot olvassa,
      de a második vagy a harmadik alkalommal már tud figyelni a hangra is.

      András

  47. Ágnes

    Egyetértek az előttem szóló Tamással. Mind saját magamon, mind a gyerekeimen azt tapasztaltam, hogy a muszáj a legjobb motiváció. Ha külföldiekkel kell kommunikálni, akkor muszáj megtanulni valamilyen szinten. A gyerekeim például szabadidejükben olyan online játékokat játszanak, ahol folyamatosan lengyel, spanyol, stb. partnerekkel kell kommunikálni. Már meg is látszik az angoltudásukon. Viszont ha nincs semmi különösebb tétje a dolognak, nincs éles helyzet, amiben használni kellene a nyelvet, csak úgy tanulgatjuk, akkor a hatékonyság is kisebb lesz sajnos, legalábbis, ami az átlagot illeti. Ezért szép példa ugyan Kossuth és Göncz Árpád, de ők másban sem voltak átlagosak, nehéz róluk példát venni. Szóval az emberek többségnek szerintem bizony jót tesz/tenne a kényszer, mint motiváció.

    Válasz
  48. Tamás

    Szerintem ami meghatározò lenne valahol a motiváciò, èrtem ezalatt, hogy a többi ország állampolgárai jobb èletszinvonal miatt, többet mennek külföldre utazni nyaralni, mialatt tudnak találkozni már országok állampolgáraival ès idegen nyelven kommunikálni, ha az utazás utazások minden èvben többször teljesen termèszetes rèsze lenne a magyarok állampolgárok szerves èletènek, jobban èreznèk az idegen nyelv hasznát ès szüksègessègèt. Továbbá a Horthy korszak alatt 1 gimnazistának minimum 3 nyelven kellett beszèlnie a magyar mellett,ezek az angol, nèmet, francia ès a latin voltak amikböl választhatott hármat, ezek szerint a mai tanulás nem olyan mint volt.

    Válasz
    1. Márti

      Kevés a kitartás ès a szorgalom.Mindenki a megèlhetéssel foglalkozik.El van a saját maga gondjaival!!Sajnos!

    2. Marika

      Nem minden nap kellene új szavakat, mondatokat irni, hiszen olyan gyorsan nem lehet ill. nem tud az ember megjegyezni – talán csak én vagyok igy? Hiszen nem egész nap ezzel tölti az ember az időt., és a kezdőknek gyakorolni is kell. A tul gyors, napi új feladat , elfelejtődik és akkor nem lesz igaz, hogy 40, 50 és a felettiek is meg tudják jegyezni. Vagy jegyzeteljük ki, de akkor már tul sok lesz. Az is jó lenne, ha hangosan mondanák a mondatokat, ill szavakat. Köszönettel.